Az influenza a felső légutak vírusos fertőzése. Az egészséges emberek maguktól felgyógyulnak néhány napon belül, de a kisgyermekek, az idősebbek és a legyengült egészségi állapotban levők esetén szövődmény is kialakulhat. A betegség világszerte előfordul. Magyarországon a 2003 tavaszi influenzajárványban 430 ezer beteget regisztráltak. Az influenza vírusfertőzés: emberről emberre terjed és kezdődhet váratlanul. Elsődlegesen a levegőben lévő cseppek útján terjed, például köhögés vagy tüsszögés során. A fertőzést lappangási időszak követi, hiszen az első 1-2 napban nincsenek jelentős tünetek. A betegség kórokozója az influenzavírus, amelynek több típusa ismert. Az influenzavírus A nagyobb járványokat, súlyosabb megbetegedést okoz, egyes törzsei madarakat és sertéseket is fertőz. Az influenzavírus B ritkább, világjárványt nem okoz. A C típus leginkább gyermekközösségekben terjed, enyhe, náthaszerű megbetegedést okoz. A D típusú influenza pedig állatok között képes terjedni, eddig még nem mutatták ki emberben.
Az influenza rendkívül ragályos, kóros köhögés, tüsszentés útján terjed, illetve olyankor, ha nem mosunk kezet, miután az orrból, illetve a garatból jövő váladékkal érintkezett a kezünk. A cseppfertőzés nem feltétlenül köhögéssel, hanem nagymértékben tárgyak és kezeink közvetítésével terjed, emiatt nagyon fontos a rendszeres, lehetőleg fertőtlenítő hatású kézmosás. A rendszeres szellőztetés szintén csökkenti a fertőzés átadásának esélyét, mert a vírus aeroszol formájában is terjedhet.
Az influenza tünetei
Az influenza kezdeti tünetei a magas láz - a 38°C vagy e fölötti láz tipikus, ám egyeseknél ennél alacsonyabb maradhat a testhőmérséklet; hidegrázás, borzongás; rossz közérzet, gyengeség; fejfájás; izomfájdalom; torokfájás; ritkábban emésztőszervi panaszok (hányás, hasmenés) és kötőhártya-gyulladás. Ezeket követik később a felső légúti tünetek: kínzó, fullasztó és erősödő száraz köhögés, későbbi hurutos tünetek: orrfolyás, orrdugulás, váladékos köhögés. A megbetegedés lappangási ideje átlagosan 2 (1-4) nap. A tünetek többsége szövődménymentes esetben 1 hét alatt elmúlik, de a köhögés 2 hétig is eltarthat. Az influenzával járó fájdalmak és láz néhány napra ágynak döntik a beteget. A betegség sokkal több egyszerű „szezonális náthánál”. Bár a legtöbb ember néhány nap alatt átvészeli, a vírus rendkívüli változékonysága miatt évről évre új kihívások elé állítja az immunrendszert. A tünetek rendszerint hevesen kezdődnek, szinte órák alatt jelentkezik a levertség, a magas láz vagy az izomfájdalom - ez különbözteti meg leginkább az influenzát a megfázástól. Utóbbinál általában fokozatosan rosszabbodnak a panaszok, míg influenzánál a legelső nap sokszor a legmegterhelőbb. Az influenza tünetei életkoronként is különbözhetnek. Csecsemőknél és kisgyermekeknél influenza esetén gyakori tünet a hasmenés, az álmosság, valamint a fényérzékenység. Időseknél szegycsonttáji, mellkasi, légvételi fájdalommal is jelentkezhet a betegség. Krónikus betegek, csecsemők és idősek influenzájában előfordul, hogy a hurutosság az egyéb tünetek mellett annyira elenyésző, hogy betegben és orvosában fel sem merül a felső légúti vírusfertőzés lehetősége.
Az influenza elkülönítése más fertőzésektől: Az influenza és a megfázás, nátha között az egyik legjellemzőbb különbség, hogy míg az influenza tünetei hirtelen jelentkeznek, addig a náthás beteg állapota lassan rosszabbodik. Az influenza esetében igen magas láz alakul ki (jellemzen 38-40°C között), erős fejfájással és végtagfájdalommal, ugyanakkor rendszerint tüsszögés és orrfolyás nélkül. A megfázás esetén alacsonyabb láz vagy hőemelkedés alakul ki rendszerint, nem jellemző tünet az izomfájdalom vagy a fejfájás, ugyanakkor vezető panasz lehet a tüsszögés, köhögés. Az influenza tünetei sok átfedést mutatnak a koronavírus-fertőzés tüneteivel is, így biztosan elkülöníteni csak teszt elvégzésével lehet a két kórokozót. Ugyanakkor míg a előbbinél a száraz köhögés csak később jelentkezik és kifejezetten jellemző rá a magas láz, utóbbinál a köhögés jellemző panasz, míg a magas láz nem feltétlenül alakul ki.
Az influenza lehetséges szövődményei
A leggyakoribb szövődmény a hörghurut és a tüdőgyulladás. Utóbbit maga a vírus is okozhatja, vagy bakteriális felülfertőződés következménye lehet. megterheli a szívet, a tüdőt, felboríthatja az anyagcserét (cukorbetegség), ronthatja a vese-, máj- és vérképzőszervi betegségben szenvedők állapotát. Gyakrabban lépnek fel szövődmények - hörghurut, tüdőgyulladás - az immungyengeségben (daganatos betegek) szenvedőknél, az időseknél és a dohányosoknál. Az influenza általában 1-2 hét alatt magától gyógyul, a lábadozás azonban elhúzódó lehet. Gyakori az is, hogy az influenza következtében legyengült immunrendszer miatt felülfertőződés történik egy baktérium által (pl. fülgyulladás jön létre). Az influenza vírus kaput nyit a légutakat megbetegítő baktériumok előtt, így a tünetek lezajlását, változását körültekintően figyelni kell. Amennyiben a láz megszűnése után ismét lázas epizód következik, megváltozik a köhögés, mellkasi fájdalom jelentkezik, vagy az átmeneti javulást követően ismételt állapotromlás következik be, és egy hét múltán sem javul a beteg állapota, az a bakteriális felülfertődésre utalhat. Az influenza szövődményei felnőttek esetében: bakteriális tüdőgyulladás - rendszerint nem közvetlenül a vírus, hanem a bakteriális felülfertőződés alakít ki tüdőgyulladást; a krónikus hörghurut fellángolása, szív- és érrendszer: agyi keringészavar, szívinfarktus, toxikus sokk szindróma, agyhártyagyulladás és agyvelőgyulladás, veseelégtelenség. Szövődmények gyermekek esetében: fül-orr-gégészeti szövődmények, pl. gennyes középfülgyulladás, lázgörcs, vakbélgyulladás gyanúját keltő hasfájás, szívizomgyulladás és vázizomgyulladás. A krónikus betegek esetében az alapbetegség állapotromlása jöhet létre. Anyagcsere-betegségek (pl. cukorbetegség) esetén az állapot egyensúlyának felborulása alakulhat ki, asztma esetén a betegség fellángolása. A halálozási arány változó, függ az éves járvány súlyosságától és az adott évben terjedő vírusmutációtól. A legveszélyeztetettebb csoportok közé tartoznak az idősek, a kisgyermekek és azok, akik súlyos krónikus betegségben szenvednek, immunrendszerük gyenge. A legionárius betegség (Legionella okozta tüdőgyulladás) is könnyen összetéveszthető az influenzával, főleg a betegség korai szakaszában. Mindkettő járhat láz, hidegrázás, fejfájás, izomfájdalom, száraz köhögés és általános gyengeség tüneteivel. Ezért a kezdeti tünetek gyakran influenzaszerűek. De a súlyos tüdőgyulladás, gastrointestinalis tünetek és neurológiai jelek legionellára utalhatnak. A biztos diagnózishoz laboratóriumi vizsgálatok (pl. vizelet antigén, PCR) szükségesek, a két betegség elkülönítése érdekében.
Mit tehet Ön influenza esetén?
Az influenza akár egy hétig is tartó magas lázzal jár. A láz paracetamollal vagy ibuprofennel csillapítható, ezek recept nélkül is kaphatók. Fontos, hogy a lázas beteg sok folyadékot fogyasszon! Mindenképp orvoshoz kell fordulni, ha a magas láz egy hétnél hosszabb ideig áll fenn, ha mellkasi fájdalom, gyengeség vagy szokatlan fokú fáradtság jelentkezik. Ezek a tünetek tüdőgyulladást vagy szívizom-gyulladást jelezhetnek. A pihenés, ágynyugalom valóban kulcsfontosságú. Bár a modern élet sokszor arra kényszeríti az embert, hogy betegen is dolgozzon, az influenza nem az a betegség, amelyet „át lehet vészelni” két köhögéscsillapító mellett. A szervezet ilyenkor intenzív immunválaszban van, amit csak további megterheléssel gyengít, aki nem enged időt a regenerációra. A bőséges folyadékfogyasztás - víz, tea, leves - segíti a láz miatt fokozott folyadékvesztés pótlását, és csökkenti a kiszáradás kockázatát, ami különösen időseknél, gyermekeknél lehet veszélyes. Nem minden beteg tolerál lázcsillapítót egyformán. Akinek gyomorpanaszai vannak, általában jobban viseli a paracetamolt, míg annak, aki májbeteg, az ibuprofen lehet kedvezőbb - ez fontos biztonsági kérdés. Ha valaki véralvadásgátlót szed, bizonyos ibuprofen-tartalmú készítményekkel óvatosnak kell lennie. Influenza idején a patikákban kapható kombinált megfázás elleni készítmények is tartalmazhatnak lázcsillapítót, ezért nem szabad párhuzamosan több hasonló hatóanyagú gyógyszert szedni. Vannak otthoni praktikák, amelyek szelíden, de hatékonyan enyhítik a panaszokat. A párásítás segíti a felső légutak nedvesen tartását, így a száraz köhögés kevésbé ingerli a torkot. A mézes-citromos tea a torokfájást csillapíthatja - de fontos tudni, hogy egyéves kor alatt méz nem adható. A sós vizes orröblítés pedig sok embernél gyorsítja a gyógyulást, mert segít kiüríteni a váladékot az orrjáratokból. Igyon sok folyadékot! Az influenza könnyen kiszáradást okozhat, különösen akkor, ha lázzal vagy hányással, esetleg hasmenéssel jár, tehát biztosítsunk szervezetünk számára bőségesen folyadékot, de akkor is kiszáradhat, ha nem eszik vagy iszik rendesen. A csapvíz is megteszi, a különféle gyümölcslevek is jók, ugyanígy az ásványvíz, valamint a különféle sportitalok, gyógyteák. A mézzel ízesített gyógyteák, csillapíthatják a torokfájás okozta kellemetlen érzést. Abban az esetben, ha hányinger kerülgeti, érdemesebb apró hörpintésekkel inni a folyadékot, mert a nagy kortyoknak hányás lehet a vége. Tartózkodjon a koffeintartalmú italoktól, ugyanis a koffein vízhajtó hatású! A megfelelő folyadékfogyasztás segít nedvesen tartani az orr, a száj és a torok nyálkahártyáját. Továbbá segít a szervezetnek megszabadulni a felgyülemlett váladéktól. Tudni fogja, hogy elegendő vizet és folyadékot iszik, ha: rendszeresen kell vizelnie vizelete színe majdnem átlátszó vagy halványsárga Ha vizelete már mélysárgától borostyánsárgáig terjed, az annak a jele lehet, hogy kiszáradt. Igyon gyógyteát Számos gyógynövény természetes antivirális és antibakteriális tulajdonságokkal rendelkezik. A csillagánizs egy csillag alakú fűszer, amelyből hagyományosan az oszeltamivirt vonták ki. Az oszeltamivir-foszfát (ismertebb nevén Tamiflu) egy vényköteles gyógyszer, amelyet az influenza utáni gyógyulás felgyorsítására vagy az influenza megbetegedésének megelőzésére használnak. Vírusellenes tulajdonságai hatásosak bizonyos influenzavírusok ellen. Más gyógynövények és zöld leveles teák szintén csíraellenes és antioxidáns hatásúak. A gyógytea segíthet a szervezetnek leküzdeni az influenzavírust, illetve a forró gyógynövényital megnyugtatja a torkát és az orrmelléküregeket is. Készíthet influenza elleni gyógyteát csillagánizsból és más gyógynövényekből, például: zöld vagy fekete tea kurkuma friss vagy szárított gyömbér, vagy gyömbérpaszta friss fokhagyma szegfűszeg Édesítse a gyógyteákat tiszta mézzel. Kutatások igazolják, hogy a méz, a méhpempő és más méhészeti termékek természetes antivirális és antibakteriális tulajdonságokkal rendelkeznek. Sok filteres gyógytea is kapható szárított összetevőkből. Friss és szárított fűszernövényeket és fűszereket adhat az ételekhez is, hogy hasonló előnyöket érjen el. Kerülje az alkoholfogyasztást! Ha influenzás, ne fogyasszon alkoholt, mert az amellett, hogy vízhajtó hatású, még bódít is, nfluenza miatt pedig már eleve gyengeség, levertség és álmosság léphet fel. Ne dohányozzon! Hasznos az is, ha lehetőleg kerüli a dohányzást és a dohányzók közelségét, mert az tovább irritálhatja az orrot, a torkot és a tüdőt. Pihenjen sokat! Fontos, hogy pihenjen és többet aludjon, mint szokott, ha influenzás. Az alvás erősítheti az immunrendszert. Ez pedig segít a szervezetnek leküzdeni az influenzavírus. Tegye prioritássá az alvást, hogy mielőbb talpra álljon. A diéta nem ajánlott, a leves igen A gondos szülők már generációk óta tápláló levesekkel etetik gyermekeiket megfázás vagy influenza esetén. Vajon használ? Valószínűleg igen. Egy tanulmány szerint, a leves segít enyhíteni a felső légúti megbetegedések okozta tüneteket, egyben pótolja az elvesztett folyadékot és ásványi anyagokat. A meleg csirke- vagy marhacsontleves vagy zöldségekből készült erőleves fogyasztása jó módja annak, hogy hidratált maradjon. Segít fellazítani és megszüntetni az orr- és arcüregdugulást. A csontleves fehérjében és ásványi anyagokban, például nátriumban és káliumban is gazdag. A húsleves fogyasztása jó módja annak, hogy pótolja ezeket a tápanyagokat, amíg influenzás. Ráadásul a bevitt fehérje fontos az immunsejtek újjáépítésében is. Készíthet saját erőlevest, vagy vásárolhat kész fajtákat is, de mindenképpen keressen olyanokat, amelyekben kevés a nátrium (só). A húsleves egy részét lefagyaszthatja későbbi felhasználás céljából. A téli, járványos időszakban a megfelelő mennyiségű (és persze minőségű) táplálékkal ellátott szervezet jóval ellenállóbb a megbetegedésekkel szemben, és ha már a betegség jeleit mutatja, gyorsabban átvészelheti megfelelő étrenddel. Tehát érdemes a diétázást betegség alatt kerülni.
5 egyszerű és biztonságos otthoni gyógymód megfázás ellen
Mit tehet az orvos influenza esetén?
Az ön kezelőorvosa a jellegzetes tünetek és panaszok alapján állapítja meg az influenza diagnózisát. A tüdők feletti hallgatózás fontos a tüdőgyulladás felismeréséhez. Ha az influenza hosszan elhúzódik, vagy a beteg nehézlégzést, sípoló légzést, tartós köhögést tapasztal, akkor az orvos dönthet úgy, hogy szükséges a spirometriás vizsgálat a háttérben meghúzódó krónikus tüdőbetegség kizárására vagy igazolására. Gyermekeknél a füleket is megvizsgálják. Orvosa az influenza kezelésére vírusellenes szert írhat fel, zamivirt, melyet öt napon át naponta kétszer kell inhalálni. Ha a tünetek kezdetétől számított 2-4 napon belül megkezdődik a kezelés, akkor a szer másfél nappal meggyorsítja a tünetek múlását. Alig van mellékhatása. A zamivir helyett oseltamivir is használható, tabletta formában kapható és öt napon át napi kettőt kell bevenni. A tünetek enyhítésére amantadin is adható, ez a gyógyszer az influenza megelőzésére is használható. Időnként kellemetlen mellékhatásokat okoz: szédülést, álmatlanságot, néha vizelési nehézséget. Csak az "influenza A" vírus ellen hatékony. Az influenza kezelése során sokan kérdezik, hogy szükség van-e antibiotikumra. A válasz egyértelműen: önmagában a vírusfertőzésre nem. Az antibiotikum csak akkor indokolt, ha igazolt vagy feltételezhető bakteriális felülfertőződés alakult ki. A túl korán elkezdett, felesleges antibiotikumos kezelés nem gyorsítja a gyógyulást, ugyanakkor mellékhatásokat és rezisztenciát okozhat.
Az influenza megelőzése
A megelőzés tekintetében a védőoltás a legfontosabb eszköz. Bár néhányan még mindig tartanak attól, hogy az oltás „megbetegít”, ez tévhit: a vakcina inaktivált vagy alegység alapú, tehát nem képes fertőzést okozni. A szervezet immunválasza azonban okozhat átmeneti, enyhe tüneteket - például karfájdalmat vagy 1-2 napos hőemelkedést -, ezek természetes reakciók. Az oltás különösen eredményes azoknál, akik súlyosabb lefolyású influenzára hajlamosak, mert jelentősen csökkenti a kórházi kezelés és a halálozás kockázatát. A védekezés másik fontos eleme a higiéné. A kézmosás egyszerűnek tűnik, mégis döntő jelentőségű: a vírus órákon át túlélhet a kilincsen, a telefon érintőfelületén vagy a tömegközlekedés kapaszkodóján. Ha valaki betegen köhög, tüsszent, a cseppek könnyen odakerülhetnek ezekre a felületekre, ahonnan a kezünkkel továbbvisszük a szemünkhöz, orrunkhoz. Járványos időszakban kerülni kell a zárt helyeket, tömegeket. A beteg pár napig maradjon otthon, de legalábbis védje környezetét azzal, hogy zsebkendőbe köhög, tüsszent vagy maszkot hord. A megelőzés másik módja az évente felvehető influenza elleni oltás. Az oltóanyagban a vírus részecskéi vannak, ezek nem okoznak betegséget, hanem "felkészítik" az immunrendszert az influenza elleni védekezésre. Javasolt oltani a munkájuk miatt veszélyeztetetteket, azokat a várandósokat, akiknek a szülés az influenza szezonra esik és a fiatal csecsemőket 6 hónapos kor felett. A 60 év felettiek és a tartós betegségben szenvedők számára térítésmentes oltóanyag áll rendelkezésre. A kórokozó változékonysága miatt, minden évben új oltóanyagot állítanak elő és az oltást is minden évben meg kell ismételni. Az oltás helyén rövid ideig tartó, kisebb fájdalom jelentkezhet. Az influenza elleni legfontosabb védelmi eszköz a védőoltás. Az éves influenza elleni védőoltás segít a vírus elleni védekezésben, csökkenti a betegség súlyosságát, és minimalizálja a halálesetek számát. Személyes higiénia: A kézmosás rendszeres gyakorlása, alkoholos kézfertőtlenítő használata kulcsfontosságú. Távolságtartás és maszk használata: A szoros fizikai kontaktusok minimalizálása, különösen zsúfolt helyeken vagy járvány idején.
Az influenza diagnosztizálása: A diagnózis a járványügyi helyzet ismeretében, a tünetek és a fizikai vizsgálat alapján állítható fel. Bizonyos esetekben a kezelőorvos az orrból vagy a garatból mintát vehet, és gyorsteszttel vagy laboratóriumban különböző módszerekkel kimutathatják az influenzavírust, így a COVID-19-fertőzés gyanúja is kizárható. Idős vagy a tüdőmegbetegedésére utaló jeleket mutató személyeknél mellkasröntgent végezhetnek a vírusos tüdőgyulladás kizárása vagy megerősítése érdekében.
A gyömbér antioxidáns, antimikrobiális és gyulladásgátló tulajdonságokkal rendelkezik. Használata előnyös többek között az izomfájdalom csökkentésére és az émelygés kezelésére. Készítsen teát néhány szelet nyers gyömbérgyökér forrásban lévő vízben párolásával. Amellett, hogy hidratál, csillapíthatja az izomfájdalmat, enyhítheti a torokfájást és csökkentheti a hányingert, ha van. A méznek számos antibakteriális és antimikrobiális tulajdonsága van. A citromos teában való méz fogyasztása enyhítheti a torokfájást, és köhögéscsillapítóként is működhet. Soha ne adjon mézet 12 hónaposnál fiatalabb gyermeknek, mert botulinum spórákat tartalmazhat. Bár általában ártalmatlanok az idősebb gyermekek és felnőttek számára, a csecsemők immunrendszere nem képes megküzdeni velük. A fokhagyma allicin vegyületet tartalmaz, amely antimikrobiális és esetleg vírusellenes tulajdonságokkal rendelkezik. A fokhagyma étrendjéhez való hozzáadása csökkentheti a megfázás tüneteinek súlyosságát. Egyes kutatások szerint ez még segíthet abban is, hogy elkerülje a betegséget. Illatos virágkivonatok a gyógyuláshoz: Bíbor kasvirág (Echinacea), dél-afrikai muskátli és bodza. Az amerikai őslakosok régóta használják gyógyászati célokra az echinacea gyógynövény virágos hajtását és gyökerét. Hatóanyagai közé tartoznak a flavonoidok, olyan vegyületek, amelyek számos terápiás hatással bírnak a szervezetre. Például a flavonoidok erősíthetik az immunrendszert és csökkenthetik a gyulladást. Bizonyítékok szerint az echinacea segíthet megelőzni a megfázást, de nem valószínű, hogy lerövidíti azt. Egy 2020-as tanulmány azt sugallja, hogy az echinacea szedése segíthet a gyermekek megfázásos tüneteinek kezelésében. A dél-afrikai muskátli (Pelargonium sidoides) hatékony a légutakat érintő vírusfertőzésben, mert speciális, vírusellenes, és a vírustámadás miatt legyengült immunrendszert támogató hatású gyógynövény. Belsőleges oldatos cseppek formájában echinacea, vagy dél-afrikai muskátli (Kaloba) cseppeket patikában is beszerezhet. Egyes tanulmányok pedig arra utalnak, hogy a bodza-kiegészítők segíthetnek enyhíteni a felső légúti fertőzések és az influenza tüneteit. Támogassa az immunrendszerét. Az immunrendszer támogatása hosszú távon megóvhat más betegségektől és a súlyosabb tünetektől. Legalább 7 órá éjszakai alvás, változatos és tápláló étrend követése, rendszeres testmozgás, az influenza elleni védőoltásra vonatkozó irányelvek követése a téli időszakban különösen hasznos lehet.
Az influenza A és B vírusok egyaránt felelősek az évente jelentkező szezonális járványokért, ám az A típus gyakran súlyosabb és változékonyabb. Az influenza A vírus számos alfajra oszlik, melyeket az antigénkombinációk alapján különböztetnek meg, például H1N1 vagy H3N2. Ezek az antigének a vírus felületén található fehérjék, amelyek befolyásolják az immunrendszer reakcióját. Az vírus A típusa okozza a legkomolyabb panaszokkal és legsúlyosabb szövődményekkel, pl. tüdőgyulladással járó világjárványokat. Az influenza B rendszerint kisebb intenzitású, regionális szinten jelentős járványokkal jelentkezik, és a vírus genetikai változékonysága is kisebb mértékű. A B típusnak nincs alfaja, de két vonalra (Yamagata és Victoria) oszlik. Létezik C típusú vírus is, amely jellemzően kevesebb megbetegedésért felelős. Az influenzavírusok szerkezetében folyamatosan létrejövő apró változások miatt egy korábban átvészelt fertőzés nem véd hatékonyan a következőtől, és minden évben új oltóanyag fejlesztése szükséges.
A H1N1 és a köznyelvben csak „klasszikus” influenzaként emlegetett szezonális influenza között nagyon szoros, közvetlen kapcsolat van, ugyanis a H1N1 ma már maga is a szezonális influenza szerves részét képezi. A kapcsolat megértéséhez fontos tudni, hogy az Influenzavírus A típusán belül különböző altípusokat különítünk el a felszíni fehérjéik (H és N) alapján: a modern szezonális influenzajárványokat világszerte két fő A-típusú altípus, a H1N1 és a H3N2 (valamint a B-típusú vírusok) okozza együttesen. Bár a H1N1-et sokan a 2009-es „sertésinfluenza-világjárvánnyal” azonosítják, az a konkrét törzs a pandémia lecsengése után nem tűnt el, hanem beolvadt a többi keringő vírus közé, és azóta is minden évben visszatér a téli időszakban.
tags: #gy #evben #ketszer #influenzas