A tényállásszerűség a bűncselekmény fogalmának egyik alapvető eleme. A Büntető Törvénykönyv (Btk.) 4. § (1) bekezdése értelmében „Bűncselekmény az a cselekmény, amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli.” Ebből adódóan a büntetni rendeltség és a tényállásszerűség szinonim fogalmak, amelyek a jogalkotó azon szándékát tükrözik, hogy a Btk.-ban törvényi tényállás megalkotásával nyilvánítson valamely cselekményt bűncselekménnyé.
A tényállásszerűség tehát a büntetőjogi norma megszegését jelenti, ami egyben az alaki (formális) jogellenességgel is összefügg. A jogellenesség ebben a megközelítésben a büntetőjogi normákkal való szembehelyezkedést, a normasértést jelenti, amely büntetőjogi szankcióval fenyegetett.
A Btk. Általános Részének fejlődése és a joganyag változásai
Az 1978. évi IV. törvényt, vagyis a korábbi Büntető Törvénykönyvet hatálybalépése óta több mint ötven törvény és számos alkotmánybírósági határozat módosította. Emellett több, különböző tárgykörben alkotott törvény is tartalmaz a Btk. Általános Részét érintő és módosító szabályokat. A számos változás ellenére az Általános Rész megőrizte eredeti szerkezetét, ugyanakkor a benne szabályozott joganyag jelentősen felduzzadt. Ez a hatályos joganyag tárgyalja a Wolters Kluwer Kft. büntetőjogi témájú könyveinek legújabb kötete. A tankönyv a korszerű egyetemi oktatás követelményeinek megfelelően követi az Általános Rész szerkezetét, emellett nagy hangsúlyt fektet a magyar büntetőjog-tudomány kialakulására és eredményeire.
A bűncselekmény tárgya és tárgyi oldala
A bűncselekmény esetében kétféle tárgyat különböztetünk meg:
- a jogi tárgyat, mint szükséges elemet,
- az elkövetési tárgyat, mint nem szükséges elemet.
A jogi tárgy
A jogi tárgy az a társadalmi viszonyokban kifejezésre jutó érdek vagy érték, amelyet a bűncselekmény sért vagy veszélyeztet. Fajtái:
- Közvetlen jogi tárgy: az adott bűncselekmény által legkonkrétabban támadott viszony (érdek, érték).
- Különös jogi tárgy: az egymással rokon, közvetlen jogi tárgyak gyűjtőfogalma, a Btk. Különös Rész fejezete.
- Általános jogi tárgy: a büntetőjogilag védett, oltalmazott társadalmi viszonyok összessége, tulajdonképpen az adott állam jogrendje.
Az elkövetési tárgy
Az elkövetési tárgy olyan fizikai értelemben vett dolog, amire vagy akire nézve a bűncselekmény elkövetője az elkövetési magatartást megvalósítja. Az elkövetési tárgy lehet tehát az a dolog, amelyre a bűncselekmény elkövetése irányul. Az elkövetési tárgy azonban személy is lehet, akit a szakirodalom a bűncselekmény passzív alanyának nevez. A passzív alany elhatárolandó a sértett fogalmától. Passzív alanyról akkor beszélünk, ha valamely személynek a konkrét fizikai mivoltát érintően - mintegy a testén - valósul meg a bűncselekmény. A sértett büntető eljárásjogi fogalom. A passzív alany minden esetben azonos a sértettel, ám nem minden sértett egyben passzív alany is.
A bűncselekmény tárgyi oldala
Az elkövetési magatartás az általános törvényi tényállás tárgyi oldalának szükséges eleme, mely állhat tevésből és mulasztásból. A tevés mindig valamilyen cselekvésben valósul meg, míg a mulasztás kötelességellenes nem tevést jelent. A mulasztás akkor állapítható meg, ha a tevésre vonatkozó jogi kötelezettség nem teljesítése mellett fennáll a tevési cselekvési lehetőség is. Így büntetőjogi értelemben a mulasztás egy lehetséges cselekvés kötelességellenes nem tevése.
Az eredmény és az okozati összefüggés az általános törvényi tényállás tárgyi oldalának nem szükséges ismérvei. A törvényi tényállások egy részében a jogalkotó eredményt is megfogalmaz. E bűncselekményeket eredmény, azaz materiális bűncselekményeknek nevezzük.
Az eredmény a bűncselekmény elkövetési magatartásával okozati összefüggésben, a külvilágban bekövetkező olyan változás, amelyet a törvényi tényállás leír. Az eredmény lehet sértő vagy veszélyeztető eredmény. A sértő eredmény a külvilágban bekövetkező, jól felismerhető tényleges sérelmet jelöl, amelynek mértéke többnyire pontosan meghatározható. A veszélyt, mint eredményt megfogalmazó tényállásokban a jogi tárgy veszélybe jutása az eredmény.
Az okozati összefüggés objektív kapcsolat az elkövető cselekménye és a tényállásszerű eredmény között.
Az elkövetés szituációjához tartozó ismérvek: az elkövetés helye, ideje, módja és eszköze az általános törvényi tényállás tárgyi oldalának nem szükséges elemei, amelyek ugyanakkor lehetnek az alaptényállás elemei, például hely: légi jármű hatalomba kerítésénél; idő: magánlaksértésnél éjjel; az elkövetés módja: minősítő körülmény emberölésnél a különös kegyetlenség; az elkövetés eszköze: fegyveresen vagy felfegyverkezve.
A bűncselekmény alanyi és alanyi oldala
A bűncselekmény alanya
A bűncselekmény alanya az általános törvényi tényállás szükséges szubjektív eleme. Az általános alannyá válás feltételei (bűncselekmény tettese és részese csak):
- a bűncselekmény elkövetésekor a 14. életévét betöltött;
- beszámítási (felismerési és akarati) képességgel rendelkező;
- természetes személy (élő ember) lehet.
A Btk. Különös Része a tettesre utalva többnyire az „aki” kifejezést használja, amellyel egyben azt is jelzi, hogy az ilyen bűncselekmény elkövetője bárki lehet, aki megfelel az általános alannyá válás feltételeinek.
A speciális alanyiságot megállapító többlet ismérvek például a következők lehetnek: hivatalos személy, katona.
A bűncselekmény alanyi oldala
A bűnösség, melynek 2 formája lehetséges:
- a szándékosság
- a gondatlanság
Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki magatartásának következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik. Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában; úgyszintén az is, aki e következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.
Vegyes bűnösségű bűncselekményekről általánosságban akkor beszélünk, ha az objektív tényállási elemek egy részére a szándékosság, más részére pedig a gondatlanság terjed ki.
A motívum és a célzat
A motívum és a célzat az általános törvényi tényállás alanyi oldalának nem szükséges elemei.
- Motívum: az a szükséglet, érzelem, vágy, ami az embert cselekvésre sarkallja (ami a „mi miatt” kérdésre ad választ).
- Cél: az, aminek elérésére az ember cselekvéssel törekszik, ami több mint a szándék, túlmutat a szándékon, egyben összefügg a motívummal.
A motívum és a cél egyazon pszichés folyamat két oldala. A motívum a szándék innenső, a célzat a szándék túlsó oldalán helyezkedik el.
A bűncselekmény elkövetői és a részesség
Elkövetők a tettes és a társtettes (tettesek), valamint a felbujtó és a bűnsegéd (részesek). Tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja. Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását, egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg. Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt. A részesekre is a tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni.
A tettesség típusai
A tettesek valósítják meg a bűncselekmény törvényi tényállását. Tettesi magatartás nélkül nincs bűncselekmény, a részesi magatartás a tettesi alapcselekményhez kapcsolódik. Tettességről a bűncselekmény kísérleti vagy befejezett szakában beszélünk.
Fajtái:
- Önálló tettes
- Társtettesek
- Közvetett tettesek
Önálló tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását maga valósítja meg. Gondatlan bűncselekményeknél csak önálló tettesség lehetséges. A törvényi tényállást maga valósítja meg, felhasználhat eszközt, állatot, de más személy nem vehet részt benne.
Kivételesen egy bűncselekménynek több önálló tettese is lehet, például:
- az ún. konvergens bűncselekmények: az egyes önálló tettesek cselekménye egymástól függetlenül, párhuzamosan halad a befejezettség irányába (pl. fogolyzendülés).
- az ún. találkozó bűncselekmények: a tényállás két tettest feltételez, magatartásuk egymás felé irányul, egymást kiegészíti (pl. vérfertőzés).
Társtettesség: társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását, egymás cselekményéről tudva, közösen valósítják meg. Itt minimum két büntetőjogilag felelősségre vonható személy vesz részt az elkövetésben.
Társtettesség feltételei:
- Szubjektív kritérium: szándékegység, egymás tevékenységének kölcsönös tudata. A szándékegység feltételei:
- tudnia kell a saját magatartásáról, ennek következményeiről, és ezeket kívánva, vagy ezekbe belenyugodva kell végrehajtania a cselekményt.
- tudnia kell az elkövető társ magatartásáról, és arról, hogy együttes magatartásukkal közösen valósítják meg a bűncselekményt.
A szándékegység nem feltételezi az előzetes megállapodást. Csak szándékos bűncselekményeknél állapítható meg.
- Objektív kritérium: közösen valósítsák meg, ez az elkövetési magatartás tanúsításában való együttes részvételt jelenti.
Tiszta mulasztásos bűncselekményeknél társtettesség nem jöhet létre, mert a kötelezettségek külön-külön terhelik az elkövetőket (pl. segítségnyújtás elmulasztása). Vegyes mulasztásos bűncselekményeknél a társtettesség megállapítható (pl. gyermekről való gondoskodási kötelezettség elmulasztása).
Közvetett tettesség: közvetett tettes az, aki a bűncselekmény elkövetéséhez más embert eszközként felhasznál. Ő is önálló tettes, úgy is felel a bűncselekmény elkövetéséért. Olyan embert használ fel, akivel szemben büntethetőséget kizáró ok áll fenn. Itt a bűncselekmény objektív és szubjektív oldala szétválik (a két személy között oszlik meg).
Az objektív oldalhoz tartozó tényállási elemeket az valósítja meg, aki nem büntethető, mert:
- gyermekkorú
- nem rendelkezik beszámítási képességgel (kóros elmeállapotú, vagy kényszer vagy fenyegetés hatása alatt áll)
- tévedésben van
A szubjektív oldalhoz tartozó tényállási elemeket a másik, a büntethető személy valósítja meg. A közvetett tettes bűnössége csak szándékos lehet.
A részesség általános jellemzői, típusai
A részesség közös ismérvei:
- járulékosság - tettesi alapcselekményt feltételez
- okozatosság - okozati összefüggésben kell lennie az alapcselekménnyel
- szándékosság - a tetti alapcselekménynek is szándékosnak kell lennie és a részesi magatartásnak is.
A részesség fajtái:
- Felbujtó
- Bűnsegéd
Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. A felbujtó elkövetési magatartását a törvény a "rábír" kifejezéssel határozza meg. A rábírás megvalósulhat rábeszéléssel, meggyőzéssel, különféle előnyök, jutalom kilátásba helyezésével. Tartalmilag azt jelenti, hogy kialakítja a tettesben a bűncselekmény elkövetésének szándékát, vagy a formálódó tettesi szándék végleges kialakításához a döntő motívumot szolgáltatja (szándék kiváltó hatás). Mindkét esetben közös vonás, hogy a felbujtó rábíró tevékenységének hiányában a tettesi szándék, ebből következően a bűncselekmény nem jönne létre. A felbujtó aktív tevékenységet fejt ki, mely mindig meghatározott személyre, a potenciális tettesre irányul. A rábírásnak konkrét bűncselekményre kell vonatkoznia. A felbujtás szándékos. A felbujtásnak sikeresnek kell lennie, a tettesi alapcselekményt legalább megkísérelték.
Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt. Nem vesz részt a bűncselekmény elkövetésében, csak megkönnyíti a tettes cselekményét.
Fizikai bűnsegéd: aki a bűncselekmény külvilágban megjelenő körülményeit segíti. Általában aktív magatartás, de el lehet követni mulasztással is (pl. eszközt ad, nyitva hagyja az ajtót).
Pszichikai bűnsegéd: szándékerősítő hatást fejt ki a tettesre, de nem ő keletkezteti a szándékot (biztat, tanácsot ad).
Ezen belül elkülöníthető:
- Mulasztásos (passzív) bűnsegéd: tapasztalja a bűncselekményt, de nem akadályozza meg, nem teljesíti a kötelességét. Ekkor az elkövető nem is tudja, hogy támogatják.
- Bátorító jelenlét: a bűncselekmény elkövetőjét jelenlétével támogatja. A tettes és a jelenlevő között szándékegység van (passzív nézelődés nem eredményezi).
A bűnsegéd szándékos magatartás, magában foglalja a tettesi szándékot. A bűnsegély a tettesi alapcselekmény előtt vagy alatt fejthető ki. A felbujtás és a bűnsegély között a bűnsegély a kisebb társadalomra veszélyességű.
Bűnkapcsolatok
A bűnkapcsolatok járulékos jellegű bűncselekmények, csak más által elkövetett tettesi alapcselekménnyel összefüggésben valósulhatnak meg.
- Bűnpártolás:
- SZEMÉLYI BŰNPÁRTOLÁS - aki segítséget nyújt ahhoz, hogy az elkövető a hatóság elől meneküljön; aki a büntetőeljárás sikerét meghiúsítani törekszik.
- TÁRGYI BŰNPÁRTOLÁS: aki közreműködik a bűncselekményből származó előny biztosításában.
- Orgazdaság: Lopásból, sikkasztásból, csalásból, hűtlen kezelésből, rablásból, kifosztásból, zsarolásból vagy jogtalan elsajátításból származó dolog vagyoni haszon végett történő megszerzése, elrejtése, elidegenítésében való közreműködés.
- Bűnös közömbösség: más által elkövetett bűncselekmény meg nem akadályozása olyan személy részéről, akit a megakadályozásra nézve nem terhel a mulasztásos bűnsegédhez szükséges speciális jogi kötelesség.
Társas bűnelkövetési alakzatok
A társas bűnelkövetési alakzatok típusai:
- bűnszövetség
- bűnszervezet
- csoportos elkövetés
Bűnszövetség: akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet.
Bűnszervezet: három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése.
Jellemzői:
- két vagy több személy együttműködését feltételezi, a bűncselekmény alanya akár tettesként, akár részesként két vagy több személy, és az elkövetők megállapodása magára a bűnözésre irányul
- nem keletkeztet társtettességet az elkövetők között
- a bűncselekmények szervezett elkövetésére irányuló előzetes megállapodás magában foglalja az azok megvalósítására irányuló előzetes megállapodást. Előzetes megállapodás: olyan, a jövőben megvalósítandó bűncselekmények elkövetésére irányuló elhatározást jelent, ami a jog védte érdek ellen támadó erők viszonylag magasabb fokú szervezettségét is felölelheti. A megállapodás lehet: kifejezett, hallgatólagos, időben az elkövetést közvetlenül megelőző, vagy jóval korábban létrejött.
Csoportos elkövetés: ha a bűncselekmény elkövetésében legalább 3 személy vesz részt. Fokozott veszélyessége abban rejlik, hogy több személy együttműködése lényegesen megnehezíti a bűncselekménnyel szembeni ellenállást. A csoportos elkövetés általában súlyosabban minősítő körülmény (pl. rablás). A csoportos elkövetés megállapításának nem feltétele, hogy a csoport minden tagja büntethető legyen.
tags: #fokozhato #tenyallasi #teher