A fogzás tudnivalói és kezelése: kitölthető táblázat útmutatóval

Az első fog megjelenése nagy esemény egy baba életében, de a fogzás sajnos nem mindig zökkenőmentes, a később előtörő fogak esetében sem. Az első gyermekes szülők sokszor megriadnak a tünetektől, vagy nem tudják, hogyan segítsenek gyermeküknek átvészelni ezt az időszakot. Minél többet tud a szülő a folyamatról, annál jobban gyermeke segítségére lehet, hogy közösen átvészeljék az ezzel járó nehézségeket.

A fogzás (szorosabb értelemben a 20 tejfog előbújása) általában 6-10 hónapos kortól 2,5-3 éves korig tart. A gyerekek egy része meg sem érzi ezt az időszakot, míg sajnos többségüket megviseli. Jó tudni, hogy többféle módszer is van fájdalmuk enyhítésére.

A fogzás tünetei és jelei

A fogzás sorrendje nem kőbevésett dolog, így ne tekintsünk rá úgy, mintha kötelező érvényű lenne az időrend betartása minden babára nézve. Az addig mosolygós, kiegyensúlyozott baba síróssá, nyűgössé, étvágytalanná válhat, nyála folyik. A nyáladzás oka, hogy a fog az előbújása során nyomja a felette lévő ínyt, így az vörös, duzzadt, gyulladt lehet, ami fájdalommal is járhat. A fogcsírák növekedése viszkető érzést kelt, ezért minden keze ügyébe kerülő tárgyat megrág.

Fokozott nyáltermelődés

Az egyik leggyakoribb tünet fogzáskor, hogy fokozottabb a nyáltermelődés, ami miatt köhögés és náthára hasonlító tünetek is felléphetnek. Megjelenhet irritáció is az áll területén, amely úgyszintén a fokozott nyáltermelődésnek köszönhető. A nyálmirigyek extrém munkájának eredményeként nő a kiválasztott nyál mennyisége, melyet a baba nem győz nyelni, megállás nélkül folyik a szájából, átnedvesíti a ruháit. A száj körüli területen használjunk védőkrémet, hogy ne ázzon fel a bőr.

Ínyérzékenység és rágási inger

Az íny fogzáskor sokkal érzékenyebbé válik, megduzzad (főként a nagyőrlők és az első fogak környékén). Harapással és rágcsálással igyekszik a baba a fogzást kísérő kellemetlenségeket csillapítani. Az ínyben és az egész szájüregben a fokozódó vérkeringés az orrnyálkahártyára, ezzel együtt pedig a nyálkát termelő sejtek munkájára is hatással van, serkenti a működésüket. Így fordulhat elő a náthához hasonló orrfolyásos tünet. Kevésbé ismert tény, hogy a fogak előtörését megelőzően is megjelenhet a fájdalom, hiszen az íny mélyebb rétegeiben már "elindult" a folyamat. A jó hír, hogy ez általában addig tart, míg át nem töri az ínyt, ezt követően enyhülnek a panaszok.

Nyugtalanság és alvászavarok

Nyugtalanság, rossz alvás kíséri általában a fogzást. Éjszaka több alkalommal felébred a csecsemő, akár 8-10 alkalommal is. A fogzási panaszokat kísérheti hőemelkedés, enyhe láz. A fájdalom kisugározhat az arcra és a fülre, ezért ezeket a területeket gyakran dörzsölgetheti.

Emésztési panaszok

Sok szülő beszámol a fogzást kísérő hasmenésről. Ennek legfőbb oka a rágással, harapdálással a szervezetbe juttatott kórokozók, melyek fertőzést idéznek elő. A gyerekek sokszor a saját öklüket harapdálják, miközben a földön kúsznak, másznak, tehát nem árt szappannal és vízzel sűrűbben megmosni a kezüket, a szájba vett játékokat pedig rendszeresen fertőtleníteni kell a gyomorfertőzés elkerülése érdekében. A kicsi széklete meglazulhat a fogzás időszaka alatt, és a különböző fertőzéseket ilyenkor hajlamosabbak elkapni. Utóbbi miatt gyakran kipirosodik a baba popsija, s ez még nyűgösebbé teszi a gyermeket.

Láz és hőemelkedés

Gyakran hőemelkedés is felléphet a fogzás időszakában, de a láz (különösen, ha más panaszok, pl. orrfolyás is kapcsolódik hozzá) már fertőzésről tanúskodik - sajnos ez utóbbit sok szülő tévesen a fogzáshoz kapcsolja. Ha a babának magasabb láza van 38 foknál, ezért valószínűleg nem a fogzás a felelős, keressük fel gyermekünk háziorvosát. A világ egyik legnívósabb gyermekgyógyászati folyóiratában, a Pediatricsban 2016-ban közöltek egy átfogó elemzést, mely szerint fogzáskor, pontosabban a fog áttörésekor igen kis mértékben, néhány tizeddel emelkedhet a gyermek testhőmérséklete, lázat azonban a fogzás nem okoz. Lázas állapotot azonban nem lehet a fogzásra fogni.

A tejfogak fejlődése és sorrendje

A tejfogak fejlődése a fogantatás utáni 6-7 héten (!) kezdődik és kb. a terhesség 6. hónapjáig befejeződik, bár bizonyos további változások (mineralizáció, gyökérfejlődés) még a gyermek 3-4. életévéig is eltart. A terhesség alatt az anyát érő hatások, például láz, anyagcsere betegség, vitaminhiány hatással lehetnek a fogak fejlődésére is, s zománcfejlődési rendellenesség formájában manifesztálódhatnak. Az embernek 20 tejfoga van: 2 metsző, 1 szemfog és 2 tejőrlő található minden kvadránsban.

A babák 3 éves koráig a fogzás folyamatosan történik és összesen 20 tejfog bújik ki. A fogak áttörésének sorrendje babánként eltérő lehet, hiszen minden kisbaba más ütemben fejlődik. Nincs általános szabály, a tejfogak kibújása egyéni variációkat mutat. A gyermekek között fél éves eltérések is lehetnek, sőt ritkán az is előfordul, hogy a baba már kibújt fogakkal születik.

A tejfogak előtörésének sorrendje és ideje

Az első kb. 6-12 hónapos korban jelenik meg. A tejfogak előtörése 2-2,5 éves korig tart.

1. 6-10 hónap: 2 alsó középső metszőfog (jobb és bal oldali)
2. 8-12 hónap: 2 felső középső metszőfog
3. 9-13 hónap: 2 felső oldalsó metszőfog
4. 10-16 hónap: 2 alsó oldalsó metszőfog
5. 13-19 hónap: 4 első tejőrlőfog
6. 16-23 hónap: 4 szemfog
7. 23-33 hónap: 4 második tejőrlőfog

Általánosságban elmondható még, hogy az alsó metszők előbb jönnek, mint a felsők; párosával törnek elő a fogak, jobb és bal oldalon egy időben; lányoknál pedig hamarabb kezdődik a fogzás (mint annyi minden más is).

Nagyon nehéz megmondani, hogy mennyi időt vesz igénybe, míg a tejfog "teljes nagyságában" kibújik, ez ugyancsak nagyon egyéni variációkat mutat, de 2,5-3 éves korra általában az összes fog előtör.

Fogáttörési zavarok

Előfordulhat, hogy a fogzás jóval korábban elkezdődik (dentitio preacox), akár már születéskor jelen lehetnek fogak (dens neonatalis). A késői fogelőtörést dentitio tarda-nak nevezzük. Gyakoribb koraszülött, illetve alacsony Apgar-értékkel született gyermekek esetében. Nehezített fogzásról beszélünk, amikor a fogzás az átlagosnál jobban megviseli a csecsemőt. Az ínye vörös, duzzadt, s a baba rendkívül nyűgös. Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb babát jobban megviseli a hátsó fogak előtörése, mint az elsőké.

Mi okozhat gondot a tejfogak cserélődésénél?

1. Csírahiány: Hiába várjuk egyes maradó fogak előtörését, ha azokkal egyáltalán nem is rendelkezik a gyermekünk. Ha viszont nincs maradófog, akkor nem is esik ki a tejfog, hiszen nincs, ami kilökje a helyéről.
2. A maradó fog csírájának sérülése: A maradó fog csírája sérülhet egy fogat ért baleset kapcsán, vagy akkor, ha a beteg tejfogat eltávolítják. Kisgyerek korban nagyon gyakran előfordulnak arcot ért balesetek, amikor a tejfogakat is ütés éri. Nem ritkán vérzés is kíséri az ütést, a fog pedig elszíneződik. Az első és legfontosabb, ha a fog nem esett ki, nyugtassuk meg a kicsit. Sajnos az is előfordulhat, hogy az ütés hatására sérül a maradó fog csírája, ezért konzultáljunk gyermekfogorvossal, aki alaposan megvizsgálja a balesetes fogat, és vázolja a teendőket.
3. Szűk fogív: Nincs elegendő hely a maradó fog előtöréshez, így a fogak torlódnak, egymás elé vagy mögé csúsznak. Az így összecsúszott fogak nehezen tisztíthatók, a fogközök és az egymással érintkező fogfelszínek alapos tisztítás hiányában gyorsan szuvasodásnak indulnak, miközben a fogsor esztétikuma is erősen csorbul.
4. Gyulladt tejfog: A maradó fog sérül akkor is, ha a még állcsontban lévő tejfog elromlik, begyullad, kezeletlenül marad. Ebben az esetben, a tejfog gyökerén át a fertőzés elérheti és károsíthatja a maradó fog csíráját. Amit szülőként ennek megelőzéséért tehetünk az egyrészt, ha mindig leellenőrizzük a gyerek fogmosását, segítjük a fogmosási technikáját azzal, hogy újra és újra megmutatjuk a helyes mozdulatot.

Ínygyulladás típusai

Az ínygyulladásnak három fajtáját különböztetjük meg:

1. Eruptiós ínygyulladás: A fogak előtörését kísérő jelenség.
2. Pubertáskori ínygyulladás: A megváltozott hormontermelés miatt fellépő tünet.
3. Hagyományos ínygyulladás: A nem megfelelő fogmosás miatt a fogakon megtelepedő lepedék váltja ki.

Kísérő jelenségek

• Átmeneti ínygyulladás: Az áttörő fognál jelentkezik.
• Cysta és hematóma: Az áttörő fog körül cysta látható. Ha az ezt tartalmazó hajszálerek megpattannak, hematómává, "vérrel telítetté" válik. Legtöbbször a hátsó fogak esetében találkozunk vele, de nem kizárt, hogy elöl lévő tejfog áttörése közben is megjelenik.
• Epstein gyöngyök: A kemény és a lágy szájpad határán lévő (szájpadlás hátsó része) kis, sárgás-fehér elváltozás a középvonalban.
• Bohn csomók: Szintén sárgás-fehér gyöngyszerű képlet, gombostűfej nagyságú is lehet. Jellemzően a felső állcsonton, a fogak leendő helyéhez közel, az ajak irányában találhatóak, de ettől eltérő helyen is felbukkanhatnak.

A fogzási fájdalom csillapítása

A fogzó baba megnyugtatására, a tünetek enyhítésére számos módszer létezik. A fájdalom a legtöbb esetben addig tart, amíg a növekedés során a fogak élei áthatolnak az érzékeny fogíny felszínén. Álomtalanul töltött nyűgös napok sorát szeretnénk elviselhetőbbé tenni pár tanáccsal.

Hűtés és rágókák

A kicsik sokszor ösztönösen rágják az öklüket ilyenkor. Rágható és hűthető dolgokat adjunk a kezükbe, mint például a lehűtött fogzási karikák. Érdemes lehűteni a rágókát (sima hűtőben, nem mélyhűtőben!), mert a hideg rágcsálása csökkenti a fájdalmat. Hűtött, tisztított alma- vagy répadarabot is adhatunk a kicsi kezébe és annak a rágcsálása enyhítheti a tüneteket. Természetesen ilyenkor mindig fontos, hogy ott legyünk a baba mellett, nehogy félrenyeljen. Szintén jót tesz keményebb dolgok, alma, répa, kiflivég, kenyérhéj rágcsálása a fogzás tüneteinek enyhítésében.

Masszírozás és ecsetelés

Hűthetjük finoman a területet, masszírozhatjuk, ecsetelhetjük. Pozitívan reagálnak a babák a panaszt okozó részek óvatos masszírozására. A kifejezetten fogzás jelei enyhítésére készült tinktúrákat a patikában készen is megvásárolhatjuk.

Gelek és fájdalomcsillapítók

A helyileg alkalmazott készítmények lehetnek hűsítő és/vagy érzéstelenítő gélek. Míg a hűsítő gélek általában csak valamilyen gyógynövény tartalmúak, addig a kimondottan érzéstelenítő gélek összetevői között már különféle érzéstelenítőket is lehet találni.

• Osa fogíny gél: kamilla, szegfűszeg, zsálya, borsmenta és propolisz tartalmú; hűsít és nyugtatja az ínyt.
• Dologél fogínynyugtató gél: valeriana, kamilla és propolisz tartalmú.
• Dentinox: helyi érzéstelenítőt tartalmaz (lidocain), ezért maximum napi 3x alkalmazható.

Nagyobb fájdalom esetén alkalmazhatunk olyan zselét illetve gél állagú készítményt. Kisgyermekeknek az ibuprofen (pl. Nurofen) illetve paracetamol (pl. Panadol) tartalmú szuszpenziók ajánlottak. Ha a kicsi nagyon nyűgös, egy-egy esetben adhatunk neki fájdalomcsillapító kúpot vagy szirupot.

A szájüreg higiéniája fogzás idején

A lényeg azonban az, hogy a fogzás idejére sem hagyhatjuk abba a szájüreg tisztítását. Az erős nyálzás miatt figyeljünk a folyadékpótlásra. A baba megnyugtatására soha, semmilyen körülmény között ne adjunk cukorba vagy mézbe mártott cumit.

Fogápolás az első tejfogakkal

Minden étkezés után - még a mellről való táplálás esetén is - a fogatlan szájat töröljük át pelenkával, s amint előbújnak az első fogak erre fokozottan figyeljünk. A fogak fogkefével való tisztítását az első fogacska megjelenésével el kell kezdeni. Eleinte ne használjunk fogkrémet, csupán ha kibújt már néhány fog. Fontos, hogy nem szabad felnőtt fogkrémmel fogat mosniuk, mivel az abban levő fluorid koncentráció túl magas számukra. A gyermekfogkrémek fluoridtartalma lényegesen kisebb, mint a felnőtt fogkrémeké, ezért nem baj, ha gyermekünk egyszer-egyszer lenyeli a fogkrémet (hiszen ízlik neki, és nem tudja még kiköpni).

Az esti fogmosást soha ne hagyjuk ki, mivel éjszaka csökken a nyáltermelés, ezáltal a nyál nem tudja kifejteni lemosó, tisztító hatását. Az első fogkefe és fogkrém kiválasztásában pedig a gyermekfogorvos szívesen ellátja tanáccsal a hozzá forduló szülőket.

Táplálkozás és folyadékpótlás

A fogak előbújásának pillanatától szülőként nagy a felelősség, hogy mivel és hogyan itatjuk és etetjük a kicsiket. Cumisüvegből történő itatásra csak tiszta „babavizet”, vagy szűrt vizet használjunk. A cukros babateákat, gyümölcsleveket kerüljük el. Ásványvizeket kerüljük, mivel ásványianyag tartalma nem a baba szervezetéhez van kalibrálva.

Gyermekünk minél több tejet, tejterméket, gyümölcsöt, zöldséget és húst fogyasszon, és mindezeket olyan állapotban, amely rágásra késztet. Kerüljük a pépes, ragacsos ételeket, amelyek nem igényelnek rágást.

Amikor orvoshoz kell fordulni

Semmiképpen se hallgassunk a szomszédra, inkább érdemes szakember tanácsát kérni, ha elbizonytalanodunk. Amennyiben bármilyen szokatlan folyamatot, tünetet, elváltozást lát gyermeke fogzásával kapcsolatban, keresse fel gyermeke fogorvosát mihamarabb. A gyermekfogászat nem csak abban más, hogy kisebbek az eszközök, mesebeli a környezet, hanem abban is, hogy a gyermekek más típusú megközelítést igényelnek a fogászati kezelések során, és azt megelőzően is. Sajnos a tejfog szuvasodása igen gyakori jelenség gyermekkorban. A fogváltás időszakában különösen érdemes kiemelt figyelmet fordítani a fogászati vizsgálatokra, és folyamatosan kontrollálni a tejfogak maradófogakra cserélődését. Előfordulhat, hogy egy vagy több tejfog nem esik ki a fogváltás időszakában, de olyan is történhet, hogy kiesik, de nem nő maradófog a helyén. Egy röntgenfelvétellel könnyen eldönthető, hogy mi a probléma.

tags: #fogzas #kitoltheto #tablazat