A "sérv" szó hallatán sokan a kímélés és a pihenés fogalmára asszociálnak, ami a szüléssel kapcsolatban szinte egyértelművé teszi a császármetszés szükségességét a kismamák számára. Azonban a szétnyílt hasizom és a sérv nem szinonimák, és fontos tisztázni a különbséget.
Mi a különbség a sérv és a szétnyílt hasizom között?
Dr. Béres Ildikó Beáta általános sebész szakorvos szerint a sérv fogalmát elsőként kell tisztázni. Sérvről akkor beszélünk, ha a hasfal rétegei megbomlottak, és ezen keletkezik egy rés, amin keresztül a hasüreg tartalma kiboltosul. Ezzel szemben a hasfali szétválás (rectus diastasis) esetében a hasfal minden rétege megvan, az izomréteg megtartott, nincsen rés, csupán meggyengül, megnyúlik az izom ún. 'bőnyéje'.
A rectus diastasis nem valódi sérv, így nem kell tartani a sérvkizáródástól. Ez a jelenség nagyon gyakran előfordul terhesség alatt (az édesanyák 30-70%-ánál), és az esetek 60%-ában meg is maradhat. Gyakran társul hozzá köldöksérv, valódi lyukkal, ami azonban bizonyos esetekben elmúlhat várandósság után. Bármelyikről is legyen szó, gyógytornával általában jól kezelhetőek és maguktól is regenerálódhatnak, hiszen a kisbaba súlya és térfogata eltűnik a hasból a szülés után, így megszűnik a hasfalra nehezedő feszültség.
Hogyan lehet megkülönböztetni a szétnyílt hasizmot a sérvtől?
Orvosi tapasztalat nélkül nehéz lehet megkülönböztetni a kettőt. A szakember szerint a sérv általában kifejezettebb, körülírtabb, és álló helyzetben, köhögéskor, fizikai terheléskor jobban elődomborodik. Lefekvéskor a páciens esetleg érezheti a sérvkaput. A hasfali szétválás jellegzetes tünete, hogy fekvő helyzetben, fejünk enyhe megemelésekor a köldök fölött, középvonalban és alatta egy terület vagy sáv emelkedik ki, de álló helyzetben ez a kiboltosulás nem annyira kifejezett.
„A sérv egyszerű fizikális, orvosi vizsgálattal általában jól diagnosztizálható. Legtöbbször maguk az édesanyák szokták jelezni, hogy 'valami itt előre dudorodik', különösen emeléskor, fizikai megerőltetéskor. Vannak prediktív, típusos helyek, ahol gyengébb a hasfal anatómiailag, pl. a köldök, lágyék tájékán. A lágyéktáji csatornán át lép ki nőknél a kerek méhszalag, ennek mentén kibújva alakulnak ki leggyakrabban a lágyéktáji sérvek.”
A sérv és a császármetszés
„Nem tudok olyan kutatásról, vagy bármiféle szakirodalomról, amely megerősítené, hogy a kismamának bármilyen sérve kötelezően császármetszést vonna maga után, azaz a császármetszés abszolút indikáció lenne. Ettől függetlenül nehéz látatlanban megállapítani, hogy kinek milyen problémát okozhat a szülési folyamat maga, vagy egy esetleges sérvkizáródás.”
A sebész hangsúlyozta, hogy a sérvek által okozott komplikáció várandósság vagy szülés során nagyon ritka. Egy amerikai kutatás szerint 10 év alatt 126 esetben végeztek sérvműtétet terhesség és szülés alatt, ebből 73 esetben történt kizáródás. A doktornő saját praxisában azonban nem tudott hasonló esetről. A páciens személyes vizsgálata nélkül nem lehet magabiztosan nyilatkozni, hiszen minden beteg és sérv egyedi.
Érdemes lehet másodvéleményt kérni egy sebésztől vagy nőgyógyásztól, aki személyes vizsgálat keretében meg tudja ítélni a sérv jellegét. A kizáródás inkább akkor jellemző, ha kicsi a sérvkapu. Ha a kapu nő, a kizáródás esélye csökken.
Mikor forduljon sérvével orvoshoz egy kismama?
A kismamáknak fokozottan figyelniük kell a következő tünetekre:
- Fokozódó fájdalom a sérv környékén, ami zavarja a mindennapi életvitelt.
- A sérv méretének növekedése, de még visszahelyezhető állapotban, és emellett rendszeres székletürítés és bélgáz távozás.
Ilyen esetben az orvos mérlegeli a lehetőségeket. Nem minden esetben a műtéti kezelés a megoldás, enyhíthet a tüneteken egy hasi sérvkötő használata is.
Ha azonban a sérv hirtelen az alábbi panaszokat okozza, sürgősséggel orvoshoz kell fordulni, mert sérvkizáródás merülhet fel:
- A sérv fájdalmassá válik, megduzzad, és a korábban könnyen visszahelyezhető sérvet fekvő helyzetben sem lehet visszatenni a helyére.
- Piros, fájdalmas a bőr a sérv felett.
- A fentiekhez étkezéssel, emésztéssel kapcsolatos panaszok társulnak: hányinger, hányás, vagy a bélgázok nem tudnak távozni, elakad a széklet.
Ezek a kizáródás jelei lehetnek, ilyenkor minél hamarabb jelentkezni kell a sürgősségi osztályon vagy sebészeti szakrendelésen. Sérvkizáródás esetén minden esetben műtéti megoldás szükséges.
A sérvműtét tervezése terhesség előtt vagy után
Bár nincsen egyértelmű ajánlás a szakirodalomban, általában a következőket érdemes figyelembe venni:
- Háló beültetése: A legkisebb kiújulási arány akkor érhető el, ha a műtétnél hálót tesznek be.
- Terhesség előtti hálóbeültetés: Lehetnek hátulütői. A behelyezett hálók általában rigidek, nem felszívódó varratokkal rögzítettek. Terhesség esetén a hasfal tágulása miatt tartós fájdalmassá válhat a terület, a varratok kiszakadhatnak, és kiújulhat a sérv. Nagy kiterjedésű háló esetén extrém ritkán előfordulhat, hogy a hasfal nem tud rendesen tágulni, ami súlyos problémákat okozhat.
- Terhesség alatti műtét: Általában a konzervatív terápiára törekszünk. Ha muszáj, a második trimeszterben érdemes operálni, aki súlyos panaszokkal rendelkezik.
- Szülés utáni regenerálódás: Spontán is várható a szövetek regenerálódása. Figyelembe kell venni, hogy az édesanyáknak emelniük kell az újszülöttet.
„A nyílt sérvműtétek után hivatalosan szigorú emeléstilalmat javasolnak a megfelelő eredmények elérése érdekében. [...] Célszerű kivárni a szülés után egy évet, időt hagyni a testnek, a szöveteknek a regenerálódásra, és az akkori állapot, panaszok alapján megítélni, hogy hogyan tovább.”
Az adott panaszok és a sérv jellege határozza meg a műtét idejét és módját. Ha nem panaszkodik és kicsi a sérv, érdemes lehet az utolsó terhesség után várni egy évet a műtéttel.
Császármetszéssel egyidejű sérvhelyreállító műtét
Magyarországon ez nem bevett gyakorlat, és világszerte sem terjedt el. Kevés tapasztalat áll rendelkezésre, nem rutineljárás, és nincsenek kifejezett szakmai ajánlások. Válogatott esetekben lehet létjogosultsága, de szövődmények (pl. hálófertőzés) kissé gyakrabban fordulhatnak elő.
Köldöksérvműtét
Különböző típusú hasfali sérvek
A hasfali sérvek közé tartoznak a köldök-, lágyék-, here- és combsérvek. Két fő csoportjuk az elsődleges és a másodlagos sérvek. Az előbbi esetben a sérv létrejöttét nem előzi meg műtét, és a hasfal kötőszövetekből álló területein alakulnak ki (pl. Spiegel-sérv, epigastriális sérv). A másodlagos sérvek, az ún. hegsérvek, a műtéti sebek területén alakulnak ki.
- Epigastrialis sérv: A köldök felett, a has középvonalában alakul ki, leggyakrabban a két egyenes hasizom szétcsúszása (rectus diastasis) miatt.
- Rectus diastasis: Az egyenes hasizmok szétcsúszása. Nőknél terhesség után, férfiaknál elhízás miatt alakul ki leggyakrabban.
- Spiegel-sérv: Ritka sérvfajta, az egyenes hasizmok külső széle mentén alakul ki.
- Hegsérvek: Bármelyik hasfali metszés területén kialakulhatnak.
A sérv kialakulásakor a páciens húzó, égő, nyilalló, feszülő vagy nyomó fájdalmat érez, ezzel egy időben kisebb-nagyobb elődomborodás jelenik meg. A sérv csak műtéttel gyógyítható, idővel nagyobbodik, spontán visszafejlődése nem várható.
A hasfali sérvek műtéti típusai
A választandó műtéti technikát a sérv típusa és nagysága határozza meg. Kisméretű elsődleges sérveknél háló nélküli műtét is megfelelő lehet, de nagyobb sérvek és hegsérvek esetén feszülésmentes technika, azaz háló beültetése ajánlott. A legjobb eredményt a háló hasfal mögé történő behelyezése adja.
- Miniplasztika: Kisméretű elsődleges sérveknél, háló nélkül.
- Laparoszkópos sérvműtét (IPOM): A hasüreg gázzal való felfújása után, ép hasfalon keresztül bevezetett kamera és műszerek segítségével történik.
- Hasplasztika köldöksérv esetén: A köldök körüli bőrmetszés után a sérvek ellátása, az egyenes hasizmok összehúzása, felesleges bőr és zsírszövet eltávolítása.
A hasfali sérvek műtéti kockázata 5-30%-ra tehető, és szövődmények (vérzés, gyulladás, sebgyógyulási zavar, a sérv kiújulása) előfordulhatnak. A korszerű eljárások, implantátumok és a megfelelő utógondozás csökkentik a kockázatot.