A munkavégzésre irányuló jogviszonyok sokfélesége gyakran okoz dilemmát a munkavállalók és a munkáltatók számára egyaránt. Különösen igaz ez akkor, amikor váratlan helyzet, például betegség miatt keresőképtelenné válunk, és a táppénz igénylése kerül szóba. Ebben a cikkben részletesen utánajárunk, hogyan alakul a táppénzre való jogosultság és annak összege, ha megbízási szerződéssel végezzük munkánkat, összehasonlítva azt a hagyományos munkaviszonnyal.
Munkaviszony vs. megbízási szerződés: Az alapvető különbségek
Múltkori cikkünkben áttekintettük, hogy az egyes munkavégzésre irányuló jogviszonyok - munkaviszony, megbízási, vagy vállalkozási szerződéssel végzett munkavégzés - milyen jellemzőkkel bírnak, milyen jövedelemre számíthatunk, milyen jogi garanciák vannak. A mai cikkben folytatjuk az összehasonlítást, hiszen ha valóban hosszú távra gondolkodik valaki, akkor az olyan élethelyzetekre is gondol a munkavégzési forma megválasztásánál, amikor valamilyen oknál fogva nem tud dolgozni, hiszen élni ekkor is kell valamiből.
Munkaviszony esetén a biztosítottnak minősülünk, így a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhetünk, ami a természetbeni ellátásokon túl kifejezetten a pénzbeli ellátások igénybe vétele miatt fontos. Egy esetleges keresőképtelenség esetén táppénz igénybevételét jelenti, s gyermek születése esetén az anyasági ellátások folyósítását.
A betegség miatti keresőképtelenség első 15 munkanapjára betegszabadságot vehet igénybe az arra jogosult munkavállaló, de fontos tudni, hogy a betegszabadság kizárólag a munkavállaló saját betegsége esetén jár, s ennek összege a munkabér alapján kalkulált távolléti díj 70%-a. Amennyiben a 15 nap betegszabadság után még mindig nem keresőképes a munkavállaló - vagy ha esetleg nem saját betegsége, hanem például gyermeke betegsége miatt keresőképtelen - táppénz illeti meg. A táppénz összegét több tényező befolyásolja, így konkrét összeget általánosságban sem lehet írni, ám az összege maximalizálva van, táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének harmincad részét.
Mindemellett ha munkavállalóként gyermeket szülünk, a jogosultsági feltételek teljesítése esetén CSED-re, GYED-re is igényt tarthatunk, melynek összege szintén a korábbi keresethez igazodik. Látható tehát, hogy a hatályos TB szabályok ismeretében, okosan előre tervezve, arra az időszakra, amikor nem tudunk dolgozni, nem maradunk teljesen jövedelem nélkül.
Ugyanez egy megbízási szerződéssel végzett tevékenység vagy KATA esetén már máshogy néz ki egy kicsit, így érdemes az ilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyt választóknak előre alaposan tájékozódni!
A megbízási szerződés sajátosságai a táppénz szempontjából
A megbízási szerződés alapján személyesen munkát végző személy betegszabadságra nem lesz jogosult, mert az csak munkaviszonyban jár. Amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, biztosítottá válik, a táppénzjogosultsága is keletkezik. 2020-ban a 161.000,- Ft-os minimálbérre tekintettel ez az összeg minimum havi 48.300,- Ft-os jövedelem, tehát ennyi, vagy e feletti havi jövedelem esetén számíthatunk táppénzre, s a többi ellátásra.
Amennyiben a havi / napi megbízási díj nem éri el az előzőekben említett összeget, akkor a megbízott nem számít biztosítottnak, így sem táppénzre, sem gyermekvállalás esetén CSED-re, sem GYED-re nem lesz jogosult.
A megbízási szerződés alapján munkát végző személy járulékalapot képező jövedelme a megbízási díj költségekkel csökkentett része. A költségelszámolás történhet tételesen, illetve 10 százalék költséghányad alapján. A költséghányad figyelembevételével a megbízott havi járulékalapot képező jövedelme 90.000 forint, ami 2023. december 1. előtt, illetve a december 1-jén történt minimálbér-emelés után is meghaladja a minimálbér 30 százalékát.
A leírtak alapján mindkét jogviszonyában biztosításra kötelezett, s ez alapján táppénzre is jogosult. A táppénzre való jogosultságát, a táppénzének összegét, mértékét, folyósításának időtartamát jogviszonyonként külön-külön kell elbírálni.
A táppénz a keresőképtelenség időtartamára jár. Figyelemmel kell lenni azonban az Eb-tv. 46. §-a (2) bekezdésének szabályára, amely kimondja, hogy aki részére betegszabadság jár, táppénzre legkorábban a betegszabadságra való jogosultság lejártát követő naptól jogosult. A munkaviszonyban álló személy részére a betegség miatti keresőképtelenség tartamára évenként az Mt. alapján tizenöt munkanap betegszabadság jár. Erre tekintettel e jogviszonyában 2024. január 24-től február 13-ig betegszabadságra, 2024. február 14-től táppénzre jogosult. A megbízási jogviszonyban táppénzre a keresőképtelensége első napjától jogosult, és biztosítása a táppénzfolyósítás időtartama alatt is fennáll.
Hogyan határozzuk meg a táppénz alapját?
A táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári évben elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem (jövedelem) naptári napi átlaga alapján kell megállapítani. Ha a biztosított az előzőekben megjelölt időtartam alatt nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdőnapját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján kell megállapítani.
A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos.
Előfordulhat, hogy a biztosított a fentiek szerinti, ún. irányadó időszakban nem rendelkezik táppénzalapként meghatározott jövedelemmel. Ilyenkor táppénzét - fő szabály szerint - a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve azt az esetet, ha a szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelme nem éri el a minimálbért.
A táppénz alapját képező naptári napi átlagjövedelem kiszámításánál az Eb-tv. 48. §-ának (1) bekezdésében meghatározott osztószámokat kell figyelembe venni. Az osztószám megállapításánál az Eb-tv. 48. §-ának (2), illetőleg (3) bekezdésében említett időszakban (lásd fenn) kifizetett nem rendszeres jövedelem naptári napi összegének megállapításánál a nem rendszeres jövedelem összegét annak az időtartamnak naptári napjai számával kell elosztani, amelyre tekintettel azt kifizették.
Többes jogviszony és táppénz
Az Eb-tv. külön rendelkezést tartalmaz az ún. többes jogviszonyokra. Eszerint több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani. Ez a szabály arra az esetre is érvényes, ha a több biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál fennáll.
Ha pedig a biztosított táppénzre jogosultsága a megszűnt biztosítása és a keresőképtelenség bekövetkezésekor fennálló újabb biztosítása alapján is megállapítható, akkor táppénzre csak az újabb biztosítása alapján jogosult.
Annak, aki egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban kötelezett egészségbiztosítási járulék fizetésére, a táppénz, illetőleg a terhességi-gyermekágyi segély vagy a gyermekgondozási díj iránti igényét annak a munkáltatónak kell elbírálni, és az ellátást folyósítani, amelyiknél társadalombiztosítási kifizetőhely működik.
632. A köpölyözés veszélyei
Összegzés és tanácsok
Összefoglalva tehát: a sokféle munkavégzésre irányuló jogviszony és verzió közül nem elég csak a várható jövedelem alapján dönteni, hiszen a kérdés ennél sokkal összetettebb. A jelenben megkereshető összeg mellett a hosszú távú tervezés, az egyéni életcélok, az egészségi helyzet és a családalapítási tervek is befolyásolhatják, hogy vajon mi az optimális megoldás.
A megbízási szerződés választása esetén kiemelten fontos tisztában lenni azzal, hogy a táppénzre való jogosultság feltétele a minimálbérhez kötött jövedelem elérése. Amennyiben ez nem teljesül, a keresőképtelenség idejére nem jár táppénz, ami jelentős anyagi nehézséget okozhat.
Fontos megjegyezni, hogy a jogszabályok változhatnak, ezért mindig érdemes naprakész információkat szerezni a hivatalos forrásokból, vagy szakértő (pl. TB-szakértő, ügyvéd) segítségét kérni.