Az ovariális rezerva felmérése arra irányul, hogy megjósoljuk, milyen mértékben képes a petefészek megtermékenyítésre alkalmas petesejteket létrehozni. Jelenleg a rendelkezésre álló tesztekkel nem tudjuk vizsgálni a petesejtek minőségét, sem azt, hogy mennyi petesejt maradt még a petefészekben a megtermékenyítésre alkalmasak közül. Ez azt jelenti, hogy a tudomány jelenlegi állása szerint nem tudjuk megjósolni, mennyi idő van hátra, mielőtt a petefészek kimerül, azaz megszűnik a hormontermelés, és a nő a változókorba lép.
A petesejt minőségének legjobb mutatója jelenleg az életkor. Csak akkor kaphatnánk információt a petesejt minőségéről, ha genetikai teszteket (PGS) végeznénk a petesejteken vagy az azokból fejlődött embriókon, ami Magyarországon jelenleg nem engedélyezett.
Az AMH (anti-Müller-hormon) vizsgálata révén több információt kaphatunk a petefészkekben található tüszők mennyiségéről. Az AMH a petefészkekben lévő tüszők által termelt hormon, és általánosságban elmondható, hogy minél magasabb a szintje, annál több tüsző van a petefészekben, és minél alacsonyabb, annál kevesebb.
A vizsgálatot a menstruációs ciklustól függetlenül, vérvétellel végezzük. Minden nő bizonyos számú petesejttel születik, amelyek száma az élet során csökken. A termékenység csökkenése a petefészkek "öregedésének" köszönhető.
A születés után a lányok petefészkében körülbelül 1 millió petesejt található, amelyből körülbelül 300 000 marad meg a serdülőkorig. A reproduktív korban az ovuláció során körülbelül 300 petesejt szabadul fel. A megmaradt petesejtek elpusztulnak. A petesejtvesztés folyamata minden nő esetében előre meghatározott, és nem befolyásolja hormonális fogamzásgátlás, meddőségi kezelés vagy a szülések száma.
Az AMH fontos funkciója a nőknél a tüszőnövekedés szabályozása. Az AMH a petefészek működésének mutatója, és alkalmas a policisztás petefészek és a korai petefészek-elégtelenség állapotának értékelésére. Az AMH-hormonszint vizsgálata nem függ a menstruációs ciklus napjától és a hormonális gyógyszerek használatától sem. A vizsgálatot vérvétel segítségével végzik, amelyben meghatározzák és értékelik az AMH-szintet, így nyomon követhető a "tüszőtartalék".
A lány kisbabák úgy születnek, hogy petefészkeikben megtalálható az összes petesejt, amely életük során a rendelkezésükre áll. Tehát új petesejtek nem fejlődnek ki később. A lány magzatoknak fejlődés közben van a legtöbb petesejt a szervezetében, nagyjából 6 millió, melyek száma folyamatosan csökken. Pubertáskorra a petesejtek száma 300-400 ezer lesz - de mi történt a többivel? A válasz: a pubertáskor kezdetéig havonta nagyjából 11 ezer petesejt pusztul el. A tudósok nem biztosak abban, ennek mi az oka, de azt tudják, hogy nem befolyásolják olyan dolgok, mint a hormonok, a fogamzásgátló tabletták, a terhességek, az étrend-kiegészítők, az általános egészség.
37 éves kor körül nagyjából 25 ezerre tehető a petesejtek száma. Mire egy nő eléri a 40 éves kort, a petesejtjei száma csupán 3%-a lesz a születés előtti készletnek. Amikor elfogynak az életképes petesejtek, a petefészkekben lelassul, majd leáll az ösztrogén termelése, és következik a menopauza időszaka.
Régebben elterjedt nézet volt, hogy az életkor az egyedüli tényező, ami a petefészek és a petesejt egészségét befolyásolja. Az új tudományos kutatásoknak köszönhetően ma már tudjuk, hogy ez valószínűleg nem igaz.
Nagyon sok tényező hatással van a petefészkek és a petesejtek egészségére: a környezeti hatások, az étrenddel bevitt hormonok, és a stressz is, csak hogy néhány példát említsünk.
Mindezek mellett az egészséges termékenység eléréséhez további szempontokat is figyelembe kell venni, úgy mint: megfelelő vérkeringés, egészséges termékenységi ciklus, kiegyensúlyozott hormonok, egészséges petesejtek.
Miért fontos a petesejt egészsége?
A petesejt egészsége a jó termékenység egyik sarokköve. A petesejt (ovum) egészsége kihat arra, hogy a megtermékenyülés és beágyazódás bekövetkezik-e, valamint arra is, hogy életképes lesz-e a terhesség.
A tudomány korábbi vélekedése az volt, hogy minden nő adott számú petesejttel születik, és az élete során nem termel többet. Ezért gondolta mindenki, hogy az életkor olyan nagy hatással van a petesejtek egészségére. A petesejtek azon kevés sejtek közé tartoznak az emberi testben, melyek nem képesek regenerálódni... legalábbis így hittük hosszú időn át.
A legújabb kutatások ígéretes eredményeket mutatnak a petesejt-termeléssel kapcsolatban - a női szervezet képes lehet új petesejteket is termelni a reproduktív évek alatt. 2012-ben amerikai tudósok egy csapata olyan őssejteket talált felnőtt egerekben és emberi petefészkekben, melyek új petesejteket termelnek.
Azonban tény, hogy új petesejtekre is hatással van az életkor, hiszen a petefészkek öregedésével a petesejtek "háza" egyre kevésbé biztosít optimális környezetet számukra. A meglévő petesejtek védelmére, valamint a petefészkek egészségének támogatására kiemelt figyelmet kell fordítani - ebben a táplálkozás, a gyógynövények és kiegészítők szedése és a reproduktív rendszer keringésének fokozása tud segíteni.
90 nap: egy petesejt ciklusa
Nagyon sok nőnek, akinek nem sikerül teherbe esnie, azt mondja az orvosa, hogy petesejtjei nem egészségesek, vagy hogy a petesejtek "túl öregek". Ilyenkor általában a felkínált opciók a petesejt donor használata, a mesterséges megtermékenyítés (IVF), vagy az örökbefogadás. A legtöbb nő azonban nem is tudja, hogy a petefészkek és petesejtek egészségét tudatosan is lehet támogatni, de annak érdekében, hogy hatása is legyen, legalább 90 napig kell ezt tenni.
A petesejt ovuláció felé vezető útjának ciklusa során van egy szűk lehetőség, egy rövid időszak, mely alatt bizonyos tényezők hatással lehetnek az ovulációra készülő petesejtek egészségére.
Egy petesejt ciklusa, ami alatt felkészül az ovulációra, körülbelül 90 nap.
Ez alatt a 90 napos időszak alatt, mielőtt egy petesejt elérné a teljes érettséget, a petesejtek különféle változásokon esnek át és felkészülnek az ovulációra. Ez idő alatt egészséges és egészségtelen hatások is érik őket. A petesejt egészségéhez hozzájáruló tényezők az alábbiak: vérellátás, megfelelő oxigénellátás, hormonális egyensúly, tápanyagbevitel, stressz.
Ezek azok a tényezők, melyekre figyelmet kell fordítanod, ha szeretnéd egészségesebbé tenni a petesejtjeidet. Tekintsük át kicsit részletesebben őket.
Vér- és oxigénellátás
A petesejtek egészségéhez nagyon fontos, hogy a petefészkek oxigénben gazdag vérrel el legyenek látva. Kutatások sorra igazolták, hogy a legmagasabb beágyazódási potenciállal rendelkező embriók azok, melyek kiváló vér- és oxigénellátást kapó tüszőkből lettek. A vérellátás mozgáshiány, kiszáradás és sűrű vér miatt is csökkenhet.
A vérellátás fokozása érdekében az alábbiakat kövesd:
- Igyál minden nap legalább 8 pohár tiszta vizet. A dehidratáció sűrűbbé teheti a véredet, és csökkentheti a vérkeringést a testedben, valamint egyéb problémákat is okozhat. Ügyelj arra, hogy tisztított vizet igyál, amit NEM műanyag palackba csomagoltak. Az egyik legjobb módja a megfelelő folyadékbevitel garantálásának az, ha lefekvéskor 1 liter vizet leteszel az ágyad mellé. Így ébredéskor rögtön elkezdheted ezt inni, és ha végeztél vele, a napi folyadékbeviteled felét le is tudtad.
- Edzés: Találj egy neked tetsző mozgásformát, mint például tenisz, séta, futás, tánc vagy termékenységi jóga. A testmozgás fokozza a vérkeringést a testben, friss vért szállít minden egy sejtbe, és segít oxigénnel dúsítani a vért.
Hormonális egyensúly
A hormonális egyensúly nélkülözhetetlen az egészséges petesejtekhez. A környezeti tényezők, a stressz és a modern táplálkozási szokások miatt egyre több és több nőnek borul fel a hormonegyensúlya. Ez oda vezethet, hogy a petesejtek nem reagálnak, a termékenységi ciklus felborul és az ovuláció is elmaradhat. Komplex hormonális folyamatok összehangolt működésére van szükség minden egyes hónapban ahhoz, hogy a termékenységi ciklus beteljesülhessen.
A jó hír az, hogy léteznek természetes megoldások a hormonegyensúly támogatására, a hormonrendszer táplálására:
- Szabadítsd meg szervezeted a felesleges hormonoktól és méreganyagoktól (a két leghatásosabb hatóanyag erre a máriatövis és a keresztesvirágú növényekben található indol-3-karbinol).
- Használd a Maca gyökeret, mint termékenységtámogató szuperételt.
- Csökkentsd a mesterséges hormonokkal való érintkezést (pl. műanyag, növényvédő szerek, festékek, oldószerek, hígítók, lakkok, öblítők, mosó- és tisztítószerek, kozmetikumokban található kőolaj származékok).
- Ha magas az FSH szinted, a barátcserje nevű gyógynövény bizonyítottan segíthet a hormonszintek normalizálásában.
Tápanyagbevitel
Az említett rövid időszak alatt az is sokat számít, hogy mit eszel. A szervezetedbe bevitt tápanyagok pozitívan és negatívan is befolyásolhatják a petefészkeid és petesejtjeid egészségét. Csak rajtad áll, hogy mit választasz. Petesejtjeid számára elengedhetetlen tápanyagokhoz a vitaminokban, ásványi anyagokban és egyéb tápanyagokban gazdag étrend fogyasztásával tudsz hozzájutni.
A petesejt egészségét támogató ételek:
- Omega-3 zsírsavak
- Maca
- Spirulina
- Brokkoli
- Bogyós gyümölcsök
- Sötétzöld leveles zöldségek
- Laposhal
- Lazac
- Tökmag
- Szezám
- Kurkuma
- Gyömbér
Étrend- és életmódbeli szokások, melyek árthatnak a petesejt egészségének:
- Cigarettázás
- Koffein
- Alkohol
- Cukor
- Nem organikus húsok és tejtermékek
- Üdítőitalok
- Alacsony zsírtartalmú étrend
- Feldolgozott élelmiszerek
- Transzzsírok
- GMO ételek
Étrend-kiegészítők
Multivitamin szedése: A petesejt egészségének támogatása és a méhnyálkahártya előkészítése szempontjából kulcsfontosságú egy komplex terhesvitamin szedése. Sokkal könnyebb biztosítani azt, hogy szervezeted minden fontos tápanyaghoz hozzájusson, ha egy jó minőségű multivitamint is szedsz. A multivitamin egyfajta biztosíték, hiszen még a legnagyobb igyekezet ellenére sem garantált, hogy ételekkel minden szükséges vitaminhoz és nyomelemhez hozzájutsz. A ProCreation Nőknek erőssége, hogy a vitaminok, ásványi anyagok mellett gyógynövény-kivonatokat és omega-3-at is tartalmaz, valamint fogantatás előtt és után (várandósság alatt) is biztonságosan alkalmazható.
Antioxidánsok: Az antioxidánsok az egészséges termékenység legfontosabb hozzávalói, különösképpen, ha a petesejtek egészségét szeretnéd támogatni. Az antioxidánsok megóvják a petesejteket a szabad gyökök okozta károsodások ellen. A szabad gyökök képesek a sejtek egészségét károsítani, beleértve a sejt DNS-ét, ami hatással lehet a fogantatásra, az egészséges terhesség fenntartására és növelheti a születési rendellenességek kockázatát is. A petesejt az egyik leghosszabb ideig élő sejt a testedben, ahogy telnek az évek, egyre védtelenebbé válik a naponta támadó szabad gyökökkel szemben. A sok oxidatív károsodás idővel összeadódik. Épp ezért fontos, hogy rendszeresen juttass sok antioxidánst a szervezetedbe, pl.: C-vitamin, E-vitamin, szelén, cink, szőlőmag.
L-arginin: Az L-arginin egy aminosav, melyről tanulmányokban kimutatták, hogy növeli a petefészekválaszt, a méhnyálkahártya befogadóképességét és a terhességi arányokat olyan mesterséges megtermékenyítésen (IVF) áteső betegeknél, akik nagy dózisú L-argininnal egészítették ki étrendjüket.
Maca gyökér: A maca gyökeret tradicionálisan évezredek óta használják, az inkák ősi szuperétele volt, amit többek közt a termékenység fokozására fogyasztottak. Segít kiegyensúlyozni a hormonokat, de hormont egyáltalán nem tartalmaz, hanem a hormonrendszer táplálása és egyensúlyba segítése révén éri ezt el. Így hozzájárul a petesejtek egészségéhez, ami a teherbeesés és sikeres terhesség esélyét növeli.
Stressz
A stressz modern korunk népbetegsége, az egészségügyi gondok egyik leggyakoribb okozója. A stressz bizonyítottan negatív hatással van a termékenységre. Az állandóan feszült nők szervezete prolaktint, kortizolt, és egyéb hormonokat termel, melyek megzavarhatják vagy akár meg is akadályozhatják a rendszeres ovulációt.
Az erős, krónikus stresszt nem csak kifejezetten traumatikus esemény okozhatja, hanem kevésbé súlyosnak tűnő, mégis felkavaró szituációk is, mint például a munkahelyi konfliktusok.
A stressz csökkentése tehát kiemelt szerepet kell, hogy kapjon, ha szeretnéd petesejtjeid egészségét javítani. Ennek érdekében először is vegyél ki egy kis szabadságot, tedd félre a munkahelyi és otthoni teendőket, pihenj. A "csendes időd" alatt próbáld ki az alábbiakat:
- Sétálj egyet.
- Vegyél egy habfürdőt.
- Olvass könyvet.
- Menj el egy masszázsra.
- Igyál nyugtató gyógynövényteát, például kamillát, kava-kavát, vagy borsmentát.
- Meditálj.
- Menj el terápiára/pszichoterápiára.
- Menj el egy NLP (neuro-lingvisztikus programozás) coach-hoz.
Egy amerikai kutatás eredménye alapján a kognitív viselkedésterápián (CBT) résztvevő nők 80%-a elkezdett újra ovulálni, míg a terápiára nem járóknak mindössze 25%-a!
5 tipp a termékenységgel kapcsolatos stressz kezeléséhez
A petefészek és a tüszők működése
A női szervezet a menstruációval és a peteéréssel készül fel az utódnemzésre. A „tankönyv szerinti” ciklus 28 napig tart, és a 21 és 35 nap közötti időintervallum még a normál ciklust foglalja magába. Ha azonban a 28 napos ciklust vesszük példaszámolásunk alapjául, akkor elmondható, hogy annak közepén, a 14. napon történik a peteérés.
Fontos megjegyezni, hogy a peteérés az ezt megelőző folyamatot foglalja magába. Minden ciklus elején, a 2-3. napon megemelkedik a tüszőserkentő hormon (FSH) szintje, amely beindítja ezt a folyamatot. A petefészekben lévő tüszők közül több elkezd nőni, majd egy bonyolult hormonális folyamat során egy kiválasztódik. Egy normál ciklusban egy domináns tüsző van, a többi nem nő tovább, hanem szépen elhalnak. Az ovuláció - tehát amikor a petesejt leválik a domináns tüsző egy speciális részéről, lényegében megreped a tüsző és kijut belőle a petesejt - az LH-szint megemelkedése után 36-40 óra múlva következik be. A hasüregbe való kilökődés után magához vonzza a petevezető, és felszívódik. Ezt követően vagy találkozik hímivarsejttel, vagy sem.
A peteérés folyamata tehát a ciklus körülbelül 3. napjától annak 13-14. napjáig tart. A folyamatot nem különösen érzékeljük, ám a petesejt kilökődését változó intenzitású alhasi fájdalom, akár minimális barna váladék is kíséri.
A megfelelő peteérés, majd ovuláció után progeszteronszint-emelkedés történik, amitől körülbelül fél fokkal feljebb mehet a testhőmérsékletünk.
Amikor a petesejt kilökődik a domináns tüszőből, hasi görcsöket lehet tapasztalni. Mindig felvetődik, hogy ezt vajon miért és milyen erősen érzik, érdemes erről konzultálni. Szintén jellemző tünet, ami számtalanszor előfordulhat, hogy középidős, pecsételő vérzés jelentkezik, ugyanis a nyálkahártya picikét leeshet, egy-két pöttynyi barnás vérzést mutatva. A harmadik, egyben talán a leggyakoribb tünet, hogy a hüvelyváladék, vagyis a méhnyaknyák sűrűbb és több lesz a megnövekedett progeszteronszint miatt.
A hőmérőzés mellett két másik módszerrel is megállapíthatjuk, hogy ovulálunk-e. Az úgynevezett LH-teszt - a terhességi teszthez hasonlóan - a vizeletből állapítja meg, hogy megemelkedett-e az LH-szintünk.
Míg ezek a tesztek remek segítséget jelenthetnek a családtervezés folyamatában, fontos, hogy a pár szexuális életét ne egy mechanikus rendszer vegye át, őrizzék a párok az intimitás örömét. Emellett azt is megemlíteném, hogy ha valaki nem gyermekvállalás, hanem éppen ellenkezőleg, védekezés szempontjából figyeli testének jeleit, a „naptármódszer” a legkevésbé hatékony védekezési technika. Például azért is, mert több tanulmány kimutatta, hogy van olyan hímivarsejt, ami akár több hétig is "eléldegél" a genitális traktusban.
Serdülőkorban megindulnak a hormonális tengelyek működései (központi idegrendszer, petefészek), amely akár több év is lehet, mire kialakul. Ezért lehet az, hogy 12-13 éves kor körül először rendszertelen a menstruáció, és a szabályosság szép lassan alakul ki. Ha 17-18-19 éves kor környékén és afelett valaki úgy gondolja, hogy nem ovulál, illetve egy év alatt csupán 2-3 alkalommal menstruált, akkor érdemes elindulni egy endokrinológiai kivizsgáláson, hogy feltérképezzük a probléma hormonális hátterét.
A petesejt minőségének fontossága a lombikprogramban
Mintegy tizenöt petesejtet kell leszívni egyetlen menstruációs ciklus leforgása alatt ahhoz, hogy a legnagyobb legyen az esélye a lombikbébi kezelés általi teherbe esésnek. A közép-angliai Birminghami Egyetem kutatói több mint 400 ezer lombikbébi kezelés adatait elemezték. A kutatók szerint nagyjából tizenöt petesejt egyidejű leszívása esetén a legmagasabb a statisztikai valószínűsége a teherbeesésnek. Az eredmények a petesejt-termelést serkentő, közepes mennyiségű, erős hormondózisok használata mellett érvényesek.
A sikeres fogantatás valószínűsége 15-20 petesejt leszívása esetén a legmagasabb és a petesejtek számának emelkedésével fokozatosan csökken. A tizenöt petesejt egyidejű leszívását követő teherbeesési arány 2006 és 2007 folyamán a 18 és 34 év közötti nők körében negyven, a 35 és 37 éveseknél harminchat, a 38 és 39 éves korosztály esetében huszonhét, míg a negyven, vagy annál idősebbek körében 16 százalékos volt.
Az eredmények a petesejt-termelést serkentő, közepes mennyiségű, erős hormondózisok használata mellett érvényesek. A Human Reproduction című európai szakfolyóiratban megjelent tanulmánynak köszönhetően a jövőben sokkal hatékonyabbá válhatnak a lombikbébi eljárások - állítják a szakemberek, akik szerint elkerülhetővé válhat az értékes petesejtek elpazarlása, valamint a petefészek veszélyes túlserkentésének kockázata. Korábbi kutatások már foglalkoztak a petesejtek száma és a teherbeesési arányok közötti összefüggésekkel, ám ez az első tanulmány, amely az élve születések száma - legalább egy élve született gyermek - tekintetében közelített a kérdéshez.
A lombikbébi kezelés során a leszívott petesejteket laboratóriumi körülmények között ondósejttel megtermékenyítik. A korai-stádiumban lévő embriók egy részét beültetik a méhbe, annak reményében, hogy legalább egyikből biztosan gyermek születik, habár nem szokatlan, hogy több is sikeresen megtapad a méhfalon. A be nem ültetett embriókat általában lefagyasztják, hogy a későbbiekben újabb beavatkozásokhoz tudják felhasználni őket. A tanulmány elkészítésekor a szakemberek nem tettek különbséget a "friss", vagy lefagyasztott embriókra visszavezethető élve születések között.
Mi állhat a meddőség hátterében?
Meddőségről akkor beszélünk, ha fogamzásgátlást nem alkalmazva, rendszeres szexuális élet mellett sem következik be a teherbeesés egy év időtartam alatt. A párok körülbelül 15-20 százaléka meddő, azonban orvosi segítséggel jelentős arányban létrejöhet a terhesség.
A ciszta magyarul hólyagot, tömlőt jelent, vagyis a petefészekben megjelenő ciszták folyadékkal telt, hártyával vagy vastagabb fallal körülvett elváltozások. Jelentős részben semmiféle tünetet nem okoznak, ugyanis fogamzóképes korban a petefészekben növő tüszők a peteérést követően - amennyiben nem reped meg a tüsző fala - tovább növekedvén könnyen cisztává alakulhatnak.
A tüsző - vagy follikulus - a petefészek önálló szerkezeti egysége, amely egy éretlen petesejtet és a körülötte lévő támogató sejteket tartalmaz. Feladata, hogy a petesejt érését hormonális és sejtszintű folyamatokon keresztül előkészítse, majd ovulációkor lehetővé tegye annak felszabadulását.
A legtöbb tüsző még magzati korban van jelen, kb. 6-7 millió. Születéskor már csak körülbelül 1 millió, pubertáskorra pedig 300-400 ezer marad. A női élet folyamán mindössze 400-500 tüsző jut el az ovulációig. A készlet folyamatosan fogy, és nincs olyan módszer vagy étrend-kiegészítő, amely képes lenne ezt megállítani.
Bár fogamzásgátló szedése mellett nincs ovuláció, a tüszők természetes módon akkor is elsorvadnak. A tabletta tehát nem tartja meg a tartalékot, a tüszők száma tovább csökken a szedés ideje alatt is.
Egy ciklusban több tüsző indul növekedésnek, de csak egy válik dominánssá. Ez a tüsző megreped, és kibocsátja az érett petesejtet. Ezt nevezzük ovulációnak, amely a ciklus közepe táján, az LH-szint emelkedésének hatására történik.
A petesejt túl kicsi ahhoz, hogy ultrahanggal látható legyen, átmérője mindössze 0,1-0,2 mm. A tüszők viszont jól nyomon követhetők, különösen az antrális és a domináns tüszők. A tüszőméret változását követő sorozatos ultrahang vizsgálatot hívjuk follikulometriának.
A primordiális tüszők <0,03 mm-esek, a primer tüszők 0,05-0,1 mm közöttiek, a szekunder tüszők 0,2-0,4 mm-esek. Az antrális tüszők 2-10 mm-esek, már ultrahanggal láthatók, míg a domináns tüsző 16-25 mm-re nő az ovuláció előtt.
A domináns tüsző az lesz, amelyik a leggyorsabban növekszik, a legtöbb ösztrogént termeli és a legérzékenyebben reagál az FSH-ra. A többi tüsző visszafejlődik, miközben a kiválasztott tovább érik.
Lombiknál a 2 mm feletti tüszők láthatók és befolyásolják a stimuláció eredményét. Az antrális tüszők száma (AFC) és az AMH-szint jelzi, hány petesejtre számíthatunk.
