A csecsemőkori bukás egy gyakori jelenség, amely sok szülőt aggaszt. Fontos megkülönböztetni a normális bukást a hányástól és a sugárhányástól, mivel ezek súlyossága és kezelése eltérő lehet.
A bukás nem egyenlő a hányással, és nem egyenlő a sugárhányással. Azért fontos ezt tisztázni, mert sokszor találkozunk kórházba berohanó szülőkkel, karjukban az újszülött vagy néhány hetes babájukkal, hogy „sugárban hány a kisbabám”- holott erről szó sincs, sőt, még csak hányásról sincs szó - „csupán” bukásról. Természetesen nagyon fontos különbséget tenni a három forma között, hiszen a hányás súlyos következményekkel járhat, a sugárhányás meg egyenesen életveszélyes betegség tünete lehet.
Az „egyszerű” bukás úgy néz ki, hogy a baba etetés után, büfiztetéskor kisebb- nagyobb mennyiségű tejet vagy tápszert öklendez vissza, ami a mami (vagy a lelkesebbek közé tartozó segítőkész apuka) vállán, hátán, vagy a földön landol. Akár minden egyes etetés után megtörténhet. A bukás „csak úgy” kijön, taccs és kész.
A bukás oka a reflux (tudományos nevén a Gastro-oesophagealis reflux, GOR). Ez nem más, mint hogy a gyomortartalom visszacsorgás a nyelőcsőbe, és ez úgy jelenhet meg, hogy a baba szoptatás/etetés után kisebb- nagyobb mennyiséget öklendezik vissza. Egyszerű refluxnak is hívjuk, mely tüneteket nem okoz, tehát nem ártalmas.
Először is a mennyiség még „normális” bukás esetén is hatalmasnak tűnhet, de ne aggódj, ez csak az aggódó szülők szemében sok. A bukásnak amúgy több oka van. A legbanálisabb, hogy a baba sokat és mohón eszik, hirtelen nagyobb mennyiséget, így a tej vagy tápszer egy része egyszerűen „visszajön”. A másik az éretlen gyomor-és bélrendszerben keresendő: a nyelőcső és a gyomor között lévő záróizom még nem működik megfelelően, így a gyomor telítődése mintegy visszanyomja a tejet a nyelőcsőbe, és ez „köszön” vissza bukás formájában.
A csecsemők fejletlen emésztőrendszere miatt a savas gyomortartalom könnyen visszajut a nyelőcsőbe, pici babáknál ezért gyakori az étkezések utáni bukás. Ez nem feltétlenül jelez minden esetben problémát, okozhatja az is, ha a baba nagyobb mennyiséget fogyasztott egyszerre, vagy kapkodva, túl gyorsan lakott jól.
A csecsemők evés közben sok levegőt is nyelnek. Ezért lényeges, hogy amikor jóllakott, a vállunkra terítsünk egy anyagpelenkát, a babát pedig függőleges helyzetben büfiztessük, hogy a felesleges levegő távozni tudjon. Természetes, ha ilyenkor bizonyos mennyiségű étel is távozik.
A bukás során a még meg nem emésztett táplálék távozik, közvetlenül evés után, így a színe fehér. A gyomortartalom a mellkas környékén égő érzést okozhat, a nyelőcsőben gyulladások keletkezhetnek. Emiatt az evés fájdalommal járhat, amit a refluxos baba tiltakozással fejez ki. Az evés elutasítása mellett nyugtalanság, rossz alvás is jelentkezhet. Jellegzetes tünet, ahogyan a refluxos baba a nyakát és a hátát hátrafeszíti.
A refluxos csecsemők kis százaléka komoly kellemetlenségeket és komplikációkat él meg a reflux miatt. Ezeket a kisbabákat néhányan (a “vidáman bukók” ellenpontjaként) “sovány sírós”-ként emlegetik.
A reflux gyakori koraszülötteknél (az éretlen szervrendszerek miatt, koraszülöttségükből fakadóan), és olyan babáknál, akiknek egyéb egészségügyi problémáik is vannak.
A refluxban (GERD, gastroesophageal reflux disease) szenvedő kisbabák általában sokat buknak. Bár szoptatott csecsemőknél ritkán figyelhető meg, az újszülött rendszeres sugárban hányása a pilorus sztenózis tünete lehet, egy olyan gyomorproblémáé, melyet műteni kell. Fiúknál négyszer gyakoribb, mint lányoknál, a tünetek általában 3 és 5 hetes kor közt jelentkeznek.
Amikor egyéb tünetek is társulnak a rendszeres bukásokhoz, akkor már GOR (Gastro-oesophagealis reflux) betegségről beszélünk. Erre a koraszülötteknél gyakrabban előforduló betegségre azért kell odafigyelni, mert a visszacsorgás ebben az esetben súlyosabb tüneteket is okoz. Első lépésben megáll a súlygyarapodás, hiszen a baba több tápanyagot öklendez vissza, mint amennyi szükséges a normális fejlődéséhez. Szintén jellegzetes tünet, hogy etetés közben a baba sírni kezd, feszeng, megfeszíti a testét, és abbahagyja az evést - mindez a társuló nyelőcsőgyulladás következménye. Amúgy a baba általánosan nyugtalan, sokat büfizik, fáj és puffad a hasa, rengeteget sír, és úgy általában „nem néz ki jól”, „valami nincs rendben vele”.
A visszaáramló gyomortartalom nemcsak a nyelőcsövet, de a légcsövet, légutakat is irritálhatja, az érzékeny nyálkahártyán gyulladásokat okozhat. Ez is közrejátszhat abban, hogy a refluxos babáknál gyakoribbak a felső légúti betegségek. Orrdugulás, nátha, visszatérő orrmelléküreg gyulladások (szinuszitiszek), valamint fülfertőzések jelentkezhetnek. A refluxról jelenleg rendelkezésre álló információk azt mutatják, hogy a reflux vizsgálata vagy kezelése 12 hónaposnál fiatalabb gyermekek esetében csak akkor kívánatos, ha a bukás lassú gyarapodással, súlyvesztéssel, súlyos fulladással, tüdő-megbetegedéssel vagy más komplikációval társul.
A legújabb kutatások során ultrahanggal mérték a babák nyelőcsövének hosszát és meglepő eredményre jutottak. A refluxos babák nyelőcsövét rövidebbnek találták, mint a nem refluxos babákét, így a rövidebb nyelőcső is belép a rizikófaktorok sorába.
Az első és legfontosabb, hogy etetés után (vagy akár közben is) alaposan büfiztesd meg, majd még egy darabig tartsd a babád félig ülő helyzetben (hordozóban például). Éjszaka fektesd a jobb oldalára egy ék alakú párnára, ami a hátát kicsit ülő helyzetbe emeli, így csökkenti a visszacsorgás esélyét- de ezt mindenképpen beszéld meg előtte a gyerekorvosotokkal, aki megmutatja a helyes technikát (és előtte megvizsgálja a kisbabád és kizárja a komolyabb betegségeket)!
Ha mindezek nem segítenek kellőképpen, a gyerekorvos segít különböző tápláléksűrítők felírásával: az egyszerű reflux ellen jól beválik a sűrített étrend (speciális tápszer vagy anyatejsűrítő). El szokott még hangzani a burgonya-vagy kukoricakeményítővel történő sűrítés, de ezekkel otthon ne kísérletezz, ne kevergesd magadtól a kisbabádnak!
A gyermekkori nyálcsorgás hátterében előfordulhat, hogy a száj- és az arcizmok gyengesége, fejletlensége áll. Ilyen esetben a kicsik nem tudják megfelelően kontrollálni a nyelést, ami egyébként csak látszólag egyszerű folyamat, valójában 25 különféle izom összehangolt működésére van hozzá szükség. Mivel ez a beszédben is okozhat késlekedést, célszerű logopédus segítségét kérni az izmok erősítéséhez.
Az orrmandulák túltengése is okozhat fokozott nyáltermelődést kisgyermekeknél. Ilyenkor a gyermek nem kap az orrán rendesen levegőt, ezért éjjel nyitott szájjal alszik, horkolhat is, napközben pedig nyitott szájjal közlekedik, emiatt a nyál sokszor kicsorog a száján.
A fokozott nyáltermelődés teljesen normálisnak tekinthető, ha csecsemőknél, kisgyermekeknél a fogzás idején jelentkezik. Ilyenkor a nyáltermelődés oly mértékű lehet, hogy a gyermek ruháját, felsőjét naponta többször is cserélni kell, célszerű ezért nyálkendőt a nyakába tenni napközben, amíg ez az időszak tart.
A reflux az 1-2 hónapos babák 50-70%-ánál jelentkezik, ám a gyakorisága minden különösebb kezelés nélkül 6 hónapos korra 25%-ra csökken.
A reflux nemcsak a gyomrot és a nyelőcsövet irritálja. A visszaáramló gyomortartalom egészen a garatig is eljuthat, és a gyakori hányás következtében is gyulladások jelentkezhetnek a légutak érzékeny nyálkahártyáján is. Refluxos babáknál ezért gyakori felső légúti betegségek, náthás tünetek és orrdugulás is jelentkezhet. A tünetek hasonlíthatnak hurutos megbetegedésre, köhécselés is gyakran előfordul.
A kivizsgálás során a gyermekorvos kizárja az egyéb lehetséges betegségeket, melyek hasonló tünetekkel járhatnak. Fontos, hogy a refluxos baba naponta több alkalommal, kisebb adagokat egyen. Az ágy fejvégét érdemes megemelni. Tápszeres babánál a refluxos babák számára megfelelő tápszerre kell váltani, ezt a gyermekorvos tudja receptre felírni. Az emésztőrendszer fejlődésével és a hozzátáplálás elkezdésével nagyjából fél-egy éves kor között rendszerint megszűnnek a panaszok.
A szoptatási kapcsolat: A korai hozzátáplálás kapcsolatba hozható a korai elválasztással. Biztosan furcsa lehet, hiszen gyakrabban felnőtteknél beszélünk erről, viszont sajnos egy babákat is sok esetben érintő jelenségről van szó. Az alsó nyelőcső záróizmának gyengeségét jelenti, ami által a záróizom nem záródik be teljesen, így a gyomortartalom visszajut a nyelőcsőbe.
A refluxban szenvedő kisbabák általában sokat buknak. Bár szoptatott csecsemőknél ritkán figyelhető meg, az újszülött rendszeres sugárban hányása a pilorus sztenózis tünete lehet, egy olyan gyomorproblémáé, melyet műteni kell. Fiúknál négyszer gyakoribb, mint lányoknál, a tünetek általában 3 és 5 hetes kor közt jelentkeznek.
A gyakori bukások és hányás következtében a refluxos baba súlyfejlődése idővel lelassul, majd csökkeni kezd. Ilyen esetben a fejlődéséhez szükséges tápanyagok nem tudnak felszívódni. Ezt az állapotot semmiképp ne várjuk meg.
A refluxról jelenleg rendelkezésre álló információk azt mutatják, hogy a reflux vizsgálata vagy kezelése 12 hónaposnál fiatalabb gyermekek esetében csak akkor kívánatos, ha a bukás lassú gyarapodással, súlyvesztéssel, súlyos fulladással, tüdő-megbetegedéssel vagy más komplikációval társul.
Amikor a reflux lehetősége felmerül, sok esetben az orvos először különböző refluxellenes készítményekkel próbálkozik (anélkül, hogy vizsgálatokat végezne), hogy lássa, a készítmények javítanak-e a baba állapotán. Ha vizsgálat történik, az általános gyakorlat egy 24 órás pH-megfigyelés. Ez egy invazív vizsgálat, amikor is egy csövet vezetnek le a kisbaba torkán, hogy a nyelőcső alsó végén mérni tudják a savasság mértékét.
Tervezzünk gyakori szoptatást! A kisebb, gyakoribb adagokat könnyebb megemészteni a kisbabának. Igyekezzünk a kisbabát félig ülő vagy teljesen függőleges testhelyzetben szoptatni, vagy dőljünk hátra, hogy a baba rajtunk legyen, pocakja a pocakunkon! Hagyjuk, hogy a baba teljesen befejezze az egyik oldalon a szopást (várjunk, amíg magától elengedi, vagy elalszik), mielőtt a másik oldallal kínáljuk! A túl gyors váltás bukást okozhat.
Szoptass! A reflux ritkább a szoptatott csecsemőknél! Ráadásul a refluxos szoptatott kisbabáknál enyhébb és rövidebb ideig tart a reflux, kevesebb éjszakai kellemetlenséggel, mint a tápszeres babáknál.
Csökkentsd vagy szüntesd meg a koffeinfogyasztásodat!
Minden refluxos csecsemő esetében gondolni kell allergiára! A Pediatrics áttekintő cikke (Salvatore 2002) szerint az egy évnél fiatalabb csecsemők refluxos problémáinak mintegy fele visszavezethető a tehéntej-fehérje allergiára.
Friss tanulmányok keresték a refluxos csecsemőknek megfelelő testhelyzetet. Ezen tanulmányok szerint a baba fejének megemelése nem javított jelentősen az állapoton. Ami valóban javulást hozott, az a baloldalukon fekvés és a hasonfekvés volt! Bár a friss kutatási eredmények nem támasztják alá, hogy érdemes félig fekvő (30 fokban megemelt) helyzetben tartani a kisbabát, ez mégis gyakori ajánlás maradt.
Működik? A sűrítők csökkenthetik a bukást, de a kutatások nem mutatnak csökkenést a reflux tekintetében (csendes reflux). A sűrítők mellett gyakran tapasztalható evéshez kötődő köhögés, lassabban ürül ki a gyomor, és nő a refluxos esetek, valamint az aspirációk száma.
Számos indoka van annak, hogy ne vezessük be túl hamar a gabonaféléket vagy más táplálékokat. Bizonyított, hogy a rizs vagy a gluténtartalmú gabonafélék bevezetése az étrendbe 3 hónapos kor előtt, növeli a gyermeknél az I. típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát.
Reflux és Gyomorégés ellen, 7 egyszerű megoldás
A gyomor-bélrendszer fejlődésével és a hozzátáplálás elkezdésével nagyjából fél-egy éves kor között rendszerint megszűnnek a panaszok.
A cseppke nyálfogó babasál a csecsemőkorban sorozatosan előforduló bukás és a fogzás miatti nyálzás felfogására szolgál.
A Cseppke Mami: A gyerekek láthatólag “kinövik” ezt a problémát.
A kisbaba minden egyes új arckifejezése lenyűgöző az újdonsült szülőknek, és természetesen hihetetlenül aranyos is. De van néhány érdekes, meglepő dolog is, ami elgondolkodtathat, hogy vajon miért is csinálja azt a pici? Azt fontos megjegyezni, hogy a néhány hetes újszülött babánál általában nem ad okot aggodalomra, ha a baba nyálbuborékokat fúj alvás közben. A Romper szerint ez valójában a gravitáció eredménye. ” Amikor a csecsemők a hátukon alszanak, a nyál általában lefolyik, majd lenyelik” - mondta a portálnak Dr. Jessica Madden, az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia tagja, IBCLC, a Primrose Newborn Care alapítója. Valójában sok baba fejlődésének egészséges része a nyálbuborékok fújása. “Ez az orális-motoros funkciók fejlődésének normális része, amely 3-6 hónapos kor között következik be” - magyarázta Madden. Mindaddig, amíg nem nagy mennyiségű nyálról van szó, az alvás közbeni nyáladzás csak azt mutatja, hogy a kisbaba fejlődik. “A babák nyálmirigyekkel születnek, de ezek csak 3-6 hónapos koruk körül kezdenek el gyorsan fejlődni” - mondta Madden. Tehát a csecsemők termelnek kis mennyiségű nyálat a születésük után, de 2-3 hónapos korukig nem termelnek bőséges mennyiséget. Tehát először is a megnövekedett nyál az oka annak, hogy a baba képes létrehozni a buborékokat. A legtöbb esetben teljesen normális a nyáladzás és a nyálbuborékok képződése alváskor. Ha azonban a nyáladzás túl nagy mennyiségűnek tűnik, vagy ha a baba betegnek tűnik, érdemes a gyermekorvosossal is beszélni. Madden szerint újszülött korban nem normális a túlzott nyáladzás. A fokozott nyáladzás másik oka, különösen, ahogy a baba idősebb lesz, a megfázás. Illetve a jelentősen megnövekedett nyáladzásra érdemes bármely életkorban figyelni.
A szülőként sokszor nem tudjuk egyértelműen eldönteni, hogy az étkezéseket követő bukások gyakorisága és mennyisége mikortól jelez problémát. Ha gyermekünk súlya szépen nő és jól eszik, akkor nem kell különösebben aggódnunk. A legtöbb baba kinövi a tüneteket kb. 7-8 hónapos korára, mivel ekkorra fejlődik ki teljesen a nyelőcsőizom. Először is ne essünk kétségbe, de figyeljük meg babánkat. Ha csökken a súlya, nem eszik kielégítően, akkor érdemes orvossal konzultálni. Javasolt picit megvizsgálni az édesanya étkezését, hiszen ez is okozhatja a babánál a tüneteket. Emellett a tejallergia vizsgálatot is kérhetjük, hogy minél előbb kiderüljön, nem erről van-e szó csemeténknél.
Összeszedtem pár hasznos tanácsot, tippet, ami az egyes esetekre vonatkozik. Ha sok, próbáljunk kisebb adagokat adni gyermekünknek, emellett figyeljünk az étkezések idejére egy nap alatt. Próbáljunk ebbe rendszert vinni, lehetőleg ne engedjük a babánkat elaludni étkezés közben, a cél, hogy a szükséges táplálékot magához vegye és utána büfizzen is. Ha gyakori az etetések száma, tartsunk több szünetet az egyes etetések között. Ezt gyakran szülőként “rontjuk el”, hiszen minden nyűgösségre azt hisszük, hogy éhes gyermekünk, holott lehet, hogy például csak aludni szeretne.
Szoptatás során a lehető legjobb, ha a következő élelmiszerekből próbálunk minél kevesebbet magunkhoz venni: csoki, koffeintartalmú italok, tejtermékek, szója, kukorica, glutén, feldolgozott élelmiszerek, csípős ételek, alkohol. Tudom, hogy ez sokszor nehéz, (hiszen pl. ki bír ki egy napot kávé nélkül? Ehhez az állapothoz a legfőbb tanácsom a türelem. A baba ki fogja ezt nőni, kialakul nála, megerősödik a záróizom idővel és eltűnnek a tünetek is. Amit addig is tehetünk, hogy minél komfortosabbá tesszük számára az étkezéseket, valamint felállítunk számára egy ideális napirendet.
Bizony ez is előfordulhat, hogy minden szándékosság nélkül az anyukának nagy a tejleadó reflexe, ezzel a babának nehezebb megbirkózni. Ilyenkor ajánlatos a fejés, hogy a babának könnyebb dolga legyen, illetve finom nyomást is tehetünk a mellre, hogy lassabban jöjjön a tej. Próbáljuk elkerülni, hogy sírva kerüljön a cicire, már a lehető legnyugodtabb állapotban kezdjük el a szoptatást. Itt is fontos, hogy rendszerezettek legyenek az evések, ne legyen túl éhes a baba, ne kezdjen habzsolni. A habzsolás ellen egyébként még az is jó megoldás, ha párszor megállítjuk a picit a szopizás közben, majd pár perc után folytatjuk.
Még akkor is, ha félünk picit, hogy kifolyik a pelenka tartalma, próbáljuk meg minél kevésbé megszorítani, hogy kényelmes legyen a babának, ne feszengjen benne.
Remélem, sok hasznos információt szereztél a refluxról. Természetesen, ha a tünetek komollyá válnak és a baba súlygyarapodására hatással vannak, mindenképpen konzultáljatok a gyermekorvossal!