A gyermektartásdíj egy olyan jogi és erkölcsi kötelezettség, amely a szülőket terheli, függetlenül attól, hogy házasságban, élettársi kapcsolatban éltek-e, vagy sosem alkottak egy háztartást. Amikor a szülők kapcsolata megromlik, vagy ha sosem éltek együtt, a közös gyermek neveléséről, gondozásáról és a gyermektartás összegéről is dönteni kell.
Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk a gyermektartásdíj fogalmát, a fizetési kötelezettség alapjait, a díj meghatározásának szempontjait, a változtatás lehetőségeit, valamint a behajtás és megelőlegezés speciális szabályait. Az alábbiakban a legfontosabb tudnivalókat foglaljuk össze.
Mi a gyermektartás?
A gyermektartás a rokontartás egy speciális formája. A házasságból és az azon kívül született gyermekek között nincs különbség a tartásdíj szempontjából, ugyanazok a szabályok vonatkoznak rájuk. A gyermektartás egy olyan kérdés, amelyről a feleknek egy bontóperben mindenképpen meg kell állapodniuk, vagy ennek hiányában a bíróságnak kell róla döntenie.
A gyermek szülői felügyeletét ellátó személy, a szülői felügyelet egyik részeként, a gyermeke tartásáról is köteles gondoskodni. Amennyiben a felek már nem élnek együtt (elválnak vagy szétköltöznek), akkor az egyik szülő a gyermekéről természetben gondoskodik, a másik szülő pedig a tartást elsősorban pénzben szolgáltatja (ezt nevezzük gyermektartásdíjnak).
A jogszabály kiemeli, hogy a kiskorú gyermek tartására a szülő tartásának korlátozásával is köteles, vagyis a szülő nem hivatkozhat arra, hogy saját szükséges tartása veszélyben van, így gyermekét nem tudja eltartani. A szülő az önfenntartásának korlátozásával is köteles a kiskorú gyermeket eltartani.
Gyermektartás: melyik szülő fizeti és milyen arányban?
Amennyiben a gyermeket az egyik szülő gondozza, úgy ő a tartást rendszerint természetben, a különélő szülő pedig elsősorban pénzben teljesíti. A gyermeket gondozó szülő a tartást ezzel természetben teljesíti. Ez nem jelent feltétlenül fele-fele arányú költségelosztást a felek között, mivel a természetbeli tartás valójában a gyermekről történő fizikai gondoskodást, időráfordítást jelenti. A természetbeni tartást nem lehet összegszerűsíteni, és nem lehet forintosítva szembe állítani a különélő szülő pénzbeni tartási kötelezettségével.
A szülők megállapodásukban úgy is dönthetnek, hogy egyikük részéről sem merül fel gyermektartásdíj-fizetési kötelezettség, mivel a gondoskodás ideje, így a természetben nyújtott tartás mértéke egyenlő. Ebben az esetben is fontos azonban tisztázni, hogy melyik szülő és miként fogja fizetni akár a gyermek havi rendszerességgel felmerülő kiadásait (pl.: magán-, illetve alapítványi iskola díja, iskolai étkezés, különórák, sportfoglalkozások) akár az időszakosan vagy alkalmi jelleggel felmerülő költségeket (pl.: rendkívüli orvosi kiadások, szezonális ruhaváltás, nyári táborok, iskolakezdés költségei).
A szülők eltérő jövedelmi-, anyagi helyzetükre figyelemmel abban is megállapodhatnak, hogy a magasabb jövedelemmel rendelkező szülő a gyermek mindkét szülőnél azonos életszínvonalon történő életvitelének elősegítése, illetve a másik szülőnél jelentkező kiadások könnyítésének érdekében kiegészítő tartásdíjat fizet. Bár a háttérjogszabály a kiegészítő tartásdíj kifejezést nem ismeri, a bírósági gyakorlatban elfogadott.
Mi a gyermek indokolt szükséglete?
A gyermektartásdíj a gyermek indokolt szükségleteinek kielégítésére szolgál. Indokolt szükségletnek minősül: a gyermek megélhetésének költségei, élelmezése, ruháztatása, iskoláztatásával, lakhatásával, egészségügyi ellátásával járó rendszeres kiadások.
A kiskorú gyermek szükségleteit nem lehet leszűkíteni az alapszükségletek költségeire (lakhatás biztosítása, élelmezés, ruházkodás). A gyermek nevelésével kapcsolatos szükségletek magukba foglalják mindazon költségeket, amelyek a gyermek harmonikus személyiségfejlődéséhez szükséges.
Mindig a tartásra jogosult gyermek egyedi körülményeit kell vizsgálni és kizárólag annak alapján lehet meghatározni az adott gyermek szükségleteinek indokoltságát. A szülők megállapodásának hiányában a bíróságnak az indokolt szükségletek körében lehetősége van megvizsgálni, hogy egy gyermek magas színvonalú tartásának költségei - mint például a magánóvoda, magániskola, különórák, sportfoglalkozás, márkás ruhák, kulturális kiadások - luxus kiadásnak, avagy indokolt szükségletnek minősülnek-e. A bíróság figyelembe veszi a gyermek válás előtti és a szülők különélése utáni időszakban kialakult életkörülményeit is.
Előbbiekből látható, hogy a válás önmagában nem ok arra, hogy a gyermek a válás után magániskolából állami iskolába kerüljön, mivel a tartásra kötelezett szülő már nem találja fontosnak a gyermek iskoláztatását.
A gyermek indokolt szükségletei körébe tartoznak a megélhetéséhez, egészségügyi ellátásához, neveléséhez és taníttatásához szükséges rendszeres kiadások. Ha a gyermek érdekében olyan rendkívüli kiadás szükséges, amelynek fedezését a tartásdíj kellő előrelátás mellett sem biztosítja, a tartásra kötelezett e rendkívüli kiadás arányos részét is köteles megtéríteni.
Az indokolt szükséglet elemei:
- a lakhatás, (bérleti díj gyermekre eső része, rezsiköltség gyermekre eső része stb.)
- az élelmezés,
- ruházkodás,
- tisztálkodás (életkortól függően pipere szerek)
- óvodai/ iskolai költségek (indokolt különórák)
- sportfoglalkozás
- kulturális programok
- gyógykezelés,
- zsebpénz, (életkortól függően)
- életkortól függően a gyermek telefonjának költsége
Hogyan számolják ki a gyermektartás összegét?
A gyermektartás összegének megállapításához:
- a gyermek - indokolt - kiadásait kell számszerűsíteni,
- meg kell vizsgálni a szülők jövedelmi helyzetét és vagyoni viszonyait,
- a tartásra jogosult testvéreinek szükségleteit,
- a gyermek saját jövedelmét, valamint
- a gyermek neveléséhez biztosított állami támogatás (családi pótlék, családi adókedvezmény) összegét is figyelembe kell venni.
Mindezek együttes értékelése alapján határozható meg a tartásra kötelezett szülő gyermektartás fizetési kötelezettségének mértéke.
A tartásdíj összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének 15-25%-ában kell meghatározni. Az átlagos jövedelem megállapításánál rendszerint a kötelezettnek a kereset megindítását megelőző egy évi összes jövedelmére figyelemmel kell lenni. Ezért kell becsatolni a bontóperben a szülők elmúlt 12 havi jövedelem igazolását.
Alacsony (eltitkolt) jövedelem - alacsony összegű gyermektartásdíj?
Sokakban még mindig az a téves feltevés él, miszerint alacsony összegű bejelentett jövedelem esetén a bíróság alacsony összegben fogja megállapítani a tartásdíjat. A bíróság viszont a gyermektartás alapjául szolgáló jövedelem megállapításánál a felek vagyoni viszonyait és életkörülményeit is vizsgálja, amelyből megalapozott következtetés vonható le a tényleges jövedelmi viszonyokra. A bírók tisztában vannak azzal is, hogy a tartásra kötelezett szülők hogyan szoktak próbálkozni az igazolt jövedelem csökkentésével. Tisztában vannak azzal is, hogy az emberek milyen területen általában mennyit keresnek. Nem először találkoznak a valótlan minimálbéres bejelentéssel, vagy hogy pont a per előtt szűnt meg a fél munkaviszonya, vagy csökkent a bére.
A bíróság figyelembe veszi:
- A gyermek indokolt szükségleteit
- Mindkét szülő jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét;
- A szülők háztartásában eltartott más - saját, mostoha vagy nevelt - gyermeket és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli;
- A gyermek saját jövedelmét; és
- A gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat.
Gyermektartásdíj kalkulátor?
Ahogy látható, nem létezik olyan kalkulátor, ami a gyermektartásdíjat az adatok beírásával „kidobná”, hanem a gyermektartásdíjat a bíróság állapítja meg a fenti feltételek körültekintő figyelembevételével. Ezzel szemben például Németországban, Svájcban egy táblázat alapján meg lehet tudni, hogy egy adott korú gyermeknek milyen minimum szükségletei vannak. Magyarországon azonban nem ilyen rendszer működik.
A gyermektartásdíj megváltoztatása (felemelése/csökkentése)
Gyakori tévhit, hogy a gyermektartásdíj nem változtatható meg: „a tartásdíj ugyanis nincs kőbe vésve”, sem a szülők megállapodásán, sem a bíróság ítéletén alapuló tartásdíj esetén. A gyermektartásdíj módosítására - és ez lehet akár annak felemelése, akár csökkentése - azonban csak a körülmények olyan lényeges megváltozása adhat okot, amely által a tartás változatlan teljesítése akár a gyermek, akár a szülő lényeges jogi érdekét sérti.
Milyen körülmények esetén változtatható a gyermektartásdíj összege?
- A gyermek indokolt szükségleteinek megváltozása: Ilyen körülményváltozás lehet a gyermek indokolt szükségleteinek megváltozása, főként az életkorából fakadó emelkedése. Egy óvodás korú gyermek esetén megállapított gyermektartásdíj már közel sem biztos, hogy a gyermek iskolás éveire is elegendő lesz, hiszen a gyermektartásdíj megállapításának időpontjában még nem voltak plusz költséggel járó iskolai, vagy iskolán kívüli kiadások, mint a magánórák, sport foglalkozások, vagy akár nyári táborok költségei.
- A szülő élethelyzetének változása: Előfordulhat azonban, hogy a tartásdíj fizetésére kötelezett szülőnél áll elő olyan - a gyermektartásdíj megállapításának idején fennállt körülményeihez képest bekövetkezett - élethelyzet változás (munkahely elvesztése, megváltozása, jövedelem kiesés), amely felvetheti a tartásdíj csökkentését. Ezen változások viszont nem eredményezik automatikusan a tartásdíj leszállítását, igazolnia kell ugyanis a szülőnek, hogy a korábban megállapított tartásdíj változatlan teljesítése számára lényeges sérelmet jelent.
A szülő érdeksérelme mellett nem hagyható figyelmen kívül a gyermek azon érdeke, mely szerint az indokolt szükségletei kielégítését biztosító gyermektartásdíj, mint a harmonikus személyiségfejlődésének anyagi fedezete folyamatos és stabilan biztosított legyen.
Hány éves korig jár a tartásdíj?
A kiskorú gyermek tartására a szülő tartásának korlátozásával is köteles. A Polgári Törvénykönyv azt vélelmezi, hogy egy kiskorú gyermek 0-18 éves korig tartásra szorul. Ez a gyermek 20 éves koráig fennáll, ha a gyermek még középiskolai tanulmányokat folytat.
A továbbtanuló nagykorú gyermek tartása
A továbbtanuló nagykorú, munkaképes gyermek jogosult a tartásra, ha szükséges tanulmányai indokolt időn belüli folytatása érdekében arra rászorul (legfeljebb 25 éves koráig). Szükséges tanulmánynak minősül: az életpályára előkészítő szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzés vagy tanfolyam, a felsőfokú végzettségi szintet biztosító alap- és mesterképzésben, valamint a felsőfokú szakképzésben folytatott tanulmányok folyamatos végzése.
Nem köteles a szülő a nagykorú gyermekét eltartani, ha:
- Ha a gyermek tartásra érdemtelen (pl. szüleivel rosszul bánó nagykorú gyermek).
- Ha a gyermek tanulmányi és vizsgakötelezettségének rendszeresen, önhibájából nem tesz eleget.
- Ha a szülő saját szükséges tartását vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyeztetné.
- Ha a tartásra kötelezett szülővel kellő indok nélkül nem tart kapcsolatot.
A 25. életévét betöltött gyermek után a szülő csak kivételesen indokolt esetben köteles tartásdíjat fizetni.
Az elmaradt gyermektartásdíj végrehajtása
Amennyiben a tartásra kötelezett szülő nem fizeti meg a gyermektartásdíjat időben, akkor a gyermektartásdíj összegére végrehajtást lehet kérni. A bíróság végrehajtási lapot állít ki, mely alapján a végrehajtó az elmaradt gyermektartásdíjat a tartásra kötelezett szülő munkabéréből, számlájáról levonja és a tartásra jogosult számlájára utalja.
A tartásdíjat a jövőre és a keresetlevél benyújtását megelőző hat hónapra lehet visszamenőlegesen érvényesíteni. Ennél régebbi időre pedig akkor, ha a tartásdíj érvényesítésével alapos ok miatt késlekedett (például kórházi kezelés miatt nem tudott korábban pert indítani). Ebben az esetben is legfeljebb azonban három évre visszamenőleg kérhető a gyermektartásdíj.
Gyorsabb eljárások: Közvetlen bírósági felhívás és letiltás
Gyermektartásdíj megállapítása iránti perben lehetőség van arra, hogy az eljáró bíróságtól úgynevezett közvetlen bírósági felhívás elrendelését kérjük a gyermektartásdíj fizetésre kötelezett szülővel szemben. Ez azt jelenti, hogy ilyenkor a bíróság olyan határozatot hoz, amelyben egyrészt a munkabérben részesülő szülőt gyermektartásdíj fizetésére kötelezi, egyúttal közvetlenül felhívja a szülő munkáltatóját, hogy a tartásdíj összegét vonja le, és fizesse ki a jogosultnak.
Ha a tartásdíjjal kapcsolatos perben megszületett az ítélet, ismert a másik szülő munkáltatója és a munkabér végrehajtás alá vonható része az esedékes összeget fedezi, akkor kizárólag közvetlen bírósági letiltással lehet behajtani a gyermektartásdíj iránti követelést a fizetésre kötelezett szülő munkabéréből vagy munkabér jellegű járandóságából. Ilyenkor a bíróság kérelmünkre letiltó végzést hoz, amiben az adós munkáltatóját felhívja a levonásra.
A gyermektartásdíj állam általi megelőlegezése
Amennyiben a fenti végrehajtás eredménytelen volt, akkor a gyermektartásdíj megelőlegezése kérhető az államtól.
Feltételei:
- A bíróság a tartásdíjat jogerős határozatában már megállapította.
- A gyermektartásdíj összegének behajtása átmenetileg lehetetlen.
- A gyermeket gondozó szülő nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani.
- A gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi átlagjövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét.
A megelőlegezett gyermektartásdíj összege nem haladhatja meg gyermekenként az öregségi nyugdíj legkisebb összegének (mely jelenleg 28.500 Ft) 50%-át, tehát maximum 14.250 Ft lehet. A megelőlegezett gyermektartásdíjat a gyermek tartására kötelezett szülőtől az állam fogja behajtani.
Milyen főbb speciális szabályai vannak a gyermektartásdíj követelés végrehajtásának?
A magyar jogszabályok a gyermektartásdíj behajtásának eredményessége érdekében számos, a többi eljáráshoz képest kedvezőbb rendelkezést tartalmaznak az alábbiak szerint:
- A végrehajtónak soron kívül kell teljesíteni a tartásdíjak behajtását.
- A tartásdíjat általában 6 hónapra visszamenőleg, valamint a jövőre nézve kérhetjük, de bizonyos esetekben a lejárt és 6 hónapnál régebbi tartásdíjat is kérhetjük. Ez áll fenn, ha valószínűsíteni tudjuk, hogy a tartásdíj hátralék az adós rosszhiszemű magatartására vezethető vissza, vagy annak érvényesítését alapos okból mulasztottuk el.
- Ha az önálló bírósági végrehajtó a végrehajtási eljárást szünetelteti, mert az adósnál nem talált végrehajtás alá vonható vagyontárgyat, az eljárás folytatásához nem kell valószínűsíteni, hogy az adósnak van lefoglalható vagyontárgya, csak kérni kell az eljárás folytatását.
- Amennyiben a tartásdíj végrehajtása során az adós bankszámlájára hatósági átutalási megbízást (inkasszót) rendel el a végrehajtó, ezt egymás után több alkalommal is elrendelheti (más végrehajtásban csak egy alkalommal rendelhető el az inkasszó).
- A gyermektartásdíj-követelés végrehajtására indult ügyben a tartásdíj követelést a végrehajtási költségeket megelőzően kell kielégíteni.
- A végrehajtó a végrehajtási eljárás során részletfizetést engedélyezhet az adós részére, azonban tartásdíj végrehajtására indult ügyben, ha ezzel a végrehajtást kérő nem ért egyet, akkor a végrehajtó a részletfizetés megállapítását visszavonja.
- A levonás szabályai gyermektartásdíj végrehajtása során:
A gyermektartásdíj végrehajtása során a fizetésre kötelezett szülő bizonyos jövedelmeiből akár 50%, más járandóságokból 33% vonható le és vannak olyan juttatások, amelyekből csak gyermektartásdíj hajtható végre.
Levonás munkabérből: A munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet.
Levonás a nyugdíjból: Társadalombiztosítási nyugellátásból, korhatár előtti ellátásból, szolgálati járandóságból, táncművészeti életjáradékból és átmeneti bányászjáradékból a levonás legfeljebb 50%-áig terjedhet.
Levonás egészségbiztosítási pénzbeli ellátásból: Baleseti járadékból, a baleseti táppénzből, a táppénzből, a gyermekgondozási díjból, valamint a csecsemőgondozási díjból, örökbefogadói díjból legfeljebb 33%-ot lehet levonni. Megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiból a levonás legfeljebb 50%-áig terjedhet.
Levonás egyéb járandóságból: Nyugdíjfolyósító szerv által nem havonkénti rendszerességgel járó egyszeri kifizetésekből - különösen a visszamenőlegesen elszámolt emelés összegéből, késedelmi kamatból, egyszeri segélyből, a tizenharmadik havi nyugdíjból, a tizenharmadik havi ellátásból, a nyugdíjprémiumból, a szépkorúak jubileumi juttatásából, a nyugdíjas bányászok szénjárandóságának pénzbeli megváltásából a gyermektartásdíj követelés vonható le. Álláskeresők ellátásaiból (álláskeresési járadékból, nyugdíj előtti álláskeresési segélyből, keresetkiegészítésből, és keresetpótló juttatásból) legfeljebb 33%-ot lehet levonni.
Levonás a fogva tartott adós keresményéből és a letéti pénzből: Fogva tartott adós keresményéből legfeljebb 50%-ot lehet levonni.