A fogzás 3-5 éves korban: tünetek, jelek és teendők

A fogzás időszaka bizony megterhelő lehet nemcsak a babának, de az egész család számára is. Az első fogak megjelenése mindig nagy öröm: ha ez egyáltalán lehetséges, a kisbabánk mosolya még cukibb lesz a két kikandikáló fogacskával. Viszont mire eljut a baba odáig, hogy mind a 20 tejfog ott sorakozzon egymás mellett, azt bizony sokszor megszenvedi - a szülőkkel együtt.

A fogak fejlődése a fogantatás utáni 6-7 héten kezdődik és kb. a terhesség 6. hónapjáig befejeződik, bár bizonyos további változások (mineralizáció, gyökérfejlődés) még a gyermek 3-4 . életévéig is eltartanak. A terhesség alatt az anyát érő hatások, például láz, anyagcsere betegség, vitaminhiány hatással lehetnek a fogak fejlődésére is, s zománcfejlődési rendellenesség formájában manifesztálódhatnak.

A fogzás folyamata és időzítése

Az, hogy a kisbabának mikor nőnek ki a fogai, teljesen babafüggő. Pár babának már nagyon korán beindulnak, másoknak meg egy éves koráig szinte egy foguk sincs, majd egyszerre törnek a felszínre a fogacskák. A fogak megjelenése általában párosával történik, középről indulva és folyamatosan haladva hátra. Az első fogacskák 5 és 7 hónapos kor körül bukkannak fel. Az első fogak leggyakrabban az alsó középső metszőfogak, ahol a 2 fog nagyjából egyszerre érkezik meg. A két alsó fog után a két felső metszőfog jelenik meg, nagyjából 6-8 hónapos korban. Ezek után kezdenek kibújni az oldalsó metszőfogak, először fent, majd lent, a már kibújt középső fogak mellett. 1 éves kor után, legjellemzőbben 14 hónapos körül, egymás után megjelennek az alsó és felső szemfogak. Másfél éves kor tájékán bújnak elő az első kisőrlők, majd 2 éves kor után előtörnek a szájüregben hátrébb elhelyezkedő második kisőrlők, előbb az alsók, majd a felsők. 3 éves korra rendszerint mind a 20 tejfog megjelenik: a metsző- és a szemfogak, valamint a kisőrlők.

A tejfogak kibújásának sorrendje és várható időpontjai:

1. Alsó középső metszőfog: 6-10 hónap
2. Felső középső metszőfog: 7-12 hónap
3. Alsó oldalsó metszőfog: 7-16 hónap
4. Felső oldalsó metszőfog: 9-13 hónap
5. Alsó első őrlőfog: 12-18 hónap
6. Felső első őrlőfog: 13-19 hónap
7. Alsó szemfog: 16-23 hónap
8. Felső szemfog: 16-22 hónap
9. Alsó második őrlőfog: 20-31 hónap
10. Felső második őrlőfog: 25-33 hónap

Általában az alsó fogacskák előbb jelennek meg, mint a felsők, és párban érkeznek. A lányoknál egy picit hamarabb beindulhat a folyamat, de 2,5-3 éves koráig a legtöbb kisgyerek átesik rajta. A fogzás sorrendje nem kőbevésett dolog, így ne tekintsünk rá úgy, mintha kötelező érvényű lenne az időrend betartása minden babára nézve. Nagyfokú változatosság van a fogak megjelenési idejét illetően, 6 hónapos korra tehető az első fog előbukkanása és 3 éves korig mind a 20 tejfog kibújása megtörténik. Ha egy éves korig nincs nyoma az első tejfognak, érdemes orvoshoz fordulni.

A fogzás tünetei

A baba fogzás tünetei először nem feltétlenül egyértelműek, főleg első gyerekes szülők számára, de ahogy egyre kellemetlenebb lesz szegény picinek az érzés, úgy lesz egyértelmű a számodra is, hogy mi állhat a tünetek hátterében. Az első fogak kibukkanása sok babánál szinte tünetmentes, viszont ahogy jönnek a hátsó fogacskák, amik nagyobb felületen törik át egyszerre a baba ínyét, úgy lesz a fogzás is egyre fájdalmasabb neki.

Gyakori tünetek:

• Fokozott nyáltermelés: ha arra leszel figyelmes, hogy egy pár kilós kis baba-Niagarát tartasz a kezedben, akkor kezdhetsz gyanakodni. Az intenzív nyáladzással a csecsemők arca kipirosodik, felmaródik.
• Hasmenés, piros popsi: fogzáskor ez is gyakori, épp az előző pont miatt. A sok lenyelt nyál a székletet is lazítja, ami viszont kicsípheti a popót.
• A baba mindent megrág: a rágás sokszor enyhíti a fogzásnál az íny kellemetlen, feszítő érzését, ezért a baba minden, a kezébe kerülő tárgyat igyekszik felhasználni.
• Hőemelkedés, láz: a fogzást enyhe láz is kísérheti, ám ha hosszabban 38 fok fölé emelkedik a hőmérő, akkor feltehetőleg már nem a fogzás a ludas, ilyenkor keressük fel a gyerekorvost. A fogzás okozta fájdalom jellemzően a fül felé sugárzik, ennek köszönhetően a gyermekek a fülüket téphetik, fejüket ütögetik (! szükség lehet a fülgyulladás kizárására is).
• Nyugtalanság, gyakori éjszakai megébredés: mivel a fogak nagy része valószínűleg akkor bújik elő, amikor a babád még nem tud beszélni, ezért nem tudja neked elmondani, hogy fáj valamije, csak a közérzetéből következtethetsz rá.
• Étvágytalanság: ha épp akut fázisban van a fogzás, akkor gyakori, hogy a baba kevesebbet eszik, vagy épp elutasítja a szilárd ételt, amit korábban már önállóan, jóízűen tudott fogyasztani.
• Sírás: a fájdalomnak a legfélreérthetetlenebb jele.

A fogzás - mind az áttörés előtti hetek, akár hónapok és a fog áttörésének időszaka is - kifejezett fájdalommal járhat. Két éves kor körül a leghátsó, nagyobb koronával rendelkező őrlőfogak kibújása viseli meg legjobban a kisdedeket.

Mit tehetünk a fogzás enyhítésére?

Házi és gyógyszertári praktikákat egyaránt kipróbálhatunk fogzás tünetei esetén. Célszerű az enyhébb megoldásokkal kezdeni, hogy ha nem muszáj, akkor ne juttassunk rögtön fájdalomcsillapítót a csecsemő szervezetébe.

Praktikus tanácsok:

• Rágóka: ha már szegény baba úgyis kínjában mindent megrágcsál, akkor enyhítsünk ezen a késztetésén olyan rágókával, amit kifejezetten erre terveztek, strapabíró és gyerekbarát anyagokból. A hűthető rágókák még hatékonyabban tudják enyhíteni a kellemetlen érzést a baba ínyén. Érdemes lehűteni a rágókát (sima hűtőben, nem mélyhűtőben!), mert a hideg rágcsálása csökkenti a fájdalmat. Biztonságosan szilikon, vagy gumi rágókák használhatók, a ftalát és bisfenolA összetételű játékok mérgezőek.
• Testi kontaktus: a napközbeni nyűgösségen sokszor segíthet, ha anya-apa minél többet az ölébe veszi, és megdédelgeti.
• Fájdalomcsillapító: ha a baba már nagyon küzd a fájdalommal, akkor érdemes ezt is bevetni, ugyancsak szigorúan a használati utasításnak, illetve a gyerekorvos tanácsainak megfelelően. Kisgyermekeknek az ibuprofen (pl. Nurofen) illetve paracetamol (pl. Panadol) tartalmú szuszpenziók ajánlottak.
• Nyálkendő: A száj körüli nyálat rendszeresen itassuk fel a baba nyakába kötött nyálkendővel, ami a ruhácskáját is megóvja a nyálfoltoktól.
• Étkezés, folyadékpótlás: az étvágytalanság ellenére kínáljuk gyakorta könnyedebb, lazább állagú ételekkel a babát (levesek, főzelékek, darált husi), de ne stresszeljünk rá, ha nem eszik annyit, mint általában. A nagyfokú nyáladzással jelentős mennyiségű folyadékot veszít a csecsemő, így fontos a megfelelő folyadékpótlás, gyakori itatás is.
• Ínyápoló gélek: Több készítmény hozzáférhető a patikák polcairól, melyek az íny fájdalmát hivatottak csillapítani. A helyileg ható gélek esetén azonban érdemes körültekintően választani, fontos kérdés, hogy milyen idős kortól kezdhető biztonságosan a szer és milyen összetevőket tartalmaz. Osa fogíny gél: kamilla, szegfűszeg, zsálya, borsmenta és propolisz tartalmú; hűsít és nyugtatja az ínyt. Dologél fogínynyugtató gél: valeriana, kamilla és propolisz tartalmú.

A szoptatás és üvegből való etetés során a szájban keletkező vákuum fájdalmat okozhat, azonban itatópohárból, vagy kiskanálból való kínálás kevésbé ingerli a fájdalmas ínyt. Hasznos praktika, az íny dörzsölése speciális műanyag dörzsölő-ujjal, illetve csörgők és hűtött (nem fagyasztott!) rágókák alkalmazása.

A fogápolás fontossága már az első fogaktól

Amint kibújtak a fogacskák, ideje elkezdeni az ápolásukat. Így a gyerkőcöd is hamar hozzászokik ahhoz, hogy a fogápolásra a mindennapi rutin részeként tekintsen. Ha már van kibújt foga a picinek, akkor a fogzás fájdalmai ellenére sem szabad abbahagyni a fogmosást. Érdemes már a legelső időszakban, az első fogacskák megjelenésével együtt elkezdeni megtanítani gyermekünknek a fogtisztítás folyamatát.

Fogfejlődési rendellenességek és problémák

A fogfejlődés örökletes, ezért ha a szülők tisztában vannak azzal, hogy milyen volt az ő fogzásuk, nagyjából következtetni tudnak majd a gyermekükére is. Emellett nem árt, ha a fogváltás folyamatát végigkíséri egy fogorvos (ahogy erről és a gyermek fogszabályozásról is korábbi cikkünkben már írtunk), aki az esetlegesen fellépő gondokat mielőbb fel tudja fedezni és meg is tudja oldani, szükség esetén pedig a fogszabályozást elkezdeni.

Lehetséges problémák:

• Csírahiány: hiába várjuk egyes maradó fogak előtörését, ha azokkal egyáltalán nem is rendelkezik a gyermekünk. Ha viszont nincs maradófog, akkor nem is esik ki a tejfog, hiszen nincs, ami kilökje a helyéről.
• Maradó fog csírájának sérülése: a maradó fog csírája sérülhet egy fogat ért baleset kapcsán, vagy akkor, ha a beteg tejfogat eltávolítják. Kisgyerek korban nagyon gyakran előfordulnak arcot ért balesetek, amikor a tejfogakat is ütés éri. Nem ritkán vérzés is kíséri az ütést, a fog pedig elszíneződik.
• Szűk fogív: nincs elegendő hely a maradó fog előtöréshez, így a fogak torlódnak, egymás elé vagy mögé csúsznak. Az így összecsúszott fogak nehezen tisztíthatók, a fogközök és az egymással érintkező fogfelszínek alapos tisztítás hiányában gyorsan szuvasodásnak indulnak, miközben a fogsor esztétikuma is erősen csorbult.
• Tejfog gyulladása: a maradó fog sérül akkor is, ha a még állcsontban lévő tejfog elromlik, begyullad, kezeletlenül marad. Ebben az esetben, a tejfog gyökerén át a fertőzés elérheti és károsíthatja a maradó fog csíráját.
• Fogak az átlagosnál korábban vagy később törnek elő: Korai fogelőtörés (dentitio praacox), akár már születéskor jelen lehetnek fogak (dens neonatalis). Késői fogelőtörést dentitio tarda-nak nevezzük. Gyakoribb koraszülött illetve alacsony Apgar-értékkel született gyermekek esetében.

A tejfogak fejlődése a fogantatás utáni 6-7 héten kezdődik és kb. a terhesség 6. hónapjáig befejeződik. A terhesség alatt az anyát érő hatások, például láz, anyagcsere betegség, vitaminhiány hatással lehetnek a fogak fejlődésére is.

A fogváltás 5-7 éves korban kezdődik, de fontos azt tudni, hogy a tejfogak cserélődnek, viszont melléjük 12 új fog, a nagyőrlők és a bölcsességfogak is kibújnak. A gyermekfogászat nem csak abban más, hogy kisebbek az eszközök, mesebeli a környezet, hanem abban is, hogy a gyermekek más típusú megközelítést igényelnek a fogászati kezelések során, és azt megelőzően is. Sajnos a tejfog szuvasodása igen gyakori jelenség gyermekkorban. A fogváltás időszakában különösen érdemes kiemelt figyelmet fordítani a fogászati vizsgálatokra, és folyamatosan kontrollálni a tejfogak maradófogakra cserélődését.

tags: #fogzas #3 #5 #eves #korban