Viszketés a terhesség alatt: okok, tünetek és kezelési lehetőségek

A viszketés a terhesség egyik leggyakoribb és legkellemetlenebb tünete, amely a várandós nők szervezetében zajló számos változás miatt alakulhat ki. Bár az enyhe viszketés általában ártalmatlan, az erős, makacs viszketés komolyabb problémákra, például terhességi epepangásra (cholestasisra) is utalhat, amely a magzatra is veszélyes lehet. Fontos, hogy minden esetben konzultáljunk orvosunkkal, ha a viszketés mértéke aggodalomra ad okot.

Miért viszket a terhes has?

A has tágulásával a bőr nyúlik, ami irritálja az alatta található idegvégződéseket, és ez okozza a kellemetlen viszkető érzést. Ezenkívül a bőr elvékonyodik, jobban kiszárad, a száraz bőr pedig hajlamos a viszketésre és egyéb kényelmetlen érzetekre. A viszketés gyakori velejárója a terhességnek a bőr fokozott vérellátásának köszönhetően, de okozhatja a has bőrének nyúlása, feszülése is.

Hogyan enyhíthetjük a terhességi viszketést?

Megelőzni a viszketést lehetetlen, ha valaki hajlamos rá, de a tüneteket sokféle módon lehet enyhíteni. Íme néhány bevált módszer:

• Hidratálás: Egy illatmentes, érzékeny bőrre való hidratáló krém ideiglenesen segíthet megfékezni a viszketést.
• Nyugtató E-vitamin olaj: Az E-vitamin olaj bőrnyugtató hatású lehet.
• Körömvirág balzsam: Ez a természetes készítmény nemcsak a pocak viszketésére, hanem szülés után a gátseb kezelésében is nagy segítséget nyújthat.
• Párásítás: A párás környezet segíthet abban, hogy a bőr ne száradjon ki.
• Kerüljük a túl meleg vizet: A forró zuhany vagy fürdő tovább száríthatja a bőrt, súlyosbítva a viszketést.

Fontos megjegyezni, hogy bár a babaolajat sokan ajánlják, a feszülő, viszkető pocak kenegetésére ez tévedés, mivel egyes esetekben tovább irritálhatja a bőrt.

Terhességi epepangás (Intrahepatikus Kolesztázis - ICP)

Abban az esetben, ha a viszketés nagyon erős, mindenképpen beszéljünk az orvosunkkal, hogy megbizonyosodhasson róla, hogy nem áll-e egyéb probléma a háttérben. Létezik egy májbetegség, az intrahepatikus kolesztázis (ICP), azaz epepangás, amely kiütés nélküli, erős viszketéssel jár. Ez a betegség a terhes nők közel 1 százalékát érinti.

Az epepangás tünetei

Az epepangás legfőbb tünete az erős, viszonylag nagy felületen - leggyakrabban a tenyéren és a talpon, ritkábban a karon és a lábon, illetve az arcon, a háton és a mellen - jelentkező viszketés a terhesség utolsó 3-4 hónapjában. Kiütések nem kísérik, de van, aki annyira erősen vakarózik, hogy véresre karmolja a bőrét vagy bőrfertőzések lépnek fel. A viszketés gyakran éjszaka a legerősebb, és egészen elviselhetetlen lehet, alvászavarokat, kimerültséget okozva. További tünetek lehetnek:

• Sötét színű vizelet
• Világos színű széklet
• A bőrön és a szemfehérjén megfigyelhető sárgaság
• Fáradékonyság, hányinger, étvágytalanság
• A has jobb felső negyedében jelentkező fájdalom

Miért pang az epe?

Egészséges májműködés esetén a májban termelődő, az epehólyagban raktározott epesavak az epevezetéken át a patkóbélbe jutnak, ahol segítik a táplálék zsírtartalmának lebontását. Cholestasis esetén az epesavak nem ürülnek rendesen és felgyülemlenek a májban, ahonnan bejutnak az anyai, majd a magzati keringésbe is. Az epe pangásának számos oka lehet, például epekő, hepatitisz vagy tumor. Egyelőre nem ismert, hogy a terhesség során mi válthatja ki, de feltételezhetően egyes hormonok (pl. ösztrogén) terhesség alatt drasztikusan emelkedő szintje, valamint genetikai és környezeti okok (pl. étrend) is szerepet játszhatnak a kialakulásában.

Kockázati tényezők és előfordulás

A terhességi cholestasis nagyobb eséllyel jelentkezik olyan terhes nőknél, akiknek közeli nőrokonainál is előfordult, akik korábban szenvedtek valamilyen májbetegségben (például hepatitisz C-pozitívak), akik ikreket várnak, illetve akik mesterséges megtermékenyítéssel estek teherbe. Érdekesség, hogy a betegség gyakorisága földrajzi régiónként is eltér, például Chilében és Bolíviában akár a terhes nők egyhatodát is érintheti. Egyes vizsgálatok szerint a betegség gyakrabban alakul ki a téli hónapok alatt.

Diagnózis és monitorozás

A terhességi cholestasis diagnózisa vérvizsgálatokon alapul. Az epesavakon kívül jellemzően megnő a vérben a károsodott májsejtekből felszabaduló enzimek (elsősorban az alanin-transzamináz/ALT, az aszpartát-aminotranszferáz/AST és az alkalikus foszfatáz/ALP) szintje, valamint a bilirubin szintje. Akinél kimutatják a betegséget, az számíthat rá, hogy a terhesség hátralévő részében sűrűn - hetente legalább egyszer - vért fognak venni tőle a máj állapotának követésére. A szülés után 6-8 héttel pedig kontrollvizsgálatra szokták küldeni az anyát, hogy kiderüljön, visszaállt-e a máj normális működése.

A magzatot fenyegető veszélyek

Az anya számára valamennyi fenti tünet csupán átmeneti - bár sokszor szinte tűrhetetlen - kellemetlenséget jelent: a szülés után általában napokon belül megszűnik a viszketés és az esetleges kísérő tünetek. A magzat számára azonban komoly veszélyt, akár életveszélyt jelent a cholestasis. Több vizsgálatban is azt találták, hogy terhességi cholestasis esetén nagyobb a kockázata, hogy a magzat idő előtt vagy halva születik. Nagyobb eséllyel alakul ki magzati stresszállapot, amit egyrészt a magzat szívritmusának megváltozása tükröz, másrészt a mekónium (magzatszurok) jelenléte a magzatvízben. A sűrű, székletszerű, a magzatvizet zavaros zöldes-barnává színező mekónium - amit normálisan csak a születés utáni napokban ürít az újszülött - a légutakba kerülve légzési nehézségeket és tüdőgyulladást okozhat. Hogy pontosan mi okoz ekkora stresszt a magzat számára, arról egyelőre csak találgatások vannak.

Mindenesetre a magzatot fenyegető veszélyek miatt a terhességi cholestasis megállapítása után szoros monitorozásra van szükség: az anyai májműködés vizsgálata hetente egy-kétszer ajánlott, de szükséges a magzat szívritmusának figyelése, valamint a magzatvíz mennyiségének ultrahangos követése is. Viszonylag súlyos vagy romló értékek esetén az orvos általában a szülés megindítását vagy császármetszést javasol a terhesség 37. hete után (a magzat tüdeje ekkorra lesz kellően érett).

Gyógyszeres kezelés

A viszketést némileg enyhíthetik a bőrnyugtató krémek és a hűsítés borogatással, fürdővel. Lehetőség van az epesavak szintjének gyógyszeres csökkentésére is, elsősorban az epekő kezelésére is használatos urzodeoxikólsavval. Ez csökkenti a viszketést és az epesavak szintjét, és javítja a májfunkciós értékeket, de nincs elegendő bizonyíték arra, hogy teljesen biztonságos-e a baba számára, ezért alkalmazása minden esetben orvosi mérlegelést igényel. A betegeknek gyakran K-vitamin-kiegészítést is adnak, mivel a terhességi cholestasis befolyásolhatja a normális véralvadáshoz szükséges vitamin felszívódását.

Ismétlődés kockázata

Ha valakinél előfordult terhességi cholestasis, egyes források szerint 45 százalék, mások szerint 98 százalék az esélye, hogy a következő terhességnél ismét ki fog alakulni. És ha az illető nem tervez több terhességet, akkor sem biztos, hogy elfelejtheti a vakarózást: az érintett nők egynegyedénél előfordulhat átmeneti viszketés a menstruációs ciklus egyes időszakaiban, illetve szájon át szedett fogamzásgátló vagy más ösztrogéntartalmú szer szedésekor.

Egyéb bőrelváltozások terhesség alatt

A gyermeket váró nő szervezetében zajló változások a bőrt is érintik, gyakran árulkodva a várandósságról. Ezek egy része a terhesség élettani, tehát természetes velejárója, csak átmenetileg áll fenn, a terhesség után rendeződik. Érdemes átnézni, mire nem kell, és mire fontos figyelnünk a várandósság alatt és után.

Élettani bőrelváltozások

• Pigmentáció fokozódása: Az emlőbimbók, a nemi tájék, a hónalj bőre, a combok belső felszíne, a gáttájék, a has középvonala a köldök alatt sötétebbé válik; az arcon szabálytalan alakú foltok jelennek meg, különösen napfény hatására.
• Szőrnövekedés: A terhesség során fokozódó szőrnövekedés jellemző.
• Köröm elváltozások: A körömlemez kiszáradhat, barázdálttá válhat, a szabad szélén elszíneződés alakulhat ki.
• Striák: A kötőszövetek rostjainak megnyúlása révén, főként a has, comb, emlő bőrén terhességi csíkok, ún. striák alakulnak ki. Ez a jelenség a kismamák kb. 90%-ánál észlelhető, fiatalabb életkorban és jelentős testsúlygyarapodás esetén nagyobb valószínűséggel fordul elő.
• Érrendszeri változások: A tenyereken megjelenő, majd szülés után visszahúzódó vörösséget is megfigyelték már. A visszértágulatok nemcsak az alsó végtagokon, de a szeméremtesten is előfordulnak terhességben.
• Ödéma: Az ödémaképződés is jellegzetes panasz, szem körüli és lábszárvizenyő formájában látható leginkább.
• Ínygyulladás: Kevésbé ismert a terhesség során jelentkező ínygyulladás, az ínyen kialakuló vérzékeny csomókkal.
• Fokozott izzadás: A terhességet a verejtékmirigyek fokozott működése miatt szokatlan mértékű izzadás kísérheti.

Betegségként értékelhető bőrtünetek

A terhesség során azonban betegségként értékelhető bőrtünetek is jelentkezhetnek:

• Aknés tünetek: A faggyúmirigyek fokozott működésével párhuzamosan az aknés tünetek súlyosabb formában jelenhetnek meg és átmenetileg kezelést igényelnek.
• Anyajegyek és szeplők változása: Az anyajegyek és a szeplők a terhesség heteiben sötétebbé válhatnak. A várandósság során megváltozó anyajegyekre érdemes ezért odafigyelni, állapotukat rögzíteni, az eltérést mutatókat a szülés után ellenőrizni, melynek legmodernebb módszere ma a számítógépes anyajegyvizsgálat.
• Atopiás ekcéma vagy pikkelysömör fellángolása: A korábban atopiás ekcémában vagy pikkelysömörben szenvedők tünetei fellángolhatnak, vagy újonnan is kialakulhatnak.
• Terhességi bőrbetegségek: A harmadik trimeszterben a leggyakoribbak a hason induló viszkető bőrtünetek. Célszerű bőrgyógyászhoz fordulni, hogy a súlyosabb, gyógyszeres terápiát igénylő autoimmun eredetű hólyagos betegséget el lehessen különíteni a helyileg is kezelhető vörös foltokkal, csalánkiütésekkel járó terhességi bőrbetegségtől.

tags: #hasviszketes #magzat #fejenel