A gyermekek egészsége kiemelten fontos, és az élet első éveiben számos betegséggel találkozhatnak, amelyek speciális figyelmet és kezelést igényelnek. Az immunrendszer érése születést követően is folytatódik, és gyakran a közösségbe kerülés után vagy az óvodás korú nagyobb testvér által találkoznak először kórokozókkal, melyek sokszor visszatérően okoznak különböző légúti panaszokat, fül- és torokfájdalmat, náthát, köhögést.
A gennyes középfülgyulladás csecsemőkorban
A középfülgyulladás csecsemő- és gyermekkorban az egyik leggyakoribb betegség. A középfülben, valamint annak üregrendszerében alakul ki valamilyen gyulladás. Ez lehet baktériumok vagy vírusok által okozott akut gyulladás, de lehet olyan savós fülgyulladás is, amelyet az általában ismert jellemző tünetek nem kísérnek, nincs például fokozódó fájdalom és láz.
Miért gyakoribb a középfülgyulladás csecsemőknél?
A fülkürt csecsemőkorban és gyerekkorban rövidebb és az izomréteg is fejletlenebb, mint felnőttkorban. A gyermekek fülkürtje sokkal laposabb szöget zár be, mint a felnőttek fülkürtje, valamint a gyermekek fülkürtjének porcos váza is lazább, mint az idősebb korban már keményebb elcsontosodott porcozat. Csecsemőkorban gyakoribbak a felső légúti betegségek is, ami kedvező körülményeket teremt a középfül betegségeinek. Középfülgyulladás kialakulásakor a kórokozó az orr-garatűr felől a fülkürtön (garatot a középfüllel összekötő vékony nyálkahártyával bélelt járat) keresztül jut el a dobüregbe.
Az akut (heveny) középfülgyulladást legtöbbször nátha, esetleg garatgyulladás előzi meg. A két betegség ilyen szoros összefüggését anatómiai és élettani okok magyarázzák. A fülkürtnek igen fontos szerepe van a normális dobűri nyomás biztosításában, mely a tökéletes hallás alapvető feltétele. A hanghullámokat a dobhártyáról a belső fül felé továbbító hallócsontocskák csak megfelelő nyomásviszonyok mellett működnek tökéletesen. Hangtovábbító feladatukat csak akkor tudják optimálisan ellátni, ha az üregben uralkodó nyomás megegyezik a külső légnyomással. Bármilyen - akár pozitív akár negatív - nyomásbeli eltérés, valamint, ha az üreg levegő helyett folyadékkal telik meg, halláscsökkenést eredményez.
Gyermekeknél a fülkürt még jóval rövidebb, a laza környéki kötőszövetek duzzanata miatt gyulladásban gyorsabban elzáródik, így a középfülgyulladás lefutása kedvezőtlenebb, mint felnőttkorban. A fülkürtműködést gyakran megnagyobbodott orrmandula akadályozza. Visszatérő középfülgyulladás esetén indokolt a megnagyobbodott orrmandula műtéti eltávolítása.
A középfülgyulladás tünetei csecsemőknél
A heveny középfülgyulladás kezdeti tünetei lehetnek láz, fülfájdalom, halláscsökkenés, elesettség, étvágytalanság. Ha a kisgyermek feltűnően gyakran piszkálja, nyomogatja a fülét, mindig gondoljunk egy esetleges középfülgyulladásra. Ha egy csecsemő folyamatosan a füléhez kapkod, nyűgösnek tűnik és szopási sztrájkba kezd, sokszor ebben a formában adja szülei tudtára, hogy fáj a füle. A fertőzés előrehaladtával a tünetek erősödnek, magas láz, erős fájdalom, a dobhártya átszakadásával fülfolyás alakul ki. Mindehhez gyakran társul orrfolyás, torokfájás.
Gyermekkorban tartósan fennálló fülkürtműködési zavar, általában megnagyobbodott orrmandula következtében kialakulhat savós-nyákos középfülgyulladás, melynek egyetlen jele a halláscsökkenés. Középfülgyulladásnál a fülfájás mellett halláscsökkenés is kialakulhat, ilyenkor a csecsemő nem reagál a hangokra. A fülfertőzést okozó vírus a gyomor-bél traktusra is hatással van, a babánál hasmenés, hányás jelentkezhet, vagy étvágya csökken.
A középfülgyulladás diagnózisa és kezelése
A heveny, bakteriális középfülgyulladás tényének megállapítása gyakran a laikus számára sem okoz különösebb nehézséget. A középfülgyulladásra jellemző tünetek (lüktető fülfájdalom, halláscsökkenés, esetleg láz) megléte mellett nagy biztonsággal kimondható a diagnózis. Az állapot megítéléséhez, a háttér kiderítéséhez, a korszerű és megoldást nyújtó kezelés megválasztásához azonban mindig érdemes szakorvost felkeresni. Fontos információt ad a műszeres hallásvizsgálat.
A középfülgyulladás kezelésének elsődleges feladata a dobüreg szellőzésének helyreállítása és fenntartása. Ennek érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani csecsemő esetében a rendszeres és alapos orrszívásra, nagyobb gyermeknél a helyes és rendszeres orrfújásra. A nyálkahártya duzzanata esetén a fülkürt levegőzésének helyreállítása érdekében nyálkahártya lohasztó orrcseppeket is ajánlott használni. Fertőzéses, bakteriális eredet esetén fontos a megfelelően kiválasztott, kellő időn át alkalmazott antibiotikum. A gyerekek alapesetben csak gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító gyógyszereket kapnak. Emellett a jó orrszellőzés érdekében fontos az orrcseppek használata, szükség esetén pedig az orrszívás.
Kezdeti stádiumban, amikor a középfül nincs tele gennyel, hasznos lehet az infralámpázás, helyi melegítés is, amely a fül fájdalmának csökkentésére, a gyulladásos folyamat gyógyulása érdekében ajánlott. Az előrehaladott, gennyes középfülgyulladásnál sokszor szükséges a felgyülemlett genny elfolyásának biztosítása a dobhártya átszúrása által (fül-felszúrás). Egyes esetekben a váladék képződése folyamatos, emiatt a dobhártyán készített nyílás tartós nyitva tartása szükséges egy kis dobhártyába rögzített szellőző tubus segítségével.
A középfülgyulladás jóindulatú, spontán gyógyuló betegség is lehet, ami otthoni ápolás mellett gyakran 2-3 napon belül magától is elmúlik. Ha a csecsemő nem aluszékony, nincs rossz általános állapotban, nem kell ügyeletre sietni vele, elegendő a fájdalomcsillapító. Amennyiben azonban magas láz, etetési nehézség, hányás vagy gennyes fülfolyás jelentkezik, és a gyermek fájdalma gyógyszerrel sem csillapítható, haladéktalanul forduljunk orvoshoz vele!
Náthás a baba. Hogy használjuk az orrszívót és az illóolajokat?
Gennyes középfülgyulladás szövődményei és krónikus formái
A gennyes középfülgyulladás legtöbbször meggyógyul, néha azonban szövődmények jelentkeznek. Ezek közül egyik legveszélyesebb a gennyes agyhártyagyulladás (meningitis). Súlyos szövődmény az agytályog kialakulása. Gyakran előfordul, hogy a dobűri gyulladás látszólag meggyógyul, a heveny tünetek (láz, fájdalom és a fülfolyás) megszűnik. A gyógyulás azonban nem teljes. A tünetek rövidebb-hosszabb idő múlva ismét jelentkeznek, idült gyulladás alakul ki. A nem gyógyuló, hosszabb ideje fennálló vagy ismétlődő középfülgyulladás következtében a hangvezető rendszeren (a dobhártya és a hallócsontok) maradandó elváltozások keletkezhetnek.
Az idült gennyes középfülgyulladást (otitis media suppurativa chronica) a dobhártya állandó perforációs nyílása (lyukas dobhártya) és makacs fülfolyás jellemzi. A fülfolyás állandóan észlelhető, vagy a fülfolyás időszakosan visszatér, ismétlődik. A krónikus gennyes középfülgyulladásban a gennyürülés a fülből gyakran nem okoz nagy panaszokat, és alig nyugtalanítja a beteget. A heveny középfülgyulladás idült, krónikus középfülgyulladássá válásának leggyakoribb oka a dobüregben kialakult szövetek pusztulása. A dobüregi károsodás mértéke függ a kórokozók virulenciájától és a szervezet csökkent ellenálló képességétől. Ilyen nagy fül defektusokat és fülkárosodásokat látunk a fül skarlát, fül kanyaró, fül diftéria, fül tuberkulózis és influenza kíséretében.
A középfül krónikus gyulladásos folyamatát és a fülfolyást gyakran a fülkürt betegsége (fülkürthurut) tartja fenn. Az orr és orrgarat gyulladásos elváltozásaiban gyakran figyelhető meg elhúzódó lefolyású középfülgyulladás. Gyermekkorban a leggyakrabban az orrmandula megnagyobbodás, adenoid vegetáció kíséretében tapasztaljuk a krónikus középfülgyulladás kialakulását. A helyes középfül kezelés elősegíti a középfül üregeinek gennytől történő feltisztulását, a dobüregi légtartalom helyreállását és megakadályozza a dobüregi nyálkahártya és a halántékcsont maradandó elváltozásainak kifejlődését. Nagy jelentőségű az orr és orrgarat egyidejű kezelése, gyógyítása.
További gyakori csecsemőkori betegségek
Az élet minden területén, így az orvoslásban is igaz, a gyermek nem kicsinyített felnőtt. Leggyakrabban fertőzéses eredetű betegségek kapcsán fordulnak a szülők gyerekükkel fül-orr-gégészhez.
Légúti betegségek
Időnként ezek a fertőzések elhúzódóvá válnak vagy súlyosbodnak, mely fül-orr-gégészeti szakvizsgálatot, esetleg beavatkozást tesz szükségessé. Gyakran az orrmandula vagy garatmandulák visszatérő vagy krónikus gyulladása miatt kerül sor orrmandula vagy garatmandula eltávolításra. Az orr melléküreg rendszere a születést követően még fejlődik, növekszik. Újszülött gyermeknél a felnőtt korinál jóval kisebb arcüregek, egy-két rosta sejt fejlődött ki. Ezek a későbbiekben növekednek, a rostasejtek száma is nő. 2-3 éves korra alakul ki az iköböl, és csak kiskamasz korra, 8-9 éves kor körülre a homloküreg.
A kisded korban oly gyakori náthák során az orrnyálkahártyával együtt az orrmelléküregek nyálkahártyáját is érinti a gyulladás, és az azzal járó fokozott váladék termelődés. Ezek a fertőzések legtöbbször vírusos eredetűek, antibiotikus kezelést nem igényelnek, de a nyálkahártya lohasztó orrcseppek használata sokat segít abban, hogy a termelődött váladék ürülni tudjon. A bakteriális felülfertőződés esetén kialakuló heveny gennyes arcüreg gyulladás gyermekkorban tünet szegényen zajlik, a felnőttek számára ismert feszítő arc fájdalom, fejfájás nem jellemző, általában láz, hőemelkedés sem kíséri. Sokszor az elhúzódó tünetek (gennyes orrfolyás, hurutos köhögés), a garatban csorgó gennyes váladék alapján vetődik fel a betegség gyanúja, mely fül-orr-gégészeti vizsgálattal igazolható.
A rostasejtek gyulladása is első sorban a kisded és óvodás korosztályt érinti. Ezen vékony, csontos falú, nyálkahártyával bélelt kis üregek egész közel helyezkednek el a szemgödörhöz, ezért gyulladásuk átterjedhet erre a területre. A szemhéjak duzzadttá válnak, az orrgyökre húzódó bőrpír látható.
Orrlégzési problémák
Újszülött korú gyermekek kizárólag az orrukon vesznek még levegőt. Ez elengedhetetlen a szopáshoz, ezért ha az orrlégzés valamely oknál fogva gátolt, a gyermek súlyfejlődése megáll, csökken. Mindkét orr felet érintő elzáródás légzési elégtelenség kialakulásához is vezethet. Gyermek fül-orr-gégészeti vizsgálat szükséges az ok felderítéséhez, megoldásához. Az orrnyálkahártya duzzanata, mely leggyakrabban vírus fertőzés következménye egyébként egészséges újszülöttnél is szopási nehezítettséghez vezethet, mely helyi hatású gyógyszerrel jól kezelhető. Óvodás korú gyermekeknél gyakran játékból az orrba dugott tárgyak, növények okoznak orrlégzési problémát. Erre utaló egy oldali, bűzös orrváladékozás esetén fül-orr-gégészeti vizsgálat szükséges ezek eltávolítására. Allergiás megbetegedés bármely életkorban előfordulhat, ehhez kapcsolódóan kialakult orrnyálkahártya duzzanat szintén orrlégzési nehézséget okozhat. Míg óvodás korban gyakran a megnagyobbodott orrmandula a felelős az orrdugulásért, iskolás és kamasz korban a tartós nyálkahártya lohasztó orrcsepp használatra derül gyakran fény a fenti panaszok hátterében.
Obstruktív alvási apnoe szindróma
A légutak alvás során kialakuló szűkületének, összeesésének következtében kialakult tünet együttes az obstruktív alvási apnoe szindróma. A gyerek rendszeresen és elhúzódóan horkol, rövid légzéskihagyást követően felhorkantva légzik tovább, gyakran felébred, nyugtalanul alszik. Nappal ezért fáradékony, vagy éppen szokatlanul felpörgetett. Sport és iskolai teljesítménye romolhat. Korábban szobatiszta gyermeknél ismételten előfordulhat éjszakai bepisilés. Bár szerencsére fulladással nem fenyeget a kórkép, de az átmeneti oxigén szint csökkenés miatt tartós fennállás esetén szív-érrendszeri betegségek kialakulásához vezethet, az idegrendszer fejlődésében jelentkezhet elmaradás. A betegség gyanúja esetén alvás vizsgálattal erősíthető meg a diagnózis, mely a kórkép súlyosságát is meghatározza. Ez elengedhetetlen, ha altatásos műtéti beavatkozásra kerül sor a későbbiekben. A fül-orr-gégészeti vizsgálat azért szükséges, mert ez által az is kiderül, mi okozza az éjszakai légúti elzáródást, így megtervezhető a megoldás.
Náthás a baba. Hogy használjuk az orrszívót és az illóolajokat?
Halláscsökkenés és hallásvizsgálat
A beszéd kialakulásához, a hangzók tiszta kiejtéséhez nélkülözhetetlen a megfelelő hallás. A hangok észlelését, továbbítását és azok az agy számára feldolgozható elektromos impulzussá alakítását a perifériás hallószervünk, a fülünk végzi. A hallás csökkenése a probléma okát illetően lehet vezetéses (a hangvezető rendszerben, a hallójáratban vagy a középfülben van eltérés), vagy percepciós (a belső fül, hallóideg eltérései okozzák). A halláscsökkenés kezdetét tekintve lehet veleszületett probléma, vagy kialakulhat későbbi életkorban is (szerzett halláscsökkenés).
Ezek közül a legkorábbi az újszülöttkori hallásszűrés, melyet, hogy lehetőleg minden gyermeknél megtörténjen, az újszülött osztályokon végeznek. A vizsgálat célja, hogy (mára a törvény értelmében is) egy rövid, fájdalommentes, objektív vizsgálat során kiszűrjük azokat a gyermekeket, akinek a hallásával veleszületetten probléma van. Ez a vizsgálat (jelen törvények szerint az úgynevezett szűrő BERA vizsgálat, korábban a szűrő TEOAE, vagyis otoakusztikus emissziós vizsgálat) rendkívül érzékeny, egészen apró eltéréseket is regisztrálni képes, ezért ha gyermeküknél az újszülött kori hallás vizsgálat eltérést mutat, nem jelenti feltétlenül, hogy biztosan maradandó, súlyos fokú probléma lenne a hallással. Nagyon gyakran az újszülöttek hallójárata, ahova a mérő szonda illeszkedik, még magzat mázat tartalmaz, vagy a puha, rövid hallójárat falai összefekszenek, mérési hibát okozva vezetnek rossz eredményre. Ilyenkor pár hét múlva gyermek fül-orr-gégészeti vizsgálat és kontroll objektív hallásvizsgálat elvégzése szükséges. Ha ismételten eltérés mutatkozik, megkezdődik az audiológiai kivizsgálás, mely a halláscsökkenés mértékét, típusát méri fel, mely a további kezelés megtervezéséhez elengedhetetlen. A későbbi, életkorhoz kötött szűrővizsgálatokat a védőnői szolgálat végzi.
Jóval gyakoribb a veleszületett hallásproblémáknál, hogy a későbbi életkorban jelentkezik átmeneti, vagy tartós halláspanasz. Ezek többsége vezetéses jellegű halláscsökkenés. Ilyen esetben a hangvezető rendszerben van eltérés. Legbanálisabb oka a hallójáratban a fülzsír felszaporodása, de az orrhoz hasonlóan a fülbe is gyakran dugnak a gyerekek játékokat, apró magvakat, melyek semmi más panaszt nem okoznak. Ezért minden hallásvizsgálat előtt fül-orr-gégészeti vizsgálat javasolt, eltávolítva a felesleges fülzsírt vagy hallójárati idegentestet már láthatóvá válhat a középfül esetleges megbetegedése is.
A középfül betegségeihez is vezetéses jellegű halláspanasz társul. Ennél hosszabb ideig elhúzódó halláspanasszal célszerű fül-orr-gégészeti vizsgálatra jelentkezni. Előfordul ugyanis, hogy a fülkürt működése tartósan gátolt, ilyenkor a középfül üregrendszerében tartósan savós-nyákos jellegű váladék halmozódik fel. Ez a hallás eltérésen kívül más panaszt nem okoz, fájdalom vagy más gyulladásos tünetek nem kísérik. Bár ezt az állapotot krónikus savós középfülgyulladásnak hívják, nem fertőzéses eredetű folyamatról van szó, ezért kezelésében sem szisztémás gyulladáscsökkentő sem antibiotikus terápiának nincs helye. A fülkürt működését gátolhatja átmenetileg vagy tartósan mechanikai akadály (például az orrmandula vagy az orr-garati nyálkahártya duzzanata, az orrgaratban képződött egyéb szövet szaporulat) vagy funkcionális eltérés áll a probléma hátterében.
Bőrtünetek és kiütések csecsemőkorban
Gyermekkorban számos oka lehet a bőrön megjelenő kiütéseknek. Egy részük tipikus gyermekbetegségekhez köthetően jelentkezik, más részük pedig allergiás okoknak, esetleg csípéseknek köszönhető. A csecsemő- és kisgyermekkori kiütések jelentkezhetnek egyéb tünet nélkül, de járhatnak lázzal és/vagy viszketéssel is. Az újszülött korban szinte nincs kisbaba, aki hibátlan „bababőrrel” jutna túl az első napjain. A pici körme általában éles, könnyen megkarmolgathatja az arcát. Ezek az apró harci sérülések hamar elmúlnak, nem kell miattuk aggódni. Ugyanígy jönnek-mennek arcán, nyakán, vállán, mellkasán apró piros kiütések, vagy akár fehér közepű kis kiemelkedések is jelentkezhetnek.
Az alábbi táblázat összefoglalja a leggyakoribb csecsemőkori bőrtüneteket és azok jellemzőit:
| Betegség/Tünet neve | Jellemzők | Kezelés/Megjegyzések |
|---|---|---|
| "Tejkiütés" | Apró, piros göbcsék az arcon, nyakon, mellkason, háton. 3-4 hetes korra tetőzik. | Anyai hormonok, éretlen bélrendszer okozza. |
| Koszmó | Zsíros, sárgás, plakkos lerakódás a fejbőrön, homlokon, szemöldökön. Nem viszket. | Speciális sampon, olajos beáztatás. Ha gyulladt, seborrheás dermatitis. |
| Pelenkakiütés | Bőrpír, meleg tapintás, fájdalom a pelenkával fedett területen. | Illatmentes törlő, tiszta víz, szellőztetés, hámosító kenőcs. Gombás felülfertőzés esetén gombaellenes szer. |
| Impetigo (ótvar) | Gennyes hólyagocskák, sárga vagy sárgásbarna pörk az arcon, orr, fül körül. Viszket. | Fertőtlenítés, antibiotikum tartalmú kenőcs. Nagyon fertőző. |
| Atópiás ekcéma | Száraz, nedvező, hólyagos, gyulladt elváltozás az arcon, végtagokon, könyökön, térden. Viszket. | Rendszeres hidratálás, hypoallergén termékek, súlyos esetben szteroidos krém. |
| Melegkiütés | Apró, pöttyös bőrtünet a nyakon, tarkón, mellkason, hajlatokban. Olykor viszket. | Szellős pamut ruházat, vizes lemosás. Fertőzés esetén orvos. |
| Csalánkiütés (urticaria) | Piros, viszkető, kiemelkedő kiütések testszerte. Hirtelen kezdet. | Antihisztamin gél, szájon át szedhető antihisztamin, súlyos esetben szteroid. |
| 3-napos láz (roseola infantum) | 3-4 nap magas láz után testszerte kiütések. | Lázcsillapítás, C-vitamin, folyadékpótlás. |
| Skarlát | Torokfájás, mandulagyulladás, majd apró gombostűfejnyi kiütések testszerte. Málnanyelv. | Antibiotikum. |
| Agyhártyagyulladás (meningitis) | Magas láz, hányás, rossz általános állapot, apró bevérzések testszerte (nem halványodik pohárnyomásra). | Azonnali orvosi vizsgálat szükséges! Életveszélyes. |
| Bárányhimlő | Törzsön, arcon, csoportosan megjelenő hólyagos kiütések, melyek pörkösödnek. Viszket. | Hűsítő habok, vizes lemosás. Magzatra ártalmas. |
| Kéz-láb-száj betegség | Parányi fekélyek, hólyagok a szájban, tenyéren és talpon. Hőemelkedés, láz. | Speciális kezelése nincs. |
| Rüh (scabies) | Hajlatokban, ujjak között, csuklón, erősen viszkető elváltozás. | Speciális krémmel, ruházat fertőtlenítésével. |
| Milia | Apró, 1-3mm nagyságú fehér vagy sárgás pöttyök a csecsemő arcán. | Ártalmatlan, magától elmúlik. |
| Csecsemőkori akne | Apró, piros pöttyök az arcon, fejbőrön, mellkason, háton. 2-6 hetes korban. | Gyengéd tisztítás, olajmentes krémek kerülése. Magától elmúlik. |
A pelenkával fedett bőrfelületen a széklet, a vizelet, a nedvességzáró pelenka tökéletes terepet biztosít a kórokozók számára. A baktériumok, gombák a meleg, sötét, nedves helyeken szaporodnak legjobban. A popsi először lehet csak kicsit pirosabb, majd kiütések, vagy hámhiányos részek is kialakulhatnak. Pelenkázzuk a babát gyakrabban, mindig mossuk le a popsiját, és beszéljük meg az orvossal, melyik a legjobb kenőcs az adott esetben.
Náthás a baba. Hogy használjuk az orrszívót és az illóolajokat?
Kötőhártya-gyulladás csecsemőknél
A kötőhártya-gyulladás gyakori a gyermekek körében is, és habár rémisztő lehet, általában nem súlyos, és magától elmúlik. Néhány esetben viszont kezelésre szorul. Gyermekeknél különösen fontos komolyan venni a kötőhártya-gyulladást, és mielőbb orvoshoz menni a panaszokkal, a szövődmények elkerülése végett.
- "Kémiai" kötőhártya-gyulladás: Szemcsepp okozza, amit az újszülött babák kapnak a bakteriális fertőzések megelőzése végett. A szemcsepp használata után pár órával kezdődnek a tünetek: a szemek pirossá és gyulladttá válnak.
- Gonococcus kötőhártya-gyulladás: A gonococcus típusú kötőhártya-gyulladással születéskor találkoznak a babák. A gyulladásért a Neisseria gonorrhea nevű baktérium a felelős. A tünetek a születéstől számított 2-5 nap után kezdődnek.
- Inklúziós kötőhártya-gyulladás: A kötőhártya-gyulladás leggyakoribb típusa az újszülötteknél. A gyulladásért a Chlamydia trachomatis fertőzés felelős. A tünetek közé tartozik a vöröses szem, a szemhéjak duzzanata és a váladékozás. A tüneteket megjelenése a szülést követő 5-14. napra tehető.
- Fertőzés egyéb baktérium által: Egy újszülöttnél számos baktériumfajta okozhat kötőhártya-gyulladásos megbetegedést. Például a Staphylococcus aureus, Haemophilus influenza vagy Streptococcus pneumoniae.
- Vírusos eredetű kötőhártya-gyulladás: Az adenovírusok felelősek leggyakrabban a légúti megbetegedésekért, amelyek során gyakran fertőződhet a szem kötőhártya. A herpesz vírus által okozott kötőhártya-gyulladás az egyik legsúlyosabb formája a betegségnek.
Húgyúti fertőzések csecsemőkorban
Gyermekkorban a húgyúti fertőzések a légúti fertőzések után a második leggyakoribb bakteriális fertőzéstípusnak számítanak. A húgyúti fertőzéseket leggyakrabban az Escherichia coli nevű, a székletben normális körülmények között is jelenlévő baktérium okozza. A húgyúti fertőzések csecsemőkorban kisfiúknál gyakrabban fordulnak elő. Későbbi életkorban a lányoknál fordul gyakrabban elő a betegség, mivel a húgycső rövidebb, tágabb, így a kórokozók könnyebben feljuthatnak a húgycsőbe és a felsőbb húgyutakba.
Húgyúti fertőzésre hajlamosíthat a vizeletvisszatartás is: ilyenkor a hólyag nem ürül ki maradéktalanul, a pangó vizelet pedig jó táptalajt biztosít a baktériumoknak. Alsó húgyúti fertőzés esetén helyi, alhasi fájdalom, illetve vizelési problémák jelentkezhetnek. A felső húgyútak gyulladását általánosabb tünetek, mint pl. rossz közérzet, magas láz, bágyadtság és étvágytalanság jellemzik. Csecsemőkorban a lázas állapot hátterében sokszor húgyúti fertőzés áll, ezért ismeretlen eredetű láz esetén vizeletvizsgálatot kell végezni.
A csecsemőknél elengedhetetlen a gondos és rendszeres pelenkacsere, mert a meleg, nedves környezetben gyorsabban szaporodnak a baktériumok. A kislányok vizelés alatt dőljenek hátra, a lábakat tartsák minél nagyobb terpeszben. Székelés után a végbél területének - elölről hátrafelé történő - gondos tisztítása szükséges. A kisfiúkat tanítsuk meg arra, hogy pisiléskor húzzák hátra az előbőrt, majd miután végeztek, itassák fel a vizeletcseppeket a péniszről. Ügyeljünk a gyermek intim területének védelmére, szennyeződésektől való megóvására!