A GYED és GYES meghosszabbításának részletei és szabályai

A veszélyhelyzet ideje alatt módosult a családtámogatási ellátásokra való jogosultság, ami érinti a gyermekgondozási díjat (GYED) és a gyermekgondozást segítő ellátást (GYES) is.

GYED jogosultság meghosszabbítása a veszélyhelyzet alatt

A Magyar Közlöny 2021. évi 52. számában 2021. április 7-én megjelent módosítás értelmében a GYED ellátásra való jogosultság továbbra is 2021. április 7-ig áll fenn. Fontos, hogy nem 2021. március 14-től, hanem 2021. március 8-tól kell ezt a szabályt alkalmazni. Ennek megfelelően a 2021. március 8-án vagy azt követően megszűnő GYED ellátások esetében ezt a szabályt kell alkalmazni és 2021. április 7-ig továbbra is fennállónak kell tekinteni, és az ellátást a 2021. április 7-ig folyósítani kell. Az egyes egészségbiztosítási és családtámogatási ellátásokra való jogosultság meghosszabbítása iránt nem kell külön kérelmet benyújtani.

A Kormány rendeletei a veszélyhelyzet alatti ellátásokról

A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

• A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet által elrendelt veszélyhelyzet ideje alatt a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 42/A. §-a, 42/E. §-a, 42/F. §-a, 42/G. §-a vagy 50. §-a alapján a gyermekgondozási díjra vagy a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.) 20. §-a, 20/A. §-a, 20/B. §-a vagy 22. §-a alapján a gyermekgondozást segítő ellátásra vagy 23. §-a alapján gyermeknevelési támogatásra fennálló jogosultságot a veszélyhelyzet ideje alatt továbbra is fennállónak kell tekinteni, és az ellátást a veszélyhelyzet időtartamára eső naptári napokra folyósítani kell.
• Az 1. § alapján fenntartott jogosultság esetén más, az 1. § a)-b) pontjában felsorolt további ellátás vagy támogatás nem vehető igénybe.
• A gyermekgondozási díjra az Ebtv. 42/G. §-a alapján fennálló jogosultság megszűnik az Ebtv. 42/G. § (3) bekezdés f) pontja szerinti esetben.
• A gyermekgondozást segítő ellátásra a Cst. 20/A. §-a alapján fennálló jogosultság megszűnik a Cst. 20/A. § (1) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozat visszavonásával.
• A gyermekgondozási díjra az Ebtv. 42/G. §-a alapján fennálló jogosultság, valamint a gyermekgondozást segítő ellátásra a Cst. 20/A. §-a alapján fennálló jogosultság esetében a veszélyhelyzet fennállása alatt nem kell vizsgálni, hogy a nagyszülő a gyermeket saját háztartásában neveli, gondozza-e.

A Magyar Államkincstár tájékoztatása

A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint a GYES-re, illetve a GYET-re való jogosultság azon igénybevevők esetében hosszabbodik meg, akiknek a jogosultsága a veszélyhelyzet kihirdetésekor, azaz 2020. március 11-én már fennállt, vagy a veszélyhelyzet ideje alatt szűnne meg. A gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) továbbfolyósítására azon esetekben kerül sor, ahol vérszerinti szülőként, nagyszülőként, örökbefogadó szülőként, vagy méltányosságból 2020. március 11. és 2020. április 23. között szűnt volna meg a jogosultság. Hasonlóképpen meghosszabbodik a jogosultsága annak, akinek 2020. március 11. és 2020. április 23. között szűnne meg a GYET jogosultsága. Ezen ellátások folyósítására elsőként a 2020. áprilisi ellátás kifizetésekor került sor. Azon ügyfelek részére, akiknek a gyermekgondozási díj (GYED) folyósításának megszűnését követően 2020. március 11. és 2020. április 23. között váltak volna jogosulttá GYES-re vagy GYET-re, a Magyar Államkincstár március 24-i tájékoztatása szerint szintén folyósításra kerül az ellátás.

GYED és GYES egyidejű folyósítása

Kisgyermekes családok esetén nem ritka, hogy az egyik gyermekre gyermekgondozási díj (GYED), míg a nagyobb gyermekre gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) kerül folyósításra. Fontos tudni, hogy az 1997. évi LXXXIII. törvény 39. §-a alapján, „A szülő a különböző korú gyermekei jogán a gyermekgondozást segítő ellátást és táppénzt vagy baleseti táppénzt, csecsemőgondozási díjat, illetve gyermekgondozási díjat egyidejűleg is igénybe veheti. Ha a szülők a közös háztartásban élő gyermekeik jogán egyidejűleg gyermekgondozást segítő ellátásra, gyermeknevelési támogatásra, illetve táppénzre vagy baleseti táppénzre, csecsemőgondozási díjra, illetve gyermekgondozási díjra is jogosultak, választásuk szerint - kivéve a gyermekápolási táppénzt - a gyermekek után járó ellátásokat csak az egyik szülő veheti igénybe.” Azaz, a gyermekekre járó gyermekgondozást segítő ellátást és gyermekgondozási díjat, a jogosult szülők közül, a választásuk szerint, csak az egyik szülő veheti igénybe. Ha az édesanya kapja a gyermekgondozást segítő ellátást, akkor a kisebbik gyermeknél is az édesanya kaphatja a gyermekgondozási díjat, ha ezen ellátáshoz szükséges feltételekkel rendelkezik.

Kedvezményszabály a GYED számításánál

Sok szülő visszamegy dolgozni a gyermekgondozást segítő ellátás folyósítása alatt, azonban a korábbi teljes munkaidő helyett részmunkaidőben vállalják a munkavégzést. A következő gyermek gyermekgondozási díjánál a részmunkaidős díjazást kéne alapul venni, ami alacsonyabb ellátást eredményezhet. Erre tekintettel került bevezetésre az ún. kedvezmény szabály, azaz az általános szabálytól eltérő más számítás is alkalmazható a kisebbik gyermekre járó gyermekgondozási díj kapcsán, ha:

• a kicsi a nagyobbik gyermekre járó gyermekgondozást segítő ellátás igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő 1 éven belül születik, és
• nagyobbik jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja - ugyanabban a jogviszonyban - magasabb összegű volt, mint az általános szabály alapján számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja.

Azaz, ha a gyermekek között nincs nagy korkülönbség, és az ellátás jogosult szülő jogviszonya ugyanaz mind a két gyermek esetén - vagyis ugyanabban a jogviszonyban áll a második gyermek születésekor, mint az első gyermek születésekor -, akkor a második gyermek kapcsán megállapított gyermekgondozási díjnál azt a keresetet lehet alapul venni, mint amit a nagyobbik gyermeknél figyelembe vettek, ha ez magasabb összegű, mint az általános szabály szerint kiszámolt gyermekgondozási díj.

Vállalkozók és a GYED/GYES

A gyermekgondozási díj és gyermekgondozást segítő ellátás egyidejű folyósítása esetén a harmadik fontos szabály, amire figyelemmel kell lenni, a vállalkozókat érinti. Az 1997. évi LXXX. törvény úgy rendelkezik, hogy az egyéni-, és a társas vállalkozóként a járulék-, és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség - az ún. minimális alapok után - az alábbiak szerint áll fenn:

• 10 százalék nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bér
• 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bér másfélszerese
• 19,5 százalék szociális hozzájárulási adó minimális alapja legalább a minimálbér/garantált bér 112,5 százaléka.

Természetesen, ha a vállalkozó által „realizált” havi jövedelem a fenti alapnál magasabb, akkor ez a jövedelem lesz a tb közterhek alapja. Az 1997. évi LXXX. törvény továbbá arról is rendelkezik, hogy a fenti minimális alapot többek között arányosan csökkenteni kell azon időszak figyelembevételével, amely alatt a vállalkozó:

• gyermekgondozási díjban részesül,
• gyermekgondozást segítő ellátásban részesül - kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja -,
• gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül.

Ha a gyermekgondozási díj folyósítása alatt dolgozik egyéni-, illetve a társas vállalkozóként, akkor csak a tényleges jövedelem után kell megfizetni a tb közterheket, azaz ez esetben nincs minimális járulék és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség. Ez a szabály akkor is érvényes, ha a vállalkozó az egyik gyermeke kapcsán gyermekgondozási díjban, míg a másik gyermekére tekintettel gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül és ezen ellátások alatt vállalkozói tevékenységét folytatja.

tags: #gyes #gyed #meghosszabbitas