A hozzátáplálás megkezdése az egyik legfontosabb lépés a baba fejlődésében, és a gyümölcsök bevezetése kulcsfontosságú szerepet játszik ebben a folyamatban. Az első falatok kiválasztása, a megfelelő időzítés és a biztonságos elkészítés mind hozzájárulnak a gyermek egészséges táplálkozási szokásainak kialakításához.
Az első falatok: Mikor és hogyan kezdjük a gyümölcsökkel való ismerkedést?
A babák étvágya fokozatosan nő, és eljön az idő, amikor már csak hozzátáplálással lehet kielégíteni, az anyatej önmagában már nem lesz elég. A babák legtöbbször maguk jelzik, ha elérkeztek ebbe a korba: érdeklődővé válnak, ha enni látják a családot, és néha rámutatnak az ételre. Általában féléves kor körül jön ez az időszak.
Az orvosok szerint a 17. hét után, de még a 26. hét előtt, a szoptatás alatt kell elkezdeni fokozatosan szilárd táplálékhoz szoktatni a babát. Legkorábban négy hónaposan kóstolhatnak bele a gyümölcsbe, azelőtt semmiképpen sem javasolt a szilárd táplálékkal való etetés. A legkevésbé ártalmatlan indulásnak az alma és a krumpli számít, de mindkettő foghatja a székletet, ezért ha ezt tapasztalod, érdemes kipróbálni az őszibarackot.
A hozzátáplálás megkezdése előtt fontos figyelni a baba jelzéseire. Ha figyelsz a következő jelekre, biztos lehetsz benne, hogy babád felkészült a szilárd táplálékra: egyre nagyobb adagokat fogyaszt, rágómozdulatokat tesz a szájával, mindent lenyel, ami a szájába kerül. Fontos, hogy nem szabad erőltetni a hozzátáplálást. Ha babád elfordítja a fejét vagy kilöki az ételt, akkor még nem jött el a szilárd ételek ideje. Kínáld meg újra néhány nap múlva vagy próbálkozz mással - az is lehet, hogy magával az adott étellel van baja, nem a szilárdságával. A türelem kulcsfontosságú.

Milyen gyümölcsöket vezessünk be először?
Az első időszakban általában az működik jól, ha minél folyékonyabb állagú az új táplálék, hogy ne legyen drasztikus a váltás az anyatej után. Jó ötlet tejjel pépesíteni az ételt, majd azután egyre sűrűbb péphez, pürékhez szoktatni a gyermeket. A tejpépek után először a gyümölcsök és zöldségek „bevitele” kezdődhet, természetesen először csak püré formájában.
A gyümölcsök bevezetésénél is van javasolt sorrend. Először a barack, alma és meggy kerülhet terítékre már akár 4-6 hónapos kortól, amit a banán, körte és gesztenye követhet a hatodik hónaptól. A nyári gyümölcsök, mint az alma, görögdinnye, cseresznye, meggy, eper, málna, áfonya, különösen ajánlottak a hozzátáplálás megkezdéséhez. Az alma az egyik elsőként bevezethető gyümölcs. A görögdinnye később, kb. 8 hónapos kortól adható kis mennyiségben, mag és héj nélkül. A cseresznye és a meggy kb. 6 hónapos kortól adható. Az eper, málna, áfonya allergén gyümölcsöknek számítanak, így 12 hónapos kor előtt csak akkor ajánlott, ha nincs allergiás hajlam, és csak kis mennyiségben.
| Kor (hónap) | Ajánlott gyümölcsök |
|---|---|
| 4-6 | Őszibarack, alma, meggy |
| 6 | Banán, körte, gesztenye |
| 7-8 | Görögdinnye (mag és héj nélkül), eper, málna, áfonya (allergiás hajlam esetén óvatosan) |

Gyümölcslevek és smoothie-k: Mire figyeljünk?
A köztudatban az él, hogy a gyümölcslevek egészségesek, hiszen tele vannak vitaminnal, van olyan fajta, melyet még kalciummal, D-vitaminnal is dúsítanak. A gyerekek is szeretik, egyes babák annyira rászoknak, hogy nem hajlandók elfogadni a vizet, így ez egy win-win játék mind a gyártónak, mind a gyermeknek. Sajnos azt látom, hogy nagyon sok kisbabának kínálnak gyümölcsleveket. Ha ezt a kicsi megízleli, megszereti, könnyen lehet, hogy a sima vizet már nem fogadja el. Ennek így rengeteg hátránya van, de a legfontosabb ezek közül hogy “elveszi a helyet” más ételektől, telít, és a kicsi egyszerűen nem lesz éhes.
A gyümölcslevek nem alkalmasak csecsemőtáplálásra. Körülbelül 1,8-2 dl gyümölcslé felel meg 1 db gyümölcsnek, és ez a gyümölcslémennyiség már több, mint ami ajánlott napi mennyiség. Egyes gyógyszerekkel némely gyümölcslevek kölcsönhatásba léphetnek. A pasztőrizálatlan gyümölcslevek kórokozókat tartalmazhatnak, melyek károsak lehetnek a gyermekre, és súlyos betegségeket okozhatnak (a pasztőrizáltságot a csomagoláson lehet ellenőrizni). Az otthon készített gyümilénél nagyon fontos betartani a higiéniai szabályokat.
A smoothie is bár egészségesnek tűnik, nem teljesen alkalmas kisgyermektáplálásra. A smoothie-ban az egész gyümit turmixoljuk le (tehát van benne rost is bőven, csak “szétroncsolva”), viszont folyadék lesz. Ebből a gyermek könnyen 2-3 dl-t le tud dönteni akár fél perc alatt, ez olyan, mintha 1-2 kg gyümit zuttyanna a pocijába hirtelen (hiszen ennyi alapanyag van abban a mennyiségben). Hasmenést okozhat, hasfájást. A smoothie-t higítsuk, 1 éves kor után adjuk, és ebben az esetben is a fenti mennyiségben.
Figyelem! Természetesen abból nincs probléma, ha egy 1 év alatti gyermek azért megkóstolja a gyümilevet, a fókusz itt a rendszeresség elkerülésén van. A napi maximális mennyiség 2,5 dl, ez kb. 1-2 db gyümölcsnek felel meg.
A fogszuvasodás kockázata is fennáll: minél több ideig érintkezik a gyümölcslé a fogzománccal, annál rosszabb. Kerüljük a gyümölcslé kínálását!
GYEREKEK VS. EGZOTIKUS ZÖLDSÉGEK ÉS GYÜMÖLCSÖK
Gyakori hibák a hozzátáplálás során
Sajnos sok szülő követ el hibákat a hozzátáplálás során, majd később, a kisgyermekkori táplálás idején. Természetesen nem szándékosan - minden szülő a legjobbat akarja a gyermekének - de előfordulhat, hogy tudtán kívül hibázik. Könnyű letérni a helyes útról akkor is, ha csemeténk jól eszik, és akkor is, ha vannak ezen a téren nehézségeink.
Ha rossz evő a gyerek: egyen bármit! A leggyakoribb hiba egy nehezen evő gyermek esetén az, ha a szülők ráhagyják, mit eszik, csak egyen. Ettől rendszerint nem nő számottevően a bevitt étel mennyisége, de az a kevés, amit hajlandó lesz a kicsi elfogyasztani, általában nem túl egészséges. Ezzel máris rossz irányba terelhetjük, hiszen később is az egészségtelen ételeket preferálhatja. Sokan hagyják nassolni nem szívesen evő gyermeküket, mondván, addig is legalább valamit eszik. Egyrészt, ez a taktika azért nem jó, mert így nem éhezik meg kellőképpen, mire elérkezne a következő étkezés, másrészt azért, mert ezzel is egy rossz szokásnak ágyazunk meg: nem kell rendesen enni, elég bekapni pár falatot.
Ha jó evő, egyen csak sokat: a duci baba cuki! Hányszor hallottuk már a „duci babák cukik” mondatot? Sokszor, igaz? Nos, lehet, hogy aranyosak a hurkák, de ha sok van belőlük, az egyenes út a gyermekkori elhízáshoz. Éppen ezért hiba, ha túl nagy adagokat teszünk a gyermek elé, mert „úgyis jó az étvágya”, vagy ha egész nap tömjük, pusztán szeretetből.
A jó evő gyerekeknél is probléma a nassolás: vagy azért, mert kérik, vagy azért, hogy ki tudják húzni a következő étkezésig. A gond az, hogy így is folyamatosan eszik közben a kicsi, és ugyanígy azt tanulja meg, hogy az egész nap evésből áll.
A gyümölcsök bevezetésénél is fontos a fokozatosság és a körültekintés. Ne adj hideg, hűtőből kivett gyümölcsöt közvetlenül! Kerüld a cukrozott gyümölcspépeket. Mindig mag, héj és szár nélkül add.
A hozzátáplálás során a legfontosabb üzenet: főbb irányvonalak vannak, szigorú hozzátáplálási irányelvek azonban nincsenek, hogy mikor ehet a gyermek körtét vagy gombát. Minden gyermek más és más, ne stresszelje túl, dőljön hátra, bízzon az ösztöneiben és próbálkozzon kitartóan!

GYEREKEK VS. EGZOTIKUS ZÖLDSÉGEK ÉS GYÜMÖLCSÖK
tags: #gyumolcs #gyumolcsot #babaknak