A polgári jogi igény érvényesítésének lehetősége a büntetőeljárás során kiemelt jelentőséggel bír, hiszen ezáltal a sértett lehetőséget kap arra, hogy kártérítést kapjon az elszenvedett sérelmekért. A Be. 51. § (1) bekezdés h) pontja alapján a sértett jogosult arra, hogy a bírósági eljárásban magánfélként polgári jogi igényt érvényesítsen, valamint a nyomozás során erre vonatkozó szándékát bejelentse.
Ezen rendelkezésből is kitűnik, hogy a polgári jogi igény érvényesítésére csak a bírósági eljárásban, a vádemelést követően kerülhet sor. Ahogy a tárgyalás meneténél láttuk, alapvetően a vád lényegének ismertetését követően számít a jogalkotó a polgári jogi igény előterjesztésére.
A polgári jogi igény érvényesítésének folyamata
A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (továbbiakban: Be.) új szerkezete, új jogintézményei, a meglévő jogintézmények eltérő értékelése, az eddig megszokottól eltérő elnevezése, a korábbról megőrzött rendelkezések eltérő tartalmú szabályozása, nem utolsósorban a törvény terjedelmének a korábbi, 1998. évi XIX. törvényhez képest jelentősen megnövekedett volta indokolttá tette a "Büntetőeljárás" című tankönyv negyedik kiadásának elkészítését. A változások érintik a polgári jogi igények érvényesítésének folyamatát is.
A törvényességi felügyeleti eljárás elektronikus úton történő kezdeményezése, és az eljárás során a kérelmek, beadványok benyújtása űrlappal történik. Figyelem! Ne az elektronikus igazolásban lévő html fájlt mellékelje, hanem a teljes es3 kiterjesztésű e-aktát, különben az igazoláson lévő elektronikus aláírás elvész.
Az elektronikus aláírás használata kulcsfontosságú. Amennyiben a kérelmező és a cég nem jogi képviselővel jár el, a Pp. rendelkezései vonatkoznak rájuk. Ha a kérelmező hatóság, ügyészség, kamara, használhat szervezeti aláírást is. Ha a felet jogi képviselő képviseli (tekintve, hogy a jogi képviselő eljárására a cégbejegyzési eljárás szabályai vonatkoznak), minősített elektronikus aláírás használata szükséges.
A Céginformációs Szolgálat a kérelmet az alábbi szempontok alapján vizsgálja: informatikai szempontból (az elektronikus aláírás hitelessége, az adatok sértetlensége, az időbélyegző dátuma és hitelessége vonatkozásában) és formai szempontból a 24/2006. (V. 18.) IM rendelet 10/A. pontja szerint. Ha a kérelem informatikai és formai szempontból szabályszerűen került benyújtásra, a Céginformációs Szolgálat haladéktalanul továbbítja az illetékes cégbírósághoz. A Céginformációs Szolgálat a kérelem megérkezéséről, és arról, hogy azt továbbította a cégbírósághoz, a kérelem cégbírósághoz való sikeres továbbításával egyidejűleg elektronikus igazolást küld a félnek. Ha a kérelem és mellékletei informatikai vagy formai szempontból hibásak vagy hiányosak, a Céginformációs Szolgálat az iratokat az elektronikus igazolással együtt visszaküldi.
Egyéb kérelmező esetén a cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárás során hozott végzéseket, egyéb iratokat a kérelmező által az űrlapon megadott elektronikus levélcímére küldi meg. Ha a cégbíróság a cég vezető tisztségviselőjével szemben pénzbírság intézkedést alkalmazza, a végzését a vezető tisztségviselő részére postai úton kézbesíti.
A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) 5. § (2) bekezdése alapján az államigazgatási szerv, így a Kormányhivatal is digitális szolgáltatás nyújtására köteles szerv. A 6. § (1) bekezdés értelmében Magyarországon a felhasználó jogosult arra, hogy a digitális szolgáltatást biztosító szervezet előtti ügyét - az e törvényben meghatározott módon - digitálisan intézze. A 18. § (1) bekezdése értelmében a felhasználó - törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a digitális szolgáltatást biztosító szervezet előtt az ügyei digitális térben történő intézése során ügyintézési cselekményeit e törvény szerint, elektronikusan végzi, nyilatkozatait elektronikus úton teszi meg.
Az e-Papír szolgáltatás célja, hogy azokban az eljárásokban vagy egyszerű ügyekben is legyen lehetősége az ügyfélnek beadványát elektronikus úton továbbítani a hatóság felé, amelyeket - gyakoriságuk vagy egyéb ok miatt - nem indokolt űrlapbenyújtás-támogatási szolgáltatással (ÁNYK, IFORM) támogatni. Az e-Papír általános célú, szabad szöveges felület, melyen keresztül az ügyfél elektronikus úton el tudja juttatni beadványait a digitális szolgáltatás nyújtására köteles szervek részére.
A Rendelkezési Nyilvántartás a személyek e-ügyintézésre vonatkozó rendelkezéseit tartja nyilván és azt az arra jogosultak felé megismerhetővé teszi. A szolgáltatás célja, hogy az állampolgárok - és később fokozatosan a szervezetek - számára lehetővé tegye rendelkezéseik megtételét, elsősorban az azonosítási és kapcsolattartási módokra, illetve egyéb elektronikus szolgáltatások igénybevételére vonatkozóan.
A természetes személy biztonságos kézbesítési címe az elektronikus tárhely, amelyhez hozzáférést biztosít a Ügyfélkapu+ vagy a DÁP alkalmazás. Ide küldött hivatalos küldemények joghatályosak és a postai kézbesítéssel azonos joghatállyal bírnak. Az elektronikus tárhelyre érkező küldeményekről az ügyfél értesítést kap az általa megadott értesítési módon (pl. SMS, e-mail).
Ha a természetes személy ügyfél nem ad meg hivatalos elérhetőséget, úgy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv - ha azt az ügyfél ügyintézési rendelkezésében nem zárta ki - megkísérelheti az ügyfél által ismert elektronikus elérhetőségére (pl. e-mail címére, telefonszámára) történő tájékoztatást. Ha az ügyfél az elektronikus ügyintézést biztosító szervnek címzett nyilatkozatában elektronikus levelezési címét, rövid szöveges üzenet (sms) fogadására alkalmas telefonszámát vagy más, elektronikus úton való kapcsolattartásra alkalmas elérhetőségét feltüntette, és ettől eltérő ügyintézési rendelkezést nem tett, úgy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv jogosult ezen az elérhetőségen tájékoztatási jellegű kapcsolatot tartani az ügyféllel. Ha az ügyfél hivatalos elérhetőséggel is rendelkezik, úgy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv elsősorban a hivatalos elérhetőségen tart kapcsolatot az ügyféllel.
Ha olyan ügyben, ahol az elektronikus ügyintézés nem kizárt, jogszabály az ügyféltől tény vagy adat igazolására papír alapú irat, okirat vagy más beadvány eredeti példányának benyújtását követeli meg, törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet ettől kifejezetten eltérő rendelkezése hiányában elektronikus ügyintézés esetében az ügyfél a beadvány hiteles elektronikus másolata benyújtásával teljesíti ezt a kötelezettséget.
Ha valamely jognyilatkozat tekintetében jogszabály írásba foglalást vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalást követel meg, úgy a Rendelkezési Nyilvántartásban tett nyilatkozat e követelményt teljesíti.
Az ügyfél jogosult a kormányhivatalok ügyfélszolgálatain, különösen a kormányablakokban, vagy elektronikus úton az ügye viteléhez, illetve nem elektronikus úton is az elektronikus ügyintézéshez szükséges tájékoztatást kérni és kapni.
A polgári jogi igény visszavonása
A polgári jogi igény visszavonására vonatkozóan a jogszabályok nem tartalmaznak külön rendelkezéseket. Azonban, ha a sértett úgy dönt, hogy nem kívánja tovább érvényesíteni polgári jogi igényét, azt a bírósági eljárás során bármikor megteheti. Ez általában egy írásbeli nyilatkozatban történik, amelyet a bírósághoz kell benyújtani.
Fontos megjegyezni, hogy a polgári jogi igény visszavonása nem érinti a büntetőeljárás további menetét. A büntetőeljárás akkor is folytatódik, ha a sértett visszavonja polgári jogi igényét.
A cégeljárások és az elektronikus ügyintézés
A cégeljárások során az elektronikus ügyintézés egyre inkább előtérbe kerül. A gazdálkodó szervezet felhasználó - törvény eltérő rendelkezése hiányában a nyilvántartásba vételét, ha a gazdálkodó szervezet működéséhez jogszabály által rendszeresített nyilvántartásba vétele nem kötelező, létrejöttét követő nyolc napon belül - köteles hivatalos elérhetőségként bejelenteni a rendelkezési nyilvántartásba az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét (a továbbiakban: hivatalos elérhetőség), amely lehet ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatási cím, vagy ePosta elérhetőség.
Az ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatást, mint szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatást a Kormány köteles biztosítani, a kijelölt szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltató útján. A Kormány 2026. december 31-ig a 2024. augusztus 31-én hatályos E-ügyintézési törvény szerinti, nemzeti szinten elismert, bizalmi szolgáltatásnak nem minősülő biztonságos kézbesítési szolgáltatást nyújtja a 45. § (1) bekezdés b) pontja szerint szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásként.
A gazdálkodó szervezet az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló - (1) bekezdés szerinti - hivatalos elérhetőségének megváltozását a változás időpontjának megjelölésével bejelenti a rendelkezési nyilvántartásba.
A Kormányhivatal az adatok biztonságát az általa üzemeltetett elektronikus szakrendszerekben azáltal biztosítja, hogy informatikai rendszere és hálózata egyaránt védett a számítógéppel támogatott csalás, kémkedés, szabotázs, vandalizmus, tűz és árvíz, továbbá számítógépvírusok, számítógépes betörések és szolgáltatásmegtagadásra vezető támadások ellen. A Kormányhivatal csak a jogszabályban az adatok megismerésére felhatalmazott szervek részére továbbít személyes adatokat.
Előre nem tervezett üzemszünet vagy az elektronikus ügyintézés korlátozott működőképességét okozó esemény (a továbbiakban együtt: üzemzavar) bekövetkezése esetén a Kormányhivatal az üzemzavar bekövetkezését követően haladéktalanul az elektronikus ügyintézés elérhetőségére szolgáló felületen, a magyarorszag.hu honlapon, valamint saját honlapján köteles soron kívül tájékoztatást közzétenni, továbbá értesíteni az Elektronikus ügyintézési Felügyeletet. A Kormányhivatal az elvégzett tevékenységekről, illetve az üzemzavarokról köteles az elektronikus ügyintézési felületen és a magyarorszag.hu felületen is elérhető nyilvántartást hozzáférhetővé tenni.
A jogi személy más jogi személyekkel összeolvadás vagy beolvadás útján egyesülhet. Összeolvadásnál az összeolvadó jogi személyek megszűnnek, és új jogi személy jön létre általános jogutódlás mellett. Az egyesülésben részt vevő jogi személyek az egyesülési terv elfogadásáról külön-külön döntenek.
A jogi személy különválás vagy kiválás útján több jogi személlyé szétválhat. Különválás esetén a jogi személy megszűnik, és vagyona a különválással létrejövő több jogi személyre mint jogutódra száll át. A szétváló jogi személy jogutódjai - ideértve kiválás esetén a megmaradó jogi személyt is - a szétváló jogi személynek a szétválás előtt keletkezett kötelezettségeiért a szétválási terv rendelkezései szerint kötelesek helytállni.
A polgári jogi igények érvényesítése és visszavonása összetett folyamat, amelynek megértése elengedhetetlen a jogorvoslathoz. Az elektronikus ügyintézés térnyerése tovább egyszerűsíti és gyorsítja ezeket a folyamatokat.
A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) módosításaival a jogalkotó célja a polgári jogi igények érvényesítésének megkönnyítése és a jogorvoslati lehetőségek bővítése volt. A polgári jogi igény érvényesítése a büntetőeljárásban a sértettek számára biztosított jog, amely lehetővé teszi számukra, hogy kártérítést kapjanak az elszenvedett károkért. Azonban fontos tudni, hogy a polgári jogi igény visszavonása bármikor lehetséges, és ez nem befolyásolja a büntetőeljárás lefolytatását.
Fidesz-főzelék
tags: #gyed #igeny #visszavonasa