A középfülgyulladás (otitis media suppurativa) a középfül fertőzéses megbetegedése, amelyet fájdalom, fülfolyás, halláscsökkenés és gyulladásos tünetek jellemeznek. A középfülgyulladás nemcsak az óvodások betegsége, hanem sajnos az arra hajlamos babák csecsemőkorban még könnyebben szedik össze. Egyfajta öröklött hajlam is megfigyelhető: ha az anya vagy az apa gyermekkorában gyakran küzdött középfülgyulladással, akkor gyermekük is könnyebben elkapja azt.
Csecsemőkorban a gyengébb immunrendszer miatt egy közönséges megfázásból, illetve akár tünetek nélkül is kialakulhat súlyos középfülgyulladás. Kétféle eset lehetséges középfülgyulladásnál: az első esetben kevés folyadék van a középfülben (ún. savós középfülgyulladás), a második esetben gennyes váladék tölti ki a középfület. Mindkét típusnál előfordulhatnak átmeneti hallászavarok is, az első esetben kevésbé, a második esetben erősebben. Ha gyakran visszatér a középfülgyulladás, akár tartós hallászavar is kialakulhat.

A gennyes középfülgyulladás okai
A középfülgyulladás előzménye mindig egy megfázás. A gyulladás úgy alakul ki, hogy a fülkürt lezáródik, vákuum jön létre, és emiatt folyadék reked a belső fülben. Kisgyermekkorban a fülkürt tágabb, ezért ennek sokkal nagyobb az esélye. A középfül gyulladását a középfülben lévő baktérium vagy vírus okozza. Ez a fertőzés gyakran egy másik betegség - megfázás, influenza vagy allergia - következménye, amely az orrjáratok, a torok és az úgynevezett Eustach-kürt eltömődését és duzzanatát okozza. Az Eustach-kürt egy pár keskeny cső, amelyek mindkét középfülből magasan a torok hátsó részén, az orrjáratok mögött futnak. A megduzzadt Eustach-kürtök elzáródhatnak, ami a középfülben folyadék felgyülemlését okozza. Ez a folyadék elfertőződhet, és a középfül gyulladásának tüneteit okozhatja.
Az orrmandulák az orr hátsó részén, magasan elhelyezkedő két kis szövetpárna, amelyek az immunrendszer tevékenységében játszanak szerepet. Mivel az orrmandulák az Eustach-kürtök nyílása közelében vannak, duzzanatuk elzárhatja a csöveket. Ez a középfül gyulladásához vezethet. Ismétlődő középfülgyulladásnál az orrmandula is megnő, ami tovább rontja a helyzetet, a fülkürt nem tud megfelelően szellőzni, ezért könnyebben alakulnak ki szövődmények. Emellett a bukások során a fülkürtbe jutó anyatej vagy tápszer is előidézhet fertőzést.
A reflux betegség is gyakori oka a középfülgyulladás kialakulásának. A garat, az orrgarat, orr nyálkahártyája, így a tuba szájadék nyálkahártyája lúgos kémhatású. A gyomorban erjedő ételek gáza felböffentve az orrgarati nyálkahártya duzzanatát és gyulladását hozhatja létre. A duzzadt orrnyálkahártya a fülkürt, Eustach-kürt nyílását szűkíti, ezért a dobüreg szellőzése zavart szenved. A tápszerrel, tehéntejjel táplált csecsemők középfülgyulladása gyakoribb, mint az anyatejjel táplált gyermekek középfülgyulladása. A tehéntej szenzibilizálja, allergizálja az orr és garat nyálkahártyát, amire a fülkürt nyálkahártya és a nyáktermelő mirigyek duzzanata jön létre.
Kockázati tényezők
- Életkor: A középfülgyulladás csecsemőknél és kisgyermekeknél - hat hónap és három év közötti életkorban - a leggyakoribb.
- Közösségi környezet: A csoportos környezetben gondozott gyermekek nagyobb valószínűséggel kapnak el megfázást és középfülgyulladást, mint az otthon maradó gyermekek.
- Szezonális tényezők: A fülfertőzések ősszel és télen a leggyakoribbak. Középfülgyulladás nyáron is kialakulhat.
- Rossz levegőminőség: A passzív dohányzásnak kitett gyermekeknél fennáll a tüdő, a torok, az orrmelléküregek és a fül nagyobb mértékű károsodásának kockázata.
- Szájpadhasadék és genetikai betegségek: Egyes genetikai betegségek, mint például az immunrendszeri rendellenességek, ajak- vagy szájpadhasadék, valamint a Down-szindróma, fokozhatják a középfülgyulladás kockázatát.
- Allergia: Az allergiás reakciók hatására termelődő bőséges nyák általában megtalálja az utat a fülkürthöz.
Tünetek és diagnózis
Csecsemőkorban a gennyes középfülgyulladás nehezen felismerhető, hiszen a pici baba még nem tudja jelezni, mije fáj. Ilyenkor a csecsemő nem reagál a hangokra. Középfülgyulladásra gyanakodhatunk, ha egy náthás időszak után a baba etetés közben élesen felsírva hagyja abba a szopást. Ha egy csecsemő folyamatosan a füléhez kapkod, nyűgösnek tűnik és szopási sztrájkba kezd, sokszor ebben a formában adja szülei tudtára, hogy fáj a füle. A fájdalom ugyanis nagyon felerősödik szívás-nyelés hatására. Fél éves kor körül a csecsemő önkéntelenül jelzi, hogy mije fáj: a füléhez kapkod, ráncigálja, ütögetni kezdi, vagy eltolja a kezünket, ha megnyomjuk a fájdalmas területet.
A középfülgyulladás kezdeti stádiumában még alig okoz panaszokat és tüneteket. A gennyes középfülgyulladás jellemző tünete a tartós és erős fülfájás. A fülfájáson kívül sok más tünet is kapcsolódhat a középfülgyulladáshoz. Érdekes módon emésztőszervi panaszok: hányás, hasmenés is megjelenhetnek, mivel a lecsorgó gennyes váladék a gyomor-bél rendszert irritálhatja. Van, akinek magasra szökik a láza. Súlyos esetben a fül mögötti terület vörössé, duzzadttá válhat, a fül kifakadhat, váladékozhat, gyakran halláscsökkenéssel is számolni kell.
A pontos diagnózis felállításához fül-orr-gégészeti vizsgálat szükséges. Az orvos egy megvilágított eszközzel (otoszkóp) fogja megvizsgálni gyermeke fülét, a torkát és az orrjáratait. Az orvos erezett, vérbő, elődomborodó dobhártyát lát. A dobhártya domborodását a gyulladás következtében, a dobhártya mögött felszaporodott gennygyülem vagy savós váladék okozza. Ezenkívül használhat tympanométert vagy akusztikus reflektométert a dobhártya mozgásának és a folyadék jelenlétének mérésére.

A gyulladások okai és megszüntetésük 5 természetes megoldással
A középfülgyulladás első fázisában a fül váladékozik (1-2 nap): 39-40 fokos láz, súlyos esetben hidegrázás, gyermekek esetén néha tarkófájdalom, tarkó kötöttség. A fülfájdalom kifejezett hasogató és lüktető. Második fázisában a fül mögötti csont, a csecsnyúlvány nyomásra érzékeny (mastoiditis). Tompa, a pulzussal szinkron fülzúgás, esetleg szédülés, halláscsökkenés és hallásromlás (vezetéses halláscsökkenés) jelentkezhet. Harmadik fázisban a fülfolyás és a fülfájdalom fokozatosan megszűnik, és a hallás normalizálódik.
Ha a fájdalom és a többi tünet enyhül, de a fül még hetekig váladékozik, krónikus középfülgyulladásról beszélünk. Előfordul, hogy a középfülgyulladás újra és újra visszatér hosszabb-rövidebb egészséges időszak után.
| Fázis | Időtartam | Jellemző tünetek |
|---|---|---|
| Első fázis | 1-2 nap | 39-40°C láz, hidegrázás, hasogató és lüktető fülfájás, tarkófájdalom (gyermekeknél) |
| Második fázis | - | Csecsnyúlvány nyomásérzékenysége, tompa, pulzussal szinkron fülzúgás, szédülés, halláscsökkenés |
| Harmadik fázis | 2-4 hét | Fülfolyás és fülfájdalom fokozatos megszűnése, hallás normalizálódása |
Kezelési lehetőségek
A középfülgyulladás kezelése egyrészt tüneti, amelynek során a fájdalmat csillapítjuk, a nyálkahártya duzzanatot csökkentjük, az orrban, garatban felszaporodott váladékot gondosan eltávolítjuk. A legfontosabb feladat, hogy a baba fájdalmát, illetve ha szükséges, a lázát csillapítsuk az életkorának megfelelő láz- és fájdalomcsillapító készítménnyel (paracetamol, illetve ibuprofen tartalmú fájdalomcsillapító szirup, valamint láz- és fájdalomcsillapító kúp). Gondoskodjunk a gyermek bőséges folyadékpótlásáról is! A középfülgyulladás jóindulatú, spontán gyógyuló betegség is lehet, ami otthoni ápolás mellett gyakran 2-3 napon belül magától is elmúlik. Ha a csecsemő nem aluszékony, nincs rossz általános állapotban, nem kell ügyeletre sietni vele, elegendő a fájdalomcsillapító.
A dobüregi gennyes váladék lecsapolásának érdekében kell a betegek fülét kiszúrni (fülfelszúrás, fülszúrás, paracentézis). Ilyenkor a dobhártyán egy lándzsaszerű eszközzel (paracentáló lándzsa) kis nyílást ejtünk, amelyen keresztül a fül váladékot leszívjuk. Előfordulhat, hogy a nyílás a gennyes középfülgyulladás teljes gyógyulása előtt záródik, ilyenkor ismételten szükség lehet a fül felszúrására. A dobhártya spontán kiszakadását, perforálódását nem célszerű kivárni, mert a perforációs nyílás szabálytalan szélű sebzést okoz a dobhártyán, amely nehezen, csak hegesedéssel gyógyul, és növeli a nagyothallás kialakulásának kockázatát.
Akut gennyes középfülgyulladásban a fülészeti kezelés mellett antibiotikumok adására is szükség lehet. A tünetek lezajlása után is 2-3 napig, minimum 5 napig adjuk. Széles spektrumú penicillin származékkal érdemes kezdeni, szükség esetén a tenyésztéstől függően váltani kell. Orrcsepp, lázcsillapítás és a fülfájdalom csillapítása, orrszívás szükségszerű. Szükség esetén fülműtét, a beteg csont feltárása javasolt (mastoidectomia, antrotomia).
Visszatérő középfülgyulladás esetében, ha a háttérben az orrmandula túltengése áll, annak eltávolítása, az orrmandulaműtét jelenti a végleges megoldást. Gyermekkorban makacs, nehezen gyógyuló, visszatérő középfülgyulladások esetén a dobhártyába egy szelepet, un. ventillációs tubust (szellőző tubus beültetés) helyezünk be (grommet). Ez a ventillációs tubus néhány milliméteres, és ezen keresztül biztosítható a dobüreg folyamatos szellőzése.
Szövődmények és megelőzés
A legtöbb fülfertőzés nem okoz hosszú távú szövődményeket. Az enyhe halláscsökkenés, amely jön és megy, meglehetősen gyakori a középfül gyulladásánál, de általában javul, miután a fertőzés elmúlik. Az újra és újra előforduló középfülgyulladások vagy a középfülben lévő folyadék jelentősebb halláscsökkenéshez vezethet, ami beszéd- vagy fejlődési késedelemhez is vezethet. A kezeletlen fertőzések vagy a kezelésre nem jól reagáló fertőzések átterjedhetnek a közeli szövetekre. A masztoid, a fül mögötti csontos kiemelkedés fertőzését masztoiditisznek nevezzük. Ez a fertőzés a csont károsodását és gennyes ciszták kialakulását eredményezheti. A dobhártya beszakadása is előfordulhat, bár a legtöbb dobhártyaszakadás 72 órán belül gyógyul.

Megelőzési tanácsok
- Előzze meg a megfázást és más betegségeket: Tanítsa meg gyermekeit arra, hogy gyakran és alaposan mossanak kezet, és ne osszák meg egymással az evő- és ivóeszközöket. Tanítsa meg gyermekeit arra, hogy a könyökükbe köhögjenek vagy tüsszentsenek.
- Kerülje a passzív dohányzást: Győződjön meg róla, hogy senki sem dohányzik az otthonában.
- Szoptassa gyermekét: Ha lehetséges, legalább hat hónapig szoptassa gyermekét. Ha cumisüvegből táplálja, tartsa a babát függőleges helyzetben. Kerülje, hogy fekvő helyzetben a cumisüveget a baba szájába tegye.
- Beszéljen orvosával a védőoltásokról: Kérdezze meg orvosát arról, hogy milyen védőoltások megfelelőek gyermeke számára.
- Rendszeres orrtisztítás: Kisebbeknél orrszívás, a nagyobbakat pedig meg kell tanítani a helyes orrfújásra. Az orrszívás előtt fiziológiás sóoldatot vagy tengervizes oldatot csepegtessünk az orrba, hogy fellazítsa a lerakódott, besűrűsödött orrváladékot.
- Immunrendszer támogatása: A fertőzésekre fogékonyabbak a D-vitamin és vashiányos gyerekek. Támogassuk a belső védelmet - különösen a téli hónapokban - D- és C-vitamin szedésével.
- Fülhigiénia: Tisztálkodás közben mossuk meg meleg vízzel a fület, maximum a hallójárat bemenetéig.