A szoptatás időszaka számos kérdést vet fel az anyák táplálkozásával és a csecsemők hozzátáplálásával kapcsolatban. Különösen nagy port kavart az Országos Gyermekegészségügyi Intézet (OGYEI) 2010-es ajánlása a gluténtartalmú ételek, azon belül is a háztartási keksz korai bevezetéséről a csecsemők étrendjébe. Ez az ajánlás eltér a vezető szakmai szervezetek, mint a Szoptatásért Magyar Egyesület és a La Leche Liga Magyarország Egyesület álláspontjától, akik a kizárólagos szoptatás meghosszabbítását és a glutén későbbi bevezetését javasolják.
Az OGYEI ajánlása: háztartási keksz a lisztérzékenység megelőzésére?
Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet (OGYEI) 2010 novemberében összeült szakmai testülete új ajánlást adott ki a gluténtartalmú ételek bevezetésére vonatkozóan. Ebben öt hónapos kor után napi fél háztartási keksz adagolását javasolják minden csecsemőnek a cöliákia (lisztérzékenység) megelőzése érdekében. Ez az ajánlás, melyet már a védőnők is megkaptak, a 150-182 napos kor között (betöltött öt hónap után), nem étkezést kiváltva, hanem a cöliákia megelőzése céljából napi fél vagy másnaponta egy háztartási keksz pép formájában történő adását javasolja. A 4-6 hónapos korban vegyes vagy mesterséges táplálásban részesülő csecsemőknél pedig vagy napi fél háztartási keksz vagy a főzelékbe kevert 1 csapott mokkáskanálnyi liszt (2,5 gramm) adagolását javasolják.
Fontos tudni, hogy a háztartási keksz a gluténtartalmú gabonán, a búzaliszten kívül számos egyéb összetevőt is tartalmaz. Általában a következőket: cukor, növényi olaj, glükózszirup, térfogatnövelő szerek (nátrium-hidrogén-karbonát, ammónium-hidrogén-karbonát), só, aromák, antioxidánsok (borkősav, dikálium-diszulfit), lisztkezelőszerek. Az OGYEI által kiadott gyermek egészségügyi kiskönyvben szereplő táblázat szerint a növényi olajon kívül egyik összetevő fogyasztására nézve sincsenek adatok, ami további kérdéseket vet fel a háztartási keksz csecsemőkori bevezetésének indokoltságával kapcsolatban.
Alternatív szakmai álláspontok
Ezzel szemben két jelentős szakmai szervezet, a Szoptatásért Magyar Egyesület és a La Leche Liga Magyarország Egyesület vezetősége szerint a kutatási eredmények nem támasztják alá, hogy a glutén korai, hat hónapos kor előtti bevezetése bármiféle előnnyel járna a csecsemők, különösen a kizárólagosan szoptatott csecsemők egészségére nézve. A Szoptatásért Magyar Egyesület és a La Leche Liga Magyarország Egyesület, továbbá a Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium egyöntetűen a csecsemők betöltött hathónapos koráig (180 nap) tartó kizárólagos szoptatást javasolja. Ajánlásuk olyan tudományos bizonyítékok alapján készült, amely a 4-6 hónapos korban történő korai hozzátáplálás veszélyeit is számításba veszi.
A kérdéssel kapcsolatban a La leche Liga és a Szoptatásért Magyar Egyesület is kiadta saját ajánlását, amely szerint a gluténtartalmú táplálékok bevezetését - az egyéb élelmiszerekhez hasonlóan - csak a betöltött hat hónapos kor után kell elkezdeni. Mivel egy közelmúltbeli vizsgálat eredményei arra utalnak, hogy a nagy kockázatú gyermekek esetében (akiknek a családjában előforduló 1-es típusú diabétesz és lisztérzékenység, valamint a szülők egyéb allergiákkal küzdenek) a hét hónapos kor után bevezetett glutén fokozhatja a cöliákia kialakulásának kockázatát, ezeknél a gyermekeknél érdemes a glutén bevezetését hét hónapos kor előtt, az első ételféleségekkel együtt megkezdeni.
Abban mindenki egyetért, hogy a glutént kis mennyiségben, fokozatosan kell bevezetni a csecsemők étrendjébe. Törekedni kell arra, hogy a glutén bevezetése idején és lehetőség szerint utána még legalább 2-3 hónapig a csecsemő szoptatása folytatódjon, az anyatej védő hatásának köszönhetően ugyanis a glutén az arra érzékeny babákban is enyhébb tüneteket vált ki.
Szoptatás és táplálkozás: Tévhitek és valóság
A szoptatás alatti táplálkozással kapcsolatban számtalan hiedelem él a köztudatban, amelyek sokszor felesleges aggodalmat okoznak az anyáknak. Lássuk a leggyakoribbakat:
Fogyókúra és súlyvesztés
- Tévhit: A szoptatás mindenképpen fogyaszt!
Valóság: Tény, hogy a szoptató nő energiafelhasználása nő, ez egy nap kb. 500 kalória többletet jelent. Ha ennyit bevisz az anya a táplálkozással, akkor valószínű lassabban fog fogyni. A fogyás azonban nagyon sok mindentől függ: alkat, genetika, hányszor szoptat egy nap, mennyi kalóriát fogyaszt egy nap, mennyit mozog, mit és hányszor eszik stb. Ezért azt kijelenteni, hogy a szoptatás mindenképp fogyást fog eredményezni, nem lehet. Nagy valószínűséggel, ha az anya egészségesen táplálkozik, mozog és sokat szoptat, akkor pár hónap alatt, fogyni fog. De mindenképpen fontos azt megjegyezni, hogy az első hónapok során nem szerencsés fogyókúrába kezdeni, és mindenképp a lassú súlyvesztés az ideális. Csupán a drasztikus, heti fél kilónál nagyobb súlycsökkenéssel járó fogyókúrától érdemes tartózkodni. Ha a napi energiabevitel hosszú távon 1500 kcal alá süllyed, idővel a tejmennyiség tizenöt százalékos csökkenése várható.
- Tévhit: A sikeres szoptatáshoz szükséges némi túlsúly és zsírtartalék.
Valóság: NEM! Manapság az egészséges táplálkozás és a karcsú testalkat is elegendő tejet biztosít, sőt, egyes kutatások során a nem túlsúlyos nőknél nagyobb átlagos tejmennyiséget figyeltek meg. Csak erősen alultáplált nőknél (16-nál alacsonyabb testtömeg-index) figyelhető meg valamivel alacsonyabb zsírtartalom és némileg csekélyebb tejmennyiség.
Táplálék minősége és tejtermelés
- Tévhit: A szoptató anyának kettő helyett kell enni!
Valóság: Ez a kijelentés sem helytálló. A szoptató anyának nem kell kettő helyett enni (már a várandósság alatt sem), hanem egészségesen kell táplálkoznia. A kettő stimmel abban, hogy kettőre kell gondolnia, azaz érdemes minél egészségesebben táplálkoznia, mert nem csak magát, hanem a kisbabáját is táplálja.
- Tévhit: A zsírdús táplálkozás a tejet is zsírosabbá teszi.
Valóság: NEM! Az anyatej zsírtartalma nem befolyásolható számottevően (csak éhező, alultáplált nőknél alacsonyabb valamivel, de nem jelentősen), azonban a benne található zsírsavak összetétele igen. Ezért célszerű, ha az állatinál több növényi zsiradékot tartalmaz étrendünk.
- Tévhit: Egyes táplálékok fokozzák a tejtermelődést.
Valóság: NEM! Bár sokan esküsznek arra, hogy a köménymaglevestől, rántott levestől és a madártejtől lett bőséges tejük, egyetlen vizsgálat sem igazolta, hogy valamilyen ételféleségtől fokozódna a tejelválasztás. A tejtermelődés leghatásosabb és legésszerűbb fokozója a gyakoribb, hatékonyabb szoptatás - ez az, amire hagyatkozni érdemes.
- Tévhit: Aki szoptat, ne egyék puffasztó ételeket.
Valóság: NEM! Eddig ugyanis nem sikerült az anyatejből olyan anyagot kimutatni, amely az anya táplálékából került oda, és puffadást, hasfájást okozott volna a csecsemőnek. Ugyanakkor sokan figyelik meg azt, hogy ha bizonyos ételekből esznek, utána nyűgösebb, sírósabb a kisbabájuk. Ebben az esetben érdemes elhagyni a gyanús ételt, és megfigyelni, javul-e a baba közérzete. Ha igen, hagyjuk el pár hónapra az étrendünkből. Öt-hat hónapos kor után általában nem jelent gondot a babának az, amit anyukája eszik. A másik fontos és alapvető szabály a mértékletesség. Voltaképpen bármilyen egészséges ételből szabad enni, de mértékkel.
Vitaminok és ásványi anyagok
- Tévhit: Ha az anya vitamintablettát szed, ezzel javíthatja tejének minőségét.
Valóság: Igen is, meg nem is! Ez az állítás csak abban az esetben igaz, ha az anya kórosan alultáplált, vagy különösen egyoldalúan táplálkozik, például nem fogyaszt zöldséget, gyümölcsöt. Ilyenkor, mivel saját szervezete sem jut elegendő mennyiséghez vitaminokból, teje is kevesebb C-vitamint tartalmazhat a kelleténél. Ha viszont gondoskodik a hiánypótlásról, tejében is emelkedik a vitaminmennyiség, ám csak egy meghatározott értékig, túladagolásra szerencsére nincs lehetőség.
- Tévhit: Ha az anya vasat szed, tejének vastartalma is nő.
Valóság: NEM! A vérszegény és az egészséges nők teje ugyanannyi vasat tartalmaz, éppen annyit, amennyi a babának szüksége van. Ha az anya vaskészítményt szed, ezzel saját vasellátottságán javíthat ugyan, tejének vastartalma azonban változatlan marad.
- Tévhit: Az anyatej akkor is megfelelő összetételű, ha a szoptató nő csak növényi eredetű táplálékot fogyaszt.
Valóság: NEM! Eleinte valószínűleg vegán étrenden élők tejével sincs gond, ám vizsgálatok bizonyították, hogy néhány hónapon túl már hiányosságok mutatkozhatnak, főleg B12-vitaminból. Szoptatás és táplálkozás - avagy mit szabad és mit nem szabad enni szoptatás alatt?
Folyadékbevitel
- Tévhit: A szoptató nőnek a tejtermelés érdekében jó sok tejet kell innia.
Valóság: NEM! Bár jól hangzik, mégsem működik! A tehéntej egyes fehérjéi az anyatejben is megjelennek, és az allergiára hajlamos babáknál panaszokat, akár bélvérzést is okozhatnak. Ezért ha van egyáltalán olyan táplálékféle, amelyet az első hónapokban mellőzni érdemes, akkor az a tehéntej. Annál is inkább, mert egyik emlősállat tejének sincs az anyatej termelődését fokozó hatása.
- Tévhit: Szoptatás idején legalább négy-öt liter folyadékot kell inni.
Valóság: NEM! Valójában nem lehet meghatározni, mennyi folyadékra van szüksége a szoptató nőnek, mivel ez igen sok tényezőtől függ: például a levegő hőmérsékletétől, páratartalmától, az elfogyasztott tápláléktól. Az a leghelyesebb, ha mindenki egyéni szomjúságérzetére hagyatkozik, és annyit iszik, amennyi jólesik. Amikor szoptatunk, és működésbe lép a tejleadó reflex, hirtelen erős szomjúságérzet lép fel. Az előre odakészített, bőséges folyadékból ilyenkor esik legjobban az ivás.
Energia- és tápanyagszükséglet szoptatás alatt
Az étrendedet az egészséges táplálkozás alapelvei szerint kell összeállítani. Naponta négy-öt alkalommal, változatos és kiegyensúlyozott étkezésre van szükséged. A termelődő anyatej mennyisége átlagosan 850 ml, ennyi anyatej elválasztásához kb. 700-750 kalóriaplusz energiára van szükséged. Ha figyelembe vesszük a terhesség alatti esetleges súlygyarapodás mértékét is, akkor a terhesség előttinél csak 500-600 kalóriával ajánlott többet enned.
Néhány vitamin és ásványi anyag szükséglete akár 40-50%-kal megnövekedhet a szoptatás alatt. Idetartozik az A-, D-, B2-, B6- és C-vitamin, a folsav, a kalcium, a foszfor, a magnézium, a jód és a cink. Ha tudatosan táplálkozol, akkor könnyen találni fogsz olyan élelmiszereket, amelyekben a fentiek megtalálhatók.
Étrend, és ami mögötte van… Az újszülött szoptatása alatti étrended bázisát a teljes őrlésű gabonafélék, a zöldség- és főzelékfélék és a gyümölcsök alkossák. Ez természetesen kiegészül sovány hússal, húskészítménnyel, hallal, tejjel és tejtermékekkel. Kisbabád pocakjának érzékenysége is befolyással lehet arra, hogy mit ehetsz.
Az alábbi táblázat összefoglalja a szoptatás alatti táplálkozás főbb irányelveit:
| Élelmiszer csoport | Ajánlott | Mérsékelten ajánlott/Figyelendő | Kerülendő |
|---|---|---|---|
| Gabonafélék | Teljes kiőrlésű lisztből készült termékek, gabonafélék | Finomított pékáruk (fehér lisztből készült péksütemények, kenyér) | |
| Gyümölcsök | Alma, banán, cseresznye, görögdinnye, szilva, szőlő, őszibarack és kajszibarack, friss/fagyasztott idénygyümölcsök | Eper, málna, szamóca, citrom, narancs, mandarin (figyeld a baba reakcióját!) | |
| Zöldségek | Sárgarépa, uborka, zöldpaprika, fejes saláta, paraj, padlizsán, cukkini, tök, burgonya | Kelkáposzta, fejes káposzta, karfiol, karalábé, sóska, paradicsom, fokhagyma, kukorica, bab, lencse és zöldborsó (puffasztó hatás miatt, figyelni a baba reakcióját!) | |
| Fehérjék | Csirke-, pulyka-, sovány sertés- és marhahús, kis zsírtartalmú tengeri halak (tőkehal, hekk, lepényhal), édesvízi halak (amur, fehér busa, süllő), tej és tejtermékek (zsírszegény tej, túró, kefir, joghurt, közömbös illatú sajtok), tojás (sárgájának koleszterintartalma miatt mértékkel) | Tejtermékek (allergén lehet) | |
| Fűszerek | Mértéktartó fűszerezés | Hagyma, fokhagyma, fahéj, bors, borsmenta, zsálya, erős fűszerpaprika (markáns íz miatt) | |
| Folyadékok | Víz, szénsavmentes ásványvíz, tejtermelést segítő/világosra főzött teák | Savanyú gyümölcslevek, szénsavas ásványvizek (gátolhatják a tejtermelést), feketekávé, koffeintartalmú üdítők, erős teák (élénkítő hatás a babára) | Alkohol tartalmú italok |
| Egyéb | Hozzáadott cukor, mesterséges édesítőszerek, adalékanyagok (mesterséges színezék, aroma, ízfokozó, nitrites pác-sók), magas zsírtartalmú ételek, kész és félkész termékek, cukrozott édességek, üdítők, tejpépek, babadesszertek, cukrot és aromát tartalmazó gyümölcsjoghurt |
Kerülendő ételek
Őt is csak azoktól az ételektől célszerű megkímélni, amelyek később, felnőttek számára sem nevezhetők egészségesnek. Kerülendő a hozzáadott cukor, a mesterséges édesítőszerek, az adalékanyagok (mesterséges színezék, mesterséges aroma, ízfokozó nátrium-glutamát, nitrites pác-sók), magas zsírtartalmú ételek, fehér liszt (legalább részben használjunk teljes kiőrlésűt), valamint mindazok a kész és félkész termékek, amelyek ilyesmit tartalmaznak. Következésképp a kerülendők közé tartozik az összes cukrozott édesség, üdítő, a manapság oly divatos, sokat reklámozott tejpép, babadesszert, cukrot és aromát tartalmazó gyümölcsjoghurt és így tovább. Sokkal jobb, ha a kisgyerek a természetes édes ízeket szokja meg, és a süteményeket, desszerteket friss vagy fagyasztott idénygyümölcsökkel, részben aszalt gyümölcsökkel (például beáztatott és botmixerrel pépesített mazsolával) édesítjük. Így elkerülhetjük az üres kalóriákat, és betartjuk azt a fontos alapelvet, hogy táplálkozási szempontból értékes élelmiszerek kerüljenek a család asztalára.
Az alkoholt tartalmazó italok fogyasztása tilos az újszülött szoptatása során. Az anyatejen keresztül az alkohol koncentráltan átjut a babád szervezetébe, így az ő májának méregtelenítenie kell még a kis mennyiségű alkoholt is.
Ételérzékenység és baba sírása
Az esetek elsöprő többségében azonban teljesen fölöslegesek a korlátozások. A statisztikák szerint minden 3. babát hasfájósnak gondolnak a szülei, mert rendszeresen sír, nyűgösködik akár órákon át, jellemzően a nap második felében. Az anyákban ettől bekapcsol az ösztön, hogy ezt meg kell oldani, és elkezdenek gondolkodni, vajon mi lehet a baj. Anyatejes pici esetében pedig az eredmény rendszerint az, hogy bizonyára én ettem valamit, amit nem kellett volna - így kerül pillanatok alatt szinte minden étel tiltólistára. Ezzel szemben a valóság: az összes baba mindössze 1%-a ételérzékeny! De akkor miért sír? Az újszülöttek sokszor sírnak különösebb látható ok nélkül. Mondjuk, azért, mert nemrég születtek, minden új nekik, alkalmazkodniuk kell a világhoz. Egy babát millió dolog zavarhatja élete első heteiben, és ezekre - jobb híján - sírással reagál. Vele lehetsz, vigasztalhatod, ringathatod, de aligha fogja a táplálkozásod befolyásolni a helyzetet. Mindegy, hogy rád milyen hatással van egy adott étel vagy ital, a babádra egyáltalán nem biztos, hogy hatni fog. A jelenlegi tudásunk szerint nem kell a szoptatásnak tiltólistával nekiállni. Nyugodtan egyél mindent, és figyeld a babádat! Előfordulhat, hogy ő éppenséggel tényleg érzékenyen fog reagálni valamilyen ételre vagy italra, de egészen biztosan nem az összes említett (és nem említett) ételcsoportra. Ha valaminél problémát tapasztalsz, hagyd el az adott ételt kb. 2 hónapig, majd próbáld újra - általában ennyi idő alatt meg is szűnnek ezek a tünetek.
Javasolt ételkészítési eljárások
Az ételeket kíméletes konyhatechnológiai eljárásokkal készítsd el. Főzz, párolj, süss teflonedényben, hőálló agyag- vagy üvegedényben, kontaktgrillben, alufóliában, sütőzacskóban és mikrohullámú sütőben! A sütéshez növényi olajat használj!
tags: #haztartasi #keksz #szoptataskor