Nurofen és a fogzás: Támogatás a babának és a szülőknek

A baba első foga 6 hónapos kor körül bújik ki, és legtöbbször a gyermek 2 és fél éves korára mind a 20 tejfog kinő. Az első fog megjelenése nagy esemény egy baba életében, de a fogzás sajnos nem mindig zökkenőmentes, a később előtörő fogak esetében sem. Ahogyan a fogzás kezdetében való különbségeknek, úgy annak sincs jelentősége, hogy milyen sorrendben bújnak elő a kis fogacskák. Fontos, hogy megtanuljuk felismerni a fogzás jeleit és az ezzel járó fájdalom enyhítésének a módjait.

A fogzás folyamata és tünetei

A fogzás folyamatának ismerete azért fontos, mert olyan folyamatok zajlanak a babák szervezetében, amire, ha odafigyelünk, megkönnyíthetjük ezt az átmeneti időszakot. A tejfogak fejlődése a fogantatás utáni 6-7 héten (!) kezdődik és kb. a terhesség 6. hónapjáig befejeződik, bár bizonyos további változások (mineralizáció, gyökérfejlődés) még a gyermek 3-4. életévéig is eltart. A terhesség alatt az anyát érő hatások, például láz, anyagcsere betegség, vitaminhiány hatással lehetnek a fogak fejlődésére is, s zománcfejlődési rendellenesség formájában manifesztálódhatnak.

A fogzás beindulásával a kis tejfogak elindulnak a szájüreg irányába. Az ínyben ettől fokozódik a vérkeringés és a nyálkahártya mirigyeinek hatékonysága is. A nyálmirigyek extrém munkájának eredményeként nő a kiválasztott nyál mennyisége, melyet nem győz nyelni, megállás nélkül folyik a szájából, átnedvesíti a ruháit. Irritáció a pici állán, amely úgyszintén a nyáladzásnak köszönhető.

Nem lehet előre megjósolni, hogy a fogak előtörése milyen mértékű fájdalommal, és hány átvirrasztott éjszakával jár majd. Az addig jól evő, jól alvó baba hirtelen méregzsákká válik, nem eszik, mindent a szájába vesz és patakokban folyik a nyála, éjszaka pedig esze ágában sincs aludni, csak nyűgösen hánykolódik a kiságyban.

A fogzás tipikus jelei és tünetei:

  • Kipirult arc
  • Érzékeny, piros íny
  • Fokozott nyáltermelés
  • Meg akar rágni mindent, ami a kezébe akad
  • Sírás
  • Evés visszautasítása
  • Zaklatott éjszakai ébredés
  • Nyugtalanság
  • Nehezebb elalvás, éjszakai felébredések

A fogzás okozta fájdalom jellemzően a fül felé sugárzik, ennek köszönhetően a gyermekek a fülüket téphetik, fejüket ütögetik. Fontos lehet a fülgyulladás kizárása.

Sok szülő beszámol a fogzást kísérő hasmenésről. Ennek legfőbb oka, a rágással, harapdálással a szervezetbe juttatott kórokozók, melyek fertőzést idéznek elő. Itt is igaz, hogy a hasmenés tüneteit tapasztalva konzultálni kell egy gyermekorvossal!

A fogzási panaszokat kísérheti hőemelkedés, enyhe láz. Ha a babának magasabb láza van 38 foknál, ezért valószínűleg nem a fogzás a felelős, keressük fel gyermekünk háziorvosát. A fertőzések gyakrabban jelennek meg ebben az időszakban, hiszen a babák mindent a szájukba vesznek, ha jön a foguk, így könnyebben el is kapnak mindenféle fertőzést.

Az intenzív nyáladzással jelentős mennyiségű folyadékot veszít a csecsemő, így fontos a megfelelő folyadékpótlás, gyakori itatás is.

A fogzási tünetek áttekintése

A fogak előtörésének sorrendje és lehetséges rendellenességek

A baba első foga 6 hónapos kor körül bújik ki, és 3 éves korig mind a 20 tejfog kibújása megtörténik. Ha egy éves korig nincs nyoma az első tejfognak, érdemes orvoshoz fordulni.

Az alábbi ábra azt mutatja meg, hogy általában mi a jellemző sorrend.

A tejfogak előtörési sorrendje és ideje

A fogzás sorrendje nem kőbevésett dolog, így ne tekintsünk rá úgy, mintha kötelező érvényű lenne az időrend betartása minden babára nézve.

Előfordulhatnak a fogáttörés során rendellenességek is:

  • Neonatális fogak: Régen a foggal született csecsemők táltosok voltak. Ma is különlegesnek számítanak, bár a jelenség nem is olyan ritka, mint gondolnánk. Ha zavarja a szoptatást, vagy annyira mozog, hogy fennáll annak a veszélye, hogy kimozdul és belélegezve a gyermek tüdejébe kerül, eltávolításra kerül. Legtöbbször az alsó metszőfogakat érinti a rendellenesség.
  • Korai fogáttörés: A fogak az átlagos előtörési időknél jóval hamarabb törnek elő.
  • Késői fogáttörés: A fogak az átlagos előtörési időknél jóval később törnek elő. Gyakoribb koraszülött illetve alacsony Apgar-értékkel született gyermekek esetében.
  • Nehezített fogzás: Nehezített fogzásról beszélünk, amikor a fogzás az átlagosnál jobban megviseli a csecsemőt. Az ínye vörös, duzzadt, s a baba rendkívül nyűgös. Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb babát jobban megviseli a hátsó fogak előtörése, mint az elsőké.
  • Átmeneti ínygyulladás az áttörő fognál.
  • Eruptiós ciszta/hematóma: Az áttörő fog körül ciszta látható. Ha az ezt tartalmazó hajszálerek megpattannak, hematómává, „vérrel telítetté” válik. Legtöbbször a hátsó fogak esetében találkozunk vele, de nem kizárt, hogy elöl lévő tejfog áttörése közben is megjelenik.
  • Bohn-féle csomók: A kemény és a lágy szájpad határán lévő (szájpadlás hátsó része) kis, sárgás-fehér elváltozás a középvonalban.
  • Epstein-gyöngyök: Szintén sárgás-fehér gyöngyszerű képlet, gombostűfej nagyságú is lehet. Jellemzően a felső állcsonton, a fogak leendő helyéhez közel, az ajak irányában találhatóak, de ettől eltérő helyen is felbukkanhatnak.

Fogmosás gyerekeknek – Toothy mókás útmutatója!

A fogzási fájdalom enyhítése

A fogzó baba megnyugtatására, a tünetek enyhítésére számos módszer létezik. Általában elmondható, hogy bármilyen fájdalom jelentkezése esetén elsőként érdemes nem gyógyszeres fájdalomcsillapítást alkalmazni.

Nem gyógyszeres módszerek:

  • Közelség és figyelemelterelés: A legalapvetőbb fájdalomcsillapító az, ha ott vagyunk a babának: simogatjuk, szeretgetjük, felvesszük, ha sír, megpróbáljuk elterelni a figyelmét játékkal, énekkel, mondókával.
  • Hűtés és masszírozás: Hűthetjük finoman a területet, masszírozhatjuk. Hasznos praktika, az íny dörzsölése speciális műanyag dörzsölő-ujjal.
  • Rágókák: A lehűthető rágóka fogzásra remek segítség, de emellett nyers répa vagy 1-1 szelet alma is kerülhet a kezükbe. Érdemes lehűteni a rágókát (sima hűtőben, nem mélyhűtőben!), mert a hideg rágcsálása csökkenti a fájdalmat. Fontos, hogy a hűtőrágókát ne tegyük fagyasztóba, az esetlegesen kialakuló jégkristályok felsérthetik a baba száját! Biztonságosan szilikon, vagy gumi rágókák használhatók, a ftalát és bisfenolA összetételű játékok mérgezőek.
  • Természetes rágcsálnivalók: Szintén jót tesz keményebb dolgok, alma, répa, kiflivég, kenyérhéj rágcsálása a fogzás tüneteinek enyhítésében. (Fontos, hogy étellel a kezükben soha ne hagyjuk gyermekünket egyedül!)
  • Hideg ételek és italok: A baba etetésének, itatásának minimális változtatásával is sokat tehetünk a fájdalom enyhüléséért: egyszerűen hűtsük le kissé a baba ételét, italát, sokkal kellemesebb lesz így a fogyasztása.
  • Gyógynövényes ecsetelés: Ecsetelhetjük illóolaj keverékkel. A híres aromaterapeuta, Ingeborg Stadelmann kifejlesztett egy „fogolajat”, ami segít a fogzás kínjainak csökkentésében, elviselhetőbbé tételében. A keverékben római kamilla, valamint levendulaolaj van, amelyek fájdalomcsillapító hatásúak, míg a szegfűszegolaj összetevő melegítő és érzéstelenítő hatással bír. Kamillába- vagy zsályateába áztatott vattával finom kenjük be az ínyt, ennek ugyanis nyugtató hatása van.
  • Borostyán lánc: Segítségül hívhatjuk a borostyán gyógyító hatását. A legtöbb bababoltban már árusítanak fogzáskönnyítő láncot. A borostyán csökkenti a fájdalmat, magába szívja a hőt, csökkenti a gyulladást, csillapítja a nyugtalanságot, enyhíti a rossz közérzetet. Fontos, hogy a babaláncot csak szülői felügyelet mellett használhatjuk, éjszakára ne hagyjuk a láncot a babán.
  • Higiénia: Az íny felesleges sérülését kerülendő, a hosszabb baba körmöket időben le kell vágni, a fertőzések elkerülésére pedig többször mossuk meg a kicsik kezét.

Gyógyszeres módszerek:

Ha nem válnak be a gyógyszertári kenegetők, illetve a fenti módszerek, nyugodtan adagoljunk kisgyermeknek való fájdalomcsillapító készítményt. Rengeteg gél állagú, ínybe masszírozható, főként gyógynövény- vagy gyógyszertartalmú készítmény található a piacon, sok közülük megbízható, tanúsított termék.

A helyileg ható gélek esetén azonban érdemes körültekintően választani, fontos kérdés, hogy milyen idős kortól kezdhető biztonságosan a szer és milyen összetevőket tartalmaz. Több potenciálisan veszélyes hatóanyagot tartalmazó készítmény van forgalomban, melyek csecsemőkorban súlyos, életveszélyes mérgezéseket okozhatnak. A benzocain egy helyi érzéstelenítő anyag, mely fogzás elleni szerekben történő alkalmazása külföldön 2011 óta, kétéves kor alatt nem ajánlott! A lidokain tartalmú gélek is kerülendők, ugyanis allergiát okozhatnak, túladagolásuk pedig szintén súlyos mérgezést (görcs, légzavar, agykárosodás, szívproblémák), helyi érzéstelenítő hatásuk félrenyelést, fulladást eredményezhet. A homeopátiás szerekkel sokáig az volt a hozzáállás, hogy tökéletesen biztonságosak, kis mennyiségű, természetes anyagot tartalmaznak, melyekről feltételezhető, hogy gyógyhatásuk van. 2016 szeptemberétől az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer Engedélyeztetési Hivatal (FDA) azt tanácsolja, hogy semmilyen homeopátiás szert tartalmazó fogzás elleni készítményt ne alkalmazzanak csecsemőn. A fogzás kapcsán a biztonságos összetételű helyi gélek (pl. Begedel, Anaftin) alkalmazása a legtöbb esetben megoldást jelent a baba panaszaira. Érdemes étkezés után, illetve lefekvés előtt kezelni az ínyt, így hatásuk tartósabb.

A nem gyógynövényes, helyi hatású gélek közül példák:

  • Osa fogíny gél: kamilla, szegfűszeg, zsálya, borsmenta és propolisz tartalmú; hűsít és nyugtatja az ínyt.
  • Dologél fogínynyugtató gél: valeriana, kamilla és propolisz tartalmú.
  • Dentinox: helyi érzéstelenítőt tartalmaz (lidocain), ezért maximum napi 3x alkalmazható.

A következő lépcsőfok a szisztémásan (nem helyileg) adható, patikában kapható, gyógyszertartalmú (ún. nemszteroid) fájdalomcsillapítók csoportja. Kisgyermekeknek az ibuprofen (pl. Nurofen) illetve paracetamol (pl. Panadol) tartalmú szuszpenziók ajánlottak. Fontos, hogy 3-5 napnál tovább sose alkalmazzuk őket, a folyamatos használat ugyanis nagyban növeli a mellékhatások kockázatát. Próbáljunk csak végső esetben ehhez a megoldáshoz folyamodni - napközben igyekezzünk egyéb módszerekkel „túlélni” és ha lehet, csak az elalváshoz gyógyszert adni. A nemszteroid fájdalomcsillapítók leggyakoribb mellékhatása a gyomorfekély kialakulása - mely ellen sokat tehetünk, ha a gyógyszert étkezés után adagoljuk, így az nem érintkezik közvetlenül a baba gyomrával. A hosszútávú alkalmazás másik fő rizikója az ún. renalis funkcióromlás, azaz a vesefunkció romlása.

A Nurofen eper-, és narancsízű 20mg/ml belsőleges szuszpenzió gyermekeknek - a fogzási fájdalom és láz csillapítására, 3 hónapos kortól (Orvosi rendelvény nélkül is kiadható, ibuprofén tartalmú gyógyszer). Amennyiben kifejezett éjszakai nyugtalanság, fájdalom társul a panaszokhoz, szájon keresztül alkalmazott gyulladáscsökkentő szer (paracetamol, ibuprofen) adása orvosi utasítás alapján, néhány napig lehetséges.

Friss tanulmányokat is áttanulmányozva az a tapasztalat, hogy a Nurofen szirup hatóanyaga, az ibuprofen biztonsággal alkalmazható gyermekeknél hosszabb távon is, mellékhatásokról ritkán számoltak be, ha az életkorilag adható adagban alkalmazták azt. Annyit fontos tudni, hogy a megfelelő hidráltság fontos (folyadékhiányban lévő gyernekeknél írtak le mellékhatásokat a vesére vonatkozóan).

Mindig olvassa el a betegtájékoztatót! Csak utasítás szerint használja! A helytelen használat káros lehet.

Gyógyszeres és nem gyógyszeres fájdalomcsillapítás

Tejfogak ápolása és megelőzés

A fogak előbújásának pillanatától szülőként nagy felelősségünk van abban, hogy mivel és hogyan itatjuk és etetjük a kicsiket. A rossz fogakat nem lehet örökölni, csak a gyengébb szerkezetét, ami nem jelenti automatikusan a fogak romlását és elvesztését.

  • Megfelelő folyadék: Cumisüvegből történő itatásra csak tiszta „babavizet”, vagy szűrt vizet használjunk. A cukros babateákat, gyümölcsleveket felejtsük el.
  • Kerülendő a cukor: A baba megnyugtatására soha, semmilyen körülmény között ne adjunk cukorba vagy mézbe mártott cumit. A kis tejfogak sokkal gyengébb szerkezetűek, mint a maradó fogak. Nagyon könnyen és nagyon gyorsan romlanak, sőt a szuvasodást okozó baktérium a szomszédos fogakat is megtámadja.
  • Szájhigiénia: Minden étkezés után, - még a mellről való táplálás esetén is - a fogatlan szájat töröljük át pelenkával, s amint előbújnak az első fogak erre fokozottan figyeljünk.
  • Rendszeres szűrővizsgálat: A gyermekfogászati szűrést nem lehet elég korán kezdeni, hiszen minél hamarabb hozzászoknak a kicsik ehhez a programhoz, annál kevésbé lesz szükség később fájdalmas beavatkozásra.

tags: #fogzas #idejen #nurofen