A vetélésnek konkrét okai és rizikótényezői vannak. Vetélésnek nevezzük a terhesség 24. hete előtti megszakadását, amikor 500 gramm súly alatti, életjelenséget nem mutató magzat születik. Ha például a kilökődés a 23. héten történik, de a magzat csak 400 grammos, akkor még vetélésről beszélünk. A vetélés szempontjából vízválasztónak tekinthető a betöltött 24. hét. Vannak fel nem ismert vetélések is, amelyek nem sokkal a megtermékenyülést követően, még a terhesség megállapítása előtt (a terhességi teszt használatát megelőzően) történnek. Vetéléskor a magzat nem feltétlenül az anyaméhben hal el, megtörténhet élő magzattal is. Klinikailag felismert terhességeknél a 20. hét előtt 8-20 százalékos eséllyel fordul elő vetélés. A korábban már szült nőknél a vetélés kockázata alacsonyabb: nagyjából 5 százalékos. A spontán vetélés kockázata a 15. terhességi hét után 0,6 százalékra csökken. A gyakoriság több tényezőtől, egyebek mellett az anya korától függ: minél idősebb valaki, annál gyakoribb a vetélés.
A vetélésnek konkrét okai és rizikótényezői vannak. A rizikótényezők közül a dohányzást és az alkoholfogyasztást kell kiemelni, de emeli a kockázatot a kábítószer-fogyasztás, különösen a kokain használata is. A nem szteroid gyulladásgátlók alkalmazása a fogantatáskor szintén emeli a rizikót, ahogyan a túlzásba vitt kávéfogyasztás is (1000 mg fölötti koffeinmennyiségnél). A korábbi spontán vetélés szintén növeli a kockázatot, ahogy az is, ha az ovuláció és a beágyazódás között több mint 10 nap telik el. A lisztérzékenység (cöliákia) és az extrém túlsúly szintén növeli a kockázatot, de ilyen hatása lehet az alacsony folátszintnek is.
A rizikótényezők mellett vannak kromoszómarendellenességek is, amelyek vetélést okoznak - a vetélést az esetek 50 százalékában ezek váltják ki. A Turner-szindróma (amely kizárólag lányokat érintő genetikai rendellenesség) például a terhességek zömében - a becslések szerint mintegy 98 százalékában - a terhesség korai szakaszában vetéléssel végződik. A terhesség ideje alatti dohányzás, jelentősen megnövelheti a vetélés kockázatát. A bakteriális agyhártyagyulladást okozó Listeria monocytogenes szintén okozhat vetélést, de ez az egyik legsúlyosabb következménye a brucellózisnak is (amely baktérium okozta betegség). A Cytomegalovírus-fertőzés a terheseket különösen veszélyezteti: ez esetben a kórokozó a magzat károsodását okozhatja, de kiválthat vetélést is. Jelentkezhet vetélés antifoszfolipid szindróma (APS) miatt is. Ennél a méhlepény megfelelő keringését akadályozó vérrögök, illetve az antitesteknek méhlepényre közvetlenül kifejtett, de részleteiben még kevéssé ismert károsító hatásai okozzák a vetélést. Bekövetkezhet vetélés mindezeken túl alloimmun eredetű újszülöttkori trombocitopénia (NAIT) miatt is. Ennek a magzat vagy újszülött agyvérzése mellett legsúlyosabb kockázata az úgynevezett középidős (13-23. hét közötti) vetélés.
A spontán vetélésnek oka lehet a méh nem megfelelő anatómiája is. Lehet például olyan méhnyálkahártya alatt található képlet vagy például polip, illetve miómagöb, amely miatt a megtermékenyült petesejt nem tud megfelelően beágyazódni. Léteznek olyan méhfejlődési rendellenességek is, amelyek sorozatos spontán vetélést okoznak_ ilyen például a méhsövény. Szó lehet úgynevezett méhösszenövésről (Asherman-szindrómáról) is, amely szintén vetéléshez vezethet.
A legtöbb vetélés a terhesség igen korai szakaszában következik be, nagyon sokszor még terhességi teszt sem készült ilyenkor. Ennek az oka az, hogy a terhesség a legkorábbi szakaszában a legsérülékenyebb. Rengeteg, nagyon bonyolult folyamat játszódik le a sejtek osztódása, differenciálódása során, és bármilyen hiba ebben a korai stádiumban a későbbiekben súlyos károsodáshoz vezethetne, de a természet ilyenkor nem engedi a terhességet továbbfejlődni. Az egész világon a terhességek mintegy egynegyede vetéléssel ér véget, amit pontosan az igen korai vetélések viszonylagos gyakorisága okozza. Leggyakrabban a terhesség 12. hete előtt következik be vetélés, ami a szülőknek akkor is nagyon megterhelő lehet lelkileg, ha még csak igen kicsiny volt az embrió, vagy a magzat. Ezért is nagyon fontos nőként az ilyen helyzetben megfelelően tájékozódni, mert könnyebb feldolgozni a történteket, ha megértjük a folyamatot.
A vetélés típusai és tünetei
A vetélés lehet fenyegető vetélés, kezdődő vetélés, komplett vetélés, inkomplett vetélés, elmaradt vetélés és lázas vetélés. A fenyegető vetélésnél görcsök és minimális vérzések jelentkeznek, de a méhszáj zárt marad, az esetek 85 százalékában pedig a terhesség nem szakad meg. Kezdődő vetélésnél a tünetek az előbbihez hasonlóak, de a méhszáj már nyitott. A komplett vetélés a korai terhességnél fordul elő, 6 hetes korig gyakoribb. Ebben az esetben is kórházi megfigyelés szükséges. A komplett vetélés teljes egészében spontán lezajlik, a magzat bő menstruációs vérzéssel távozik. Elmaradt vetélésnél az elhalt magzat a méhüregben van, a vetélés folyamata be sem indul. Ilyen esetben orvosi beavatkozásra van szükség. Inkomplett vetélésnél a folyamat ugyan beindul, méghozza bő, darabos vérzés és görcsök kíséretében, de nem fejeződik be.
Ha egy kismamának vérzése van (ez lehet barnás pecsételés vagy bővebb vérzés) és görcsöl, mindenképpen fel kell keresnie orvosát, hogy megnézhessék, vetélésről van-e szó vagy sem. Egy barnás pecsételés nem feltétlen jelez vetélést, a bő vérzés viszont már nagyon veszélyes állapot. A komplett vetélés akár otthon is lezajlik bő menstruációs jellegű vérzéssel, de ebben az esetben is szükség van orvosi vizsgálatra. Az inkomplett vetélésnél (tehát amikor a méh nem képes kellőképp összehúzódni és kiürülni) a vérzés folyamatos is lehet, a kismama nagyon rossz állapotba kerülhet, kivérezhet.
A terhesség során jelentkező vérzés, pecsételő vérzés, barnás váladékozás mindig kiemelkedő figyelmet igényel. Bő vérzés esetén mindenképpen azonnali nőgyógyászati vizsgálat javasolt, de kisebb panaszok esetén is érdemes (ha nem is éppen az éjszaka közepén) mielőbb orvoshoz fordulni segítségért, tanácsért, szükség esetén gyógyszeres kezelésért. A vérzés mellett igen gyakori panasz lehet az erősödő, vagy nem szűnő alhasi görcs. Minden nőnek jelentkezhet enyhe, alhasi, menstruációs görcsöléshez hasonló fájdalma, hiszen a növekvő méh fokozott görcsöket válthat ki. Ezek a panaszok mindig könnyen szűnnek, a magnéziumpótlás, és megfelelő folyadékbevitel sokat segíthet a görcsök enyhítésében. A rendszeresen jelentkező alhasi görcsök, melyek akár derékba sugárzó fájdalomként is jelentkezhetnek, pihenésre, magnéziumra nem múlnak, esetleg vérzéssel, gyengeséggel, rossz közérzettel, vagy egyéb panasszal járnak, mielőbbi orvosi vizsgálatra adnak okot.
A hüvelyi rendellenes váladékozást leggyakrabban egyszerű gyulladás okozza, de ez nem mindig egyértelmű a kismamáknak, hiszen sokszor nem is okoz egyéb panaszt a fertőzés. A vízszerű, emellett esetleg kellemetlen szagú, enyhén színes váladékozás is jelenthet problémát. Általánosságban elmondható, hogy terhesség alatt a rendellenes hüvelyi váladékképződést mindenképpen ellenőrizni kell, mert a gyulladások is okozhatnak problémát a terhesség során. Tehát, ha nem is tudja a terhes eldönteni, hogy milyen váladékozás jelentkezett, és nem biztos benne, hogy pl. vetélésről lenne szó, akkor is érdemes orvoshoz fordulnia.
Diagnózis és kezelés
Vetélésnél az orvosok általában már a fizikai vizsgálatnál is látják, hogy a méhszáj nyitva van, akár ujjnyira is. A vetélés diagnózisát ultrahangvizsgálattal állítják fel. A vizsgálatot akkor végzik el, ha a kismama vérzéssel és görcsös panaszokkal érkezik a kórházba. Ha az ultrahangvizsgálat során még látszik a szívműködés, akkor nem lehet vetélésről beszélni. Ha a kismama minimális pecsételéssel és enyhe görcsökkel érkezik, de az ultrahangvizsgálat szerint nincs szívműködés, akkor elmaradt vetélés állapítható meg. Megesik, hogy a kismama úgy érkezik, hogy már hoz magával szövetdarabokat is. Ilyenkor az inkomplett vetélést az ultrahangvizsgálat után a kórházban befejezik. Ha a kismama komplett vetéléssel érkezik a kórházba, akkor jellemzően szintén hoz szövetdarabokat.
A spontán vetélés kezelése attól függ, hogy az elhalt magzat magától távozik-e, vagy pedig orvosi beavatkozás szükséges az eltávolításához. Ha előbbiről, tehát komplett vetélésről van szó, akkor nincs szükség külön kezelésre. Ha elmaradt vetélésről beszélünk, akkor kis várakozási idő után - akár a spontán vetélés lehetőségét megtartva - történik a műszeres befejezés. Ha az elmaradt vetélést követően sem történik vetélés, vagy inkomplett vetélésről van szó, akkor műszeres befejezésre van szükség. A műszeres befejezést műtéti körülmények között, altatásban végzik. Ha az érintett korábban már szült, akkor a méhszájat nem szükséges érlelni (tágítani), viszont ha még nem történt szülés, akkor a méhszájat mechanikus módszerekkel vagy gyógyszeresen tágítani kell.
Fenyegető vetélés esetén mindig pihenést, kíméletet javaslunk, ami adott esetben kórházi felvétellel biztosítható a legkönnyebben. Magnéziumpótlás, sárgatesthormon pótlása, bő folyadékfogyasztás szinte minden esetben szükséges lehet. Amennyiben nem lezajlott vetélésről van szó, (missed abortion) próbálkozhatunk gyógyszeres kezeléssel, amikor méhösszehúzó gyógyszerektől várjuk, hogy a folyamat beinduljon, és spontán befejeződjön. A másik (vagy a sikertelen gyógyszeres kezelés utáni szükséges) beavatkozás a méhnyak tágítása, és a méhüreg műtéti úton történő kiürítése. Már folyamatban levő vetélés esetén a vérzés mennyisége dönti el, hogy szükség van-e azonnali műtétes befejezésre, vagy gyógyszeresen segíthetjük a folyamatot. Azonnali beavatkozásra a kifejezetten bő vérzés miatt kerülhet sor, hogy a túl nagy vérveszteséget elkerüljük.
Megelőzés és teendők
A vetélés megelőzhető az egészséges életmód, a megfelelő táplálkozás, a testmozgás és a stressz kerülése révén. Fontos a rizikót növelő alapbetegségek kezelése is. Ha egy kismamának vérzése van és görcsöl, mindenképpen fel kell keresnie orvosát. A komplett vetélés akár otthon is lezajlik, de ilyenkor is szükség van orvosi vizsgálatra. Az inkomplett vetélésnél a vérzés folyamatos is lehet, a kismama nagyon rossz állapotba kerülhet. Amennyiben nem lezajlott vetélésről van szó, gyógyszeres kezeléssel próbálkozhatunk. Ha az elmaradt vetélést követően sem történik vetélés, vagy inkomplett vetélésről van szó, akkor műszeres befejezésre van szükség.
Az ismétlődő vetélések esetén javasolt a teljes kivizsgálás. A vetélésnek csak ritkán van szövődménye, a teherbeesés már a következő ciklusban is lehetséges. Akkor is így van, ha a vetélést műszeres beavatkozással fejezik be. Ez azért lehetséges, mert az érintett területek nagyon gyorsan regenerálódnak, és hamar helyreáll a hormonrendszer működése is. Szövődmény akkor lehet, ha a vérzés miatt a várandós kismama kivérzett állapotba kerül. Ilyen esetekben szükség lehet véradásra is.
Összefoglalásként elmondható, hogy a terhesség alatt jelentkező panaszokat mindig vizsgálni kell, mindig konzultációt igényelnek. Vannak olyan tünetek, melyek teljesen normálisak, és az egészséges terhesség velejárói, de ezt egy olyan nő, aki még sohase volt terhes, nem fogja tudni. Bármilyen bizonytalanság esetén inkább forduljunk orvoshoz, és beszéljük meg, hogy mire kell figyelni, mi jelenthet problémát, és mik a teljesen természetes jelenségek a terhesség során.