A Szívritmuszavarok: Okai, Jelentésük és Kezelési Lehetőségek

A szívritmuszavar, szaknyelven aritmia vagy arrhythmia, a szívverés ritmusának megváltozását jelenti, amikor a szívdobogást koordináló elektromos tevékenység nem megfelelően működik. Az egészséges szív működése során az összehúzódások szabályos ritmusban követik egymást, amelyet a szív természetes ingerképző központja, a szinuszcsomó szabályoz. Amikor ez az elektromos rendszer meghibásodik, szívritmuszavar alakul ki.

A szívritmuszavar napjainkban egyre növekvő egészségügyi kihívást jelent világszerte és Magyarországon egyaránt. Legújabb becslések szerint hazánkban közel 400 ezer ember érintett a leggyakoribb szívritmuszavar-típusban, a pitvarfibrillációban, miközben sokan még nem is tudnak betegségükről. A szívritmuszavar sokszor alattomos betegség, mert a tünetek nem mindig egyértelműek, vagy akár teljesen hiányoznak.

Fontos tudni, hogy nem minden eltérés kóros - például egy-egy kihagyott ütésszerű érzés teljesen normális lehet egészséges embereknél is. Ugyanakkor, ha a panasz gyakran ismétlődik, vagy más tünetekkel társul, érdemes komolyan venni. A kezeletlen szívritmuszavar viszont komoly szövődményekhez vezethet. Ezért nagyon fontos a rendszeres kardiológiai szűrés, különösen a veszélyeztetett csoportok számára.

Hogyan Működik az Egészséges Szív?

A szívritmuszavar megértéséhez először nagyvonalakban meg kell ismerkednünk a szív működésével. A szívben 4 üreg található - két felső pitvar és két alsó kamra. A szív feladata szerveink folyamatos vérrel való ellátása: a szövetek által elhasznált, oxigénben szegény vér a jobb pitvarba érkezik, majd a jobb kamrából eljut a tüdőbe, ahol oxigént vesz fel.

Az így felfrissült vér a bal pitvaron keresztül eljut a bal kamrába, majd a főütőéren át a vérkörbe és a szervekbe. A szívritmust a jobb pitvarban található szinuszcsomó szabályozza. A szinuszcsomó elektromos impulzusokat bocsát ki, amelyek egy-egy szívdobbanást indítanak el.

A szinuszcsomóból az elektromos jel először a pitvar izmait húzza össze, így a vér a kamrákba kerül. Ezután az elektromos jel a pitvar-kamrai csomón keresztül jut el a kamrákba - ez normális esetben az egyetlen módja az impulzusok továbbításának a pitvarból a kamrába. A pitvar-kamrai csomó lelassítja az elektromos jelet mielőtt a kamrákba jutna. Ez a kis késés elég arra, hogy a pitvarok megteljenek vérrel. Amikor az elektromos jel elér a kamra izmaiba, ezek összehúzódnak és továbbítják a vért a test többi részébe.

Egészséges körülmények között a felnőtt szív percenként 60-100 alkalommal ver szabályos ritmusban. Ez a nyugalmi érték a test megterhelésétől és a szükségletektől függően folyamatosan változik. Testmozgás hatására például gyorsul a szívverésünk, mert több vért kell juttatni mozgás közben az izmokhoz, mint nyugalmi állapotban. A stressz, betegségek, érzelmi megterhelés és a hormonok is mind-mind hatással vannak a szívritmusra és megváltoztathatják. Ez a változás azonban normálisnak tekinthető egy egészséges tartományon belül, illetve hogyha a szívritmus a szervezet fiziológiás válaszreakciójaként tér el.

A Szívritmuszavar Fajtái és Jellemzői

A szívritmuszavarok (aritmiák) többféle típusba sorolhatók attól függően, hogy a szív melyik részéből erednek, illetve milyen hatással vannak a szívverés sebességére és szabályosságára. Szívritmuszavar esetén a szív túl gyorsan (tachycardia - 100 feletti pulzusszám), túl lassan (bradycardia - 60 alatti pulzusszám) vagy szabálytalan ritmusban dobog. Nem minden tachicardia vagy bradicardia jelenti, hogy szívbetegség lenne jelen. Például, edzés közben a szív gyorsan dobog, hogy megfelelően el tudja látni az edzés miatti megnövekedett oxigénszükségletet a testben. Alvás vagy mély relaxáció közben pedig könnyen lehet kisebb a pulzus, mint percenként 60.

A ritmuszavarok keletkezési helyük, valamint jellegük alapján is csoportosíthatók.

Sebesség Alapú Csoportosítás

• Tachycardia: Ez gyors szívverést jelent, nyugalmi percenkénti 100 feletti dobbanást.
• Bradycardia: Ez lassú szívverést jelent, nyugalmi percenkénti 60 alatti dobbanást.
• Extra szívütés (Extraszisztolé): Habár az extra szívütés sokszor olyan érzés, mintha egy dobbanás kimaradna, valójában arról van szó, hogy egy extra szívdobbanás jelentkezik. A legtöbbször tünetmentesen történik. Ha időszakonként érzékel egy-egy extra dobbanást, az még nem jelenti azt, hogy komoly baj lenne. Ennek ellenére a gyakori extrázás okozhat komolyabb szívritmuszavarokat, különösen a szívbeteg emberek esetében.

Kialakulási Hely Alapú Csoportosítás

A ritmuszavar kialakulási helye alapján beszélhetünk:

• Szupraventrikuláris aritmiák: Ezek a szívritmuszavarok a pitvarban, illetve a pitvar-kamra átvezető részben találhatók.
• Kamrai ritmuszavarok (ventrikuláris aritmiák): Ezek a szívkamrák falában jelentkeznek, és sokkal veszélyesebbek.

Részletes Szívritmuszavar Típusok

1. Pitvarfibrilláció: Ez a leggyakoribb, orvosi ellátást igénylő szívritmuszavar. A szív felső üregeiben (pitvarokban) a normális elektromos impulzusok helyett kaotikus, szabálytalan jelek keletkeznek. Ez azt eredményezi, hogy a pitvarok nem tudnak megfelelően összehúzódni, és a vér nem áramlik megfelelő hatékonysággal a kamrákba. A pitvarfibrilláció lehet időszakos, de bizonyos esetekben ezek is kezelést igényelnek. Komoly esetben a pitvarfibrilláció akár szívrohamot is okozhat.
2. Pitvarremegés: A pitvarremegés hasonlít a pitvari fibrillációhoz, azonban a szívverések rendszeresebbek és szabályosabbak. Ennek ellenére ez a tünet is okozhat akár agyvérzést is.
3. Supraventricularis tachicardia (SVT): Ez a fajta gyors szívverés egy széles fogalom, amely azokat a ritmuszavarokat írja le, amelyek a pitvar fölül vagy a pitvar-kamrai csomóból erednek. Hirtelen fellépő, gyors szívveréssel járó ritmuszavar.
4. Wolff-Parkinson-White szindróma: Ez a betegség egyfajta születéskori betegség, melynek következtében egy extra ingerületátvivő csomó van a pitvarok és kamrák között. Sokszor felnőttkorig semmilyen tünet nem jelentkezik. Ez a plusz csomó rövidebb szívdobbanásokhoz és gyors szívveréshez vezethet.
5. Kamrai tachicardia: Ez a zavar rendszeres gyors szívverést okoz, amely a kamrákban levő rendellenes elektromos jelekből fakad. A gyors szívverés nem engedi megtelni a kamrákat, így azok nem tudnak elegendő vért pumpálni. Ez a tünet sokszor azonnali sürgősségi ellátást igényel. Megfelelő orvosi kezelés nélkül kamrai fibrilláció is kialakulhat, amely még veszélyesebb.
6. Kamrai fibrilláció: Ez a tünet rendszertelen, gyors elektromos jeleket okoz, amelyet a kamrák remegését okozzák. Ezek így nem tudnak megfelelő mennyiségű vért pumpálni a testbe. Ez a komoly probléma akár halálos is lehet, ha a megfelelő szívritmust nem állítják be perceken belül. A legtöbb esetben kamrai fibrilláció akkor jelentkezik, ha valakinek van egy meglévő szívbetegsége.
7. Hosszú QT szindróma: A hosszú QT szindróma egy olyan szívbetegség, amely növeli az esélyét a gyors, rendszertelen szívverés kialakulásának. A gyors szívverés, amelyet a szívben levő elektromos impulzusok változása okoz, vezethet akár ájuláshoz vagy akár életveszélyes is lehet. Extrém esetben a szívritmus olyan akadozó is lehet, hogy hirtelen szívleállást okoz.
8. Szinuszcsomó betegség: Ha a szinuszcsomó, amely a szívritmus beállításáért felel nem küld megfelelő jeleket, a szív túl lassan vagy túl gyorsan, esetleg rendszertelenül doboghat. A szinuszcsomó betegség szívsérülés esetén is jelentkezhet.
9. Szívblokk: Előfordulhat, hogy a pitvar-kamrai csomóban elzáródik az ingerületátvezető út a pitvar és a kamrák között. A blokk helyétől függően a szív felső és alsó része közötti ingerületátvitel lelassul vagy leáll.

A Szívritmuszavar Kialakulásának Okai

A szívritmuszavar kialakulásának számos oka lehet. A legtöbb esetben a ritmuszavar kialakulhat teljesen egészséges szív mellett is, de gyakran valamilyen kiváltó ok áll a háttérben. Az egészséges ember élete során külső ingerek nélkül nem valószínű, hogy tartós aritmiát tapasztalna, hiszen a szívében nincsenek erre hajlamosító elváltozások. Egy szervezetileg károsodott szív működése azonban már instabillá válhat, így gyakorlatilag bármely olyan betegség előidézheti a szívritmuszavart, melynek következménye a nem megfelelő vérellátás, vagy a szívizomszövet károsodása. Abban az esetben, ha a szív vérellátása valamilyen okból kifolyólag csökken, károsodhat a szívizom, többek között az ingerületelvezető sejtek működőképessége.

Szívbetegségek és Strukturális Elváltozások

A leggyakoribb okok közé tartoznak a szívbetegségek, amelyek a szív elektromos impulzusainak vezetést instabillá tehetik:

• Koszorúér-betegség: A beszűkült koszorúserek elzáródhatnak, ami szívinfarktust okozhat. Az infarktust követően kialakult hegszövet körül elektromos rövidzárlatok jöhetnek létre, amik gátolhatják a szív normális működését.
• Szívroham és szívsérülés: Egy korábbi szívroham miatti szívsérülés, vagy a szívizom hegesedése megszakíthatja az elektromos impulzusok vezetődését.
• Szívelégtelenség: A szív csökkent pumpafunkciója és a szívizomszövet károsodása hajlamosíthat aritmiára.
• Szívbillentyű-problémák: A billentyűk elégtelen záródása vagy szűkülete a szívizomzat megnyúlásához, illetve megvastagodásához vezethet, ami növeli az aritmia kialakulásának valószínűségét.
• Szívizom-elfajulások (cardiomyopathia): Amikor a kamra fala kinyúlik és elvékonyodik (dilatatív cardiomyopathia), vagy amikor a bal kamra fala körkörösen megvastagodik, és ezáltal összeszűkül (hypertrophiás cardiomyopathia), csökken a szív pumpafunkciója és károsodhat a szívizomszövet.
• Veleszületett szívbetegségek: Ezek befolyásolhatják a szív elektromos működését.

Kockázati Tényezők és Alapbetegségek

Számos egyéb tényező is növelheti az aritmia kialakulásának kockázatát:

• Magas vérnyomás: A magas vérnyomás fokozza a koszorúér-betegség kockázatát, és a balkamra fala megvastagodhat, ami befolyásolja a szív ingerületvezető képességét.
• Cukorbetegség: Kezeletlen cukorbetegség esetén nagyban nőhet a koszorúér-betegség és a magas vérnyomás kialakulásának esélye. Az időszakosan kialakuló alacsony vércukorszint (hypoglykaemia) is provokálhat aritmiát.
• Pajzsmirigybetegségek: Pajzsmirigy túl- vagy alulműködése befolyásolja az anyagcserét és a szívfrekvenciát.
• Elektrolit-egyensúlyzavarok: A vérben található elektrolitok - mint a kálium, a nátrium, a kalcium és magnézium - segítenek a szív elektromos ingerületeinek átvitelében. Hiányuk vagy túltengésük befolyásolhatja a szívműködést.
• Alvási apnoe: Ez a légzési zavar alvás közben lassú szívveréshez, pitvarfibrillációhoz és egyéb ritmuszavarokhoz vezethet.
• Életkor: A kor előrehaladtával a szívizom természetes módon meggyengül és veszít rugalmasságából, ami befolyásolhatja az elektromos impulzusok vezetését.
• Genetikai adottságok: Örökölt hajlam vagy veleszületett szívbetegségek.

Életmódbeli Tényezők és Külső Ingerek

Az életmódbeli tényezők is jelentős szerepet játszanak a szívritmuszavar megjelenésében:

• Dohányzás, nikotinbevitel: Növeli a pulzust és hozzájárulhat a rendszeres szívritmuszavar kialakulásához.
• Túlzott alkohol- vagy koffeinfogyasztás: Megváltoztathatja a szív elektromos impulzusait és növelheti a pitvarfibrilláció kialakulásának esélyeit.
• Kábítószer-használat: Komolyabban befolyásolja a szívritmust és súlyos szívproblémákhoz vezethet.
• Krónikus stressz és szorongás: Erős érzelmi megterhelés esetén a szervezet több adrenalint termel, ami átmeneti szívritmuszavart idézhet elő.
• Elhízás: Növelheti az aritmia kialakulásának kockázatát.
• Bizonyos gyógyszerek mellékhatása: Néhány vény nélkül kapható köhögéscsillapító, megfázás elleni gyógyszer, illetve egyes vényköteles gyógyszer (pl. antidepresszánsok, vérnyomáscsökkentők) aritmia kialakulását eredményezheti.

A Szívritmuszavar Leggyakoribb Tünetei

A szívritmuszavar nem minden esetben okoz tüneteket. Előfordulhat, hogy az orvos egy rutinvizsgálat során veszi észre a helytelen szívritmust, mivel a páciens semmilyen tünetet nem tapasztal. A nem észlelhető tünetek azonban nem jelentik azt, hogy nincs semmi komoly probléma!

Amikor a tünetek mégis megjelennek, rendkívül változatosak lehetnek. A leggyakoribb tünetek közé tartozik a szívdobogás-érzés (palpitáció), a szünet érzése a szívverések között, a mellkasi fájdalom, a légszomj, a szédülés, az ájulás és a fáradékonyság. Sokan hajlamosak a tüneteket más, hétköznapi állapotokkal összekeverni - például alacsony vércukorszinttel, pánikrohammal vagy fáradtsággal.

Tünetek tachycardia esetén (gyors szívverés)

• Gyors szívdobogás (szapora pulzus)
• Rendszertelen szívverés, kihagyások és extra dobbanások, amelyek a pulzus kitapintásakor is érezhetők
• Mellkasi fájdalom (angina pectoris), különösen koszorúér-betegség esetén
• Légszomj
• Szédülés, bizonytalanságérzet, látászavar
• Ájulás vagy ájulásközeli érzés, eszméletvesztés
• Fáradékonyság, csökkent teljesítőképesség
• Izzadás, idegesség, félelemérzet

Tünetek bradycardia esetén (lassú szívverés)

• Lassú szívverés (lassú ütemű lüktetés)
• Gyengeség, aluszékonyság
• Szédülés, bizonytalanságérzet, látászavarok
• Ájulás vagy ájulásközeli érzés, eszméletvesztés
• Csökkent teherbírás, fáradékonyság
• Idegesség és félelemérzet
• Veseműködési zavarok

Mikor Forduljon Orvoshoz?

Abban az esetben, ha a fenti tüneteket hirtelen vagy gyakran tapasztalja kiszámíthatatlan helyzetekben, azonnal forduljon a sürgősségi osztályra! Ha szívverése gyakran válik rendszertelenné, ha szédül, elfárad egy kisebb fizikai megterheléstől is, vagy ha a korábban ismert ritmuszavara súlyosbodni látszik, ne halogassa a kivizsgálást.

Különösen fontos a rendszeres ellenőrzés, ha valamilyen szívbetegsége van, magas vérnyomással, cukorbetegséggel küzd, vagy a családban előfordult már stroke, szívinfarktus, vagy szívritmuszavar. Idősebb korban pedig a tünetek gyakorisága és veszélyessége is nő, így a megelőzés szerepe még hangsúlyosabbá válik.

Sürgősségi esetek

• Kamrafibrilláció: Ez a szívritmus egy akár halált is okozó zavara. Ilyenkor a szív gyorsan és akadozva ver. Ennek eredményeképp a szívkamrák a vér pumpálása nélkül mozognak. A hatékony szívverés hiányában a vérnyomás leesik és a belső szervek vérellátása elégtelenné válhat. Kamrai fibrilláció esetén előfordulhat, hogy az érintett hirtelen összeesik és nem lélegzik, pulzusa sincs. Ilyenkor azonnal értesíteni kell a mentőket és meg kell kezdeni a szakszerű újraélesztést!
• Hirtelen fellépő mellkasi fájdalom, amely szorító, nyomó jellegű, és kisugárzik a karba, hátba vagy állkapocsba.
• Ájulás, eszméletvesztés vagy hirtelen gyengeség.

Ne vegye félvállról a jeleket! A szív jelzéseit nem szabad figyelmen kívül hagyni.

A Szívritmuszavar Diagnosztizálása

A szívritmuszavar felismerése és pontos diagnosztizálása szakorvosi kompetenciát igényel. Amennyiben valamilyen szívelégtelenségre gyanakszunk, panaszainkat kardiológus szakorvos vizsgálhatja ki. Az első lépés az anamnézis felvétele: a páciens kikérdezése, kórtörténetének, panaszainak megismerése. Ennek során be kell számolni saját korábbi betegségeinkről, a családunkban előforduló hasonló problémákról, valamint előadni az esetünkben fennálló kockázati tényezőket, melyek szívritmuszavarhoz vezethetnek. A legfontosabb azonban a tünetek pontos átbeszélése: mondjuk el orvosunknak, hogy azok milyen körülmények között, milyen gyakorisággal jelentkeznek, meddig tartanak, és minden egyéb információt, amit fontosnak tartunk. Ezt követik az orvosunk által szükségesnek ítélt vizsgálatok.

Kardiológiai Diagnosztikai Vizsgálatok

1. Fizikális vizsgálat: A beteg vizsgálata során az orvos kitapintja a pulzust, megméri a vérnyomást, meghallgatja a szív és a tüdő működését.
2. EKG (Elektrokardiogram): Az EKG a leggyorsabb és legelterjedtebb módszer a szívritmuszavarok kimutatására. Elektródákat helyeznek a mellkasra és a végtagokra, amelyek mérik a szív elektromos impulzusait.
3. Holter monitor: Ez a hordozható EKG eszköz 24-48 órán keresztül figyeli a szívritmust, amellyel vizsgálni lehet a különböző mindennapi helyzetekben előjövő szívritmuszavart.
4. Eseménymonitor: Egy otthon tartható EKG-fajta, amelyet akkor kell használni, ha a beteg szívritmuszavarra utaló tüneteket észlel magán.
5. Echokardiográfia (Szívultrahang): A szív ultrahangvizsgálatával valós idejű képalkotás segítségével figyelhető meg a szív szerkezete és dobbanásai, amellyel a legkülönfélébb szívproblémákat lehet felismerni.
6. Terheléses EKG: Bizonyos esetekben a ritmuszavar fizikai terhelés során jelentkezik, ezért az EKG vizsgálatot orvosi felügyelet mellett szobakerékpározás közben is végezheti az orvos.
7. Billenőasztalos vizsgálat: Ájulásos rosszullétek esetén alkalmazott vizsgálati módszer, amely során a pácienst vízszintes asztalon fekve lassan álló helyzetbe billentik, ezalatt figyelik a szívműködést.
8. Elektrofiziológiai vizsgálat: Egy vékony elektródát vagy katétert juttatnak a beteg szívébe, ennek a segítségével megfigyelhető a szív elektromos tevékenysége, és kimutathatóvá válhat a ritmuszavar forrása.

A fejlett eszközök új lehetőségeket nyitnak a szívritmuszavar korai felismerésében és követésében. A legújabb kutatások szerint az okosórák hatékonyan képesek észlelni bizonyos szívritmuszavarokat. Fontos azonban megjegyezni, hogy az okosórák kizárólag szűrőeszközként működnek. Mivel nem minden ritmuszavart észlelnek, és hamis pozitív eredmények is előfordulhatnak, semmiképp sem helyettesítik az orvosi diagnosztikát.

A Szívritmuszavar Lehetséges Szövődményei

Bár a szívritmuszavar sokaknál nem okoz komoly problémát, ha nem fordulunk időben orvoshoz, a súlyos aritmia életveszélyes állapotot is okozhat. A kezeletlen szívritmuszavar komoly szövődményekhez vezethet, amelyek jelentősen ronthatják az életminőséget és akár halálos kimenetelűek is lehetnek.

Súlyos Egészségügyi Következmények

• Stroke (Agyi infarktus): Amikor a szív rendellenes remegéseket végez, nem tudja hatékonyan pumpálni a vért, amely a vér feltorlódását okozhatja a szívben. Ennek következményében kialakulhatnak vérrögök, amelyek ha leszakadnak a szívből az agyba juthatnak. Az agy ereiben megakadhat a vérrög és teljesen elzárhat egy eret, így agyvérzés alakul ki. A pitvarfibrilláció például ötszörösére növeli a stroke kockázatát.
• Szívelégtelenség: Szívelégtelenség úgy következhet be, ha a szív hosszabb ideig nem képes megfelelően pumpálni a vért gyors vagy lassú szívverés következtében. A szív pumpafunkciójának romlása alakulhat ki. Ilyenkor a szív hosszú időn keresztül nem pumpálja elég hatékonyan a vért, a pangó vér pedig légszomjhoz, fáradtsághoz és a bokák bedagadásához vezethet. A tünetek fokozatosan súlyosbodhatnak - a vér nem kering elég intenzíven, ezért a májban, a hasban, az alsó végtagokban és a tüdőben is panghat.
• Hirtelen szívhalál: Magyarországon évente 27 ezer esetben fordul elő hirtelen szívhalál, ami napi szinten 70 ember halálát jelenti. Bizonyos kamrai ritmuszavarok, mint például a kamrai fibrilláció, azonnali beavatkozás nélkül halálosak lehetnek.

A Szívritmuszavar Kezelése

Amennyiben a kardiológus orvos megállapítja a szívritmuszavart, kezelésre lehet szükség. Általában az orvos akkor javasol kezelést, ha a ritmuszavar komoly tüneteket produkál vagy betegség kialakulásának kockázatával jár. A kezelés célja a normális szívritmus helyreállítása és a súlyos szövődmények, például a stroke vagy a szívelégtelenség megelőzése. A szívritmuszavar kezelését minden esetben az egyéni állapot és a ritmuszavar típusa határozza meg, függ az életkortól és az általános egészségi állapottól is. A kezelés első lépése az okok megszüntetése, ehhez szükséges lehet a kardiológuson kívül más szakorvos bevonása is. Ha szívbetegség, vagy más háttérbetegség nem állapítható meg, akkor következhet a tüneti kezelés.

Gyógyszeres Kezelés

A gyógyszerek általában tachicardia, azaz gyors szívverés esetén tudnak segíteni. Gyors szívverés esetén többféle gyógyszer is van, amely segíthet a normál szívritmus visszaállításában, mint például az antiaritmiás szerek vagy béta-blokkolók. Nagyon fontos, hogy az adagolást pontosan orvosi utasítás alapján végezzük, hogy lehetőleg elkerüljünk minden mellékhatást. Pitvarfibrilláció esetén az orvos vérhígítót írhat fel, amely segítségével megelőzhető a vérrögök kialakulása. Fontos a rendszeres orvosi kontroll, mert bizonyos antiarrhythmiás gyógyszerek hosszú távú alkalmazása során mellékhatások alakulhatnak ki, amelyeket időben fel kell ismerni.

Beültetett Segédeszközök

• Pacemaker: A pacemaker egy beültetett eszköz, amely segít szabályozni a rendellenes szívdobogást. Ez a kis bőr alá ültetett gép a kulcscsont közelébe beültetve egy könnyű műtét keretében hatékony segítséget nyújthat. A gépből egy drót vezet a szívbe, amely segítségével az eszköz folyamatosan figyeli, ha rendellenesen dobog a szív. Ilyenkor elektromos impulzus segítségével állítja vissza a pacemaker a helyes szívdobogást.
• ICD készülék (Implantálható Defibrillátor): Ennek az eszköznek a beültetését az orvos akkor javasolhatja, ha komoly veszélye áll fent a kamrai fibrillációnak. Ha volt már hirtelen szívmegállása vagy nagy kockázattal kialakulhat ilyen, a kardiológus javasolhatja ICD készülék beültetését. Az ICD egy - a pacemakerhez hasonló - bőr alá ültetett eszköz, amely a szív vénáin keresztül folyamatosan figyeli a szívritmust. Rendellenes szívverés esetén alacsony vagy nagy energiájú lökést bocsát ki, amely helyreállítja a szívverést.

Műtétek

• Katéteres abláció: Ha a gyógyszeres terápia nem hoz megfelelő eredményt, vagy a ritmuszavar visszatérő és jelentős panaszokat okoz, katéteres ablációra lehet szükség. Ez egy minimálisan invazív eljárás, amely során egy vékony katétert vezetnek be az ereken keresztül a szívbe. Az érintett szívizomterületet rádiófrekvenciás hőhatással vagy fagyasztással kezelik, hogy megszüntessék a kóros elektromos jelek keletkezését.
• Maze eljárás: Ennek a módszernek a során a sebész a szívpitvar felületén apró bemetszéseket végez, hogy megakadályozza a kóros elektromos impulzusok terjedését.

A Szívritmuszavar Megelőzése

A ritmuszavarok megelőzése érdekében elsősorban egészséges életmódot érdemes élni. Az egészséges életmód minden esetben nélkülözhetetlen a kezelésben és a megelőzésben is. A megelőzés nagy mértékben rajtunk is múlik.

Egészséges Életmód

• Rendszeres testmozgás: Hozzájárul a szív egészségének megőrzéséhez.
• Kiegyensúlyozott, szívbarát táplálkozás: Alacsony só- és zsírbevitel, rostban és vitaminokban gazdag zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonafélék és jó minőségű fehérjék fogyasztása.
• Dohányzásról való leszokás: A dohányzás, illetve a nikotinbevitel növeli a kockázatot.
• Alkoholfogyasztás mérséklése: A túlzott alkoholfogyasztás befolyásolhatja a szív elektromos ingerületvezetését.
• Stressz kezelése: A krónikus stressz növeli a kockázatot. Válasszon stresszcsökkentő technikákat, például jógát vagy meditációt.
• Megfelelő alvás: Az alvási apnoe és az alváshiány növeli a kockázatot.
• Koffeinbevitel korlátozása: A túlzott koffeinfogyasztás növelheti a pulzust.
• Egészséges testsúly fenntartása: Az elhízás növeli a ritmuszavar kialakulásának kockázatát.

Rendszeresen ellenőrizzük vérnyomásunkat, figyeljünk annak normalizálására. Fontos, hogy ha az okosóra, otthoni vérnyomásmérő szabálytalan szívverést jelez, mielőbb keressünk fel egy kardiológust a pontos kivizsgálás érdekében. A ritmuszavar mielőbbi felismerésével megelőzhetők a súlyos szövődmények, például a stroke és a szívelégtelenség, javítható az életminőség, és megakadályozható a hirtelen szívhalál.

tags: #halk #ritmusos #szivhangok