Táppénz és GYED folyósítása melletti lehetőségek

A gyermekvállalás, a betegség, illetve a munkával összefüggő baleset esetén az ellátások összege az ellátás igénybevételéhez legközelebbi időszak jövedelme alapján kerül megállapításra, így mind a béremelés, mind a minimálbér növekedés hatása érvényesül az ellátások összegében. Az egészségbiztosító, a NAV által átadott jövedelemadatok alapján állapítja meg az ellátások összegét, így megszűnik a foglalkozatók (egészségbiztosító és NAV felé történő) kettős adatszolgáltatása. A csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj akkor is folyósítható, ha az ellátás ideje alatt a korábban végzett munkáért jövedelem kerül kifizetésre.

Az egészségügyi kormányzat célul tűzte ki, hogy a kieső jövedelmet gyermekvállalás, vagy betegség esetén lehetőség szerint a jövedelmi helyzethez közel álló szinten pótolja, így biztosítva védelmet a családok, munkavállalók számára. Fontos feladatnak tekinti a lakosság és a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentését is, mindezek mellett megőrizve a GYED extra pozitív intézkedéseit, 2015. január 1-től egyszerűsödtek a táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, valamint a baleseti táppénz számítási szabályai.

Táppénz GYED melletti munkavégzés esetén

Egy édesanya, aki 2007. október 30-tól áll munkaviszonyban jelenlegi munkahelyén, és a gyermekei után TGYÁS-ban, GYES-ben, majd GYED-ben részesült, a GYED folyósítása mellett 2014. július 1-jétől munkába állt. Ebben az esetben a táppénz alapja és a jogosultság napjainak száma egyedi elbírálást igényel.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) alapján táppénzre az a személy jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik, és a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény hatálya alá tartozik.

A keresőképtelenség abban az esetben áll fenn jogilag, ha a biztosítottnak fennáll a munkavégzési kötelezettsége az orvos által igazolt keresőképtelenség napjain, munkát nem végez, munkabérben nem részesül. A fizetés nélküli szabadságon lévő biztosítottnak nem áll fenn munkavégzési kötelezettsége, így táppénzre sem szerezhet jogosultságot. A táppénzt elbíráló egészségbiztosítási szerv részére javasolt megküldeni a fizetés nélküli szabadság megszakítását kérő és engedélyező dokumentumot, tekintettel arra, hogy ezen adat nem szerepel a közhiteles nyilvántartásban.

A fizetés nélküli szabadság megszakítása és a munkába állás

Ha a munkavállaló a részére gyermeke nevelése, gondozása céljából engedélyezett fizetés nélküli szabadságának megszakítását kezdeményezi munkába állás végett, az Mt. előzetes bejelentési határidőt jelöl meg. Azaz a fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított 30. napon szűnik meg.

Kiemelendő, hogy hiába kíván a munkavállaló egyik napról a másikra munkába állni, erre a foglalkoztató hozzájárulása nélkül nincs módja, mivel az Mt. 30 napos bejelentési határidőt ír elő. Azonban a foglalkoztató dönthet úgy a munkavállaló kérésére, hogy a megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított 30 napnál korábbi időpontot is engedélyez. A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett kiadni - a gyermek gondozása miatti távollét tipikusan ilyen ok -, akkor az ok megszűnésétől számított 60 napon belül ki kell adni.

Keresőképtelenség megállapítása várandósság esetén

A „9”-es kódú veszélyeztetett terhesség esetén vizsgálja az orvos, hogy adott munkakört el tudja-e látni az adott várandós kismama. Az összes körülményt figyelembe véve dönt az orvos arról, hogy ha az egyik munkakörben keresőképtelen a munkavállaló, akkor egy másik munkakörben - pl. távmunkában - képes-e dolgozni.

Amennyiben az orvos keresőképtelennek minősíti a várandóst, a keresőképtelenség első napjától táppénzre lehet jogosult, amennyiben megfelel a táppénz jogosultsági feltételeinek. A táppénz időtartama függ attól, hogy mennyi a folyamatos biztosítási ideje és van-e táppénz előzménye, vagyis kapott-e az időszakot megelőző egy évben táppénzt.

A pénzbeli ellátások számítási módja és feltételei

2015. január 1-től egyszerűsödtek a táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, valamint a baleseti táppénz számítási szabályai. A pénzbeli ellátások alapját a NAV-hoz bevallott jövedelemadatok alapján állapítják meg a kifizetők. Megszűnik a különbségtétel a rendszeres és nem rendszeres jövedelmek között, a nem rendszeres jövedelmek (pl. a jutalom, prémium, stb.) a rendszeres jövedelemmel azonos módon, teljes összegben az ellátás meghatározásának alapját képezik.

Táppénz és gyermekgondozási díj alapjának kiszámítása

2015. január 1-től a táppénz és a gyermekgondozási díj összegének meghatározásához meg kell állapítani, hogy az igénylő rendelkezik-e a táppénzre, gyermekgondozási díjra jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva 180 naptári napi jövedelemmel. A táppénz és a gyermekgondozási díj összegének megállapításánál jövedelemként kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló munkaviszonyában elért, a személyi jövedelem-adóelőleg megállapításához, az állami adóhatósághoz bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.

Ha nincs 180 naptári napi jövedelem, de van legalább 120 naptári napi jövedelem, akkor ez alapján kell megállapítani az alapokat, amennyiben az igénylő rendelkezik legalább 180 nap folyamatos biztosítási idővel. Ha sem 180, sem 120 napnyi jövedelem nem áll rendelkezésre, akkor vizsgálni kell a 180 nap folyamatos biztosításban töltött időt. Amennyiben ez megvan, az alap legalább 30 napnyi tényleges, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelem alapján kerül megállapításra.

Ha a biztosítási idő sem elegendő, a táppénzt és a gyermekgondozási díjat a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a tényleges vagy szerződés szerinti jövedelem kevesebb a minimálbérnél. Abban az esetben, ha az igénylő legalább 180 napig táppénzben, baleseti táppénzben, CSED-ben/TGYÁS-ban, GYED-ben részesült, az ellátások naptári napi alapját az utolsóként megállapított ellátás alapjának figyelembevételével kell megállapítani, összehasonlítva a szerződés szerinti jövedelemmel, és a kedvezőbbiket kell folyósítani.

A csecsemőgondozási díj (CSED)

A terhességi-gyermekágyi segély megnevezése 2015. január 1-től megváltozott, azóta csecsemőgondozási díj (CSED) jár a kismamáknak. A CSED ugyanazon személyeknek, ugyanolyan jogosultsági feltételek mellett jár, mint korábban a terhességi-gyermekágyi segély. A CSED mértéke 70%.

A gyermekápolási táppénz

A gyermekápolási táppénz a munkavállaló szülőnek 12 éven aluli gyermeke betegsége alatt járó ellátás. A biztosított, és társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett szülő jogosult rá, ha a 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekének ápolása miatt orvos által igazoltan keresőképtelenné válik. Amennyiben a beteg gyermek 12-18 év közötti, akkor ezen beteg gyermek ápolása esetén csak méltányosságból állapítható meg a szülőnek gyermekápolási táppénz.

Ki jogosult gyermekápolási táppénzre?

• Az anya, aki kórházi ápolás alatt álló egy évesnél fiatalabb gyermekét szoptatja.
• A szülő, abban az esetben, ha tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket saját háztartásában neveli.
• A szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelésének időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben.

A gyermekápolási táppénz összege a szülő jövedelme alapján megállapított naptári napi alap 60%-a, ha a szülő az ellátásra való jogosultságot megelőzően legalább 730 nap folyamatos biztosítási idővel rendelkezik, és 50%-a, ha a szülő 730 napnál kevesebb folyamatos biztosítási idővel rendelkezik, illetve a gyermek fekvőbeteg gyógyintézeti ellátásának időtartama alatt. A táppénz maximálisan folyósítható naptári napi összege a minimálbér kétszeresének harmincad része, 2026-ban napi bruttó 21 520 Ft.

Gyermekápolási táppénz időtartama és igénylése

A gyermekápolási táppénz folyósításának időtartama elsődlegesen a beteg gyermek életkorától függ, illetve attól, hogy a szülő egyedülállóként neveli-e a gyermeket.

A gyermekápolási táppénz iránti igényt a kérelem benyújtásának napjától visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet érvényesíteni. Az ellátás iránti kérelmet a biztosítottnak a foglalkoztatójához kell benyújtania a "Kérelem gyermekápolási táppénz iránt" elnevezésű nyomtatványon.

Pénzbeli ellátás folyósítása halálozás esetén

Azokban az esetekben, amikor a táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult az ellátás iránti kérelmének benyújtása előtt elhalálozott, a hozzátartozók is igényelhetik azt a táppénzt, baleseti táppénzt, amire az elhunyt életében jogosult lett volna.

Abban az esetben, amikor a gyermekgondozási díj folyósítása alatt a gyermek meghal, a korábbi szabályozás értelmében a szülő jogosultsága a gyermek halálával általában megszűnt. A mai szabályozás szerint, ha a gyermek meghal, a szülő még bizonyos ideig jogosult lehet az ellátásra.

tags: #gyed #folyositasa #melletti #tappenz