Mi okozhat kisebb dudorokat a kisgyerekek fején?

A kisgyermekek fején megjelenő dudorok és elváltozások sok szülőben aggodalmat kelthetnek. Fontos tudni, hogy ezeknek számos oka lehet, amelyek az ártalmatlan zsírcsomóktól a komolyabb neurológiai problémákig terjedhetnek. A következőkben részletesebben tárgyaljuk a leggyakoribb okokat, a tüneteket és a kezelési lehetőségeket.

Fejsérülések és balesetek

A gyermekek sajnos gyakran szereznek fejsérüléseket, mivel nem mindig mérik fel a határaikat, és védőfelszerelés nélkül bicikliznek, rollereznek vagy gördeszkáznak, durván játszanak, vagy olyan extrém sportokat végeznek, mint például a síelés. Egy korábbi cikkünkben a Bringás Brigantik alapítóját, Kolovratnik Krisztiánt kérdeztük a biciklis balesetekről. Krisztián véleménye szerint a sisak és a láthatósági felszerelések alapvető tartozékai kell, hogy legyenek ma egy bringásnak.

Mire figyeljünk fejsérülés esetén?

1. Látható sérülések ellenőrzése: Először is ellenőrizd, hogy van-e látható sérülés, például egy vérző seb a gyerek fején.
2. Tudatállapot felmérése: Kérdezd meg tőle, fáj-e a feje, nem szédül-e, nem lát-e homályosan, vagy esetleg nem érzi-e magát álmosnak. Ha a gyermek felsírt, az ennél a sérüléstípusnál jó jel. Az is jó jel, ha ezt követően gyorsan megnyugszik és a szokásos módon folytatja a játékot.
3. Hányás és egyéb tünetek: A hányinger nem ritka egy-egy ilyen baleset után, de ha többször is hány a kicsi, az már komolyabb problémára utalhat. Bágyadtság, aluszékonyság, hányinger, hányás, zavartság, viselkedésváltozás esetén viszont indokolt lehet az orvosi vizsgálat.
4. Váladékozás: Nézd meg azt is, hogy nem szivárog-e bármilyen váladék a füléből vagy az orrából.
5. Érzékszervi zavarok: Nem tapasztal-e huzamosabb ideig tartó érzékszervi (pl. látás, hallás, beszéd) zavart.

Sajnos a figyelmeztető jeleket nem mindig könnyű kiszúrni, főleg a sokszor súlyos következményekhez vezető belső sérüléseknél. A fejet érintő sérüléseket érdemes komolyan venni.

Elsősegély és teendők

• Nyak- vagy gerincsérülés: Nyak- vagy gerincsérülés esetén ne mozdítsd meg a gyermeket. Ha hányni vagy rángatózni kezd, óvatosan fordítsd az oldalára, miközben a fejét és a nyakát egyenesen tartod.
• Vérzéscsillapítás: Ha nem jelentkezik komolyabb tünet, és úgy gondolod, nem súlyos a külső sérülés, elsőként a vérzést kell csillapítani. Ha erős vérzést észlelünk a hajas fejbőrön, alkalmazzunk nyomókötést (például mullappal, gézzel, vagy egy tiszta törölköző segítségével). Ha a kötés átvérzett, ne vedd le, hanem tegyél rá egy újabb lapot.
• Jegelés: Ha sikerült elállítani a vérzést, tegyél jeges borogatást a sérült területre 20 percre. Ha jégkockákat használsz, mindenképpen csavard őket konyharuhába, törölközőbe vagy egy zokniba, mivel a közvetlen érintkezéstől sérülhet a bőr.
• Orvosi ellenőrzés: Még ha nincs is a gyermeknek aggasztó tünete, akkor is tartsd ébren egy ideig, hogy ellenőrizni tudd az állapotát - akkor is, ha egyébként már alvásidő lenne. Várd ki, amíg elmúlnak az enyhébb tünetei, mint például a kisebb fejfájása, rövid ideig tartó hányingere vagy a szédülés. A következő 24 órában is kísérd szoros figyelemmel a tüneteit, és gondoskodj arról, hogy eleget pihenjen, valamint ne kerüljön olyan helyzetbe, amelyben további sérülést szerezhet.

Milyen esetekben hívjunk mentőt?

A legtöbb sérülés azonban banális fejsérülés, ami se mentőhívást, sem orvosi vizsgálatot nem igényel. Ha a gyermek eszméletlen, akkor - amennyiben biztosak vagyunk benne, hogy mozgatható a gyerek, vagyis tudjuk, hogy nincs komolyabb gerinc- vagy belszervi sérülése - a mentőhívás mellett a stabil oldalfektetés elvégzése a legfontosabb. Miért? Mert a stabil oldalfekvés egy esetleges hányás esetén szabad légutat biztosít. Természetesen ebben a helyzetben is figyelni kell arra, hogy a kis betegnek van-e pulzusa, és rendesen veszi-e a levegőt (légzés- és keringésellenőrzés).

Mire figyeljünk?

• Volt a gyereknek eszméletvesztése?
• Hányt?
• Felsírt a sérülést követően?
• Milyen a kedélyállapota, ébersége a sérülés óta?

A fejsebhez csak ritkán társul koponyasérülés vagy agyrázkódás, mert a sebet általában egy kiálló, esetleg éles tárgy okozza. Mivel a fej- és arcbőr nagyon gazdagon erezett, ezért egy mindössze néhány milliméteres seb is nagyon tud vérezni. Ezekben az esetekben az esetleges további fejsérülésből fakadó eltérések érdekében mindenképpen lássa orvos a beteget! A hajas fejbőr sebeinél számíthatunk a seb körüli terület leborotválására is, mivel így látható el megfelelően a seb. Ne aggódjunk, általában csak egy kis területet kell megtisztítani a hajtól, ami ráadásul viszonylag gyorsan visszanő majd.

A fejsérülések típusai

A fejsérüléseket sokféleképpen lehet osztályozni.

• Külső sérülések: A fejet érheti ütés, így keletkezhet zúzódás, horzsolás, vagy seb.
• Agyrázkódás: A fejet ért ütés ezenkívül okozhat agyrázkódást is, amely során az agy nekiütközik a koponyacsontnak és visszafordítható sérüléseket szenved.
• Koponyatörések: A koponyacsont törések érinthetik a koponya boltozatát, az arckoponyát, de akár a koponyaalapra is terjedhetnek. A törések ezenkívül lehetnek vonalasak, darabosak; lehetnek elmozdulás nélküliek, vagy járhatnak elmozdulással. A koponyatörés okozhat érsérülést az agyállomány felszínén, amely súlyos, úgynevezett koponyaűri vérzések forrása lehet. Ritkán koponyatörés nélkül is bekövetkezhet agyállományi vérzés.

Fejbőrbetegségek

A fejbőr egészsége kulcsfontosságú a jó közérzet és az önbizalom szempontjából. Sajnos azonban gyakran mellőzött terület a bőrápolás során. A kisebb dudorok kialakulásának számos betegség állhat a hátterében.

Seborrhoeás dermatitisz (ekcéma)

A seborrhoeás dermatitisz, ismertebb nevén az ekcéma az arc és a felsőtest mellett a fejbőrre is hatással lehet.

• Tünetek: Piros, gyulladt területek a fejbőrön, amelyek gyakran viszketnek és irritációt okoznak. Ezen kívül zsíros, sárgás hámdarabok jelennek meg, amelyek gyakran ragadnak a hajhoz és a fejbőrhöz.
• Kezelési lehetőségek: Kortikoszteroidokat vagy antifungális krémeket tartalmazó krémeket és kenőcsöket írhat fel a szakorvos, ezek segítenek csökkenteni a gyulladást és kontrollálják a gombák szaporodását. Továbbá a természetes alapanyagú, korpásodás elleni, gyulladáscsökkentő samponok is hatékonyak lehetnek.

Psoriasis (pikkelysömör)

A psoriasis krónikus, autoimmun bőrbetegség, amely gyakran érinti a fejbőrt, és jól ismert a jellemző vörös, pikkelyes bőrfoltok miatt, amelyek viszketnek és fájdalmasak lehetnek.

• Tünetek: Éles határú, vörös bőrfoltok, amelyeket ezüstös-fehér pikkelyek borítanak. Szárazság, amely repedezéshez és vérzéshez vezethet.
• Kezelési lehetőségek: A probléma súlyosságától függően helyi kortikoszteroidokat lehet alkalmazni, kátrány alapú termékeket a tünetek enyhítésére. Alkalmazható fényterápia is, az UV fény segíthet csökkenteni a gyulladást és lassítja a bőrsejtek túl gyors növekedését.

Tinea capitis (fejbőr gombás fertőzése)

A tinea capitis egy gombás fertőzés, amely elsősorban a fejbőrön jelenik meg, és leggyakrabban gyerekeknél fordul elő.

• Tünetek: Kerek, kopasz foltok a fejbőrön, a haj hullik vagy törik. Viszketés és pirosodás a fertőzött területeken, néha pörkökkel vagy gennyel.
• Kezelési lehetőségek: Olyan antifungális gyógyszerek, mint az griseofulvin vagy terbinafin, gyakran szükségesek, mert a tünetek átterjedhetnek a fejbőr mélyebb rétegeibe, ahol a helyi kezelések már nem hatékonyak.

Folliculitis (hajtüszőgyulladás)

A folliculitis a hajtüszők gyulladása, amelyet bakteriális vagy gombás fertőzés okozhat. Ez a betegség a fejbőrön és más szőrrel borított testrészeken is előfordulhat.

• Tünetek: Apró, piros, gyulladt dudorok a fejbőrön, gyakran gennyes csúccsal. Viszketés vagy kellemetlen érzés a fertőzött területeken.
• Kezelési lehetőségek: Enyhébb esetekben helyi antibiotikumos krémek vagy gél alkalmazása elegendő lehet. Súlyosabb vagy visszatérő esetekben azonban orális antibiotikumokra lehet szükség a fertőzés leküzdéséhez. Ha a folliculitis oka gombás fertőzés, helyi vagy orális antifungális kezelések lehetnek szükségesek. Fontos a megfelelő fejbőr higiénia, különösen az újrafertőződés megelőzésében.

Alopecia areata

Az alopecia areata egy autoimmun betegség, amely hirtelen hajhullást okozhat egy vagy több kerek területen a fejbőrön.

• Tünetek: A legjellemzőbb tünetek közé tartozik egy vagy több kopasz folt megjelenése a fejbőrön, gyakran hirtelen kialakulva. A foltok sima tapintásúak, és általában nincsenek rajtuk gyulladás vagy sérülés jelei.
• Kezelési lehetőségek: Az alopecia areata kezelése változó, és az egyes esetek súlyosságától függ. Hatékonyak lehetnek a kortikoszteroid injekciók, amelyeket gyakran közvetlenül az érintett fejbőr területére adnak be a haj növekedésének ösztönzésére. Ezen kívül úgynevezett topikális immunmodulátorokat is alkalmazni lehet: ezek olyan krémek, amelyek modulálják az immunválaszt, és segíthetnek csökkenteni a hajhullást.

Lichen planopilaris

A lichen planopilaris egy ritka, krónikus bőrbetegség, amely a hajtüszőket érinti és gyulladáshoz, hajhulláshoz, valamint hegesedéshez vezet a fejbőrön.

• Tünetek: Kemény, vörös dudorok megjelenése a hajtüszőknél, melyek gyakran viszketnek vagy fájdalmasak. Fokozatos hajhullás, ami általában a fejbőr bizonyos területein kezdődik és lassan terjed.
• Kezelési lehetőségek: A lichen planopilaris kezelése általában a gyulladás csökkentésére és a további hajhullás megakadályozására összpontosít. Kortikoszteroidok alkalmazása az egyik leggyakoribb módszer, amely segíthet a gyulladás és az irritáció csökkentésében. Súlyosabb esetekben orális kortikoszteroidokat vagy más immunmoduláló gyógyszereket írhatnak elő és itt is alkalmazható a fényterápia, ami hasznos lehet a gyulladás csökkentésében.

Kontakt dermatitisz

A kontakt dermatitisz egy olyan gyulladásos bőrreakció, amely akkor következik be, amikor a bőr közvetlenül érintkezik irritáló anyagokkal vagy allergénekkel.

• Tünetek: Vörösség, duzzanat és viszketés az érintett területeken. Égő érzés vagy fájdalom az irritált területeken.
• Kezelési lehetőségek: A kontakt dermatitisz kezelése főleg az okozó irritáló anyag vagy allergén azonosításán és elkerülésén alapul. Fontos, hogy az érintett személyek kerüljék azokat a termékeket vagy anyagokat, amelyek kiváltották a reakciót.

Nyirokcsomó-duzzanat

Teljesen logikus a púp vagy a dudor megjelenésének hátterét illetően elsősorban azon elgondolkodni, nem érte-e a fejet olyan fizikai behatás, melynek során kialakulhatott. A kis duzzanat gyakran nem más, mint egy nyirokcsomó, ilyenből ugyanis a fejen is jó néhány található, borsószemnyi megnagyobbodásuk pedig igencsak jellemző lehet például egy-egy bakteriális vagy vírusos eredetű fertőzés következtében vagy annak lefolyása után.

A nyirokcsomók a szövetközti folyadékot szállító erek (nyirokerek) csomópontjai, ezen kívül a szervezet fontos immunológiai központjai. A testben szinte mindenhol megtalálhatóak (a központi idegrendszert kivéve). Általában kisebb csoportokban helyezkednek el, teljes számuk az 500-at is meghaladja. A külvilágból érkező idegen anyagok szűrőrendszereként funkcionálnak. A nyirokcsomóban élő sejtek (limfociták) normál immunrendszer esetén, a kórokozókra reagálnak és azok elpusztítására törekednek. Jelenlétük kifejezetten hasznos, hiszen nélkülük elképzelhetetlen a fertőzésekkel szembeni védekezés. Súlyos immunhiányos betegségeknél találkozhatunk a nyirokcsomók (relatív) hiányával.

Gyermekkori nyirokcsomó-duzzanat okai

Gyermekkorban igen gyakori tünet, hiszen ez a fertőzések velejárója. Ilyenkor a nyirokcsomóban is gyulladásos folyamat zajlik. A nyirokcsomók általában azokban a régiókban növekednek meg, melynek közelében éppen egy fertőzés zajlik. A torok, fül gyulladásos folyamatait a nyaki nyirokcsomók duzzanata kíséri, ezt észlelhetjük a leggyakrabban.

• Vírusfertőzések: Az esetek többségében vírusfertőzés áll a hátterében, ilyenkor a nyirokcsomók régiójában a méretváltozáson kívül más nem észlelhető, a duzzadt nyirokcsomók legtöbbször a nyak mindkét oldalán, lánc-szerűen tapinthatóak. Méretük legtöbbször a borsónyitól az olívabogyó nagyságig terjed. Bizonyos vírusfertőzések kapcsán is jelentkezhet nagyfokú kétoldali nyaki nyirokcsomó-gyulladás, ilyen pl.: a mononukleosis (mirigyláz). Ilyenkor a duzzanaton kívül fehér lepedékkel bevont garatmandulákat, megnagyobbodott lépet és májat lehet észlelni. Gyakran testszerte jelentkező nyirokcsomó megnaggyobbodást is lehet észlelni.
• Bakteriális fertőzések: A nyirokcsomó duzzadttá, fájdalmassá válik, felette a bőr kipirult, meleg tapintatú és a folyamatot - az alapbetegségtől független -lázas állapot kíséri. Ez általában gennyes, azaz baktérium okozta fertőzésre enged következtetni. Bakteriális nyirokcsomó-gyulladást okozhatnak a fej-nyaktájon pl.: fogászati gócok, bakteriális torokgyulladás, bőrfertőzések (pl.: ótvar). Ha egy- vagy kétoldali fájdalmas, gyulladt nyaki nyirokcsomókat észlelünk torokgyulladás mellett, a torokváladék bakteriális vizsgálata is indokolt. Leggyakrabban Streptococcus, Staphylococcus fajok okoznak ilyen jellegű panaszt.
• Macskakarmolási betegség: Ezt a baktériumot a fiatal macskák karmolásával, nyálával, harapásával vagy bolháival fertőzhetjük el. A tünetek a fertőződés után 7-10 nappal jelentkeznek, időnként a fertőződés helyén, a bőrön kis piros dudor látszik.
• Toxoplasmosis: A Toxoplasma gondii-val történő fertőzés szintén okozhat nyirokcsomó megnagyobbodást. Leggyakrabban a nyaki nyirokcsomók duzzadnak meg, ezt sokszor semmiféle egyéb panasz nem kíséri.
• Autoimmun betegségek: Általában testszerte jelentkező nyirokcsomó megnagyobbodást hoznak létre. Ez esetben azonban egyéb tünetek, mint gyengeség, ízületi fájdalom, duzzanat, bőrtünetek is jellemzőek. Autoimmun betegség gyanújakor gyermek reumatológus felkeresése javasolt.
• Tumoros nyirokcsomók: Általában folyamatosan növekednek, sokszor nem a típusos helyen fordulnak elő pl.: kulcscsont felett vagy alatt, tapintatuk fájdalmatlan, a környezetükkel összekapaszkodnak, önállóan nem mozgathatók. Tapasztalt kéznek általában egyből feltűnik a gyanút keltő csomó, melynek észlelését követően komplex kivizsgálás (laborvizsgálat, ultrahang, MR, CT) szükséges. Ha malignus betegségre van gyanú a nyirokcsomóból mintát is kell venni (biopszia) a szövettani elemzéshez. A gyanús nyirokcsomó mellett meglévő általános tünetek, mint gyengeség, visszatérő fertőzések, fogyás, éjszakai izzadás is szintén komolyabb betegségre utalnak.

Jóindulatú bőrelváltozások

A bőr alatt kitapintható csomók nagy félelmet kelthetnek, pedig legtöbbször ártalmatlan elváltozásokról van szó. A bőr alatt kitapintható, elmozdítható kisebb-nagyobb csomók szinte a test bármely részén kialakulhatnak, ám legtöbbször a nyakon, mellen, hónaljban és a lágyrészek környékén fordulnak elő. Általában nagy riadalmat keltenek, hiszen sokan egyből rosszindulatú daganatot sejtenek mögötte. Még mielőtt bárki is a legrosszabbra gondolna, érdemes tudni, hogy hasonló elváltozásokat számtalan dolog okozhat, és hátterében gyakran ártalmatlan izomcsomók, illetve zsírcsomók állnak.

Lipóma (zsírcsomó)

Dudorszerű elváltozást okozhat továbbá egy zsírsejtekkel teli csomó, vagyis ateróma is, mely közvetlenül a bőr alatt található, és igencsak jellemző a hajas fejbőrre. Hasonló jelenség a zsírsejtekből álló lipóma is, melyet szokás az emberi test leggyakoribb kötőszöveti, jóindulatú daganataként is emlegetni. A lágyrész daganatoknak több formája is ismert - ilyen a többi között a lipóma, amely a zsírszövet túlburjánzása.

Atheroma (faggyúciszta vagy kásadaganat)

Az atheroma, vagy ahogyan sokan ismerik, kásadaganat egy közvetlenül a bőr alatt elhelyezkedő, néhány centis kis csomó, ami leggyakrabban a háton, a hajas fejbőrön és az arcon jelenik meg - éppen ez utóbbi okozhatja a legkellemetlenebb esztétikai problémát. A kásadaganat kialakulása alapvetően a faggyúmirigyek kivezető csövének elzáródása miatt következik be. Az elzáródási folyamat eredménye tehát az egyre növekvő csomó, daganat, ami a tokon belül sárgás-szürkés, törmelékes-kenőcsös váladékot tartalmaz - ennek állagára utal a kásadaganat megnevezés is. Az atheroma akár a gennyes pattanással is összetéveszthető, ami miatt sokan megpróbálják kinyomni. Ez azonban nem jár sikerrel, sőt fontos tudni, hogy bármennyire is zavaró, a nyomkodással a gyulladásának, fertőződésének kockázatát növeljük.

Miért veszélyes a kásadaganat gyulladása?

Bár maga az atheroma ártalmatlan és fájdalmatlan csomó a bőr alatt, gyulladása esetén hirtelen megduzzad, meleg érzetet ad, kifejezetten fájdalmassá válik, felette a bőr vörössé, vörhenyessé válik. Súlyos esetben szeptikus állapot is kialakulhat, ami hidegrázással, lázzal járó rosszullét és minél előbb orvosi kezelést igényel. Ilyenkor „kellő nagyságú metszéssel megnyitjuk a fertőzött váladékot tartalmazó területet, helyi fertőtlenítést követően nyitva kezeljük a sebet, hogy a fertőzött váladék maradéktalanul ki tudjon ürülni. Az ilyen beavatkozásoknak nemegyszer szélesebb, esztétikailag kevésbé kedvező hege marad vissza. Az esetleg visszamaradó mirigyfal részlet tovább termeli a faggyút, így ismételten tapinthatóvá válik a „kiújult” atheroma. Végleges gyógyulást csak a mirigy falának teljes eltávolítása ad. Gyulladás miatti megnyitás után a seb gyógyultával már gyulladásmentes időszakban lehet a teljes mirigy eltávolítását megkísérelni egy újabb műtéti időpontban. Legjobb természetesen, ha nem gyulladt, hanem nyugalmi állapotban távolítjuk el a kásadaganatot, amennyiben ez felmerül, akár esztétikai okból is.”

Ilyen eljárások jöhetnek szóba a kásadaganat eltávolítására

Az eltávolításkor alapvető cél, hogy a tokkal együtt szabaduljunk meg az atheromától, ugyanis a tok esetleges visszamaradása lehetővé teszi, hogy újra kialakuljon a daganat. Éppen ezért a leggyakrabban alkalmazott eljárás a kimetszés, ami végleges gyógyulást hozhat. Ez a kisműtét általában - az elhelyezkedéstől, mérettől, egyéni adottságoktól függően - helyi érzéstelenítésben történik, így csupán az érzéstelenítő injekció beadása járhat némi kellemetlenséggel. A kimetszés rövid idő alatt lezajlik, a tok eltávolítása után, gyulladásmentes esetben a sebész plasztikai varrattal lezárja a sebet. Ahogyan például az anyajegy eltávolításnál is, a kásadaganat kimetszésénél is szövettani vizsgálat készül az eltávolított képletről, a rosszindulatúság kizárása miatt.

Mikrokefália (kisfejűség)

A mikrokefália egy ritka neurológiai állapot, melyben a csecsemő fejmérete és agya lényegesen kisebb, mint a vele azonos korú és nemű gyerekeké. A születésnél kimutatható kisfejűség általában a méhen belüli abnormális agyfejlődés eredménye, de előfordul, hogy születés után nem növekszik az agy megfelelő mértékben. A kisfejűség széles skálán mozog, eltérő súlyosságú következményekkel jár. A mikrokefália egy olyan idegfejlődési rendellenesség amelynek következtében a csecsemő feje lényegesen kisebb, mint a vele azonos korú és nemű átlagos gyerekeké. Fontos neurológiai indikációként vagy figyelmeztető jelként szolgál, azonban nincs egységes definíciója. Többnyire úgy definiálják, hogy amennyiben a fej kerülete az adott korra és nemre vonatkozó átlagos fejkerülettől több mint kétszeres szórás (±2σ) értéken kívül esik, akkor azt mikrokefáliának nevezzük. Néhány akadémikus inkább a háromszoros szórás értéket javasolja kritériumnak.

A mikrokefália okai

A mikrokefáliát okozhatják különböző genetikai eltérések, környezeti károsító tényezők a terhesség alatt, továbbá bizonyos fertőző betegségek, különösen a világszerte aggodalmat okozó Zika-vírus. A kialakulás okát illetően megkülönböztethetjük az elsődleges és másodlagos mikrokefáliát.

Az elsődleges (vera) mikrokefália okai

• Genetikai okok: A mikrokefália legtöbbször örökletes, ilyenkor genetikailag meghatározottan elégtelen mennyiségű agysejtképződés figyelhető meg. A magzati korban az agy kifejlődéséért felelős MCPH1 gén hibája okozza, amennyiben mindkét szülőtől hibás gént örökölt a baba.
• Környezeti tényezők: Nem örökletes, környezeti tényezők is okozhatnak elsődleges mikrokefáliát:
  • Röntgen- és radioaktív sugárzás.
  • Kábítószernek, alkoholnak, egyéb mérgező anyagoknak és vegyszereknek való kitettség az anyaméhben, ezek közül bármely okozhat agyi rendellenességeket.
  • Bizonyos epilepsziaellenes gyógyszerek.
  • Súlyos alultápláltság - A nem megfelelő táplálkozás a terhesség alatt befolyásolja a baba fejlődését.
  • Nem kontrollált fenilketonúria (phenylketonuria, PKU) az anyánál - A PKU egy olyan születési rendellenesség, amely nehezíti a szervezetben a fenilanilin nevű aminosav lebontását.
  • Magzati fertőzés a terhesség során. Ezek közé tartozik a toxoplazmózis, a citomegalovírus, rózsahimlő (rubeola) és a bárányhimlő (varicella), továbbá a Zika-vírus.

Elsődleges mikrokefália esetén keskeny a homlok, csúcsos a koponya, súlyos magatartászavar és epilepszia kíséri a betegséget. A mikrokefáliával született újszülöttek általában csökkent fejmérettel születnek. Következéskép a fej nem képes növekedésre, míg az arc normális ütemben folytatja a fejlődését, mindez olyan gyerekhez vezet, akinek kicsi a feje, kopaszodó a homloka és megereszkedett, gyűrött a hajas fejbőre. Ahogy a kisgyerek idősödik, a koponya kis mérete nyilvánvalóbbá válik, azonban a teljes test is sokszor a normálisnál kisebb súlyú és növekedésben akadályozott.

A másodlagos (clasticus) mikrokefália okai

A koponyavarratok veleszületett elcsontosodása (craniosynostosis) okozza a másodlagos mikrofefáliát. A csecsemő koponyáját alkotó csontos lemezek közötti porcos anyagot varratoknak nevezzük, aminek összecsontosodása normális esetben csak kisgyermekkorban kezdődik és a pubertás végére fejeződik be teljesen. A koponyavarratok korai fúziója gátolja az agy további növekedését, így bár nem áll fenn elsődleges agyfejlődési rendellenesség, az agy tömege a koponya által biztosított hely elégtelensége miatt csökken.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

A mikrokefália általában az agyfejlődés rendellenességének eredménye, amely kialakulhat magzati korban az anyaméhben (veleszületett), vagy a születés utáni fejlődés során, csecsemőkorban is. A méhen belüli felismerés nehéz, általában csak születés után derül ki a probléma. Nagy valószínűséggel orvosa észreveszi a mikrokefáliát a baba születésénél, vagy a rendszeres vizsgálatok során. Ugyanakkor, ha úgy érzi, gyermeke feje kisebb, mint az normális lenne, esetleg nem növekszik úgy, ahogy kellene, beszéljen orvosával!

Annak megállapítására, hogy gyermeke mikrokefáliában szenved-e, az orvos valószínűleg alapos szülési és családtörténeti, valamint fizikális vizsgálatot végez. Megméri a baba fejkerületét, összehasonlítja azt az általános növekedési diagramban található értékkel, és kiszámolja, mennyit kell növekednie egy következő vizsgálatig. A szülők fejméretét is megvizsgálhatják, annak megállapítására, a kisebb fejméret örökletes-e a családban. Egyes esetekben, különösen, ha a gyermek fejlődése elmaradt, CT vagy MRI vizsgálat és vérvizsgálat is történhet a lemaradás okának meghatározására.

A mikrokefália következményei

A mikrokefália esetében különböző súlyossági fokozatokat különböztetünk meg, aszerint, hogy a fejméret mennyivel tér el a kor és nemnek megfelelő normál percentilis érték alsó határától. Minél kisebb a fejméret, annál kevesebb helye van az agynak, várhatóan annál súlyosabbak lesznek a tünetek is. Enyhe esetben például tanulási nehézségek és bizonyos neurológiai problémák jelentkezhetnek, mérsékelt kisfejűség esetén szellemi visszamaradottság és mozgáskoordinációs zavarok lépnek fel, súlyos mikrokefália esetén a gyerekek sokszor nem képesek önálló életvitelre és folyamatos gondozást igényelnek.

A betegség okától és súlyosságától függően az alábbi szövődményekkel kell számolni:

• lemaradás a beszéd- és mozgásfejlődésben
• koordinációs- és egyensúlyi nehézségek
• törpe- vagy alacsonynövés
• arctorzulás
• siketség
• látásproblémák
• hiperaktivitás
• mentális retardáció
• nyelési problémák
• görcsrohamok

Kezelési lehetőségek

A mikrokefáliára nincs kimondott kezelési lehetőség, ám a korai terápiák, beszéd- és egyéb fejlesztő foglalkozások segítenek a gyermek fejlődésében és az életminősége javításában. Elsődleges mikrokefáliában nincs olyan gyógymód, amely növelheti a gyermek fejét és agyméretét, vagy visszafordíthatja a mikrokefália okozta szövődményeket.

Speciális esetben, másodlagos mikrokefália esetén a craniosynostosis műtéti megoldása áll rendelkezésre, ami a betegség okát is kezeli. A kisfejűség kezelésének célja általában a gyermek állapotára való fókuszálás, az életminőséget befolyásoló káros következmények enyhítése. A kora gyermekkori intervenciós programok segíthetik a fejlődést. Ezek beszéd-, fizikai-, mozgásterápiát foglalnak magukban. Gyógyszert a betegség által okozott szövődmények (pl. görcsrohamok, hiperaktivitás) kezelésére írhat fel az orvos.

tags: #kisebb #gumok #vanak #a #kisgyerek #fejen