Hasfogó gyümölcsök és a hozzátáplálás a babák étrendjében

A hozzátáplálás a növekvő tápanyagigény kielégítésén túl az új ízek és a textúrák felfedezésének izgalmát is biztosítja a babák számára. Hatalmas öröm látni, ahogy a gyermekünk megismerkedik ezekkel az újdonságokkal, legszívesebben minden finomságot azonnal megmutatnánk neki, azonban önuralmat kell gyakorolnunk.

Mikor kezdjük a hozzátáplálást?

A babáknak az első és legfontosabb táplálékuk az anyatej vagy az azt pótló tápszer. Azonban idővel, ahogy elkezdenek érdeklődni a szilárd élelmiszerek iránt, elkezdhetjük az előkészületeket a hozzátáplálás megkezdéséhez. Az ajánlott kor az induláshoz hat hónap, de a babád egészségügyi állapota, fejlettségi szintje és az anyatejed mennyisége is meghatározza, hogy mikortól lehet szilárd ételt adni a kicsinek. Általánosságban elmondható, hogy féléves korára a baba szervezetének egyre több vasra van szüksége, amit az anyatej egyszerűen már nem tud biztosítani. Ráadásul a kicsi mozgásfejlődésében is akkora változások következnek be ebben az időszakban, hogy a sok mozgáshoz szükségük van energiadúsabb, szilárd táplálékra is. Legkorábban négy hónaposan kóstolhatnak bele a gyümölcsbe, azelőtt semmiképpen sem javasolt a szilárd táplálékkal való etetés.

Jelek, amikre figyelni kell

Ha figyelsz a következő jelekre, biztos lehetsz benne, hogy babád felkészült a szilárd táplálékra: egyre nagyobb adagokat fogyaszt, rágómozdulatokat tesz a szájával, mindent lenyel, ami a szájába kerül. Fontos, hogy nem szabad erőltetni a hozzátáplálást. Ha babád elfordítja a fejét vagy kilöki az ételt, akkor még nem jött el a szilárd ételek ideje. Kínáld meg újra néhány nap múlva vagy próbálkozz mással - az is lehet, hogy magával az adott étellel van baja, nem a szilárdságával. A türelem kulcsfontosságú. Kezdetben péppel érdemes próbálkozni. Az alma, a meggy, a sütőtök, a burgonya, a répa és a barack is telitalálat lehet.

Mindig vedd figyelembe, hogy miként fejlődik a babád és annak megfelelően kínáld és próbálgass ki új gyümölcsöket. Figyelj oda, hogy a keményebb héjú, illetve magvas gyümölcsöket mindig alaposan pucold meg és magozd ki tálalás előtt. A párolás és pürésítés folyamatát otthon is könnyen elvégezheted speciális konyhai eszközökkel.

Zöldségek, gyümölcsök hatása a baba emésztésére

Bizonyos ételek fogyasztásának vannak hatásai: egyesek elősegítik az emésztést, hajtanak, mások éppen hogy székletfogó hatásúak. Kisebb emésztési problémák esetén ezekkel segíthetünk. Fontos szabály, hogy a mértékletességet ebben az esetben is be kell tartani. Ne adjunk belőlük többet a gyermeknek, mint egyébként egy étkezésre adnánk.

Emésztést elősegítő és székletfogó ételek

Az alábbi táblázat összefoglalja az emésztést elősegítő és székletfogó hatású ételeket:

Sárgarépa a hozzátáplálás kezdetén

A sárgarépa egész évben elérhető, itthon is jól termeszthető, jól eltárolható gyökérzöldség, magas cukortartalma miatt édeskés ízű. Sárga színét a béta-karotin okozza, ami nagy mennyiségben fordul elő benne. A béta-karotin az A-vitamin provitaminja, és ha sok répát eszünk, a bőrünket is sárgásra színezheti. A sárgarépa nyersen székletlazító, párolva székletfogó hatású. A zöldségek közül az elsők között vezethetjük be gyermekünk táplálásánál. Tisztítás vagy hámozás után alaposan meg kell mosni. Főzhetjük, párolhatjuk, süthetjük, fogyaszthatjuk nyersen is. A hozzátáplálás kezdetén a babáknak mindenképpen párolva adjuk, mert az anyatejhez szokott emésztőrendszernek át kell állnia a rostok bontására, ami nem kis feladat.

Ha a sárgarépa ízlik gyermekünknek, nyert ügyünk van, hiszen vegyesen készítve a főzeléket, még az adott esetben a baba számára önmagában kevésbé ízletes zöldségek is jobban elfogadtathatóak, megkedveltethetőek. Főzelék készítésénél saját anyagával sűrítjük a főzelékeket. Értendő ez alatt, hogy a megfőtt zöldség 1/3-át leturmixoljuk, és ezzel sűrítjük vissza a főzeléket, ez adja a főzelék krémességét. Nagyobb babák esetében, a tejtermékek bevezetése után, adhatunk hozzá natúr joghurtot, tejfölt, tejszínt is. Petrezselyemmel, snidlinggel, turbolyával igazán harmonikus ízt ad.

Allergiát és egyéb megbetegedést kiváltható ételek

Egyes ételek, ha idő előtt vezetjük be a baba étrendjébe allergiát, vagy más megbetegedést okozhatnak. Némelyiknél nem árt tudni, miért okozhat problémát:

• A tehéntej, illetve az anyatejtől eltérő tej és tejkészítmények - idegen fehérjeszerkezetüknél fogva - tejallergiát okozhatnak, ami nagyon súlyos következményekkel jár.
• A tojás szintén fehérjeallergiát válthat ki - tévedés azt gondolni, hogy a sárgája kevésbé, hiszen ugyanúgy tartalmazza az allergén anyagot, mint a fehérje.
• A búzaliszt, búzadara egyik alkotórésze a glutén, ennek korai bevezetése gluténallergiát válthat ki. A rizs és a kukorica viszont nem tartalmaz glutént, így ezekkel a búzalisztet pótolni tudjuk.
• Egyes gyümölcsök idő előtti fogyasztása szintén súlyos problémákat okozhat. Leginkább az eper, a kivi, és az aprómagvas gyümölcsök. A készen vásárolt bébidesszertek, amelyek ezeket tartalmazzák, viszont biztonságosak, ezeket nyugodtan adhatjuk. A dinnye és a paradicsom nem vált ki gyakran allergiás tüneteket, de bevezetésükkor legyünk nagyon óvatosak és mértéktartóak.
• A méz nemcsak pollentartalma miatt veszélyes, hanem tartalmazhat olyan gombát, ami nagyon megbetegítheti gyermekünket (súlyos hasmenést okozhat).
• Szintén várnunk kell a csokoládé (kakaó), dió, mogyoró, mandula kínálásával is.

Életkor szerinti bevezetés

Az alábbiakban egy útmutató található az ételek bevezetésének időpontjához:

• Búzaliszt bevezetése: 8 hónapos kor után
• Tejtermékek: joghurt, túró, sajt, tejföl (óvatosan, kis mennyiségben) 8 hónapos kor után
• Tehéntej: egy éves kor előtt semmiképpen nem javasolt, ha a családban már előfordult tejérzékenység, akkor csak három éves kor után
• Méz, dió, mogyoró, mandula (darálva!): egy éves kor után
• Eper, kivi, egyéb aprómagvas gyümölcsök: bevezetése kitolható kétéves korig.

Egyébként, mivel az egyéni érzékenység mindenkinél más és más, minden ételt fokozott óvatossággal kezeljünk, mert tulajdonképpen bármi kiválthatja a nem kívánt tüneteket.

Az ételallergia tünetei

• A popsi kipirosodása, kiütések a pelenka alatt
• Kiütések az arcon, kézen, súlyosabb esetben az egész testfelületen
• Puffadás
• Hasmenés, esetleg hányás
• Ödémás tünetek

Egyéb étkezéssel kapcsolatos problémák

• Zöldborsó: héja még elturmixolt állapotban is kemény marad, nehezen emészthető, és kaparja a baba torkát, nyolchónapos korig vagy ne adjuk, vagy törjük át, illetve nyomkodjuk ki szemenként.
• Bab, kelkáposzta, fejeskáposzta: nehezen emészthető, egyéves kor után adjuk.
• Karfiol: szintén puffadást okoz, de kis mennyiségben más főzelékféléhez hozzákeverhetjük.

Hasfájós baba és a gyümölcsök

Az első három hónapban, ha hasfájós a baba, a szoptatós anya étrendjénél már érintettük ezt a problémát. Kiváltó okát a jelenlegi orvostudomány még nem tudta pontosan meghatározni, részint a belekben felgyülemlett levegőbuborékok feszítésével, részint egyéb emésztési problémákkal magyarázzák. Oka lehet az is, ha a csecsemő túl gyakran és túl sokat szopik. (Az anyatej teljes megemésztéséhez körülbelül három óra szükséges, ez esetleg kivárható, de nem szabad a csecsemőt éheztetni!) Amennyiben megállapodást nyert, hogy gyermekünk valóban hasfájós, és ez nem betegség, szervi rendellenesség (mindenképpen szakorvos állapítsa meg, ne hallgassunk tudálékos rokonokra!), megpróbálhatjuk enyhíteni a gyötrő tüneteket.

A segítség formái

• Mechanikus:
  • Büfiztetéssel (nem csak a hasfájósoknál, minden babánál kell)
  • Masszírozással (a legtöbb helyen már oktatnak babamasszázst, legegyszerűbb, ha körkörösen simogatjuk a pocakját az óramutató járásával ellentétes irányban)
• Teáztatás:
  • Édeskömény
  • Csillagánizs
  • Menta

  Elkészítésüket és adagolásukat mindenképpen meg kell beszélni a gyermekorvossal vagy a védőnővel. Általában két 0.2 liter forralt vízbe egy csipet mentát, illetve 4-5 szem csillagánizst vagy édesköményt, amit - rendszerint - egy kávéskanál szőlőcukorral ízesítünk. A hozzátáplálás legelején adhatjuk 6 hónapos korban!

Fruktóz felszívódási zavar és intolerancia

A gyümölcsök fogyasztása miatt jelentkező hasi tüneteket valójában nem allergia, hanem felszívódási zavar, vagy intolerancia okozza - magyarázza dr. Hidvégi Edit gyermek gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Két különböző problémáról van szó, melyek közül mindkettő megjelenhet már gyermekkorban, de a fruktóz felszívódási zavar jóval gyakrabban fordul elő, mint a fruktóz intolerancia. Mindkét betegség tünetei általában fél éves kor körül, a hozzátáplálás megkezdésével észlelhetők először.

Fruktóz intolerancia

A fruktóz intolerancia egy örökletes betegség, esetében a májban lévő egyik enzim, a fruktóz-1-foszfát-aldoláz enzim nem termelődik. Fruktóz intolerancia esetén is fontos a mielőbbi kivizsgálás, mert a hasi panaszok mellett a fruktóz tartalmú ételek fogyasztását követően fellépő vércukor szint esést, hasmenést, görcsöket is okozhat. Gyermekeknél figyelmeztető jel lehet még a növekedés elmaradása is. A fruktóz felszívódás zavarát hidrogén-kilégzéses terhelési teszttel határozhatjuk meg. A hidrogén kilégzéses teszt előtt nem szabad fogat mosni, rágót vagy mentolos cukrot enni. A vizsgálathoz használt egy pohár folyadék (vízben oldott 75 g fruktóz) elfogyasztását követően 30 percenként a vizsgálathoz használt műszerbe kell a betegnek lélegezni.

tags: #hasfogo #gyumolcsok #babaknak