Képzeletbeli utazási irodánk, a "Kóbor macska" nevében ezúttal egy különleges utazásra invitáljuk olvasóinkat. A járványhelyzet miatt bizonytalanná vált utazások idején ne maradjunk élmények nélkül! Utazzunk képzeletben, regényeink segítségével, regényeink helyszínére!
Michel Bussi "Ne engedd el" című regénye egy kevésbé ismert, egzotikus helyszínre kalauzol minket: a Réunion szigetére. Ez a vulkanikus sziget az Indiai-óceánban, Madagaszkártól keletre található.
Réunion szigete - Franciaország távolabbi gyöngyszeme
Réunion szigete 50 km széles és 70 km hosszú. Amikor belépünk Reunionba, hivatalosan Franciaországba lépünk be, annak ellenére, hogy Párizstól több mint 9000 kilométerre van. Ez azt jelenti, hogy aki a Charles de Gaulle repülőtérről non-stop induló gépek valamelyikével érkezik Reunionba, akkor gyakorlatilag nem hagyja el Franciaországot, ezért belföldi utasként léphet be az országba. Az út több mint 11 órát vesz igénybe.
A sziget lakossága etnikailag sokszínű. A legújabb adatok alapján afrikaiak adják a lakosság 64%-át. Legalább 30% ázsiai bevándorló, ebből 28% indiai és pakisztáni, 1% kínai. Ezenkívül 1% malgas, ők indonéz eredetű, feketékkel kevert népcsoport.
A szigeten franciául és kreol nyelven beszélnek. A lakosság 86%-a római katolikus, a maradék 14% hindu, muszlim vagy buddhista.
Éghajlat és földrajz
Réunionon két évszak van: a májustól októberig tartó száraz, hűvös évszakban, azaz télen, a hőmérséklet a tengerparton 25 ºC, a hegyekben pedig 12 ºC. Az esős, meleg évszakban, azaz a novembertől májusig tartó nyáron 30º C szokott lenni a partokon, míg 19 ºC a magasabban fekvő részeken.
A vulkanikus szigetet nagy kráterek borítják. Olyan nagyok, hogy egész falvak találhatók bennük. A kráterek belsejében az éghajlat teljesen megváltozik, a hőmérséklet csökken és a sziklás bozótok látványos vízesésekkel tarkított, buja esőerdőknek adnak otthont.
Itt található a világ egyik legaktívabb vulkánja, a sziget keleti oldalán a Piton de la Fournaise, ami több mint 150-szer tört ki eddig, és jelentős turisztikai attrakció. Korábban népszerű kirándulóhely volt, de a vulkáni aktivitás miatt ez csökkent. A legutolsó kitörése 2020-ban volt.
A regény helyszínei és a cselekmény
Michel Bussi regénye egy izgalmas rejtélyt bont ki a sziget idilli környezetében. Martial és Liane Bellion hatéves kislányukkal, Sofiával töltik szabadságukat Réunion szigetén. A tökéletesnek tűnő boldogság azonban hirtelen megtörik, amikor Liane Bellion eltűnik. Délután három és négy között felmegy a szállodai szobába, és egyszerűen nem tér vissza.
"2013. március 29., péntek 15.04 Liane eltűnik a liftben. Második emelet. A lift felemelkedik vele a paradicsomba, majd kinyílik az ajtó, és a folyosó üvegfalán túl feltárul előtte a kilátás a medencére és azon túl, déli irányban, az Ermitage strandra."
A hotel egyik alkalmazottja azt állítja, látta Martialt a szállodai folyosón a kérdéses időpontban. Nemsokára Martialnak is nyoma vész, a kislányukat sem találják. Az egész szigetet tűvé teszik értük. Vajon Martial gyilkolta meg a feleségét? Ha nem, akkor mi okozza a bűntudatát?
"15.31 Rodin hullámokat szelídít. Pusztán a tekintetével. Ez a szenvedélye. Ellentétben azzal, amit a saint-gilles-i kikötő iszákosai gondolnak, ez távolról sem olyan könnyű dolog. Idő kell hozzá. Türelem. Hozzáértés."
"Újabb kiáltás harsan a háta mögött. Ez már nem csak egyszerű nyöszörgés; valaki tisztán kivehetően segítségért kiált. Rodin reflexszerűen odafordul."
"17.07 Aja Purvi kapitány szentségelve tapos bele a Peugeot 206-os fékjébe. Közvetlenül a Cap de la Marianne-alagút előtt a parti út két sávjából az egyiket narancssárga bóják végtelen sora zárja el a forgalom elől. Munkálatok miatt!"
"Mégis mennyi időbe fog telni, hogy megtegye a nyolc kilométeres utat az Alamanda Hotelig? Fél óra? Egy? Több?"
"2013. március 30., szombat - Ortodox húsvét - 15.13 Aja az íróasztalához telepedett le, szemben vele Martial Belion ül, a kissé távolabb húzódó Christos viszont inkább állva marad. A saint-gilles-le-bains-i csendőrőrsnek a Roland Garros körúton található tömbépülete több, törtfehér színű és eltérő méretű betonkockából áll, amelyek össze vannak kapcsolva egy másik, ám fémlemezekből készült kockával, amely a fogadóhelyiség szerepét tölti be. Egy teljesen átlagos és lepukkant kapitányság, amelyből ezernyi akad Franciaországban. Egyetlen dologban mégis különbözik az összes többitől: a rémséges kockák ötven méterre állnak a tengerparttól."
"17.01 Ahányszor Sofa az ujjával közelít hozzá, a mimóza levelei összezárulnak. Hihetetlen! Megesküdne az ember, hogy egy aprócska állat. Néhány pillanat múlva a levelek, ha félénken, gyanakvón is, de ismét szétnyílnak. Sofát teljesen elvarázsolja a növény. Elég egyetlen finom simogatás, egyetlen lehelet, egyetlen apró vízcsepp, és a virág visszahúzódik, mint egy csiga a házába. Sofa eleinte félt, mostanra viszont élvezi a játékot. És ez csak a kezdet, mert bőven akad még rendkívüli növény az Éden nevű kertben."
"- Pfuj! Kakafa. Megszagolja az ágakon billegő virágokat, befogja az orrát, ismét felnevet, majd szökdécselve továbbmegy."
"Sofia összevissza szaladgál egyik fától a másikig. Időnként megáll, időnként felnéz az égre, időnként pedig elkerekedett szemmel bámulja a fákat, amelyek úgy vonulnak el előtte, mint egy jelmezes karneváli menet. Jardin d'Eden (Édenkert)"
Philippe Kaufmant agrármérnök és felesége hozta létre a 2,5 hektáros parkot. Egy kreol ház Saint-Gilles-Les-Baines településen.
"17.33 Martial megnyugodva ismét elmerül egy cikkben. 1952 óta az összes olyan francia köztisztviselő, aki Réunionon vonul nyugdíjba, és aki nem hagyja el a szigetet évi negyven napnál hosszabb időre, harmincöt százalékkal megnövelt nyugdíjat kap. Több, mint harmincezren részesülnek ebben a juttatásban, és köztük néhány százan csak nagyon rövid ideig vagy egyáltalán nem tartózkodnak a szigeten. A 2008-as Jégo-javaslat húsz év alatt tervezi felszámolni ezt a privilégiumot….."
"Igazság szerint, az ügy részletei ugyanúgy hidegen hagyják, ahogy a szigeten élő nyugdíjasok jövője is, az egészből egyetlen dolog érdekli csupán, az, hogy Saint-Gilles-ben rengeteg olyan üres lakás van, ahol elméletileg évente háromszáz napnál többet töltenek az anyaországi tulajdonosok, akik a gyakorlatban szinte be se teszik a lábukat a szigetre. Martial gyanúja szerint ezeknek az embereknek egy része igyekszik még többet nyerni a bolton, és túl azon, hogy bezsebeli a megnövelt nyugdíjat azzal, hogy van egy lakása, amelyben egyáltalán nem vagy alig tartózkodik, de azt még ráadásul ki is adja."
Martial a következő weboldalon keres kiadó házat, ahol elbújhatnak a rendőrök elől. Ezt Önök is megtehetik, a keresés Saint-Gilles-Les-Baines településre van beállítva.
Vannak olyan fejezetek, amiket Sofa (Martial és Liane lánya) szemszögéből ismerhetünk meg:
"20.51. Felkeltem, és óvatosan, csendben ideosontam. Apa azt mondta, hogy ne beszéljek hangosan, ne verjek le semmit, és ne kapcsoljam fel a villanyt. Apa a kanapén ül, de onnan, ahol én állok, csak a cipője orrát látom a dohányzóasztalon. Kivéve persze azt, amikor felkel, odamegy az ablakhoz, és kinéz a függönyön keresztül. Mint most. Az utcán elhaladó autót jobban hallani, mint a tévét."
Massive Volcan ERUPTION! Piton De La Fournaise Volcano Sends Lava Rivers in Réunion
Hajózás a veszélyekkel teli vizeken
Érdekesség, hogy a sziget környékén főleg a bikacápák terjedtek el, ez pedig a szakértők szerint az egyik legveszélyesebb cápafajta. 2013-ban a kormány betiltotta az úszást és a szörfözést a sziget minden strandján, kivéve azokat, amiket cápaháló vagy lagúna véd. Itt történik a világ összes, halálos cápatámadásainak 13 százaléka.
Más regények és helyszínek
A "Kóbor macska" képzeletbeli utazási irodája nem csak Réunion szigetére kalauzol el. Egy másik ajánlatunk Agatha Raisin kalandjait követi a cotswolds-i Carsley-ban. Bár ez a falu a valóságban nem létezik, elképzelhetjük a hangulatát a Cotswolds angliai tájképeit bemutató képek alapján.
Agatha Raisin történetei könnyed, fordulatos, humoros krimik, amelyekből filmsorozat is készült. A sorozat szerzője, Marion Chesney (M. C. Beaton) 2019-ben hunyt el, de művei továbbra is népszerűek.
"Agatha Raisin a napfényt figyelte a londoni Cityben levő irodája falán. A sugarak besütöttek a redőny résein át, és ahogy a nap lejjebb ereszkedett, a hosszú fénycsíkok - Agatha munkanapja napórájaként - is lefelé araszoltak a falon. Holnap vége az egésznek, a PR-munkatársként előre kiszabott penzumának, és végre visszatérhet a costwolds-i Carsely-ban levő otthonába."
"Sir Charles Fraith a dolgozószobájában, az íróasztalánál ült, és ismét a Dembley Túrázóktól érkezett levélre pillantott. Miss Jessica Tartinck volt az aláírója, és a hangvétele - enyhén szólva - harcias volt. „Maguk, arisztokraták azt képzelik, hogy maguké a vidék”, hangzott az egyik mondat. - De hát így is van - mormolta maga elé Sir Charles."
"- Nézzétek! - mondta Jeffrey a szántóföld szélén megtorpanva. Jessica - legalábbis azt feltételezték, hogy csak Jessica lehetett - egyenesen bemasírozott a repce közé. - Ekkora kárt csak végigugrálva okozhatott! - ámult el Alice. Libasorba rendeződtek, és Jeffrey-vel az élükön követték a letaposott ösvényt."
A Greenham Common-i tiltakozás is említésre kerül a regények helyszíneit bemutató anyagban, ahol a nők békés demonstrációt tartottak az atomfegyverek ellen.
Filmajánló: Egy éjszaka a királlyal
A "Ne engedd el" regényen kívül egy másik film is kapcsolódik a "király" témához: az "Egy éjszaka a királlyal" (2006). A film bibliai történetet dolgoz fel, amelyben Saul király engedetlensége és Haman bosszúhadjárata áll a középpontban, de Hadassah, a bátor zsidó lány meghiúsítja a terveket.
A filmben John Noble, aki többek között A Gyűrűk Ura trilógiában Denethort alakította, főszerepet játszik.
