A családtervezésnél talán kevés nőnek jut eszébe, hogy vércsoportja befolyásolhatja leendő terhességét. Azonban az emberi test jellegzetessége, hogy az immunrendszerünk védelemre van bekódolva, míg az idegennel szemben ellenanyag termelésbe kezd. A vércsoport egy olyan öröklődő tulajdonság, amit a vörösvértestek felszínén jelen lévő antigének határoznak meg. A segítségükkel lehet a vér különböző csoportjait elkülöníteni. A pontos vércsoport ismeretének alapvető szerepe van sok orvosi kezelés és a terhesgondozás során is.
A kismamák többségét erősen foglalkoztatja a kérdés: milyen lesz a baba vércsoportja? A gyermeküket váró szülők - főleg, ha első bébiről van szó - rettenetesen izgulnak. A vércsoportokkal kapcsolatos kérdés is folyton felmerül a riadt szülőkben, még ha pontosan nem is tudják, mitől kell tartani. Valahol, valamikor azonban biológiaórán hallottuk, hogy lehet olyan, hogy a kismama és a kisbaba vére nem fér meg egymással, így veszélyes lehet a szülés.
Az Rh-faktor jelentősége
Az emberek lehetnek A, B, AB vagy 0 vércsoportúak, és emellett Rh-pozitív vagy Rh-negatív. Számos emberi vércsoport létezik. Az Rh-faktor, az AB0-s rendszertől független. A név onnan ered, hogy először a rhesusmajom vérében mutatták ki. Az Rh-faktor egy olyan molekula jelenlétét jelöli, amely csak bizonyos emberek esetében található meg a vörösvértestek membránján. Ha valakire azt mondják, hogy Rh+, akkor az azt jelenti, hogy a vérében jelen van az úgynevezett D antigén. Akik vörösvértestein nem található meg az RhD antigén, ők Rh-negatívok. Az előbbi a dominánsabb, így a baba azt fogja örökölni. A népesség körülbelül 85%-a Rh-pozitív. Akkor lesz valaki Rh-negatív vércsoportú, ha egyik szülőjétől sem örököl RhD-antigént.
Az Rh vércsoportrendszer (azaz hogy a magzat, illetve az anya vércsoportja pozitív vagy negatív) az AB0 után a második legfontosabb vércsoportrendszer, a terhesség alatt különös jelentőséggel bír. Várandósság során kiemelt figyelmet kell fordítani a kismama vércsoport-meghatározása során vizsgált Rh-tulajdonságra. Klinikai jelentőségét erőteljes immunogenitásának tudhatjuk be, tehát ez az antigén nagyfokú immunválaszt képes kiváltani a szervezetben.
Rh-összeférhetetlenség: okok és mechanizmus
Rh-összeférhetetlenség akkor alakul ki, ha az anya vércsoportja Rh-negatív, a magzaté pedig Rh-pozitív, és az anya immunrendszere korábban már találkozott Rh-pozitív vörösvértestekkel (szenzitizáció). Amennyiben az anya vércsoportja Rh-negatív, tehát a D antigénnel még nem találkozott a szervezete, a magzat vércsoportja ellenben Rh-pozitív. Ilyenkor az anya immunrendszere idegenként ismeri fel a magzat vörösvértesteit, és antitesteket (ellenanyagot) termel ellenük, amelyek így az immunreakció hatására szétesnek. Az ellenanyag-termelődés leggyakrabban a szüléshez kapcsolódik, ugyanis a szülés folyamán találkozik az anya és a magzat vére.
Ritkább esetben fordul elő, hogy a folyamat már a terhesség ideje alatt kialakul, néha valamilyen terhességi komplikáció miatt, esetenként azonban bármilyen azonosítható ok nélkül. A termelődő ellenanyagok potenciálisan károsíthatják a magzat egészségét. Az ellenanyagok képesek ugyanis arra, hogy a méhlepényen és a köldökzsinóron keresztül eljussanak a magzat szervezetébe, ahol megtámadják a vörösvértesteket, és károsítják azokat. A folyamatot hemolízisnek nevezzük, és a babánál kialakuló betegség neve újszülöttkori hemolitikus betegség. Mivel az Rh-pozitív tulajdonság dominánsabb, így ha egy Rh-negatív anya Rh-pozitív vércsoportú apától vár gyermeket, akkor nagy valószínűséggel gyermeke is Rh-pozitív vércsoportú lesz.
Hogyan alakulhat ki a szenzitizáció?
- Terhesség alatt néhány magzati vörösvértest átjuthat az anyába.
- Szülés közben vagy császármetszés alatt a gyermek vére átjuthat az anyába.
- Terhesség alatt vérzés lépett fel.
- Amniocentézis vagy korionboholy-mintavétel során magzati vér juthat át az anyába.
- Az anya hasát trauma éri (baleset, hasat ért ütés stb.).
- Előző vetélés, abortusz vagy méhen kívüli terhesség után.
- Ha Rh-pozitív vértranszfúziót kap az anya.
- Kábítószer-élvezők esetében az RhD-pozitív vérrel szennyezett tűk használata során.
Tünetek és szövődmények
Az Rh-összeférhetetlenségnek önmagában nincs tünete, azonban a következtében kialakuló magzati vagy újszülöttkori szövődményeknek már igen. Az esetek felében a tünetek enyhék, könnyen kezelhetők. A hemolízis miatt a vér bilirubinszintje megemelkedik a születést követően, ami az újszülöttkori sárgasághoz vezet. Ilyenkor az újszülött bőre és a szemfehérjéje sárgásan elszíneződik, majd néhány héten belül rendeződik. Súlyos esetben a vérszegényég szívelégtelenséghez, máj- és lépduzzanathoz, és az egész testet érintő ödémához vezethet. Amennyiben a folyamat még a szülés előtt súlyosbodik, méhen belüli elhalást is okozhat. Az újszülöttkori hemolitikus betegség veszélye az Rh-összeférhetetlenség miatt kiemelt fontosságú.
Magzati korban kimutatható tünetek:
- Doppler-ultrahangvizsgálat során a vérszegénység
- Ultrahangvizsgálat során az ödéma
- Gyanúra ad okot a sok magzatvíz, a testüregekben felhalmozódott folyadék vagy a megnagyobbodott máj.
Újszülöttkori tünetek:
- sápadt bőr
- fokozott légzési frekvencia
- nehéz etetés
- sárgás bőr és szemfehérje
- sötét, sárgás vizelet
- világos széklet
- alacsony izomtónus
A tünetek néha nem rögtön a születés után, hanem akár 3 hónapon belül jelentkeznek. Fel nem ismerve a kórkép méhen belüli halálozást is okozhat.
Diagnosztizálás és megelőzés
Az Rh-összeférhetetlenségre már a terhesség első trimeszterében fény derülhet, mivel a várandósgondozás része az anya vércsoport-meghatározása. Ha kiderült, hogy az anyai vércsoport Rh-negatív, akkor egy másik vérvizsgálattal vizsgálható, hogy van-e a vérében RhD-ellenes antitest. Emellett az apa vércsoportját is meghatározzák. A magzati szövődmények diagnosztizálására az ultrahangvizsgálat alkalmas. Súlyosabb esetekben sor kerülhet a magzatvíz vagy a köldökzsinórból vett magzati vér laboratóriumi vizsgálatára.
Az Rh-összeférhetetlenség ma már viszonylag ritka, mivel anti-D-immunglobulin injekcióval megelőzhető. A várandósgondozás során meghatározzák az anya vércsoportját. Amennyiben az anya Rh-negatív vércsoportú, azt is ellenőrzik, hogy vérében található-e Rh-ellenanyag. Az első terhesség során leggyakrabban a szülés során lesz lehetősége az Rh-negatív anyai szervezetnek először arra, hogy felismerje a testidegen D antigént egy Rh-pozitív újszülöttből származó vörösvértesteken, így ekkor már csak a magzat születése után termelődik ellenanyag, ezért ilyenkor még nem alakul ki az újszülött hemolitikus betegsége. Ilyenkor van lehetőség arra, hogy a születéskor az újszülött vércsoportját meghatározva (leggyakrabban a köldökzsinórvérből levett vérmintából) időben felismerjük a kockázatot jelentő magzati Rh-pozitív vércsoportot.
Anti-D immunglobulin injekció
Amennyiben ez igazolódik, akkor az anya a szülést követő 72 órán belül egy injekciót fog kapni. Ezt nevezzük anti-D profilaxisnak, és az injekcióban IgG anti-D (vagyis D antigén ellenes antitest) van. A gyógyszer hatása úgy alakul ki, hogy az anyának beadva bekerül a keringésbe, és az esetlegesen anyai szervezetbe jutó magzati Rh-pozitív vörösvértestek D-antigénjéhez kötődnek, majd elpusztítják azokat, így mintegy elfedve őket az anyai szervezet saját védekező immunsejtjei elől. Emiatt az anya szervezete nem immunizálódik a magzati D antigén ellen, tehát a következő terhesség során sem lesz jelen a keringésben a D-antigén ellenes antitest, ami károsíthatná a magzatot.
A gyógyszert szükség esetén a terhesség során is be lehet adni, ha felmerül, hogy bármilyen ok miatt feto-maternalis transzfúzió következett be, vagyis magzati vér juthatott az anyai keringésbe. Mivel a terhesség során végzett szűrővizsgálatok során nemcsak a vércsoportot határozzák meg, hanem ellenanyagszűrés is történik, időben kiderülhet az is, ha az anya szervezetében ellenanyag termelődik. Az anti-D immunoglobulint a vér egyik alkotórészéből, a vérplazmából nyerik ki. Az anti-D oltóanyag elmaradása, nem megfelelő időben vagy mennyiségben történő alkalmazása esetén menthetetlenül kialakul az anyai immunizáció, amely visszafordíthatatlan folyamat. A kialakult anyai antitest esetén "gyógymódról" jelenleg nem tudunk, az anya valamennyi RhD-pozitív magzata veszélyeztetett lesz (kivételt képez, ha RhD-negatív magzattal lesz várandós).
Mikor forduljon orvoshoz?
- Ha a vércsoportja Rh-negatív, és a terhessége során hüvelyi vérzés lép fel, azonnal forduljon szülész-nőgyógyász szakorvoshoz.
- Ha az újszülöttön a sárgaság vagy a vérszegénység jeleit észleli, forduljon a házi gyermekorvoshoz.
Kezelési lehetőségek
Az Rh-összeférhetetlenség magzati szövődményeinek kezelése a szövődmények súlyosságától függ. Az esetek felében a betegség enyhe, kezelésre nincs szükség. Nagyon súlyos esetben a még meg sem született gyermekben, tehát a magzatban vértranszfúzióra van szükség. Előfordulhat, hogy a magzatot a súlyos szövődmények kialakulása előtt megindított koraszüléssel világra hozzák. Erre akkor kerülhet sor, ha a magzat fejlettsége megfelelő, és a tünetek annyira fokozódnak, hogy pár héten belül a magzat elhalásához vezethetnek. Az újszülöttben szükség lehet vértranszfúzióra, fényterápiára, intravénás immunglobulin (IVIG) kezelésre.
Vércsoport és termékenység: O-vércsoportú nők és a teherbeesési esélyek
Kutatók szerint a leggyakoribb vércsoportú „O”-ás nőknek sokkal gyakrabban merül ki a petesejtkészletük, így idősebb korukban nehezen tudnak teherbeesni. A népesség majdnem felének, 44 százalékának „O”-ás a vércsoportja. A lakosságnak 42 százaléka „A”-s, míg 14 százaléka „AB”-s vércsoportú. A petefészekben lévő petesejtek száma az életkor előrehaladásával csökken. Az újszülött kislányoknak még közel kétmillió petesejtje van, ebből pubertásra csak 400 ezer marad, míg 40 éves korra ez a szám már néhány százra csökken.
Megvizsgálták FSH szintjüket is, amelyik egy olyan hormon szervezetünkben, melynek magas szintje esetén a petefészek kimerülőben van. Ha az FSH szintje 10-nél magasabb, az azt jelenti, hogy a nő nagyon nehezen fog megtermékenyülni. A vizsgálatban a „O”-ás vércsoportúak között kétszer gyakoribb volt az ilyen magas érték. A kutatók szerint a jövőben, amikor halogatjuk a gyerekvállalást, figyelembe kell majd vennünk vércsoportjukat is. Természetesen a „O” vércsoportú nők is teherbe tudtak esni, mert számos egyéb tényező is befolyásolja a termékenységet, mint például az életkor, a testsúly, és az alkoholfogyasztás. „Úgy tűnik, hogy az „A” és „AB” vércsoportúak, az „A” gének miatt védettek a korai petefészek kimerüléstől.
A tudósok a nullás vércsoport esetében kétszer akkora valószínűséggel találtak magasabb az FSH szintet és alacsony petefészektartalékokat, mint a többi vércsoport esetében. “Nem kell megijedni, az egészséges nők termékenységét nem határozza meg a vércsoportjuk”. A tanulmány szerzője felhívja a figyelmet arra, hogy a megállapítások nem vonatkoznak az általános népességre. Mindenesetre a kutatás eredménye segítség lehet a babát tervezőknek: a nullás vércsoportú fiatal nők esetében érdemes lehet FSH-szintet méretni, megelőzendő a termékenységi problémákat.