A hasfájás a leggyakoribb gyermekgyógyászati panaszok között szerepel, és gyakran okoz fejtörést mind a szülőknek, mind az orvosnak. Szerencsére az esetek jelentős részében normális élettani okok állnak a panaszok hátterében, és egyszerűen segíthetünk a babának a panaszok csökkentésében.
A csecsemő jobbára sírással tud kommunikálni, ha valami zavarja: éhes, fáradt, fázik, fél, melege van, vagy a pocakja fáj. A csecsemőkori hasfájás - vagyis kólika - akkor is jelentkezhet, amikor egyébként minden rendben van, tisztába tettük, megetettük. Mivel a kicsik sírással (és gügyögéssel) kommunikálnak első hónapjaikban, az anyukára hárul a feladat, hogy felismerje a különbséget sírás és sírás között. Ez az első gyermeknél még nem biztos, hogy azonnal menni fog, de nem szabad kétségbe esni. Ha a baba sír és aztán megnyugszik a testi érintésre, ölelésre vagy felvételre, akkor nagy baj nincsen.
A csecsemőkori hasfájás lehetséges okai
A csecsemőkori kólika rendszerint pár hetes korban jelentkezik és a gyermek 5 hónapos koráig áll fenn. A tünetek 3-4 hónapos korra csúcsosodnak, majd enyhülnek. A hasfájós tünetek a legtöbb babánál 3 hetes kor körül jelentkeznek és 6 hetes kor körül csillapodnak. A fiúknál általában gyakrabban, mint a lányoknál. Azonban vannak babák, akik már 2 hetesen is hasfájós tüneteket produkálnak és az is előfordul, hogy még 3-4 hónaposan is szenved éjszakánként a baba 1-1 pukitól.
1. Élénkülő bélmozgás
Az első hetekben maga az étkezés is kiválthat élénkülő perisztaltikát, azaz bélmozgást, és ehhez társuló hasi komfortérzet csökkenést, ami akár az étkezés abbahagyását eredményezheti felsírással kísérve. Abban az esetben, ha a baba pocakja már az étkezést megelőzően is puffadtabb, akkor erre nagyobb az esély, hiszen a bélfal izomzata a gázok feszítő hatására már eleve összehúzódottabb állapotban van, mely az élénkülő perisztaltika során tovább fokozódik.
2. Túletetés
A túletetés többfajta módon is kellemetlenséget, fájdalmat okozhat. Az újszülöttek gyomorszájzáró izma még nem teljesen jól funkcionál, vagyis nem zár tökéletesen. Ideális mennyiségű adagok mellett is könnyebben visszajuthat gyomortartalom a nyelőcsőbe (reflux) az étkezések után, így nem csoda, ha túletetés kapcsán - amikor még inkább megnövekszik a gyomorban a nyomás - még nagyobb az esélye a refluxnak.
A túletetés egy másik módon is kiváltja a hasfájást. A bélrendszernek, mint minden más szervrendszernek, van egy érési, fejlődési folyamata. Ha nem képes elegendő mennyiségű emésztőnedv előállítására, akkor a feleslegben bevitt táplálék gondot fog okozni. Túletetés során az újszülött, kiscsecsemő emésztőnedv mennyisége nem képes feldolgozni a bevitt tápanyag teljes mennyiségét. A feleslegben maradt tejcukrot a bélbaktériumok erjedéses folyamat révén hasznosítják. Az erjedés kapcsán gáz képződik, minél több a felesleges tejcukor, annál több a gáz.
A bélgáz belülről elkezdi feszíteni a bélfalat. A feszülésre a bélfal két módon is reagál. Az egyik, hogy a bél üregébe a bélfalból folyadék fog beáramlani, növekszik a széklet folyadéktartalma, ezért vizes székletek fognak ürülni. A másik bélfali reakció, hogy a gáz okozta feszülés hatására a bélfal körkörös simaizomzata erőteljesen összehúzódik, megpróbálja a feszülést kiváltó tényezőt az alsóbb bélszakaszok felé továbbítani. Minél nagyobb mennyiségű gáz feszíti a bélfalat, annál erőteljesebben fog összehúzódni a bélfal. Az erőteljes simaizom összehúzódás heves, görcsös fájdalmat okoz. A túletetés gyakori jele lehet, hogy a székletben emésztetlen, „túrós darabkák” jelennek meg.
3. Túlzott levegőnyelés
Főként a mohó babákra jellemző, hogy intenzív szopáskészségük mellett sok levegőt is nyelnek az anyatej mellé. Ha ennek nagy része nem távozik el az étkezést követő büfiztetés kapcsán, akkor puffadáshoz, hasfájáshoz vezethet. A levegőnyelés két mechanizmussal is panaszhoz vezet. Egyrészt a gyomor túlzott feszülése révén könnyebben fog étkezést követően a nyelőcsőbe visszaáramlani savas gyomortartalom (reflux), ami gyomorégés-szerű fájdalmat okoz, másrészt a belekbe jutó „felesleges” levegő belülről fogja feszíteni a bélfalat, mely ennek következtében görcsösen összehúzódik (görcsös hasi fájdalom).
Az újszülött még nem tud igazán hatékonyan szopizni, neki is és az anyukának is bele kell jönnie ebbe. A kísérletezés során pedig a baba nem csak tejet nyel, hanem levegőt is, ami feszíti a pocakját. Ez új érzés neki, hiszen az anyaméhben nem tapasztalt ilyesmit, éppen ezért erős fájdalomként éli meg és sír. A büfiztetés azt a célt szolgálja, hogy a bejutott levegő eltávozzon. Azonban vannak olyan babák, akik egyáltalán nem büfiznek és olyanok is, akiket hiába büfiztetsz, a levegő 1 óra múlva távozik csak.
4. Székrekedés és nehéz székelés
Mivel a kisbabák emésztőrendszere a születésük után az első pár hónapban még fejletlen, ezért az emésztetlen táplálékból a vastagbélben gyakran gázok képződnek és halmozódnak fel. A baba ahhoz, hogy a székletét kiürítse hasprést (hasfalának megfeszítését) kell alkalmaznia, de egyúttal el kell lazítania a végbél-záróizomzatát is. Ez egy igen komplikált, összehangolt művelet, amit meg kell tanulnia a babának. Így amíg ez nem megy, kínlódást látsz rajta, aztán úgy hirtelen csak úgy „kirobban” belőle a kaki, mely egyúttal egy megkönnyebbülést mutató viselkedést hoz magával. Ez egy természetes folyamat, meg fogja tanulni a baba, nem igényel külső beavatkozást. Ide hozom: a kakilást (és sokszor a szülést is) régebben guggoló pozícióban végezték, mert ebben a helyzetben a végbél záróizma természetes módon könnyebben ellazítható.
Nem számít székrekedésnek az anyatejes babák ritka széklete. Az anyatej rosttartalma kicsi, a baba képes szinte teljesen megemészteni, ezért teljesen normális, ha akár 7-10 napra is kimarad a széklet.
5. Anyatej összetétele
A nem megfelelő szoptatási technikán kívül az anyatej összetétele is okozhat hasgörcsöket a babának. Probléma forrása lehet, ha sok az idegen fehérje az anyatejben, mert az anya sok tejtermékeket fogyaszt. Érdemes tenni egy próbát és egy-két hétre elhagyni ezeket az élelmiszereket és figyelni, továbbra is görcsöl-e a baba hasa. Ha nincs változás, folytathatjuk más ételcsoportok (például a puffadást okozó káposztafélék) átmeneti kiiktatásával a kísérletezést. Anyatejes babáknál előfordul, hogy a te ételeid okozzák a hasfájást. Ez egyéni érzékenység függvénye is, amit később általában kinőnek a babák. Jellemzően a puffasztó ételek (hagyma, fokhagyma, K-betűs zöldségek, hüvelyesek, cseresznye), a tej- és tejtermékek és a fűszeres ételek (a főtt ételek mellett a szalámi, kolbász is lehet az ok) szoktak gondot okozni, de lehet más is, ami érzékenységet okoz. Ez azonban csak átmeneti, ha pl. az első pár hétben fájt a baba hasa, amikor tejet ittál, az nem utal későbbi tejallergiára, nem kell emiatt később bevezetni majd az étrendbe a tejet.
6. Reflux
Ha a baba gyakran bukik, nem csak szájon, hanem orron át is és utána nyűgös, sír, akkor gyanakodhatunk refluxra. További gyanújel lehet, ha a visszabukott étel savanyú szagú és bukás után köhög a kicsi (a gyomorsav marja a nyelőcsövet).
7. Meteorológiai okok
Újszülött- és kiscsecsemőkorban nem ritka, hogy nagyon szeles időben, hidegfrontok érkezésekor a görcsös hasi fájdalmak felerősödnek, és a baba nyűgösebb, sírósabb ezeken a napokon.
Mi a teendő hasfájás esetén?
1. Etetési szokások optimalizálása
A túlzott levegőnyelés megelőzése céljából csecsemőkorban az segíti elő leginkább, ha a baba a gyomor kiürülésével párhuzamosan, nagyjából három óra elteltével eszik. Könnyű belátni, hogyha túl hosszan alszik egy egyébként egészséges baba, akkor ébredésekor a túlzott éhsége miatt nagyon mohón fog enni. Az egyébként is mohón étkező picik esetében célszerű az első nagy lendület után (3-4 perc) büfiszünetet beiktatni, mert egyszerűbb, ha a lenyelt levegő felfelé távozik, mint az, hogy a gyomorban maradva illetve a bélbe kerülve panaszt okozzon.
Üvegből táplált babák esetében arra kell figyelmet fordítani, hogy a cumi kellő erősséggel legyen az üvegre szorítva, ellenkező esetben etetésekor túl sok levegő jut az üvegbe, és annak tartalma szinte bezúdul a babába, aki alig győzi azt levegő kíséretében lenyelni. Ha túl szűk a cumisüvegen a lyuk, akkor azért, mert a baba erőlködik a szíváskor, ha túl nagy, akkor meg azért, mert túl gyorsan jön a tápszer és két korty között nagy levegőket vesz a baba. A legtöbb hasfájás elleni szer a légbuborék problémát hivatott megoldani, ha azonban a te babádat nem ez kínozza, feleslegesen adod neki a szert.
A büfiztetés módja is fontos: a leghatásosabb az, ha a baba pocakja a válladon van, a két karját pedig átveted a válladon és így sétálsz vele, a mozgás finoman masszírozza a pocakot, így ki tud jönni, aminek ki kell jönnie. Azzal is segíthetsz a helyzeten, ha más testhelyzetben szoptatsz, ahogyan hatékonyabban tud szopizni a baba. Gyakrabban nyel levegőt a baba, ha bimbóvédővel szoptat az anya, mert nehezebben tud ráharapni a bimbóvédőre, érdemes tehát elhagyni a bimbóvédőt és rászánni pár napot, hogy megtanuljon a baba hatékonyan szopizni anyamellből.
2. Testhelyzet, torna vagy masszázs
A fájdalom miatt a babának mielőbbi segítségre van szüksége, melynek célja a fájdalmat okozó bélgázok távozásának elősegítése és a haspuffadás megszüntetése. Az első teendő, hogy a babát hasánál alátámasztva tenyerünkre helyezzük. Ez a testhelyzet segíthet a gázok távozásában és a fájdalom megszüntetésében. Megpróbálhatjuk a gázok távozását elősegíteni a pici kíméletes tornáztatásával is. A hátán fekvő baba lábait váltakozva behajlítjuk, kinyújtjuk. Kiegészíthető ez a gyakorlat a has óvatos masszírozásával is. A pocakot az óramutató járásával megegyező irányban (a vastagbél lefutásának iránya) masszírozva segítjük elő a gázok továbbhaladását. Nagymamáink ősi módszere a hasfájós babák megnyugtatására: fordítsd hasra a babát és ringasd így!
Gyógymasszázs babáknak: A hasfájás és a feszesség oldása egyszerű fogásokkal!
3. Szélcső használata
Ha ezek az eljárások nem segítenek, akkor a leggyorsabb és leghatásosabb segítséget a szélcső fogja nyújtani. Orvostechnikai eszköznek minősül, amely segít a 0-12 hónap közötti hasfájós babának biztonságosan megszabadulni a felgyülemlett bélgáztól, és a székrekedési panaszokat is enyhítheti.
Hogyan kell használni a szélcsövet?
- A cső vékonyabb felét kend be egy kevés babaolajjal vagy popsikrémmel, hogy a kicsinek ne legyen kellemetlen az érintkezés! Fektesd a picit a hátára és emeld meg a lábait!
- Óvatosan próbáld meg becsúsztatni a csövet a baba popsijába, pont úgy, mint amikor a lázát méred. Csak pár centire told be a csövet, nehogy sérülést okozzon. A szélcsövet a baba végbelébe kell vezetni kb. 2-3 cm mélyen.
- Forgasd finoman 1-2 percig, míg a gázok elkezdenek ürülni. Az eredményes szélcsövezés 5-10 percig is eltarthat. Az egész procedúra lényege, hogy a gázokra vonatkozó fizikai törvényeket érvényesülni engedjük, vagyis a szélcsövön keresztül a gázok a magasabb nyomású helyről (bélüreg) a kisebb nyomású hely (külvilág) felé fognak áramlani. Olyan, mintha egy felfújt lufit leengednénk egy szívószál segítségével. Ily módon könnyebben kiválthatod a székelési ingert is, tehát a cső kihúzása után meg is indulhat az ürítés.
- A művelet semmiképpen ne tartson tovább 1-2 percnél, melynek a végén, miután a gázok és a széklet távozott, a baba azonnal megkönnyebbül.
- Miután kihúztad a csövet, alaposan tisztítsd meg forró, szappanos vagy fertőtlenítős vízzel, de akár ki is főzheted, ha úgy gondolod. A szélcsövet minden egyes használat után alaposan meg kell tisztítani: a mellékelt kis kefével meleg - max. 70°C fokos -, antibakteriális, szappanos vízben mossa át kívül-belül, majd öblítse át langyos folyóvízben.
Gyakori kérdések a szélcsőről
- Nem fogja-e megszokni a baba a szélcsövezést, és ez nem fog-e a spontán székletürítés elmaradásához vezetni? A válasz: nem! Ha megszoknák, akkor a gyermekek már régóta szélcsővel a zsebükben járnának óvodába, iskolába. Nem szabad félni a szélcsőtől!
- Hányszor lehet használni a szélcsövet naponta? Elvileg annyiszor, ahányszor kell. De sokkal inkább célravezető, ha a kiváltó okot próbáljuk megszüntetni, és nem kétségbeesetten igyekszünk orvosolni egy elkerülhető, vagy legalábbis gyakoriságát tekintve jelentősen mérsékelhető állapotot.
Fontos tudni: a szélcsövet csak indokolt esetben használd, a kisbabák többségénél 4 hónapos korra már be kell állnia az önálló, rendszeres székelésnek, és a hasfájásnak is el kell múlnia. Az ezzel kapcsolatos problémák általában 4-6 hónapos korra elmúlnak, azonban előfordulhat, hogy a fokozott gázképződés hátterében egyéb betegségek állnak.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Ha a sírásról van szó, és annak hangja és jellege a korábbiakhoz képest megváltozik, mindenképpen orvoshoz kell fordulni. Kevés olyan kórállapot van a gyermekgyógyászatban, ami vagy közvetlen, vagy közvetett úton nem eredményezhet hasfájást. Már csak abból adódóan sok betegség képe merülhet fel, ha a hasüregi szervek számát vesszük sorra: hashártya, máj, epehólyag, lép, vesék, húgyvezeték, húgyhólyag, mellékvesék, a nyelőcső alsó szakasza, gyomor, vékonybél, vastagbél, hasnyálmirigy, belső nemi szervek, nyirokcsomók, erek, idegek.
Ezeknek a szerveknek a betegségei pedig származhatnak fejlődési rendellenességből, sérülésekből, funkcionális károsodásokból, fertőzéses- és nem fertőzéses eredetű gyulladásokból, anyagcsere-eltérésekből, jó- és rosszindulatú daganatos elváltozásokból. Ezek pedig megsokszorozzák a kórképek lehetőségeit. Sőt a hasfájás a leggyakoribb pszichoszomatikus (lelki eredetű testi panasz) tünet is. Ennek szintén számtalan, sokszor csak lassan, alapos vizsgálódásokon átesve találjuk meg az okát.
A hasi kórképek súlyosságának megítélése sem egyszerű feladat, mert jelentéktelennek tűnő panasz is beletorkollhat sürgős ellátást igénylő állapotba néhány óra alatt, illetve markáns fájdalom hátterében is lehet banális ok. A hasi kórképekre is igaz, hogy lefolyásuk dinamikus állapot, sokszor ismételt vizsgálat, helyzetértékelés szükséges a pontos diagnózishoz, a terápiás javaslathoz.
A sürgős ellátást igénylő hasfájás jelei
A jelek, tünetek között szerepelhet a hirtelen jelentkező síráson kívül a nagyon nehezen nyugtathatóság, az arc kipirulása, a kézfej ökölbeszorítása, a térdek görcsös felhúzása és a hát feszítése is. Magyarán mondva az egész pici szinte görcsbe rándul. A baba pocakja puffadt, kemény is lehet. Ha a babánk a hosszas sírás közben levegőt nyel, akkor várhatóan szellenteni is fog, ez azonban nem a haspanaszok miatti bélgáz ürítése. Dr. Kovács Tibor csecsemő- és gyermekgyógyász, Svábhegyi Gyermekgyógyintézet.