Forszírozott és rohamos szülés: Tévhitek és valóság a szülészeti ellátásban

Az utóbbi időben sok cikk foglalkozott a szülés témájával, és ezek között számos olyan írás jelent meg, amely a hazai szülészeti ellátás valóságát mutatta be. Különösen nagy felbolydulást okozott egy cikksorozat, amely a „Farosan, négykézláb, állva, vízben - használati kézikönyv terhességhez és szüléshez” címmel jelent meg. Bár a Telex foglalkozott a témával, a sorozat legújabb része finoman szólva is érthetetlen módon jelent meg, anélkül, hogy bármilyen szerzői kiegészítést vagy más szakember szakmai álláspontját hozzáfűzték volna.

Ez a cikk sajnos tökéletes látlelete annak, hogy mi jellemzi a hazai szülészeti ellátást: a rutinszerű és elavult gyakorlatok uralják a szülészeteket. Miközben a korszerű gyakorlat megvalósulásáért évek, évtizedek óta keményen dolgozó szakemberek, szülők, nagyszülők munkáját vágja keresztbe, hamis bizonyosságot ad azoknak, akik eddig sem akartak vagy tudtak kinézni abból az információtól elzárt kockából, amibe ez a feudális, patriarchális rendszer oly régen belekényszerítette őket.

A szülészeti ellátás aktuális állapota Magyarországon

A szülés élettani folyamata és a tévhitek

A cikk felütése szerint az internet népe oktalan, butaságokat terjeszt, és nem is ismeri a korlátait, de majd két szülészorvos "tiszta vizet önt a pohárba". Azonban, ha a cikk elkészültekor ezt az anyagot gondolták a tiszta víznek, ami után minden érthető és világos lesz, és nincs is ok további kérdésekre, csak tenni, amit az orvosok mondanak, akkor nem gondolkodunk tovább azon, hogy vajon miért jelent meg, vagy miért nem gondolták, hogy hozzá kellene fűzni valamit.

Például az egyik tanács, miszerint „Tiszta vizekben szabad fürödni a terhesség végéig, hiszen a vízben szülésnek sincs kockázata”. Miközben értékeljük a vízbenszülés pozitív keretét, az állítás pontatlan, és sokkal részletesebb magyarázatra lenne szükség a higiéniai kockázatokról. Ugyancsak téves az a feltételezés, miszerint az anyai CMV-fertőzés esetén, ha az anya elkapja a fertőzést a nagytestvértől, akkor "egy kis gondot sem fordított arra, hogy odafigyeljen a megelőzésre, és a saját gondatlanságának látja kárát." Ez a megközelítés feleslegesen növeli a szülőkben amúgy is meglévő aggodalmakat.

A legfontosabb tanács, miszerint „a kismamáknak, hogy minél később menjenek el betegállományba” szintén kérdéses. Ez azt sugallja, hogy a megváltozó élethelyzetből fakadóan felmerülő kérdések, kételyek lényegtelenek, sőt nem létezőek. Miért ültetjük az olvasóba, hogy várandósan jobb, ha fél? Miért akarjuk elhitetni vele, hogy a teste annyira rosszul működik, hogy már az is csoda, hogy idáig eljutott?

Éppen ezeknek a tévhiteknek a felszámolására, az információhoz való hozzáférés támogatására íródott az a 250 oldalas anyag, amiből később szülésfelkészítő videós kurzusok lettek, illetve készült el a Szülésfelkészítő kártyacsomag, és ezért tartunk webinárokat, szülésfelkészítőket.

A szülés élettani folyamatának diagramja

A szülésindítás kérdése

Ha már tévhiteket szeretnénk eloszlatni, akkor pontosabb leírást is kaphatna az olvasó arról, hogy a terhesség idején a progeszteronszint magasabb, mint az ösztrogénszint, és ez egészen addig így is marad, amíg a magzat mellékveséje el nem éri a megfelelő érettséget, és el nem kezd kortizolt termelni. Ennek a kortizoltermelésnek a hatására indul egy ösztrogén-termelő folyamat, ami lazítja a méhszájat, és növeli a méh oxytocin-érzékenységét. Ekkor a progeszteron-ösztrogén egyensúly elkezd az ösztrogén irányába mozdulni, aminek hatására emelkedik a prosztaglandin mennyisége. A prosztaglandin a méhszáj érésében szerepet játszó hormon, ami a méhizomsejtek prosztagland receptoraihoz kapcsolódik és ott összehúzódásokat indukál (Lockwood, 2004; Lőrincz, 2021). Vagyis, ahogy a magzat fejlődésének minden mozzanata, pontosan és jól megkoreografált, úgy a szülés indulása sem lett a véletlenre bízva.

Persze nehéz ezt elhinni, amikor a Szülészeti Adatbázis anyai tapasztalatai alapján a szülések harmadát indítják, illetve amikor a g7 cikke szerint mára harmadával kevesebb baba születik hétvégén és ünnepnapokon, mint hétköznapokon (Kasnyik, 2019). Mindeközben az Egészségügyi Világszervezet javaslata szerint a szülésindítások arányának a 10 százalékot nem lenne szabad meghaladnia (Gaskin, 2015).

Miért? Mert már a szülés elején sokkal több korlátot jelent a kismama számára, mintha a szülés spontán indul (CTG, mozgásszabadság, evés, ivás korlátozása), nő a további beavatkozások, és ezzel a császármetszés valószínűsége. Egy 2021-ben publikált, 500 000 szülés adatát vizsgáló, másfél évtizeden átnyúló vizsgálat alapján, indított szülés esetén több a vacuummal, fogóval történő szülésbefejezés, a császármetszés, az epidurális érzéstelenítés, a gátmetszés és gyakoribb szülésutáni vérzés. A vizsgálatból kizártak mindenkit, akinek orvosi okot találtak a szülés megindítására, és csak azokat az anyákat vették figyelembe, ahol nem találtak ilyet.

A nagy méretű csecsemők szülése és az indukció

A nagy méretű (vagy makroszomikus, születéskor több mint 4000 g tömegű) csecsemőknek nehéz és esetenként traumatikus lehet a születése. Az egyik javaslat ennek a traumának a csökkentésére a szülés idő előtti megindítása, mielőtt a csecsemő túl nagyra nőne. A csecsemő tömegének születés előtti becslése nehéz és nem túl pontos. A klinikai becslések a méh tapintásán és a méhfenék magasságának mérésén alapulnak. Mindkét módszer jelentős eltéréseket mutat. Az ultrahangos vizsgálat sem pontos, így a nagy csecsemők gyanúja nem biztos, hogy születéskor megerősítést nyer.

Bizonyítékok a szülésindításról nagy méretű csecsemő gyanúja esetén

Négy olyan vizsgálat (1.190 terhes, nem cukorbeteg nő bevonásával) történt, amelyek a szülés megindítását vizsgálták a 37. és 40. hét között olyan nők esetében, akiknél felmerült a csecsemő nagy méretének gyanúja. A vizsgálatok közepes vagy jó minőségűek voltak.

A szülés indukciós csoportjában csökkent azoknak a szüléseknek a száma, ahol a csecsemő válla beszorult (váll disztócia) vagy csont törött el (általában a kulcscsont, ami jól, következmények nélkül gyógyul). Nem számoltak be egyértelmű különbségekről a csoportok között az ideghálózat sérüléséről (plexus brachialis sérülés) vagy a szülés alatti oxigénhiány jeleiről. A szülés indukciós irányelvei 178 grammal csökkentették a csecsemők átlagos születési súlyát. A vizsgálatok nem mutattak különbséget a császármetszésen vagy műszeres szülésen átesett nők számában. Arra a következtetésre jutottunk, hogy úgy tűnik, a röviddel az idő előtt megindított szülésnek vannak előnyei, de lehetnek hátrányai is. Az indukció lehetőségét meg kell vitatni a szülőkkel, ha a csecsemő várhatóan túl nagy méretű lesz. (Boulvain M, Thornton JG. Induction of labour at or near term for suspected fetal macrosomia. Cochrane Database of Systematic Reviews 2023, Issue 3. Art. No.: CD000938.)

Összehasonlító táblázat a spontán és indított szülésekről

Rohamos szülés: Történetek és valóság

Rohamos vagy viharos szülésnek nevezzük, amikor a vajúdás nagyon rövid ideig, maga a szülés teljes folyamata kevesebb mint három óra hosszáig tart. Persze 3 óra vajúdás sem kis feladat, de a szülések valahol 3 óra és 30 óra között vannak első szülésnél és többedik szülésnél 3-15 óra között. A vajúdás korai szakaszában enyhe, szabálytalan összehúzódások a jellemzőek, amik egy idő után rendeződnek, erősebbek lesznek. Ez elsőre elég jól hangzik, de azért a való életben meglehetősen ijesztő is lehet, főleg első vajúdáskor. Jó lenne előre tudni, hogy ki számíthat rohamos szülésre, de ez szinte megjósolhatatlan. Legalábbis első szülőknél. Azt ugyanis megfigyelték, hogy akik már egyszer rohamos gyorsasággal vajúdtak, azok nagyobb valószínűséggel hasonlóan gyors vajúdásra számíthatnak legközelebb is.

Grafikon: Rohamos szülések aránya a különböző szülési történetek alapján

Személyes történetek a rohamos szülésről

Lili története: Lili, ötödik gyermekét várva, egy este meglepődve tapasztalta, hogy derékfájás és hasmenés mellett hirtelen egy pukkanást hallott palacsintasütés közben. „Megszólalni se tudtam, leblokkoltam. Ilyet egyik szülésemnél sem tapasztaltam, mindegyiknél szinte észrevétlenül ment el a magzatvíz, és legalább öt-hat órát vajúdtam a tolófájások előtt” - mesélte. Noha a korábbi szüléseinél mindig volt ideje csomagolni, most nemhogy ideje nem volt, de esélye sem, mert szinte egybefüggő és hosszú fájásai voltak. Mire a kórházba értek, már nem tudott kiszállni az autóból, a baba feje már kint volt, és két perccel később a teste is. Az egész mindössze negyven perc alatt történt. Lili számára ez egy rettenetesen rémisztő élmény volt.

Tamara története: Tamara kisfia egy hetet késett. Már pedzegették, hogy be kell feküdnie burokrepesztésre, amitől rettegett. Másnap reggel sporttáskával ment a CTG-re, ahol a gép időnként kilengéseket mutatott, de Tamara nem érzett fájásokat. Az orvos a görbékre nézve azonnal a szülőszobára küldte. „Nem éreztem fájásokat egyáltalán. A hordágyra nem tudtak felfektetni, arra sem emlékszem, kibe kapaszkodtam, de gondolom, abba, aki a legközelebb volt. Iszonyúan ordítottam, ott álltam, görnyedtem a folyosó és jövés-menés kellős közepén, és három nyomás után egy szülésznő kapta el a babámat.” Tamara számára - Lilivel ellentétben - ez az egész nem maradt meg félelmetes élményként.

Kinga története: Kinga harmadik gyermeke mentőautóban született. „Éjjel fél háromkor arra keltem, hogy valami van, negyedóra múlva mentőt hívtunk, három óra tízkor meg is született a kisbabám a BAH-csomópontnál. Ráadásul burokban született, hogy még különlegesebb legyen a dolog. Ébredéstől a megszületésig negyven perc volt az egész.” Kinga számára ez volt a három szülés közül a legszebb élménye, „abszolút háborítatlan és természetes volt, és fantasztikus érzés volt, hogy meg tudtuk csinálni.” Az egyetlen negatívum, hogy a protokoll miatt külön mentőautóval vitték a babát a kórházba, így arra az időre elvették tőle.

Gerda története: Gerdáék eleve otthonszülésre készültek. Az első fájások megjelenésekor hívták a bábákat, akik egy másik szülésnél voltak. Abban maradtak, hogy ha nem tudnak időben elindulni, hívjanak mentőt. „Tíz perccel azután, hogy a bábákkal telefonáltunk, elment a magzatvizem, öt percre rá intenzív összehúzódásaim lettek. Bár tényleg volt már tapasztalatom, nem akartam hazardírozni, felhívtuk a mentőket, akik közölték: a vihar miatt nem biztos, hogy oda fognak érni. Mire a férjem letette a telefont, már nagyon erősek voltak a fájásaim. (...) A férjem locsolgatni kezdett a jó meleg vízzel, aztán hirtelen le kellett guggolnom, lenéztem, és már kint volt a baba feje. Emlékszem, felsikítottam, a férjem eldobta a zuhanyrózsát, hogy el tudja kapni a kicsit.” A mentő másfél órával később ért oda. „Hát, életünk legkalandosabb, legizgalmasabb éjszakája volt, az biztos.”

A rohamszülések, mint ahogy a fenti történetek is bizonyítják, sokfélék lehetnek. A szakirodalom alapján jellemzően a többedik szülésnél fordulhat elő, amikor a test már rutinosan végzi a dolgát, de valójában, ha látszólag előzmény nélkül is indul meg a szülés, a szervezet már korábban elkezdi a készülődést. Ezek a történetek hasonlítanak tehát a leginkább arra, ahogyan a filmvásznon ábrázolják a szüléseket, pedig egyébként a világra jövő babák mindössze három százaléka születik ilyen rakétasebességgel. És ahogy nincs két egyforma szülés, úgy nincs két egyforma (roham)szülés sem, a megélések egészen különbözőek.

Farfekvés és a Spinning Babies® szemlélet

Sajnálatos tény, hogy a szülészeti gyakorlatból kikopott a faros szüléskísérés tudománya, felerősödött viszont a faros szülések során fellépő esetleges kockázatok megnevezése, miközben a császármetszés sok esetben mint tökéletesen biztonságos alternatíva van feltüntetve.

Pedig, ha a magzat fejvégű fekvés helyett farvégű fekvésben helyezkedik el, akkor is van lehetőségünk "jó irányba" állítani különböző technikákkal. Ezek megléte nem újkeletű, bár tény, hogy a megértésükhöz sokat adott az anatómia, az élettan és a biomechanika ismerete. A jóga például rengeteg olyan tartást használ és javaslatot tartalmaz, amely igyekszik megteremteni az ideális viszonyokat a várandós nő testében és lelkében.

Alternatív technikák farfekvés esetén

  • Mikrofon és zene: A magzatok kíváncsiságát kihasználva szokták javasolni, hogy oda helyezzünk mikrofont kellemes zenével, ahol szeretnénk, hogy a baba feje legyen.
  • Zseblámpás pocakvilágítás: Hasonló céllal javasolják a zseblámpával történő pocakvilágítást is.
  • Négykézlábon tartózkodás: A négykézlábon tartózkodástól a nagyobb hely és kevésbé feszülő has reményében várják a könnyebb bukfencet.
  • Vizualizációs technikák: Ezek segíthetnek az anyának ellazult állapotban elképzelni és/vagy megbeszélni a babájával, hogy megfordul. Akár úgy is, hogy az anya rajzol egy fejjel lefele elhelyezkedő babát, és azt a lakás egy vagy több pontjában kihelyezi.
  • Hétköznapi rutinok: Fontos a napi mozgás, ülés, állás, táplálkozás tudatosítása. Napi tempós séta és guggolás sokat segíthet a medence átmozgatásában.
Illusztráció a farfekvéses baba forgatásáról

A Spinning Babies® szemlélet

A Spinning Babies® egy paradigmaváltó szemlélet, Gail Tully amerikai szülésznő-dúlához köthető, és egyesíti a modern gyógyászat és a bodywork technikák alkalmazását. „Az anya dolga a megnyílás, a babáé a forgás” - vallja Tully, így a kifejezésben a „spinning” szó a magzati forgásra utal.

A szemlélet lényege, hogy a mozgással, a gravitációt kihasználva teret ad a babának. Ezen túl erősíti az anya testtudatát, és segíti az apát a folyamat részesévé válni. A szemlélet elsősorban nem a faros babák megfordítására van - bár az elnevezés becsapós lehet -, de remek eredményeket érhetünk el vele. A szemlélet lényege, hogy kényelmesebbé tegye a várandósságot, és segítse a vajúdás alatt végbemenő folyamatokat (akár az ellazulásra gondolunk, akár a medence megfelelő alakulására, akár a magzat által végzett mozdulatok/mozgások támogatására fókuszálunk). De a Spinning Babies® szemlélete nemcsak a várandósságban, a vajúdásban, hanem a szülésben, születésben is segíti a családot.

Ellenjavallatok és szakemberek

Fennálló vérzésnél, magas vérnyomásnál, fenyegető koraszülésnél stb. nem javasoljuk a gyakorlatok vagy egyes gyakorlatok végzését. A gyakorlatokat egyébként is érdemes átbeszélni oktatóval, hogy értsük annak a lényegét és biztonságos kivitelezését. Amennyiben a jóga vagy más könnyebb fizikai megterhelés engedélyezett, a jelen módszernél sem valószínű, hogy ellenjavallatot találunk.

Jelenleg (2021 áprilisa) négy hivatalos Spinning Babies® szülőoktató van Magyarországon, de többen is elvégezték a kétnapos workshopot (bábák, gyógytornászok, dúlák, szülészorvosok). Ők ugyan nem tarthatnak kurzust, viszont a mindennapi munkájukba beépíthetik, a saját klienseikkel dolgozhatnak vele. És igen, fontos: császáros előzménnyel is van létjogosultsága mindennek.

Veisenberger Eleonóra, Spinning Babies® szülőoktató, perinatális szaktanácsadó, biológus, dúla, TRE® Provider-jelölt.

tags: #forszirozott #rohamos #szules