Mikor tanul meg járni a baba? A mozgásfejlődés szakaszai és támogatása

A szinte magatehetetlen újszülöttből 1 év alatt hatalmas tempóban száguldozó kis rosszcsont lesz: ez minden anyuka álma. Vannak azonban lustább és fürgébb babák, és a fejlődés tempója sem mindig olyan, mint ahogyan mi azt elképzeltük. De vajon mikor „normális” a csecsemő mozgásfejlődése, és mikor kell elkezdeni valóban aggódni?

Valójában minden gyerek más és más, és mindegyik más tempóban fejlődik. A mozgásfejlődés üteme részben öröklött dolog, részben függ a baba alkatától és motivációjától is. A nagyobb babák általában később kezdenek mászni, járni, de az sem számít kirívónak, ha 7-8 hónapig egyáltalán nem csinál semmit a baba, még csak nem is forog, aztán pedig egyszercsak behozza a lemaradást, akár 1-2 hét alatt is. Ezzel szemben vannak olyan babák, akik egészen bámulatosan gyorsan fejlődnek.

Noha a csecsemő mozgásfejlődése meglehetősen egyéni ütemet vehet fel, felmérések kimutatták, hogy 3 éves korra minden gyerek ugyanazokra a mozgásokra képes, hiába tanul meg tehát néhány baba hamarabb járni, 3 évesen ugyanolyan ügyesen ugrál és szalad majd, mint azok a társai, akik csak később kezdték el a járást.

Azt is fontos tudni, hogy amikor látszólag semmit nem fejlődik a baba, akkor is sokat tanul. Lehet, hogy csak későn kezd el mászni, de közben megtanul szépen beszélni, vagy nagy kézügyességre tesz szert.

A baba fejlődésének fontos állomásai

A baba fejlődésének állomásait több fontos területen figyelhetjük meg. Mozgásának, érzékszerveinek, kognitív képességeinek előrehaladását, szociális, érzelmi és kommunikációs képességeinek változásait születésétől kezdve nyomon követhetjük.

Újszülöttkor (0-1 hónap)

• Az első hónap főként az új környezetéhez való alkalmazkodásról szól.
• Számos reflex szabályozza mozgását (szopóreflex, nyelő és köhögő reflex, Moro reflex, fogóreflex, járásreflex).
• Végtagjai még hajlítva vannak, de ki tudja őket nyújtóztatni.
• Testrészeit még nem független mozgatja.
• Figyeli a fényeket, a hangokat, mimikát.
• Vele született utánzási módszerrel tanul, ami még nem akaratlagos.
• Kommunikációjára főként a sírás jellemző.
• Az újszülöttek látása legfeljebb 25 cm távolságban éles.
• Hallásuk hasonló a felnőttekéhez, de a szaglásuk rendkívül fejlett.
• Fontos a testi kontaktus az egészséges lelki fejlődéséhez.

Csecsemőkor (2-12 hónap)

2-3 hónap

• A pici még keveset van ébren, ilyenkor viszont próbál mozgolódni.
• Fejét már egy-egy pillanatra megemeli.
• Ingerekre gyakran egész testével reagál, kézujjai még hajlítottak.
• Körülbelül két hónapos korban elkezd az érdekes zajok felé fordulni.
• A 2. hónap végén megjelenik az első elbűvölő szociális mosolygás.
• Két hónapos kor után már egyre több akaratlagos mozdulata van, és elkezdi felfedezni saját kezeit.
• A szimmetrikus mozgás jellemző, izmai erősödnek.
• Körülbelül 2 hónapos korban tudnia kell a fejét a testével egy vonalban tartani.

4-6 hónap

• 4 hónaposan hason fekve támaszkodik a karjain.
• A gőgicsélés folytatódik, minden hangot kipróbál. Utánozza a felnőtteket és saját magát is.
• Visszaválaszol, visszamosolyog.
• Ebben a korban már eltűnnek a primitív reflexek - fogó, kereső, járó reflex -, újdonságként lábfejét megfogja, és szájába is veszi.
• Hason fekve stabilan támaszkodik, hamarosan biztosított könyökkel is.
• Kezdi megtanulni a tárgyak állandóságát.
• Fél évesen már főként a saját anyanyelve hangkészleteit használja, és lassan megjelenik a gagyogás.
• A finommotorikus készségek is fejlődnek, kezdetben mindkét kezét használja.
• 4 hónapos kortól bármikor sor kerülhet rá: a baba segítség nélkül a hasára fordul.
• Nagyjából 6 hónapos korban kezdődik el az önálló állás képességének fejlődése.
• Fél éves kora körül fontossá válik, hogy a szopás mozdulatai mellett elkezdje megtanulni a rágást, harapást, a kanállal evés és pohárból ivás technikát.

7-9 hónap

• Izgalmas időszak ez, hiszen a pici egyre tudatosabban mozog, rengeteg tapasztalatot szerez, és önállósodni.
• Felül, vagy félig ülő helyzetet vesz fel, négykézlábra áll.
• Kúszik, mászik. Megjelenik a motiváció.
• Kezeivel össze tudja csippenteni a játékokat.
• Felfedezi a távolságot, mélységet, részleteket.
• Gőgicsél, és már egyre tudatosabban rendezi össze a hangokat (papapa, tötötö).
• A mozgásfejlődés látványos változásokat hoz ebben az időszakban. Kúszik, mászik, felegyenesedni igyekszik, a szakasz végén pedig felkapaszkodik, és feláll.
• 9 hónapos korukban aztán már számíthatunk rá, hogy gyermekünk megkapaszkodik valamilyen bútordarabban, majd felhúzza magát.

10-12 hónap

• Gyakran feltérdel, majd felállva testsúlyát egyik-másik lábára helyezi. Innen fog kiindulni az oldalazva lépegetés.
• Már nem csak egy játékkal játszik egyszerre, hanem többel is, sőt, összefüggésbe akarja őket hozni egymással.
• A felegyenesedés más rálátást ad a világra. Szeret dobálni, kipakolni, tárgyakat keresni.
• Érzelmeit egyre jobban kifejezi mimikával, vagy karjaival.
• Tartózkodóvá válik az idegenektől, ez a szorongás első megjelenése.
• Szavakat alkot, amelyek még nem értelmesek, de gyakran használják is őket.
• A legtöbb baba 9 és 12 hónapos kora között teszi meg első lépéseit.
• A következő fokozatot általában a kapaszkodással megsegített séta jelenti (11-12 hónaposan).
• Képes leguggolni kedvenc játékaiért, és kezünket fogva már bátran megtesz velünk néhány lépést.

Mikor aggódjunk? A járástanulás időpontja

A gyerekek általában 8-16 hónapos korukban teszik meg az első lépéseket. Ha a szomszédban lakó 11 hónapos kislány már tipeg, de az Ön kisfia még 13 hónaposan sem jár, nem kell aggódnia. Ha viszont ebben a korban már mászik a baba, nyugodt lehet.

Szakemberhez akkor szükséges fordulni, ha babánk:

• 12 hónaposan még nem tud (valamibe belekapaszkodva) állni.
• 18 hónaposan nem kezdett még járni.
• 2 éves korában sem mondható, hogy magabiztos a járása.

Ha azt veszi észre, hogy gyermeke járása kissé eltér a normáltól, pl. bizonytalan vagy terpeszben jár, járását gyakran pottyanások kísérik, jobb ha orvosi véleményt kér. Lehet vaklárma, de hipotóniára vagy hipertóniára, azaz izomtónus gyengeségre vagy fokozott izomtónusra is utalhat.

Hogyan segíthetjük a babát a járástanulásban?

Az emberi szervezet felépítése lehetővé teszi a járás önálló elsajátítását. Valaha nem álltak az édesanyáknak rendelkezésére bébikompok, sőt az anyukák idő szűkében nem vezették kézen fogva csemetéiket. A gyerekek saját idejükben tanultak meg járni.

Amit kerüljünk:

• Bébikomp: A mai gyerekorvosok nem ajánlják a hagyományos bébikompok használatát. A szülők a bébikompot általában a még önállóan járni nem tudó babáknál használják, akik a kompban lábujjhegyen tanulnak meg tipegni. A bébikompok negatív hatása nem csak a járástechnikán tükröződik.
• Kézen fogva vezetés: Sok szülő és nagyszülő viszont azon a véleményen van, hogy így a gyermek gyorsabban tanul meg járni. Sajnos ennek az ellenkezője igaz. A kézen fogva vezetés következtében megváltozik a gyermek súlypontja. Való igaz, hogy sok mai felnőttet édesanyjuk gyerekkorukban kézen fogva járatott, de nem egynél meg is van a következménye különböző gerincproblémák formájában.

Amit tehetünk:

• Támogatás és dicséret: Ne kényszerítse csöppségét abba, amire még nem érett. Ha előrehaladást észlel, dicsérje vagy tapsolja meg. Támogassa őt és tegye számára nyilvánvalóvá, hogy látja milyen ügyes és nagyon örül sikereinek.
• Biztonságos környezet: Távolítsa el útjából az akadályokat, kábeleket, virágokat, szobrokat és egyéb buktatókat. A berendezést rendezze el úgy, hogy a baba kapaszkodni tudjon a bútorba, de nem botladozzon benne. Tompítsa a bútor éles sarkait! Legyen elővigyázatos az abroszokkal és az asztalon lévő különböző tárgyakkal is. Amikor a kicsi már elindul, segítségül az útjában lévő tárgyakba kapaszkodik. Bármit magára ránthat.
• Megfelelő lábbeli: Amit tehet, hogy csúszásmentes zoknit vagy cipőt húz csöppsége lábára ezzel is segítve totyogását. Az első lépésekkel ismerkedő babák legjobb, ha otthon mezítláb, illetve zokniban mozognak - cipőt ráérünk venni nekik majd akkor, ha már a lakáson kívül is számíthatunk a járkálásukra.
• Gyakorlás: Ha már fel tudja húzni magát álló pozícióba, de nem képes még visszaülni, és ettől megijed, nyugodtan megmutathatjuk, hogy térdei hajlításával tudja megoldani a feladatot. Ha pedig már látjuk, hogy próbálkozna a járással, álljunk elé tőle egy-két lépésnyi távolságra, és nyújtsuk felé a kezünket, hogy ezzel is a mozdulat megtételére inspiráljuk. Ne essen pánikba, ha gyermeke mindig seggre pottyan. A járás tanulása ezzel jár.
• Torna és játék: A járás fejlődését tornával is ösztönözheti, például egy nagy labda segítségével. Fektesse a babát hassal vagy háttal a labdára és oldalra valamint előre-hátra tologassa a labdán. Ez a gyakorlat fantasztikus egyensúlyfejlesztő. Egy másik gyakorlatnál a babát a labdára ülteti és előre csúsztatja amíg talajt nem ér a popsija - ezzel remekül megmaszírozza a farkcsontját is.

Egyéb tényezők, amik befolyásolhatják a járástanulást

• Testalkat: Nagyobb méretű-súlyú babák például gyakran később kezdenek járni aprócskább kortársaikhoz képest, mert jelentékenyebb testi erőre van szükségük a mozdulatok kivitelezéséhez - illetve már eleve a felálláshoz is.
• Betegségek: Természetesen, ha valahol megakadt a mozgásfejlődése és emiatt később következett a következő fázis, az egész folyamat elcsúszhat.

Fizikai fejlődés mérföldkövei

Az egyik legfontosabb jelzőértékkel bíró otthoni vizsgálódási módszerünk kisbabánk súlyának rendszeres, kezdetben heti, majd kétheti és havi lemérése. A születés után megfigyelhető „élettani fogyás” egy természetes testsúlycsökkenés, ami 100-150 grammot jelent, és 10-15 napon belül visszagyarapodik majd. A gyarapodás lehet eltérő gyermekenként, nem lehet általános értékeket megadni. Azonban feltűnő jelenségeket észrevehetünk, például ha nem történik két héten belül növekedés, vagy fogyást mérünk.

Az újszülött hossza 50-51 cm körül mozog. Csecsemőkorban nagyobb mértékű növekedést fog mérni védőnőnk, vagy a gyermekorvos. A hossznövekedést befolyásolják genetikai tényezők, a magzati korban történő növekedésre kiható negatív hatások (dohányzás, alkoholfogyasztás, méhlepény-elégtelenség).

tags: #hany #honapos #kortol #jar