A szülészeti ellátás és a hálapénz tilalmának hatása Magyarországon

A magyar egészségügyben, különösen a szülészeteken, az elmúlt években jelentős változások történtek. A 2021-ben bevezetett törvénymódosítás, amely a hálapénz elfogadását és adását egyaránt bűncselekménynek minősíti, alapjaiban írta át a korábbi gyakorlatot. Ez az intézkedés hatalmas vitákat váltott ki, hiszen a terhesség és a szülés az egészségügy egyik legérzékenyebb területe, ahol az édesanya biztonságérzete kulcsfontosságú.

Terhes nő ultrahang vizsgálaton

A hálapénz előtti rendszer és annak kihívásai

Korábban az édesanyák választhatták meg azt a szakembert, akit a bizalmukba fogadtak, ami nagyban hozzájárult a biztonságérzetükhöz. Ugyanakkor, mint ismert, ezzel a lehetőséggel az iparág szinte minden szegmense visszaélt. Egy átlagos szülés „ára” hálapénz formájában szülésznőstül, orvosostul 250-300 ezer forint körül mozgott. Fontos hangsúlyozni, hogy ez csak maga a szülés költsége volt, és nem tartalmazta a magánúton történő várandósgondozást, a babaholmikat és egyéb tételeket.

A Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézet (KSH NKI) Kohorsz '18 című vizsgálata, amely a 2018-2019-ben született gyermekekről és szüleikről szól, rávilágított a hálapénz rendszerének működésére a törvénymódosítás előtt. A felmérésben résztvevő nők döntő többsége (97,6%) állami kórházban vagy klinikán szült, és mindössze 1,8% választott magánkórházat. A kutatásból az is kiderült, hogy a szülő édesanyák jelentős részének nagy biztonságérzetet adott a saját szülészorvos megválasztása, ugyanakkor „azt is elismerték, hogy a szülészorvos felfogadása nem kevés pénzbe került, emiatt leginkább a kedvezőbb hátterű nők szülésénél volt jellemzőbb”.

Döntően tehát nagyobb valószínűséggel szültek választott szülészorvossal azok a nők, akik idősebbek, magasabb iskolai végzettségűek, egy- vagy kétgyermekesek és jobb anyagi helyzetűek. Továbbá azok is, akiknek tervezett vagy nem tervezett császármetszésük volt, illetve akik magánkórházban szültek. A statisztikák szerint a csak TB-támogatott várandósgondozáson részt vevő nők 18,1%-ánál, míg a magánrendelésen gondozott nők 75,6%-ánál, a vegyes ellátású formában várandósgondozáson részt vevő nőknek pedig 68%-ánál felügyelt a választott orvos a szülésnél.

A választott orvos jelenléte és a költségek

A mintában szereplő nőknek mindössze 1,8 százaléka engedhette meg magának, hogy magánkórházban szüljön. Emellett, annak ellenére, hogy az anya végigjárta és kifizette magánpraxisban a terhesgondozást, majd bízott benne, hogy a közkórházban annál az orvosnál fog szülni, aki a terhességét végigkísérte, az arány a hét napjaira bontva is változó volt: szombaton (44,2%) és vasárnap (45,1%) számottevően alacsonyabb arányban volt jelen a választott szülészorvos a szülésnél, mint a hét más napjain (átlag: 51,9%). Tehát a választott szülészorvos lehetőségét tiltó szabályozás előtt is átlagosan csak minden második édesanya szült a választott orvosánál, még akkor is, ha előtte kicsengette az igen borsos árú magán-terhesgondozás árát.

A várandóssággal és szüléssel kapcsolatos kiadások a hálapénz előtt

A kutatás szerint a mintában szereplő gyermeket váró nők a várandóssághoz kapcsolódóan átlagosan 126 ezer forintos kiadásról számoltak be, míg a szülés átlagosan 108 ezer forintba került (azok számára, akik fizettek), a babafelszerelések pedig 180 ezer forintba. A megkérdezettek nagyjából harmada csak TB-finanszírozott nőgyógyász általi várandósgondozást vett igénybe, nekik a várandóssághoz köthető kiadásaik átlagosan 51 ezer forintot jelentettek. A várandósok 60 százaléka vett igénybe legalább részben magánnőgyógyászati ellátást, ami jelentősen megnövelte a kiadásaikat. 146 ezer forintot fizettek átlagosan azok, akik a TB és a magánrendelés ellátását is használták, a kizárólagosan várandósgondozási magánrendelés keretében ellátottak pedig átlagosan 194 ezret fizettek.

Hálapénz, orvoshiány, abortusz: a magyar szülészet válsága | Látlelet WMN

Az új szabályozás bevezetése és hatásai

Ez a rendszer változott meg a tavalyi szabályozás bevezetésével, aminek senki sem örült, érthető okokból. Azonban - ahogyan a közösségi visszajelzések is mutatják - a szülészetek elkezdtek úgy működni, ahogyan egy átlagos kórházban minden osztálynak kellene. Az orvosok nem motiváltak abban, hogy különböző minőségben lássanak el „fizetős” és „nem fizetős” beteget, így mindenki ugyanolyan színvonalú ellátást kap. Ugyanez igaz a szülésznőkre is és az osztályon dolgozók mindegyikére. A teljes körű figyelmet, szakértelmet és biztonságérzetet pedig mindenki megérdemli, aki a rendszerbe bekerül. Pénztárcától függetlenül.

Kórházi szülészet

Részletszabályozási ígéret és a kamarai javaslat

A terület érzékenységére való tekintettel a szakpolitika ígéretet tett arra, hogy részletszabályozás születik majd a témában, amelyet az orvosi kamarával közösen dolgoznak ki. A testület javaslata szerint a megoldás abban állna, ha a várandós édesanyák külön szerződést kötnének az állami ellátásban dolgozó szülészorvossal, így legálisan lehetne kompenzálni a doktorok pluszmunkáját - a hálapénzt tiltó törvénymódosítás kiegészítéseként. Gulyás Gergely miniszter erről úgy beszélt, nem ördögtől való a kamarai javaslat, a terület pedig olyannyira egyedi, hogy az egészségügyi törvény elfogadásakor is kivételt tettek a szülész-nőgyógyászok esetében. Az ügyben azonban egyelőre nem született eredmény.

Várandósgondozás és szülés Ukrajnából menekült nők számára

A térítésmentes várandósgondozás és szülés minden Ukrajnából menekült nőnek jár. Akkor is, ha menedékes státusszal rendelkezik és akkor is, ha ukrán-magyar kettős állampolgár. A menedékes státuszúak számára irányadó az EMMI 9/2022. (III./11.) számú egyedi utasítása, amely szerint az Ukrajnában állandó lakóhellyel rendelkező és 2022. február 24. után Magyarországra érkezett ukrán-magyar kettős állampolgárok, akik még nem létesítettek állandó lakcímet Magyarországon, egy tekintet alá esnek a menedékesekkel.

Azok a kettős állampolgárok, akik már létesítettek állandó lakcímet Magyarországon, nem férnek hozzá ugyanazokhoz az ellátásokhoz, amelyekhez a menedékesek. Viszont az 1992. évi LXXIX. törvény, valamint a 32/1992. (XII. 23.) NM rendelet a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról rendelkezései rájuk is vonatkoznak. Fontos tudni, hogy a menedékes kártya érvényességi ideje a rajta szereplő dátumtól függetlenül érvényes 2025. március 4-ig a 30/2024. (II. 22.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése értelmében.

A várandósgondozás lépései és vizsgálatok

A várandósgondozás első lépése mindig egy nőgyógyászati vizsgálat, amit térítésmentesen a területileg illetékes rendelőintézetben vehetnek igénybe a menekült nők. Az első vizsgálatot követően, az ott kiállított ambuláns lappal lehet felkeresni a területi védőnőt. Az első látogatás alkalmával a védőnő kiállítja az ún. Várandósgondozási könyvet, amiben a továbbiakban regisztrálni fogják a szakemberek az ellátással kapcsolatos történéseket (a szűrések és vizsgálatok eredményeit, szakembereknél tett látogatásokat stb.). Ezt a kiskönyvet innentől kezdve mindenhova vinni kell és be kell mutatni az adott szakembereknek.

A várandósságot 3x3 hónapra, vagyis 3 trimeszterre osztjuk fel és mindhárom hónapban megvannak azok a vizsgálatok, amiket ajánlott elvégeztetni. A várandósság idejét hetekben mérjük (a szülés valahol a 37-41. hét között várható) és fontos tudni, hogy hol tart a várandósság, mert több olyan vizsgálat van, amely időérzékeny, és meg van határozva, hogy hozzávetőlegesen mely heteken tanácsos elvégeztetni:

  • Az első genetikai ultrahang a várandósság 11-13. hetén.
  • A második genetikai ultrahang a várandósság 18-20. hetén.
  • A terheléses vércukor vizsgálat a várandósság 24-28. hetén.
  • A harmadik genetikai ultrahang a várandósság 30-32. hetén.

A szüléshez közeledve a 36-37. héttől kezdődően CTG, vagy más néven NST vizsgálatokra hívják a várandós nőket heti rendszerességgel, ahol a méhösszehúzódásokat és a baba szívhangját monitorozzák.

Védőnői tanácsadás kismamáknak

Nyelvi akadályok és tolmácsszolgálat

Több esetben tapasztaltuk, hogy az egészségügyi szolgáltatók nem látják el azokat a pácienseket, akik nem beszélnek magyarul (vagy angolul). Éppen ezért jó tudni, hogy a szakemberek a 1812-es telefonszámon igénybe tudnak venni ukrán telefonos tolmácsolást. Amennyiben a várandós nő maga szeretne tolmácsot fogadni, úgy ajánljuk az IOM tolmácsszolgálatát, illetve a Dévai Fogadó telefonos tolmácsszolgálatát. Mindkét esetben szükséges előzetesen bejelentkezni. A szolgáltatás az ukrán menekültek számára mindkét esetben ingyenes.

Terhességmegszakítás

A terhességmegszakítás a 12. hétig (18 év alattiak esetében 18. hétig) kérhető. A terhességmegszakítás 12. hete utáni kérelmezésének további indokai is lehetnek, melyek megtalálhatók az 1992. évi LXXIX. törvényben, például ha a magzat valószínűleg súlyos fogyatékosságban vagy károsodásban szenved. A terhességet a 12. hétig akkor is meg lehet szakítani, ha a nő súlyos válsághelyzetben van. Ennek tényét nem kell, hogy szakember igazolja. A terhességmegszakítás a menedékes státuszú nőknek térítésmentesen jár. Számukra az EMMI 9/2022. (III./11.) számú egyedi utasítása alapján egyértelmű, hogy a terhességmegszakítás térítésmentesen jár. Azok a kettős állampolgárok, akik bizonyíthatóan 2022. február 24-e után érkeztek Magyarországra és még nem létesítettek állandó lakcímet Magyarországon, egy tekintet alá esnek a menedékesekkel. Az EMMI 9/2022. (III./11.) számú egyedi utasítása szerint jár nekik a térítésmentes ellátás, csakúgy, mint a menedékeseknek.

Azok a kettős állampolgárok, akik már létesítettek állandó lakcímet Magyarországon, nem esnek egy tekintet alá a menedékesekkel. Számukra - csakúgy, mint minden magyar állampolgár számára - nem jár térítésmentesen az ellátás. A terhességmegszakítás díja 2024. évben 45.312,-Ft, de vannak olyan körülmények, amelyekben ennek az összegnek egy része, vagy egésze elengedhető. Ilyen lehet a rossz anyagi helyzet, melyet dokumentumokkal szükséges alátámasztani (ld. 32/1992. (XII. 23.) NM rendelet), vagy ha az illető nő menekült- vagy hajléktalanszállón él. Az első lépés egy nőgyógyászati vizsgálat, amelyen megállapítják a terhességet. Érdemes a vizsgálat időpontját a terhesség 6-8. hetére időzíteni, mert ekkortól hallható a magzati szívhang. 2022. óta rendeletben van szabályozva, hogy az orvosnak a „magzati életfunkciók működésére utaló tényezőt egyértelműen azonosítható módon” be kell megállapítani. A Családvédelmi Szolgálat védőnői csak olyan orvosi leletet fogadhatnak el az abortusz kérelmezésekor, amelyen ez a részlet szerepel.

Az újszülött anyakönyvezése és állampolgársága Ukrajnában

Az újszülött anyakönyvezéséhez az anyakönyvvezetőnek tudnia kell, hogy a gyermek házasságba születik-e, vagy sem. Amennyiben házasságba születik, úgy az anyakönyvezéshez be kell mutatni a házassági anyakönyvi kivonat hiteles másolatát. Fontos tudni, hogy az anyakönyvvezetők csak az Országos Fordító És Fordításhitelesítő Irodában (OFFI) készült hiteles fordításokat fogadhatják el. Amennyiben az újszülött nem házasságba születik, az anyának igazolnia kell a családi státuszát (hajadonságát). Ezt igazolni egy, az Ukrajna Magyarországi Nagykövetségén tett nyilatkozattal lehet. Ehhez az ügytípushoz a budapesti nagykövetségen nincs szükség időpont foglalására, nyíregyházi követségi ügyintézés esetén ezen a számon lehet érdeklődni: +3642501015.

Fontos tudni, hogy az ügyintézés során iratokat kell kitölteni ukrán nyelven, ezért a magabiztos írás-olvasás alapfeltétele az ügyintézésnek. A követségen tett nyilatkozatot a konzul fogja ellenjegyezni, amelynek díja kb. 7.000,-Ft. Ezt az összeget a budapesti követségen csak kártyával, Nyíregyházán postai csekken kell kifizetni. A dokumentum ott helyben elkészül, de csak ukrán nyelven, ezért az OFFI-ban kell róla hiteles magyar fordítást kérni az anyakönyvi ügyintézés előtt. Az anyakönyvezéshez jellemzően már a kórházban begyűjtik a szükséges dokumentumokat és a kórházi távozás napján, vagy pár nappal később átvehető lesz az anyakönyv a területileg illetékes Anyakönyvi Hivatalban. A gyermek anyakönyvezése Budapesten annak a kerületnek az Anyakönyvi Hivatalában fog történni, amely kerületszülészetén született az újszülött.

Ha egy újszülött nem házasságba születik, akkor az anyakönyvezés során az anyja nevét kapja és az apa nem fog szerepelni az anyakönyvben. Ennek az ügymenete sajnálatos módon nem egységes, ezért minden esetben javasoljuk, hogy a pár már a szülést megelőzően érdeklődje meg a területileg illetékes anyakönyvvezetőnél, hogy mire lesz szükség ehhez az ügyintézéshez. Vannak olyan Anyakönyvi Hivatalok, ahol az előjegyzési várólista olyan hosszú, hogy a szülés előtt a nyilatkozattétel már nem fér bele az időbe. Az ügyintézéshez feltétlen szükség van az anya családi státuszának (hajadonság) igazolására magyar nyelven (OFFI általi hiteles fordítás) és mindkét fél érvényes útlevelére. Vannak olyan anyakönyvvezetők, akik emellett mindkét szülő OFFI által lefordított születési anyakönyvét, az ukrán lakcímükről hivatalos (Ukrán Nagykövetség által kiállított) igazolást, illetve a tartózkodási engedélyeiket is kérik. Fontos még, hogy ha valamelyik szülő nem ért, illetve nem beszél magyarul, akkor tolmácsról is gondoskodniuk kell. A tolmács lehet olyan személy is, aki nem rendelkezik tolmács igazolvánnyal, de azt az idegen nyelvet, melyet az eljárásnál használnak, olyan szinten kell beszélje, hogy a feltett kérdéseket, válaszokat fordítani tudja.

Az ukrán állampolgárságú anya gyermekének állampolgársága „ismeretlen”-ként kerül bejegyzésre a magyar nyelvű anyakönyvbe. Az első lépés az anyakönyv felülhitelesítése, azaz Apostille pecséttel való ellátása. A kérelmet az anyakönyvvel együtt a Külgazdasági és Külügyminisztérium részére kell benyújtani személyesen, vagy postai úton. Az Apostille pecséttel ellátott anyakönyvet következő lépésben le kell fordíttatni ukrán nyelvre az OFFI-ban. Ennek a díja kb. 8.000,-Ft. Miután a család kézhez kapta az Apostille-lal ellátott magyar anyakönyvet és annak ukrán fordítását, benyújthatják az ukrán állampolgárság bejegyzésére a kérelmet. Időpontot ehhez az ügyintézéshez sem kell foglalni Budapesten (Nyíregyházi követségi ügyintézés esetén ezen a számon lehet érdeklődni: +36 42 501 015) és az ukrán nyelvű írni-olvasni tudás ennél az ügytípusnál is elengedhetetlen. A fenti dokumentumokon kívül szükség lesz a szülő(k) személyes irataira is. Az igazolást az ukrán állampolgárság bejegyzéséről nem lehet átvenni az ügyintézés napján, csak 1-2 munkanappal később. Javasolni szoktuk, hogy ebben a pár napban készíttessen hivatalos igazolványképet a szülő a gyermekről (amin az újszülött nyitott szemmel, fehér háttér előtt szerepel úgy, hogy a fej a fénykép 80%-át kitölti).

A követség fel szokta hívni a figyelmet arra, hogy az ukrán állampolgárságot elismerő dokumentumot csak egyszer állítják ki, pótlása nem kérvényezhető. Tapasztalataink szerint az Apostille-lal ellátott és ukrán nyelvre lefordított születési anyakönyvi kivonat az állampolgársági igazolással együtt elegendő ahhoz, hogy az Ukrajnába való visszatéréskor regisztrálni tudják a gyermeket. Meg kell ugyanakkor jegyeznünk, hogy vannak anyakönyvvezetők, akik szerint az ügyintézés ott ér véget, hogy az ukrán állampolgárságot elismerő dokumentum birtokában ők kiállítanak egy új anyakönyvet, ahol bejegyzésre kerül már, hogy az újszülött ukrán állampolgár. Az állampolgársági elismerő dokumentum fordítása magyar nyelvre - kb. 8.000,-Ft.

Ukrán menekültek okmányirodában

Családtámogatások Ukrajnából menekült nők számára

Azok az ukrán-magyar kettős állampolgársággal rendelkező menekültek, akik rendelkeznek magyar lakóhellyel (vagyis állandó lakcímmel), a családtámogatási rendszeren belül az alanyi jogon járó pénzbeli támogatásokat a megadott feltételek mellett igényelhetik. Ilyen az Anyasági támogatás, a GYES, a Családi pótlék és a GYET. A menekült vagy oltalmazott státusszal rendelkezik, ugyanolyan jogok illetik meg, mint a magyar állampolgárokat, és jogosult a főbb szociális juttatásokra és támogatásokra, amelyek a hasonló helyzetben lévő magyar állampolgároknak járnak.

Anyasági támogatás

Az Anyasági támogatást a kettős és az ukrán állampolgársággal rendelkező menekültek egyaránt igényelhetik. Feltétele, hogy a szülő nő várandóssága alatt minimum 4 alkalommal várandósgondozáson vett részt, amelyről a védőnő, vagy a szülészorvos igazolást állított ki. A támogatást igényelheti az anya, a kirendelt gyám (ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot és a kizárólag egyes gyámi feladatok ellátására kirendelt nevelőszülőt) és a vér szerinti apa is (amennyiben a szülő nő a támogatás igénylését megelőzően meghal). További feltétele a támogatásnak magyar lakcímkártyával rendelkező személyeknél, hogy az igénylő hivatalosan is egy háztartásban éljen a gyermekkel, tehát a lakcímigazolványon az igénylő és a gyermek címe meg kell egyezzen. Az anyasági támogatás a szülést követő 6 hónapon belül benyújtott igény esetén illeti meg a jogosultat, mely egy egyszeri pénzbeli támogatás, összege azonos a gyermek születésének időpontjában hatályos szociális vetítési alap összegének 225%-ával (2023. évben ez 64.125,- Ft).

Csecsemőgondozási díj (CSED)

Az ellátást kizárólag magyar állampolgársággal és magyar lakóhellyel rendelkező személyek vehetik igénybe. A csecsemőgondozási díj a szülési szabadság időtartamára (168 napon keresztül) járó támogatási forma. A terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság kezdő napja - amennyiben a szülés várható időpontját megelőző 28 napon belül igényli a kismama az ellátást - az a nap, amely naptól a terhességi-gyermekágyi segélyt kérelmezik, de legkorábban a szülés várható időpontját megelőző 28. nap. Ha a szülés napjától igénylik az ellátást, akkor a szülés napja lesz a jogosultság kezdő napja. A terhességi-gyermekágyi segély legfeljebb a gyermek születését követő 168. napig jár.

Gyermekgondozási segély (GYES)

A GYES alanyi jogon, havi rendszerességgel járó pénzbeli támogatás, melyet a gyermek 3. életévének (ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig) betöltéséig folyósítanak. A támogatás feltétele itt is, hogy az anya a várandóssága alatt minimum 4 alkalommal várandósgondozáson vegyen részt. A támogatást ebben az esetben is az anya, a kirendelt gyám és az apa is igényelheti, amennyiben hivatalosan is egy háztartásban élnek. Az igénylő a gyermek fél éves kora előtt kereső tevékenységet nem folytathat (a gyermek féléves korát követően időkorlátozás nélkül folytathat keresőtevékenységet.) és a gyermeket nem helyezheti el napközbeni ellátást biztosító intézményben. A kiskorú szülő gyermekének gyámja a GYES mellett időkorlátozás nélkül folytathat keresőtevékenységet. A GYES összege gyermekenként bruttó 28.500,- Ft/hó, ami azonos a szociális vetítési alap összegével (2024. évben).

Gyermeknevelési támogatás (GYET)

A gyermeknevelési támogatást az a magyar állampolgársággal és magyar lakóhellyel rendelkező szülő, gyám jogosult igénybe venni, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár. A GYET-ben részesülő személy kereső tevékenységet heti 30 órát meg nem haladóan folytathat (vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.).

Családi pótlék

A családi pótlék alanyi jogon, havi rendszerességgel járó pénzbeli támogatás. Ellátásra jogosult az a magyar állampolgársággal és lakóhellyel rendelkező szülő, gyám vagy szülővel együtt élő élettárs, aki kiskorút nevel saját háztartásában, vagy szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett, még nem tanköteles gyermekre tekintettel, illetve jogszabályban meghatározott további jogosultsággal rendelkezők. Iskolás gyerek esetében a családi pótlék alapvetően egészen a tankötelezettség végéig (16 éves korig) jár. Ezt követően a támogatást tovább is folyósíthatják addig, amíg a gyerek köznevelési intézményben vagy szakképző intézményben tanul. A támogatást szüneteltetik amennyiben az óvodai nevelésben való részvételre kötelezett gyermek, az adott nevelési évben 20 napot mulasztott, vagy ha a tanköteles gyermek az adott tanítási évben 10 napot igazolatlanul mulasztott. A családi pótlék összege változó a gyermekek számától, a gyermeket nevelő egyedülállósága és a gyermek tartós betegségétől, fogyatékosságától függően. Egy gyermekes család esetében 12.200,-Ft/hó. A 636/2023. (XII. 23.) kormányrendelet értelmében a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező ukrán állampolgárt - amennyiben gyermeke 2023. december 31. napja után született - Anyasági támogatás illeti meg.

tags: #hboru #utan #szules #torveny