GYED mellett pénzkeresés: lehetőségek és szabályok

A társadalmak idősödésével, a munkaerőhiány erősödésével egyre fontosabbá válik a munkáltatók részéről, hogy az édesanyák visszatérjenek dolgozni, akár otthonról is, ahol megoldható. Sok édesanyát várnak vissza a munkáltatók a gyermekük születését követően, akár rövid idő után is.

Mindeközben, szintén az idősödő társadalom miatt, a gyermekek születése és a gyermeknevelés a társadalom és a gazdaság sarokkövét adja.

Természetesen, hogy az édesanya mikortól tér vissza a munkába, az mindig specifikus kérdés, egyéni és/vagy családi szinten hozott döntés. Vannak, akik anyagi okokból kényszerülnek munkavállalásra a gyermek születését követő rövid időn belül. A munkaerőhiánnyal, a társadalom idősödésével egyre inkább ráirányul a figyelem a munkaerőpiac peremén lévő csoportokra, melyek munkaerő-tartalékait eddig kevésbé aknázták ki, így potenciális munkaerőforrást jelentenek: diákok, fiatal munkavállalók, kisgyermeket nevelő szülők, idősebb foglalkoztatotti korosztály és a nyugdíjasok, továbbá a fogyatékossággal élők.

A GYED, CSED és GYES szabályai

Magyarországon legkorábban a csed folyósításának lejártát követően (a gyermek születését követő 169. naptól) lehet keresőtevékenységet folytatni anélkül, hogy le kellene mondani az ellátásokról, vagyis az édesanya idő- és jövedelemkorlát nélkül vállalhat munkát. A csecsemőgondozási díjra (csed) alapvetően csak az édesanya jogosult, ennek keretében fizetett 24 hét (168 nap) szülési szabadság illeti meg. A gyermekgondozási díj (gyed) a csecsemőgondozási díj (szülési szabadság), illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek 2 éves koráig, ikrek esetén a gyermekek 3 éves koráig jár a szülőnek. A gyermekgondozási díjat a cseddel ellentétben már a szülők választása szerint az édesanya és az édesapa is igénybe veheti. A támogatás összege jövedelem alapján kerül meghatározásra. A gyermekgondozást segítő ellátásban (gyes) részesülő szülő kereső tevékenységet a gyermek fél éves koráig nem folytathat, azt követően viszont már időkorlátozás nélkül.

Fontos tudni, hogy a gyed folyósítása alatt a gyermeket otthon kell nevelni, nem lehet napközbeni ellátást nyújtó intézményben elhelyezni (pl. bölcsődébe adni), kivéve abban az esetben, ha a jogosult keresőtevékenységet folytat, vagy nappali képzésen tanul.

A diplomás gyed és a nevelőszülői gyed esetén az általánostól eltérőek a szabályok. A nagyszülői gyed jogosultsági feltétele, hogy az anya és az apa is (az egyedülálló szülő esetén a gyermeket gondozó szülő) kereső tevékenységet végezzen.

Statisztikák és nemzetközi összehasonlítás

A KSH adatai szerint 2024 harmadik negyedévében munka mellett átlagosan 31,5 ezren részesültek gyed-gyes juttatásban Magyarországon, mely három év alatt 14%-os növekedést jelent.

Világszinten országok között eltérő, milyen mértékű szülési és gyermekgondozási szabadságot adnak az édesanyáknak, illetve milyen mértékű fizetést kapnak az otthon maradó, gyermeket nevelő szülők. Valahol rövidebb fizetett szabadság jár az édesanyáknak a gyermek születését követően (pl. Portugáliában 6 hét fizetett szülési szabadság), és így hamarabb térnek vissza dolgozni; míg más országokban hosszabb ideig is támogatják a szülőket, hogy otthon maradjanak gyermekükkel (pl. Finnországban).

Az OECD átlagában a 0-2 év közti gyermeket nevelő édesanyák 45%-a dolgozott, miközben nem volt (szülési vagy szülői) szabadságon. Az OECD adatai szerint 0-2 év közötti gyermekek nevelése mellett az anyukák 16,3%-a dolgozott aktívan 2021-ben Magyarországon. Az édesanyák többsége (52,6%) szülői szabadságon volt 2021-ben idehaza, miközben állományban tartották a munkahelyén. Emögött az is állhat, hogy Szlovákiában és hazánkban a leghosszabb világszinten a fizetett szülési, ill. szülői szabadság összességében a gyermekek születését követően (több mint 150 hét, ahogy Finnországban is).

Munkavégzés a támogatások mellett

A gyed mellett dolgozó anyuka akár csak heti pár óra munkavégzéssel is lépést tart a világgal, annak változásával (esetleg szakmai újdonságokkal, hírekkel), vagyis nem esik ki a szakma és a munka ritmusából. A gyermeknevelés pedig új készségeket is kifejleszthet az édesanyánál, melyeket a munkájában is kamatoztathat. A diplomás GYED összege 2024-ben: alapképzésen résztvevő hallgatók esetében a minimálbér 70%-a után 186.760 Ft, mesterképzéses hallgatóknak pedig a garantált bérminimum 70%-a után 228.200 Ft jár havonta maximum, ez bruttó összeg. A gyed előnye, hogy mellette korlátlanul lehet munkát végezni.

A GYES összege havonta fix bruttó 28.500 Ft, gyermekenként (a GYES kalkulátor az öregségi nyugdíjminimum 100%-át számolja). A 10%-os nyugdíjjárulék levonása után nettó 25.650 Ft/hó. Sokan kérdezik, hogy lehet-e munkát vállalni gyes mellett? Ha valaki egyéni vagy társas vállalkozóként dolgozik, az Cst. törvény szerint nem folytat keresőtevékenységet, tehát ennek a működése gyes alatt az első 6 hónapban sem akadály. Nagyszülő gyes mellett csak a gyermek 3 éves kora után, legfeljebb heti 30 órában folytathat keresőtevékenységet, vagy korlátlanul, ha az az otthonában történik.

A GYED 2024-es szabályai lehetővé teszik a támogatásban részesülő személy számára a munkavégzést. Időkorlátozás nélkül lehet a GYED juttatása mellett kereső tevékenységet végezni.

A GYED összege 2024-ben nem csak a szülőanya részére folyósítható, hanem jogosult lehet még például az apa, az örökbefogadó szülő vagy a gyám is. Fontos megjegyezni, hogy a GYED folyósítása alatt a gyermeket otthon kell nevelni, nem lehet napközbeni ellátást nyújtó intézményben elhelyezni (nem lehet pl. bölcsődébe adni), kivéve abban az esetben, ha a jogosult keresőtevékenységet folytat vagy nappali képzésen tanul. Nagyszülői GYED esetében a gyermeket szintén otthon kell nevelni, feltétele, hogy a nagyszülő ezalatt nem folytathat kereső tevékenységet. Kivéve, ha azt kizárólag saját háztartásában végzi.

A Munka Törvénykönyve alapvetően nem tiltja, de a bejelentési kötelezettség levezethető az Mt. alapelvekből. Tehát eltitkolni a GYED melletti munkavégzést más munkáltatónál semmiképpen sem ajánlatos. A jelenlegi magyar törvények, mint egy szociális háló lehetőséget biztosít a családok számára, hogy a szülő akár a gyermek 3 éves koráig otthon legyen gyermekével. Ha azonban már megigényelte és tölti a fizetés nélküli szabadságot az anyuka, azonban ezt szeretné megszakítani és visszatérni az aktív munkavállalók közé, azt jelezni kell. Ezt a szándékot írásban kell közölni a munkáltató felé 30 nappal a fizetés nélküli szabadság megszüntetésének napja előtt (MT.133 § (2)).

Az új szabályok szerint a szülőknek gyermekük 4 éves koráig a munkáltató köteles biztosítani a részmunkaidő lehetőségét. Emellett a gyermek 8 éves koráig kérhetik a munkavégzési hely és a munkarend módosítását. Valamint távmunkát is igényelhetnek a szülők, amit csak kellő indoklással utasíthat el a foglalkoztató. Az, hogy mikortól javasolt a kismama visszatérése munkába az mindig specifikus kérdés, és egyéni vagy család szinten hozott döntés.

Vállalkozás indítása kisgyermek mellett

Sok kisgyermekes édesanya álmodozik vállalkozás indításáról az otthon töltött évek alatt, mert rugalmasabb, mint az alkalmazotti lét, anyaként érthetően sokan vágynak erre. De az alapos tervezés elengedhetetlen, hogy ne bukjon bele a kezdeti próbálkozásokba senki. Az első és legfontosabb az alapos tervezés, aminek az alapja az információ gyűjtés, ez pedig utána kéz a kézben jár az élethosszig tartó tanulással. Fontos tudni már az elején, hogy vállalkozni sokkal nehezebb mint alkalmazottnak lenni, és erre sokan nincsenek felkészülve.

A magyar jogszabályi környezet a közel 60 adónemével nem az egyszerűségéről híres.

Sokan GYED vagy GYES mellett vágnak bele, nekik tudniuk kell a költségekről. Ha valaki kisadózó (katás) lesz, akkor nem 25e Ft-ot, hanem rögtön 50e Ft-ot kell fizetniük (mivel a KATA törvény szerint a kismamák nem tartoznak a kivételekbe). Normál adózású vállalkozóként GYED és GYET folyósítása alatt lehetséges mentesülni a járulékfizetés alól, de GYES-nél ezt se ússzuk sajnos meg (kivéve ha nincs munkavégzés adott hónapban). Ekkor „csak” az év végi adók terhelnek bennünket.

A rendszer ráadásul annyira felelőtlen, hogy bárkinek bármikor adnak adószámot bármire (akár egyéni vállalkozásról, akár cégről van szó), de nem kap senki egy paksamétát induláskor a kezébe, hogy mégis milyen teendői lennének vállalkozóként, vagy milyen elvárásokat támaszt a jogalkotó vele szemben. Ezt mindenkinek egyedül kellene kikutatnia a sok-sok jogszabály közül. Érdemes azzal is számolni, hogy a GYET nem vehető igénybe, ha a rendszeres gyermeknevelési támogatások (CSED, GYES vagy GYED) bármelyikében, vagy egyéb rendszeres ellátásban, például öregségi nyugdíjban részesül az igénybe vevő.

A GYED vagy GYES melletti munka nem szünteti meg az ellátásra való jogosultságot, de csak abban az esetben, ha az adott ellátás mellett tényleg engedélyezett a keresőtevékenység. A GYED esetében a gyermek féléves koráig tilos bármilyen munkavégzés, ezt követően azonban a munkavégzés - akár teljes munkaidőben is - megengedett. Szintén nagyon fontos tényező a felmondási védelem kérdése. A törvény szerint a GYED vagy GYES folyósítása alatt - ha az anya visszatér dolgozni - a munkáltató jogosult rendes felmondással élni, vagyis megszűnik a gyermek hároméves koráig tartó védelem. Ezért munkába állás előtt célszerű mérlegelni a munkáltatóval való kapcsolatot, a visszatérés feltételeit, és adott esetben írásban is rögzíteni a megállapodásokat.

A 2026-os szabályok szerint a KATA már nem jelent valós alternatívát a GYED vagy GYES melletti munkavégzéshez, mivel csak főállású egyéni vállalkozók választhatják, így a kisgyermekes szülők többsége számára nem elérhető. A korábbi években kedvelt konstrukció helyett ma már az átalányadózás, a megbízási szerződéses forma vagy a részmunkaidős munkaviszony lehet a legéletszerűbb megoldás. Az átalányadózás egyéni vállalkozók választhatják, és jellemzően olyan szülők élnek vele, akik szabadúszóként, szakértőként vagy kisebb volumenű szolgáltatással egészítenék ki a családi kasszát. A megbízási szerződés ideális választás lehet azok számára, akik nem folyamatos munkavégzést, hanem eseti vagy projektalapú feladatokat vállalnak GYED vagy GYES mellett. Az egyik legbiztonságosabb forma a GYED vagy GYES melletti munkavégzésre a részmunkaidős alkalmazotti jogviszony.

Ebben az esetben az édesanya munkaszerződéssel, bejelentett munkavállalóként dolgozik, jellemzően heti 4-6 órás időbeosztásban.

tags: #gyed #mellett #penzkereses