A Győri Szülészet: Története, Fejlesztései és Családközpontú Ellátás

A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház Szülészeti és Nőgyógyászati Osztálya a modern kor elvárásainak megfelelően folyamatosan fejlődik, hogy a lehető legmagasabb színvonalú szakmai ellátásban részesítse a pácienseket. Az osztály gyógyító-oktató és tudományos feladatokat lát el, kiemelt figyelmet fordítva a kismamák és újszülöttek biztonságára és komfortérzetére. A "Győri Szülészetért" alapítvány aktív szerepet játszik a fejlesztések anyagi hátterének biztosításában.

A Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály története

A Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály 1895-ben létesült. Első főorvosa dr. Bánki Zoltán volt. Az 1903. évi szülészeti főkönyv adatai szerint az év során 55 szülés zajlott le, a perinatális halálozás meghaladta a 10%-ot. Ebben az időben az osztályon csaknem kizárólag a szegényebb rétegekhez tartozók, "hajadonok, cselédek és kéjnők" szültek többnyire bábák segítségével, a tehetősebbek az otthonszülést választották. Az első császármetszést 1905-ben végezték.

Kórházunkban az első laparotomiát dr. Petz Lajos igazgató, sebész főorvos végezte nőgyógyászati betegen petefészek cysta miatt 1889. augusztus 29-én.

Az osztály vezetésével 1922-ben dr. Unger Gyulát bízták meg, akit 1923-tól dr. Fratrits Jenő követett az osztály élén. Ezekben az években a betegforgalomban lényeges növekedés következett be, mivel a módosabb polgárok egy része is a kórházi szülést választotta. 1923-ban 336 szülés zajlott le, az újszülöttveszteség továbbra is magas volt (8%). Az első supravaginalis uterus amputációt 1931-ben végezték.

A háborút követően az osztályt két éven át dr. Boda István főorvos vezette, majd 1949-ben dr. Horváth Zoltán nyert osztályvezető főorvosi kinevezést, aki a konzervatív szülészet mestere, kitűnő operátor és a terhességmegszakítások ellenzője volt. Az osztály ebben az időben 65-70 ággyal működött, egy háromágyas szülőszoba valamint egy műtő állt rendelkezésre. Egyetlen műtőasztalon történtek a nőgyógyászati műtétek, a császármetszések valamint az abortuszok is. A szülésszám az 50-es évek elejére 2000 fölé emelkedett, az osztályon 6-7 beosztott orvos dolgozott, önálló szakügyeletet szerveztek, amely ebben az időben még nem volt általános a kórházban. A műtétek során éter, intravénás és spinál anesztéziát alkalmaztak.

A megnövekedett feladatokra való tekintettel a téti kórház megszűnése után 1961-ben II. sz. Szülészet és Nőgyógyászati Osztály létesült dr. Tóth Gedeon osztályvezető főorvos irányításával. Tóth főorvos végzett először laparoscopiás vizsgálatot kórházunkban. Fő érdeklődési területe a kolposzkópia volt. Az osztály 35 ággyal működött, kétágyas szülőszoba és egy műtő állt rendelkezésre, 3-4 beosztott orvos teljesített szolgálatot. A két osztályon évente mintegy 2 és fél ezer szülés zajlott le, a perinatális mortalitás 30-40 ezrelékre csökkent.

Dr. Horváth Zoltán főorvos 1968-as nyugdíjazását követően az I. számú osztályt átmenetileg dr. Németh Zoltán főorvos vezette, majd 1968. augusztus 15-én a két osztály dr. Tóth Gedeon főorvos vezetése alatt egyesült, és a jelenlegi Magyar utcai épületben, a korábbinál lényegesen kedvezőbb körülmények között került elhelyezésre. Az ágyszám 120-ra emelkedett, a szülőszobán négy vajúdó és négy szülőágy, a műtőben két helyiségben két műtőasztal állt rendelkezésre. Az intrauterin diagnosztikai eljárások bevezetése, a központi aneszteziológiai szolgálat, a centralizált terhesgondozás, a terhespatológiai részleg kialakítása az ellátás színvonalának jelentős javulását eredményezték. Az osztályon 10 beosztott orvos tevékenykedett, az ügyeleti szolgálatot 2 fő látta el. A szülésszám ebben az időben 2600-3500 között ingadozott, a perinatális mortalitás pedig 25-30 ezrelék körül alakult.

Dr. Tóth Gedeon főorvos 1978-ban nyugdíjba vonult, átmenetileg ismét dr. Németh Zoltán főorvos vezette az osztályt.

1979-ben dr. Bücs Gábor klinikai adjunktus nyert osztályvezető főorvosi kinevezést. Bücs főorvos vezetése alatt az osztály ágyszáma 186-ra, az orvosok száma 20 főre emelkedett. A szülésszám 2600-2800 között ingadozott, a perinatális mortalitás csökkent (20-30 ezrelék). Bevezetésre kerültek az ultrahangvizsgálatok, a magzati kardiotokográfia, rendszeressé váltak a citológiai szűrővizsgálatok. 1982-ben Család- és Nővédelmi Tanácsadó létesült, ahol a terhesgondozás mellett meddőségi és hormonális, valamint gyermeknőgyógyászati szakrendelés kezdte meg működését. Az osztályon postoperatív részleget alakítottak ki, és 1985-ben elkezdődött az osztály teljes rekonstrukciója.

1987. január 1-től dr. Gardó Sándor kandidátus, c. egyetemi docens vette át az osztályvezető főorvosi teendőket. Az osztály rekonstrukciója 1988-ban fejeződött be. Ennek eredményeként az ágyszám 212-re emelkedett, új szülőszoba és műtőblokk került kialakításra. A két nőgyógyászati műtő mellett külön műtők állnak rendelkezésre a szülőszobához kapcsolódva a császármetszések elvégzésére, továbbá a szülészeti és nőgyógyászati kisműtétek végzésére. Új profilként jelentkezett az osztályon 1988-tól a perinatális genetikai diagnosztika (ultrahang és citogenetikai vizsgálatok), 1991-től pedig a diagnosztikai és operatív laparoszkópia. Javultak a terhesgondozás feltételei, a már meglévő gyermeknőgyógyászati és meddőségi szakrendelések mellett 1991-től megkezdte működését a változókori szakrendelés.

Az újszülöttek ápolása 1988-tól részleges, majd 1992-től teljes rooming-in rendszerbent történik édesanyjukkal együtt. Az anyatejes táplálás és szoptatás elősegítése érekében elért eredmények elismeréseképpen az osztály 1995-ben elnyerte Magyarországon ötödikként a WHO és az UNICEF által adományozott "Bababarát Kórház" címet. Az új ápolási irányelvek figyelembevételével az ágyszám csökkentése 1992-ben kezdődött meg, 1997-ben 150 felnőtt és 50 újszülött ágy működött az osztályon.

Az osztály fejlesztései az adományoknak köszönhetően

A Petz Aladár Megyei Oktató Kórház szülészeti és nőgyógyászati osztályán 20 évvel ezelőtt adták át az 1,8 millió forintból felújított szülőszobai előkészítőt. Szintén támogatásokból tudtak megvásárolni egy 5 millió forintos műszert. A győri megyei kórház 130 ágyas szülészeti és nőgyógyászati osztályán tavaly 7233 fekvő beteget ápoltak, s 2355 szülést vezettek le. A kismamák tíz százaléka megyehatáron túlról érkezett Győrbe.

Az elmúlt években a „Győri Kórházért” Alapítvány támogatásával a higiénés program keretében sikerült felújítani három vizesblokkot, valamint kialakítani az alternatív szülések feltételeit kínáló szülőszobát. Az 1996-ban létrejött "Győri Szülészetért" Alapítvány folyamatosan igyekszik anyagi hátteret biztosítani a további kisebb-nagyobb fejlesztéseknek, idén egy szakmai munkát segítő 5 millió forint értékű operációs műszert szerezhettek így be.

A legutóbbi rekonstrukció óta 17 év telt el. Az évek során különösen a mellékhelyiség állapota adott okot az elégedetlenségre. A mostani, 1,8 millió forint értékű felújítás eredményeként egy kulturált előkészítő blokk áll a kismamák rendelkezésére. Az osztályon minden segítség elkel, ezért az ott dolgozók is összefogtak, és összesen 550 ezer forintot ajánlottak fel a „Győri Szülészetért” Alapítvány számára.

A fejlesztés óta eltelt húsz év, ami nem kevés idő egy intézmény életében. A győri szülészeti osztály újabb felújítását 2020-ban fejezték be, hogy a mai kor követelményeinek is megfeleljen. A beruházáshoz 268 millió forint állami támogatást kapott az intézmény - 222 millió forintot az építészetre, 47-et pedig szülőszobai eszközökre fordíthattak. Ezt az összeget még kipótolták: a kórház maga 60 millió forinttal. Időközben a szülészeti osztály a „Bababarát Kórház” címet is kiérdemelte, így az újszülött az anyával lehet gyakorlatilag huszonnégy órában.

A Genetikai Laboratórium története

Kórházunkban a klinikai genetika vizsgálat bevezetése dr. Méhes Károly a Gyermekgyógyászati Osztály vezető főorvosának nevéhez fűződik. 1974-ben létrehozta a genetikai tanácsadást és megszervezte az újszülöttek biokémiai genetikai szűrővizsgálatát. 1977-ben kerültek bevezetésre a citogenetikai vizsgálatok. A laboratórium vezetésével dr. Bajnóczky Katalin főorvost bízták meg, munkáját egy asszisztens segítette. 1978-ban a laboratórium a Zrínyi utcai telephelyről az új kórházba költözött. Két önálló helyiséget és két asszisztensi státuszt kapott. A rutin citogenetikai és anyagcserebetegségek szűrővizsgálatain kívül a laboratórium a tudományos munkába is bekapcsolódott.

1987-ben dr. Méhes Károly osztályvezető főorvos egyetemi tanári kinevezése után a laboratóriumot a Szülészeti és Nőgyógyászati Osztályhoz integrálták, a klinikai genetikai munka irányítását dr. Gardó Sándor osztályvezető főorvos vette át. 1988-tól kerültek bevezetésre a perinatális genetikai vizsgálatok a chorionbolyhok direkt analízise útján. 1991-ben a laboratórium új épületbe költözött, a korábbinál nagyobb alapterületen, és lényegesen kedvezőbb körülmények között működik.

A laboratóriumban végzett fontosabb vizsgálatok: klasszikus kromoszómavizsgálatok, csontvelősejtek citogenetikai vizsgálata leukémiás betegeknél, magzati citogenetikai vizsgálatok chorionbolyhokból, illetve amnionsejtekből. A laboratórium vezetője, dr. Bajnóczky Katalin 1994-ben megszerezte az orvostudományok kandidátusa, majd 1996-ban a Ph.D. fokozatot.

A terhesgondozás és a család- és nővédelmi tanácsadás története

A terhes kismamák rendszeres gondozása és szükség szerinti vizsgálata a két világháború között Magyarországon elsősorban a "Zöld Kereszt" Egyesület védőnőire hárult, akik feladatukat mind a falvakban, mind a városokban kielégítő eredménnyel látták el. Természetesen lehetőség volt az orvosi vizsgálatra is, de mivel a társadalombiztosítás a két világháború között, illetve az azt megelőző időszakban nem terjedt ki az ország teljes lakosságára, ezért az esetleges orvosi vizsgálat és a szülésvezetés nem volt rendszeres, illetve eseti volt. Ugyanezek a fent ismertetett általános alapelvek vonatkoztak természetesen a Megyei Kórház vonzáskörzetére is.

A minőségi ugrást a második világháborút követően az 1953-ban hozott miniszteri rendelet váltotta ki, aminek lényege:

1. Megszervezték a mozgó szakorvosi szolgálatot, melynek során a szülész szakorvos rendszeresen, általában 4-6 hetenként a megye minden településére eljutott, így lehetőség volt a terhesek orvosi vizsgálatára.
2. Az általános társadalombiztosítás kiterjesztésével a városokban élő terhesek gondozása is egyre inkább szakorvosi feladattá vált.

Győrben először a Híd utcai rendelőben dr. Fritz Ferenc és dr. Csizmadia János látták el a terheseket, majd 1968-tól, amikor a Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály az ún. Honvéd Kórház épületébe költözött és a terhestanácsadás a Szülészeti Osztályhoz integrálódott, az osztály orvosai látták el általában délutáni rendelésen, a megjelent terheseket.

A következő minőségi ugrás a 70-es évek elején a centrális terhesgondozó létrehozásával történt. Az Árpád úton külön e célra kialakított és létrehozott terhesgondozóban, a Szülészeti és Nőgyógyászati Osztályhoz szorosan integrálva, heti illetve havi váltásban az osztály orvosai végezték a terhesgondozást. Pozitívuma volt még ennek, hogy helyben történt a laboratóriumi vizsgálat, belgyógyászati vizsgálat, és a védőnők is aktívan részt vettek a terhesek gondozásában.

A 70-es évek végén az Egészségügyi Minisztérium feladatul tűzte ki a nagyobb városokban a Család- és Nővédelmi Tanácsadók létrehozását, azzal a céllal, hogy a fogamzással kapcsolatos minden kivizsgálás, vizsgálat és tanácsadás egy helyre koncentrálódjon, és egységes szakmai irányelvek alapján működjön. E rendelet szellemében 1982-ben a Liezen-Mayer utcában megszervezték a Család- és Nővédelmi Tanácsadót, amely azóta is szorosan a Szülészeti Osztályhoz integrálva működik. Az orvosi munkát a Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály orvosai végzik, a részleg vezetője dr. Somogyi Tivadar főorvos.

Jelenleg naponta kétszer 6 órában terhesgondozás, egyszer 6 órában családtervezési szakrendelés, heti 3 alkalommal gyermeknőgyógyászati szakambulancia, heti 1 alkalommal meddőségi szakambulancia, heti 1 alkalommal andrológiai szakrendelés működik. A korábban heti kétszer 3 órában itt működő változókori szakrendelés jelenleg a Magyar utcai kórház épületében fogadja a betegeket, változatlan időbeosztású szakrendelésen.

Az épületen belül egy laboratórium is található, amely elsősorban a terhesgondozás és a Család- és Nővédelmi Tanácsadó munkáját segíti. A tanácsadón belül működik még két védőnő közreműködésével az optimális családtervezési szolgáltatás és a családvédelmi szolgálat. A fent vázolt struktúra megfelel a jelenleg támasztott igényeknek, a szakmai irányítás a Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály vezető főorvosának feladata.

Felkészülés a szülésre és a családközpontú ellátás

A gyermekszülés az édesanya számára egy aktív testi, lelki és szellemi folyamat. Fontos, hogy érezze, biztonságban van mind Ön, mind pedig megszületendő gyermeke. A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház Szülészeti és Nőgyógyászati Osztályán a kismamák és születendő babáik egyaránt a legnagyobb biztonságban érezhetik magukat. A gyermekek világrahozatala során a szülést segítő szakembereink hivatásuknak megfelelően mindent megtesznek ezért. A sikeres szülések azonban elképzelhetetlenek a kismamák megfelelő közreműködése, hatékony segítsége nélkül.

A kórházunk honlapján hamarosan elérhető „Szülési Tájékoztató” ismeretében a leendő édesanyák felkészülten, tájékozottan, a vajúdás és szülés során szakembereikhez bizalommal fordulva lesznek képesek meghozni a lehető legjobb döntéseket.

A természetes szülés előnyben részesítése

Kórházunk családközpontú szülészeti ellátásának egyik alapja a szülés természetes lefolyásának maximális támogatása. A természetes szülés azonban nem csupán a hüvelyi úton történő szülést jelenti. Ilyen esetekben orvos és szülésznő egyaránt arra törekszik, hogy a szülés a lehető legkevesebb beavatkozás mellett történjen meg. Mindenekelőtt támogatjuk, hogy a szülés a 41. hét (40 hét + 6 nap) betöltéséig lehetőleg magától induljon meg, és a magzat hüvelyi úton szülessen meg. A feleslegesen alkalmazott rutineljárások ronthatják az anyukák komfortérzetét, emelhetik a császármetszés esélyét. Fontos a személyre szabott ellátás, hogy a szülési folyamat támogatása a kismama és magzata állapotának megfelelően történjen.

Ha a szülés az élettani, természetes módon, megfelelő ütemben halad, a méhszáj fokozatosan tágul, a magzat szívműködése kifogástalan, jó esély van arra, hogy a magzat hüvelyi úton megszületik. Ilyen esetben természetesen felesleges bármilyen beavatkozást végezni (például vénás infúzió adása a méhtevékenység erősítésére, evés és ivás tiltása, a magzati szívműködés folyamatos ellenőrzése, gyógyszeres /pl. epidurális, azaz gerincbe adott/ érzéstelenítés). A feleslegesen alkalmazott rutineljárások ronthatják az Ön komfortérzetét, emelhetik a császármetszés előfordulásának esélyét. Fontos a személyre szabott ellátás, hogy a szülési folyamat támogatása az Ön és magzata állapotának megfelelően történjen. A szülés időtartama a szülésznő és szülészorvos munkaidejét meghaladhatja, így előfordulhat, hogy a személyes ellátást egy másik szülésznő, illetve szülészorvos veszi át.

Döntéshozatal a szülés során

A várandósgondozás során, a gondozást végző szakemberek segítenek átgondolni a szülés egyes szakaszaiban azokat a körülményeket, amelyekben az anyukáknak döntési lehetőségük lehet. Fontos tudni, hogy a kismamák szüléssel kapcsolatos elképzelései nem minden esetben teljesülhetnek. Ennek lehetnek egészségügyi okai, és más, előre nem látható körülményei. Előfordulhat olyan eset is, hogy a szülés előrehaladtával a kismama változtatja meg korábbi szándékát, és más döntést hoz (például a fájdalomcsillapításról).

Előfordulhatnak azonban olyan helyzetek is, amelyekben Ön nem dönthet, nem gyakorolhatja a beleegyezés vagy a visszautasítás jogát. Ha előre nem várt, sürgős, életet vagy az egészséget tartósan veszélyeztető helyzet alakul ki, amelyben Ön, magzata vagy mindketten érintettek, akkor az orvosok és az egészségügyi szakszemélyzet a beleegyezése nélkül is kötelesek elvégezni a szükséges beavatkozásokat. Erről adott esetben az orvos tájékoztatja Önt.

Felvétel a szülészeti intézménybe, szülőszobára

Szülészeti osztályunkon, a szülőszobára érkezést követően felveszik személyes adatait, elkérik és áttekintik a várandósgondozási könyvét és egyéb egészségügyi dokumentumait. Tájékozódnak a szülés előrehaladásáról, hogy a vajúdás melyik szakaszában van. Tájékozódnak fizikális és lelki hogylétéről, valamint a magzat állapotáról. A vajúdás összetett élettani folyamat, így annak helyzetéről nem lehet egyetlen jelből, mérésből vagy vizsgálat alapján tájékozódni. Amennyiben az elvégzett vizsgálatok alapján megindult szülésről van szó, kórházi felvételre kerül sor. Megindult szülésről beszélünk rendszeres méhösszehúzódások és/vagy megrepedt magzatburok (szivárog vagy elfolyt a magzatvíz egy része) esetén.

A vajúdás előrehaladtának és a magzat állapotának megállapításához szükséges vizsgálatok:

• hüvelyi vizsgálat
• szükség esetén testhőmérséklet mérés
• vérnyomás- és pulzusmérés
• vizelet ellenőrzése
• magzati szívhang és méhösszehúzódások ellenőrzése
• szükség esetén ultrahangvizsgálat
• szükség esetén laborvizsgálat

Rutinszerűen a gát, ill. a szeméremszőrzet leborotválása, beöntés nem szükséges, ezeket csak indokolt esetben, Önnel előzetesen egyeztetve végzik.

Kísérő jelenléte és szülőszobai felszerelések

Mind a vajúdás, mind a szülés ideje alatt joga van arra, hogy egy fő, az Ön által megjelölt nagykorú személy folyamatosan Önnel lehessen. Amennyiben az adott kórház infrastruktúrája és működési rendje lehetővé teszi, ahhoz is joga van, hogy az Ön által választott személy az esetleges műtétes szülésbefejezés (császármetszés) esetén is az Ön közelében legyen. Ez a kapcsolattartáshoz való jog azonban indokolt esetben (például járvány, veszélyhelyzet esetén) korlátozható. Ön és az újszülött a szülés utáni órákban, illetve a gyermekágyi ellátás teljes ideje alatt egy helyiségben kerül elhelyezésre, ha ennek nincs szakmai ellenjavallata, valamint egészségi állapotuk ezt nem zárja ki.

Szülőszobában az Ön ellátását szakmai és kényelmi eszközök segíthetik. Egy-egy szülőszobai helyiségben egy szülőnő ellátása történik, ami megfelelő intimitást biztosít Önnek és kísérőjének a vajúdás és szülés során.

A szülőszobákban a vajúdást megkönnyítő eszközök állhatnak rendelkezésre (például: bordásfal, vajúdó labda, kád, zuhanyzó, zene, szülőszék, állítható szülést segítő ágy, szék, franciaágy, függeszkedő kötél, kis matrac stb.). A kényelmi felszerelések intézményenként változhatnak, erről az adott kórháztól, illetve az Ön várandósságát gondozó, vagy szülését kísérő szakemberektől kaphat felvilágosítást.

Testhelyzet szabad megválasztása a vajúdás és szülés során

Mindaddig, amíg a szülés élettani folyamatként halad, Önnek lehetősége van arra, hogy az Ön és gyermeke állapotának biztonságos ellenőrzését lehetővé tévő határok között, a vajúdási testhelyzetet megválassza. A vajúdás alatt minden testhelyzetet, ami az Ön számára kényelmes és megfelelő (ülve, állva, sétálva, guggolva, térdelő pozícióban, négykézláb stb.), a szakemberek is támogatnak. Az Ön által választott testhelyzeten a szülést segítő szakemberek javaslatai alapján célszerű változtatni, amennyiben erre Ön vagy a magzat egészsége érdekében feltétlenül szükség van.

Fájdalomcsillapítás a szülés során

A szülés alatt igénybe vehet fájdalomcsillapítást, figyelembe véve azt, hogy az az Ön számára a lehető leghatékonyabb megoldás legyen. Elsősorban a nem gyógyszeres, így mellékhatások nélkül alkalmazható fájdalomcsillapítási lehetőségeket (például: speciális légzési technikák és lazító gyakorlatok, masszázs, illóolajok, meleg víz lazító hatása zuhanyban vagy (megfelelő körülmények teljesülése esetén) kádban, szabadon választható testhelyzet a szülőszoba felszerelései között leírt eszközök használatával) érdemes előnyben részesíteni. Ezeket a módszereket a szülésre felkészítő programok során részletesen megismerheti, megtanulhatja kísérőjével együtt.

A gyógyszeres fájdalomcsillapítás (epidurális /gerinckörüli/ érzéstelenítés) szülési folyamatra, valamint az anyai és magzati szervezetre való hatásairól, azok lehetséges kockázatairól további részletes tájékoztatást az adott kórháztól, illetve az Ön várandósságát gondozó, vagy szülését kísérő szakemberektől kap.

A magzat állapotának ellenőrzése

Alacsony kockázatú várandós anya vajúdása esetén a magzati állapot nyomon követésére folyamatos szívhanghallgatás (CTG ellenőrzés) nem feltétlenül szükséges. A tágulási szakban óránként 15-20 perces CTG vizsgálat szükséges és elégséges a magzat állapotának biztonságos észleléséhez. Teljesen problémamentes esetekben a kitolási szakban a szívműködés ellenőrzése a tolófájások közötti rövid időben történik meg.

Ha az időközönként végzett szívhanghallgatás során rendellenességet észlelnek, akkor áttérnek a folyamatos CTG észlelésre. A magzati szívhang ellenőrzése szükségességének eldöntése szakembereink feladata és felelőssége. A folyamatos CTG észlelés során két érzékelőt rögzítenek egy-egy rugalmas széles szalaggal az Ön hasára. Az egyik a magzat szívhangját, míg a másik a méhösszehúzódásokat észleli. Az észlelt értékek a készülék monitorján és/vagy nyomtatott papíron jelennek meg.

Tágulási és kitolási szak

Folyamatosan nyomon követik az Ön és magzata általános állapotát. A vajúdás előrehaladása során figyelemmel kísérik, ellenőrzik a magzatburok és magzatvíz állapotának, a méhösszehúzódások jellemzőinek, a méhszáj állapotának, az elölfekvő magzati rész (a szülőcsatornában legközelebb tapintható, vagy érzékelhető magzati rész, általában a magzat feje, ritkább esetben a magzati far, vagy esetleg végtag) helyzetének, a magzati szívműködésnek, és ezen túl az Ön fizikai, érzelmi állapotának változásait.

Hüvelyi vizsgálatot a vajúdás alatt csak a szükséges gyakorisággal végeznek a szülés haladásának megfelelően, egyszer használatos steril kesztyűt használva. Mivel az indokolatlan belső vizsgálatok száma növelheti a fertőzés okozta újszülöttkori megbetegedések gyakoriságát, ezért hüvelyi vizsgálatra csak akkor kerül sor, ha szakembereink a szülés folyamata során azt szükségesnek látják.

Fontos, hogy a tágulási szakban keresse meg az Ön számára legmegfelelőbb testhelyzetet, amennyiben a szülési folyamat az élettanitól nem tér el. A tágulási és a kitolási szak hossza egyénileg változó.

A problémamentes szülés során nem indokolt a könnyű étel, ital megvonása, hiszen az energia-, továbbá a folyadékbevitel fontos és hasznos a szülés lefolyása szempontjából. Mindaddig nem szükséges beavatkozni, amíg az anya és a magzat állapota ezt szükségessé nem teszi. Amennyiben a tágulási szak elhúzódni látszik, vagy a kitolás időtartama meghaladja az először szülő nőknél az 1 órát, és ismételten szülő nőknél a 1/2 órát (ez epidurális érzéstelenítés esetén 2, ill. 1 órára módosulhat) akkor szükségesek lehetnek beavatkozások.

Ilyen beavatkozás lehet például a burokrepesztés, a méhösszehúzódásokat támogató (oxitocint tartalmazó) infúzió, bizonyos esetekben a gerinckörüli (epidurális) érzéstelenítés, vagy egyéb gyógyszer alkalmazása, hüvelyi szülésbefejező beavatkozás (vákuum), ill. császármetszés elvégzése a szülés haladásának stádiuma függvényében. Ezek megfelelő, biztonságos alkalmazása a szülés további lefolyását, a magzat biztonságos világrajövetelét segítheti.

A problémás, azaz a belgyógyászati alapbetegségekkel (cukorbetegség, terhességi toxémia, trombofília stb.) szövődött szülés vezetése során szükséges az anya és magzata állapotának folyamatos monitorizálása, a szülési folyamat dinamikájának ellenőrzése. Az így nyert adatok ismeretében válik lehetővé a hüvelyi szülést támogató/elősegítő javaslatok (pl. a szülési pozitúra megválasztása), beavatkozások, kezelések igény szerinti (mind a szülőnő igényei szerinti, mind a szakmai szükségszerűségek alapján történő) változtatása. Az egyes beavatkozások rövid ismertetése:

• A magzatburok megrepesztése, amennyiben az korábban magától nem repedt meg, elvégzése javasolt lehet, ha a szülés elhúzódik: gyenge, ritka méhösszehúzódások (fájásgyengeség) a szülés bármely szakaszában; rossz vagy nem kielégítő magzati szívhangok esetén; várt pozitív hatása: a méhösszehúzódások gyakorisága és ereje, így hatékonysága megnő, azaz a szülés a kívánt módon halad előre; a magzati elölfekvő rész (magzati koponya) előrébb kerül; esetleges kockázata: (extrém esetben) a magzat elölfekvő része (magzati koponya) bőrének felületes sérülése; magasan elhelyezkedő magzati elölfekvő rész esetén a köldökzsinór előesése, amely a szülés sürgős befejezését, esetleg császármetszés elvégzését teszi szükségessé.
• Folyamatos magzati szívhanghallgatás végzése javasolt lehet, ha a szülés elhúzódik, valamint, ha gyenge, ritka méhösszehúzódások (fájásgyengeség) vannak a szülés bármely szakaszában; rossz vagy nem kielégítő magzati szívhangok az időközönként végzett szívhang ellenőrzés során, esetleg olyan kórállapot áll fenn, ami ezt szükségessé teszi (pl. előzetes császármetszés után hüvelyi szülés, oxitocin infúzió adása stb. esetén); várt pozitív hatása: A folyamatos magzati szívhang ellenőrzésének (CTG) célja a magzat állapotának ellenőrzése. Ez lehetővé teszi a magzati veszélyállapot kiszűrését, a magzat állapotáról több információhoz juthatunk a szükséges döntés érdekében; esetleges kockázata: A magzati szívműködést ábrázoló görbe értékelése igen nehéz feladat, amely bizonyos esetekben félrevezető információt adhat, ugyanakkor segíthet a magzati veszélyállapot felismerésében, melynek megítélése fontos az esetlegesen szükséges beavatkozások eldöntéséhez. Mivel azonban CTG ellenőrzés nélkül a magzat oxigenizáltsági állapotát szülés közben megítélni nem lehet, ezért amennyiben a szülést követő szakember ezt szükségesnek látja, akkor a vizsgálat a magzat érdekében elkerülhetetlen.

tags: #gyori #szuleszeten #levo #ingye #fenykepek