Magyarországon a szülés utáni kórházi tartózkodás ideje általában 3-5 nap. Ezzel szemben számos külföldi országban, komplikációmentes szülés esetén, az anya és újszülöttje már pár órával a világra jövetel után hazamehet. Az ambuláns szülés egyre inkább elfogadott, személyre szabott és gazdaságos ellátási formának számít.
A külföldi gyakorlatok
Az Egyesült Királyságban a spontán hüvelyi szülések több mint 70 százaléka után az anya és gyermeke a szülés napján, vagy az azt követő napon elhagyja a kórházat. Dr. Lobmayer Péter epidemiológus, aki ott él és dolgozik, elmondta, hogy az ottani szülészeti gyakorlat alapvetően különbözik a magyartól. Az Egyesült Királyságban praktizáló szülészorvosok tiszteletben tartják az anya önrendelkezési jogát.
Nyugatabbra a gyermekágyas anya és az újszülött gondozását általában független bábák végzik a család otthonában. Ők eleinte naponta, később pedig igény szerint látogatják a családot, és segítenek a felmerülő problémák, például a szoptatással és a baba ellátásával kapcsolatban.
Néhány nyugati országban, például az Egyesült Államokban is bevett szokás az egynapos ellátási idő, ahol a szülést követő 24 órában hazaengedik az anyukát és a csecsemőt. Ott azonban egy rendkívül jól működő házibeteg-gondozó rendszert is kiépítettek, ahol egy nővér naponta meglátogatja az otthonában a családot, hogy a szükséges vizsgálatokat elvégezze. Dr. Elek Csaba szülész-nőgyógyász szerint az átlagos magyar egészségkultúra és lakáskörülmények tekintetében ez az ellátási forma itthon nem oldható meg.
Herczegh Szabolcs szülész-nőgyógyász kiemelte, hogy Nyugat-Európai országokban 12 órával a szülés után már rengetegen hazamennek a magas költségek miatt. Kifejezetten különlegességnek számít, hogy itthon 3 napig is bent fekhet még az anya és a baba. Hozzátette: ez nagyon nagy segítség, és érdemes kihasználni, főleg azoknak a nőknek, akik első gyermeküket hozták a világra, mivel a szoptatáshoz minden segítség aranyat ér az első napokban.
A hazai helyzet és kihívások
Ma Magyarországon általában 3-5 napot javasolt a kórházban maradni a szülés után. Ettől függetlenül, ha a szülés normál lefolyású volt, és anya is, gyermeke is panaszmentes, haza mehetnek korábban is - saját felelősségre. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a betegnek joga van a gyógyintézetet elhagyni, amennyiben azzal mások testi épségét, egészségét nem veszélyezteti. Ha valaki ilyen szándékkal megy be szülni, a szülészorvosát és a csecsemőosztály gyermekorvosát kell erről tájékoztatnia. Alá kell írnia egy nyilatkozatot arról, hogy távozni szeretne, és saját felelősségére, orvosi javaslat ellenére viszi haza a babát.
A finanszírozási rendszerrel kapcsolatban az OEP Sajtóirodája 2008-ban a következő tájékoztatást adta: a kérdést az adott szakma ajánlása alapján a 9/1993 (IV.2.) NM rendelet idevonatkozó melléklete szabályozza. A szülést fekvőbeteg ellátásként finanszírozzák, az ellátást a kórház úgynevezett határnapok alapján számolja el. Ezeket a határnapokat szabályozza a fenti rendelet, számukat a szülés jellege és az anyuka állapota határozza meg. Például a császármetszés alsó határnapja 2, felső határnapja 38. Ha az anya az alsó határnap előtt távozik a kórházból, akkor az egészségbiztosító időarányosan finanszírozza az ellátást. Természetesen a különbözetet a kórház nem fizettetheti ki a kismamával.
Bababarát kórházak és a room-in rendszer
Ma már a legtöbb kórház zászlajára tűzte ki a hangzatos „bababarát” jelzőt, és lépten-nyomon így reklámozzák szülészeti és újszülött osztályukat. Remekül hangzik, hogy csak az orvosi vizsgálatok és a fürdetések idejére viszik el tőled a kisbabádat a kórházi tartózkodás idején. Van lehetőségetek összeszokni, kialakulhat és megerősödhet a kötődés köztetek, és mire a zárójelentést a kezedbe kapod, már magabiztos, boldog anyaként távozol karodon egy tündéri csecsemővel.
Anyáink idejében még az volt a szokás a legtöbb kórházban, hogy az újszülött babákat elvitték szülés után, majd nappal háromóránként betolták az anyukáknak, akiknek 20 perc állt rendelkezésre szoptatni, majd vitték is vissza a csecsemőket - ha sikerült a mellretétel, ha nem. Ebben az órához igazított, rideg rendszerben nem lehetett a szoptatás és a kötődés beindulását elősegítő együttlét feltételeit megteremteni. Ma már tudjuk, hogy rendkívül fontosak az első napok élményei, anya és babája sokkal könnyebben összehangolódnak, ha nem választják el őket. Tehát az igény jogos volt, hogy minél többet lehessenek együtt a kórházi szobában. Erre érkezett válaszként a room-in rendszer, ami pár év alatt teret hódított szinte az összes hazai intézményben.
Haslekötés a szülés után: ezt érdemes tudnod róla!
Az anyák pihenése és a kórházi valóság
Gyakorlatilag a nulladik perctől kezdve az anya feladata, hogy ellássa a kisbabáját. Kevesen érzik magukat fittnek egy kimerítő vajúdás és szülés után, minél több pihenésre, alvásra lenne szüksége az anyáknak az első napokban. Egy átlagos kórházi szobában ugyanis majdnem többen fordulnak meg egy nap alatt, mint egy forgalmas pályaudvaron. Ha kell infúzió neked, például az igen gyakori vérszegénység miatti vaspótlás, akkor azt is napi kétszer felteszik, majd leszerelik. És ha épp senki nem jön be hozzád, akkor az egy nappal később érkező szobatársadnál is ugyanezeket a köröket lefutják. Ezeket a hatásokat az egyágyas szoba megfizetésével tudod számottevően csökkenteni, de általában ezek foglaltak, mert túlkereslet van rájuk, így a többségnek - ha akarja, ha nem - folyamatos zajban, fényben, idegenek között kellene kipihennie magát. Látogató nem jöhet be a többágyas szobákba, legfeljebb a folyosóra, társalgóba, így érdemi segítséget nem tudnak adni neked. Ebben a rendszerben az apák csak annyi szerepet kaphatnak, mint egy mezei látogató, ami nagyon káros gyakorlat. A kötődésre és közelségre a gyermekükkel ugyanis ők is vágynak: már 9 hónapja várják, hogy végre legyen testközeli élményük vele!
Javasolt vizsgálatok és a korai távozás kockázatai
A csecsemő és az édesanya egészségének szempontjából is fontos, hogy az első három napban orvosi kontroll alatt maradjanak. Dr. Elek Csaba szülész-nőgyógyász elmondása szerint bizonyos vizsgálatok elvégzése szempontjából elengedhetetlen, hogy az anyuka és a babája a kórházban maradjon. Fontos például naponta ellenőrizni a gátmetszés hegét, hogy megfelelően gyógyul, vagy be van-e gyulladva. Hogyha bármiféle fertőzésre utaló nyomot észlelünk, az azonnali beavatkozást igényel!
Meg kell továbbá vizsgálni a gyermekágyi folyás, a lochia minőségét és mennyiségét, illetve ellenőrizni kell, hogy a méhösszehúzódás milyen ütemben fejlődik vissza. Ezeket a vizsgálatokat egy nap alatt nem lehet elvégezni, és a gyógyulási folyamatot sem tudja ilyen módon az orvos figyelemmel kísérni. Emiatt az ellátási idő egy napra csökkentését veszélyesnek tartja a szülész-nőgyógyász.
Az anyai halálozás egyik elsődleges oka, ha a méhlepény egyik része a méhüregen belül marad, ez ugyanis súlyos fertőzés forrása lehet, és akár rosszindulatú daganat kiindulásának helye is. Ezt száz százalékosan még az első öt napban sem lehet kizárni, nem hogy egyetlen nap alatt.
Az első napokban nemcsak az anyukát, de a csecsemőt is fokozottan figyelni kell. Az újszülöttek mintegy 60 százalékánál, a koraszülöttek 80 százalékánál a születés utáni harmadik vagy negyedik napon komolyabb sárgaság lép fel (élettani sárgaság). Ennek oka, hogy az újszülöttek sok vörösvértesttel jönnek világra, ezek gyorsan felbomlanak a szervezetükben, és epefesték (bilirubin) képződik belőlük. A túlzott mértékben keletkező indirekt bilirubin az éretlen idegrendszer sejtjeit súlyosan károsíthatja, ami miatt maradandó problémái is lehetnek a gyermeknek. Ezért is érdemes tovább bent maradni.
Vércsoport összeférhetetlenség esetén, amikor az anya számára szükséges injekció beadása otthon problémás lehet. A tejelválasztás a 3. nap körül indul be, ami szintén indokolja a kórházi tartózkodást a szoptatás támogatása miatt.
Egy friss rendeletmódosítás tervezete
Egy friss rendeletmódosítás tervezete szerint akár már a szülést követően 24 órával elbocsáthatják a kórházból az anyát az újszülött babával. Ez csak problémamentes terhesség és szülés után, az édesanya kérésére történhet. Félő azonban, hogy a szakember- és helyhiány miatt a kórházak javasolják majd a nőknek, hogy menjenek haza, esetleg el is küldik őket.
A tervezet szerint a normális diagnózisú, 2499 gramm feletti születési testtömegű újszülötteket engedhetik majd haza, ha a szülés a 37. és a 41. terhességi hét között történt. Feltétel még mások mellett, hogy a terhesség problémamentes, az újszülött pedig spontán jöjjön a világra, és jó állapotban legyen. Az első gyermeküket világra hozó, illetve a császármetszésen átesett édesanyák szintén nem mehetnének haza egy nappal a szülést követően.
Rétvári Bence államtitkár szerint a tervezet a kórház igényeivel szemben elsősorban az édesanyák érdekeit védené, mivel az intézmények gyakran azért tartják bent az anyukákat a szükségesnél tovább, hogy ne essenek el a nagyobb összegű állami támogatástól.
A szülészeti ellátás rendszere és a hálapénz is befolyásolja a magyarországi gyakorlatot. Dr. Lobmayer Péter úgy látja, hogy a jelenlegi finanszírozási rendszer és a hálapénz révén hatalmas intézményi és személyes anyagi érdek fűződik Magyarországon ahhoz, hogy a szülést súlyos és veszélyes, orvosi felügyeletet, hosszú kórházi tartózkodást igénylő állapotnak tekintsük. Szerinte szükséges volna az egészségügyben dolgozók fizetésének rendezése (ezáltal a hálapénz megszüntetése), hogy a szülészeti ellátás rendszere jó irányban változhasson. Professzor Dr. Szabó István szerint elviekben elterjedhetne széles körben Magyarországon is az ambuláns szülés, de csakis zavartalan lefolyású terhesség és komplikációmentes szülés esetén. Dr. Lobmayer Péter szerint a normális szüléseket bábáknak (szülésznőnek) kellene végigkísérnie minden fölösleges beavatkozás elkerülésével. Ennek érdekében megfelelő tudással és jogokkal kellene felruházni őket, hogy önálló és felelős szakmai döntéseket hozhassanak az európai gyakorlatnak megfelelően.
Amikor évtizedekkel ezelőtt szülész-nőgyógyászként kezdtem dolgozni, még 4-5 napot is bent töltöttek a nők a babával egy normál szülés után, császármetszés esetén pedig egy egész hetet.
| Szülés típusa | Javasolt kórházi tartózkodás (Magyarországon) | Külföldi gyakorlat (példák) |
|---|---|---|
| Spontán hüvelyi szülés, komplikációmentes | 3-5 nap (javasolt), korábbi távozás saját felelősségre lehetséges | Pár óra - 24 óra (pl. Egyesült Királyság, Egyesült Államok) |
| Császármetszés | Alsó határnap: 2, felső határnap: 38 (régi szabályozás) | Hosszabb, mint hüvelyi szülés esetén |