Súlygyarapodás a terhesség alatt: tudnivalók és tippek az utolsó hetekben

Teljesen normális, hogy a nők testsúlya a várandósságuk alatt gyarapszik. A súlytöbbletet nem csak zsírlerakódás okozza, hanem a magzat súlya, a magzatvíz, a méhlepény, a növekvő emlők, sőt a vízháztartás megváltozása és a nagyobb vértérfogat is hozzájárul a testsúlyhoz. A terhesség alatti súlygyarapodás normális, várható és egészséges, támogatja a testben végbemenő fejlődést, és segíti a babát is abban, hogy egy apró sejtcsomóból újszülötté nőjön. Az alapanyagcsere akár 20 százalékkal is megnő a terhesség alatt, mert több energiát fordítasz egy másik ember növekedésére. A hason, mellen és csípőn felhalmozódó zsír normális és szükséges a terhességhez és a szülés utáni időszakhoz.

Optimális súlygyarapodás a terhesség alatt

Nem mindegy azonban, hogy mennyivel nő a terhesség alatt a testsúly. Amennyiben jelentős zsírlerakódás következik be, annak már nincsenek a baba szempontjából előnyei, ellenben a mama és a magzat számára is fokozza bizonyos terhességi komplikációk, magzati rendellenességek kockázatát.

Azt, hogy mennyit hízhat egy kismama terhesség alatt a negatív kockázatok emelkedése nélkül, elsősorban a várandósság előtti testtömeg-indexe (BMI) határozza meg. Nagyobb súlygyarapodás megengedett a terhesség előtt sovány vagy normál testtömeg-indexű nőknek, míg az eleve elhízott kismamáknál az elfogadható súlytöbblet határértéke alacsonyabb. Fontos, hogy egészséges mennyiségű súlyt szedjünk fel a terhesség alatt, mert a testünk sokféleképpen változik.

Ajánlott terhesség alatti súlygyarapodás

Az alábbi táblázat összefoglalja az ajánlott súlygyarapodást a terhesség előtti BMI alapján:

Forrás: Institute of Medicine

Általánosságban 12 kg-ot hízhat a kismama, de 15-16 kg még nem számít veszélyesnek. Az elhízott kategóriába esett hölgyeknél nem nagyon kellene 10 kg-nál többet hízni terhességük során, az alultáplált, sovány kategóriába esőknél viszont az átlagosnak mondott 12 kg-nál nagyobb testtömeg is megengedett.

A súlygyarapodás időbeli megoszlása is fontos a kockázatok szempontjából. Az első trimeszterben egyes terhességben 0,5-2 kg súlygyarapodás ajánlott, mivel ilyenkor még a baba növekedése nem indokol jelentős többletsúlyt, ellenben a terhességi (gesztációs) diabétesz kockázatát elsősorban az első trimeszteri hízás növeli. A második és harmadik trimeszterben a BMI függvényében heti 0,3-0,5 kg testsúlynövekedés természetes. Akinél terhességi diabétesz alakul ki, a várandóssága teljes ideje alatt a súlygyarapodás ne haladja meg a 8 kilogrammot.

Miért baj a terhességi elhízás?

A terhesség során az optimálisnál nagyobb mértékű súlygyarapodás növeli a gesztációs diabétesz, valamint a terhességi magas vérnyomás és a preecplampsia (terhességi toxémia) kockázatát. Ezek a betegségek közvetlenül az anyuka, közvetve azonban a baba egészségét is veszélyeztetik. A kockázat elsősorban azon nőknél fokozott, akik a várandósságuk előtt is túlsúlyosak vagy elhízottak voltak, és ez egészül ki jelentős terhesség alatti súlynövekedéssel. Rendkívül fontos a terhességi cukorbetegség és magas vérnyomás időben történő felismerése és megfelelő kezelése, és lehetőség szerint a megelőzésük.

Következmények az anyára és a babára

• Nagysúlyú babák születése: A terhességi diabétesszel kezelt nőknek gyakori, hogy az átlagosnál nagyobb gyermekeik születnek, ám a terhesség során elhízott anyák esetében a cukorbetegségtől függetlenül is nagyobb a valószínűsége túlsúlyos csecsemő születésének. Egy kutatás szerint azoknak az anyáknak, akik több mint 18 kg-ot híztak terhességük alatt, több mint 20 százalékuk szült nagy babát, míg a normál testsúly-gyarapodásúak között ez az arány kevesebb mint 12 százalék volt.
• Magasabb császármetszés valószínűsége: A nagy súlyú babáknál egyéb - az anya egészségét érintő - kockázatok mellett magasabb a császármetszés valószínűsége, mert természetes úton történő szülés esetén könnyen beszorulhatnak a szülőcsatornába.
• Fejlődési rendellenességek: Gyakoribbá válnak az alábbi ritkább, ám súlyos rendellenességek, komplikációk is: fejlődési rendellenességek - nyitott gerinc, agyi, emésztőrendszeri és szívfejlődési rendellenességek.
• Lepényi rendellenességek, korai lepényleválás.
• Koraszülés, vetélés, halvaszületés.
• Magasabb csecsemőhalálozás előfordulása.
• Gyermekkori anyagcserezavarok: Később nagyobb valószínűséggel alakulnak ki gyermekkori anyagcserezavarok, illetve felnőttkorukban is gyakoribb az elhízás és a metabolikus szindróma előfordulása.
• Gyermekkori mentális-viselkedési rendellenességek gyakoribb előfordulása.

A terhesség alatti túlzott súlygyarapodás megelőzéséért

A terhesség valóban fokozott tápanyagszükséglettel jár, ez azonban nem elsősorban kalóriatöbbletet jelent, a kalóriabevitelre az alultáplált nőknek kell kiemelt figyelmet fordítaniuk. Az ajánlások szerint az első trimeszterben egészséges súlyú nőknek nem kell növelniük étkezéseik energiatartalmát, és semmiképp se haladja meg a napi 150 kcal-t. A második-harmadik trimeszterben az étkezés kalóriatöbblete 300 kcal legyen. A fogantatás előtt is fennálló diabétesz vagy inzulinrezisztencia esetén orvosi konzultáció és személyre szabott táplálkozási terv ajánlott.

Étkezési tanácsok

• Rostdús étkezés: Amire fokozott figyelmet kell fordítani, az a rostdús étkezés, az emelt ásványi anyag és vitaminpótlás.
• Vitamin- és ásványi anyag pótlás: Kiemelten fontos a folsavpótlás, illetve a 4. hónaptól a vasé, de várandósság alatt magasabb a kalcium, magnézium, foszfor (50 %-kal), a jód, cink, réz, B-vitaminok és C-vitamin (25-30%-kal) iránti igény is.
• Többszöri, kevesebb étkezés: Étkezzünk napjában többször, keveset. Legyen meg a három főétkezés és a két kisétkezés. A főétkezések tartalmazzák mindhárom makrotápanyag-csoportot, azaz szénhidrátot, fehérjét és zsírt is.
• Zöldségek és gyümölcsök: Egy napon a tányérunk felét zöldségek és gyümölcsök foglalják el, fogyasszunk belőle naponta 5 adagot, melyből 3-4 zöldség, a fennmaradó pedig gyümölcs legyen. Fogyasszunk naponta legalább egy adag nyers zöldséget vagy gyümölcsöt, alaposan megtisztítva.
• Gabonafélék: Gabonafélékből 3 adagot fogyasszunk, melyből legalább egy teljes értékű vagy teljes kiőrlésű legyen, de legjobb, ha minél nagyobb hányada az.
• Fehérjeforrások: Fehérjeforrásnak válasszunk változatosan zsírszegény húsokat, tojást, hetente legalább egyszer halat, tejet és zsírszegény tejtermékeket, növényi fehérjeforrásokat (pl. hüvelyesek, szója). Ezen élelmiszercsoport tekintetében kiemelt fontosságú a biztonság, így megfelelő hőkezelést követően fogyasszuk őket.
• Zsiradékok: Zsiradékokból törekedjünk a telítettlen, növényi zsírok előnyben részesítésére, és fordítsunk kiemelt figyelmet a megfelelő omega-3 bevitelre (pl. olajos halak fogyasztása). Lehetőleg kerüljük a túlzott zsír (pl. bő zsírban sült ételek, krémes sütemények) és egyszerű szénhidrát (pl. cukros üdítők, édességek) fogyasztását.

Rendszeres mozgás

Amennyiben nincs kontraindikáció, ajánlott várandósan is a rendszeres, könnyű sportolás, ami a túlzott súlygyarapodás elkerülésére mellett az általános egészségi állapotra, a vérkeringésre, egyes terhességi panaszok megelőzésére is kedvezően hat.

Fogyás a terhesség alatt?

Alapvetően nem, ugyanis a terhesség minden esetben plusz kilókat jelent, hiszen a baba, a magzatvíz, a méhlepény mind-mind együtt jár ezzel az állapottal, a mell megnagyobbodása a tejtermelődés miatt, valamint a zsírraktárak is bővülnek. Normál testsúly mellett az optimális súlygyarapodás a terhesség alatt 10-12 kg, túlsúly esetén már csak 8-10 kg, efölötti elhízás esetén pedig 6-8 kg az ideális súlygyarapodás mértéke a harmadik trimeszter végére.

Igen, de ez nem általános jelenség. A fogyás akkor fér bele az orvosilag is elfogadható kategóriába, ha az édesanya nagy túlsúllyal indult neki a terhességnek. Ilyen esetben előfordul, hogy az étrendi tanácsok betartása és az aktívan töltött terhesség hatására a kismama akkor is kevesebb kiló lesz, ha közben fejlődik benne a baba. De nagyon fontos tudnod: a várandósság nem a fogyókúra ideje. Viszont az életmódváltásra (helyes táplálkozási és mozgási szokások kialakítására) tökéletesen megfelel. Kismértékű fogyást követően a máj és a vese végzi a méregtelenítő munkáját, a babát nem terheli tehát semmi, nagymértékű (hetente 0,5 kg meghaladó) fogyást követően ezen „méreganyagok” feldúsulnak a vérben, és a máj kapacitása már nem biztos, hogy elegendő, így károsíthatják a babát. Ugyanígy szoptatás alatt, amikor is a tejbe választódhat ki nagyobb mennyiségben és kerül a baba szervezetébe. Tehát fogyni semmiképp sem előnyös terhesség alatt, szoptatás alatt pedig észben kell tartani a hetente maximum 0,5 kg szabályát.

Ha a súlygyarapodást lelkileg nehezen viseled, és kényszert érzel arra, hogy fogyókúrázni kezdj vagy éheztesd magad terhesen, akkor fordulj pszichológushoz segítségért. Ha korábban volt étkezési zavarod, akkor számítani is lehet rá, hogy a terhességi hormonok miatt visszaesel.

Alultápláltság a terhesség alatt

Az is veszélyes, ha a terhes nő alultáplált. A terhesség alatti éhezés, valamint a hiányos táplálkozás, beleértve a minőségi éhezést (értékes tápanyagokban szegény ételek fogyasztása, akár nagy mennyiségű táplálék mellett) is maradandó károsodásokat okozhat a magzatnál, de hosszú távú következményei is lehetnek a gyermek későbbi életében. Mindez azonban csak a jelentős alultápláltság esetén jelentkezik, kutatások szerint túlsúlyos vagy elhízott hölgyeknél még az sem probléma, ha várandósságuk ideje alatt némileg csökken a testsúlyuk.

Kutatások bizonyítják, hogy az alultáplált anyák gyermekeinél gyakoribb a fejlődésbeli elmaradás, továbbá későbbi életkorukban nagyobb eséllyel alakul ki cukorbetegség, túlsúly, szív- és érrendszeri betegségek, illetve hallás- és látászavarok, valamint idősebb korukban a kognitív képességeik csökkenésének is nagyobb a valószínűsége.

A terhesség utolsó hetei

A harmadik trimeszterrel a magzat jelentős méretnövekedésnek indul, amely a leendő édesanyánál akár kellemetlen tünetekkel is járhat. A láb vizesedhet, visszeresedhet; a vádli sokszor görcsöl; a has, a hát és a medence szúrhat, fájhat; a vizeletet pedig (ahogy a baba nyomja a hólyagot) esetenként nehezebb tartani. A növekvő pocak és a baba mozgása miatt éjjel álmatlanságot tapasztalhatunk.

Ebben a trimeszterben esedékes a harmadik kötelező ultrahangvizsgálat is, illetve háromhetente ellenőrző ultrahangra is sor kerül. A 36. héttől a kismamának hetente javasolt megjelennie az úgynevezett CTG-vizsgálaton is, ami a baba szívhangjának (és ez alapján általános állapotának), illetve a méh összehúzódásainak ellenőrzésére hivatott. Emellett a trimeszterben még vérvételre, vizeletvizsgálatra, vérnyomásmérésre, magzatmozgás-vizsgálatokra is sor kerül.

A kisbaba a trimeszter végére általában 50-54 centiméter hosszúra és 3-3,5 kilogrammosra növekszik. Érzékei, szervei és szervrendszerei ekkor fejlődnek ki teljesen. Az magzat viselkedése az utolsó hónapokban megváltozhat, ami teljesen normális jelenség: mivel nagy méretük miatt egyre kevesebb hely áll rendelkezésükre a pocakban, ritkábban mozognak, de akár igen erőteljes rúgásokkal jelezhetik az édesanyának, hogy nem kell aggódnia, Ő igen jól érzi magát. Az utolsó hónapokban a legtöbb születésre készülő pici már fejjel lefelé fordul, illetve az utolsó pár héten (esetenként csak közvetlenül a szülés előtt) behelyezkedik a medenceüregbe. Ilyenkor a kismama hasa „leszáll“, vagyis szemmel láthatóan lejjebb ereszkedik.

Felkészülés a szülésre

Az utolsó hónapokban szokás összepakolni a kórházi csomagot, illetve beszerezni a leendő újszülött ruházkodásához, fürdetéséhez, alvásához és közlekedéséhez szükséges dolgokat is. Az édesanyának érdemes a szoptatással, a kisbaba otthonon belül történő elhelyezésével, a fürdetéssel, a tisztába tevéssel, illetve a lehetséges látogatók fogadásával kapcsolatban saját előzetes koncepciót kialakítania, mivel biztos, hogy a kicsi megszületése után rengeteg tanácsot és „hozzáértő“ véleményt fog hallani ismerősöktől és a rokonoktól.

Érdemes ebben az időszakban információkat gyűjteni a választott kórházban rendelkezésre álló fájdalomcsillapítási módszerekről, és szakkönyvekben utánaolvasni a szülés és a szülés utáni pár hét eseményeinek, hogy minél felkészültebben érkezhessen a leendő édesanya a szülésre. A várandós anya több segítséget igényelhet, mint pár hónappal korábban. Ha a leendő édesapa tisztában van azzal, hogy milyen fizikai és lelki folyamatok zajlanak ilyenkor a párjában, akkor sokkal könnyebb kezelnie azokat a néha váratlan helyzeteket, amik a szülés előtti időszakkal járnak. Legkésőbb a szülésig ajánlatos kitalálni a kis utód nevét is, mivel a legtöbb kórházban a szülés után pár órával meg kell adni a gyermek keresztnevét. Az utolsó hónapokban a pár tagjai akár tudatosan is elkezdhetnek ráhangolódni a szülői szerepre. Jó alkalmak erre az olyan barátokkal való találkozások, ahol már vannak gyerekek. Ilyenkor mindketten beleláthatnak egy-egy család mindennapjaiba, a gyakorlatban megtapasztalhatják, mit is jelent édesanyának és édesapának lenni, valamint azt is kipróbálhatják, hogyan értenek szót kisebb vagy nagyobb gyerekekkel. A szülés előtti pár hétbe minden olyan programot érdemes beiktatni, ami a pár eddigi életében közös élmény volt, amit a szülőpáros tagjai egyaránt kedveltek és feltöltötte őket, hisz a szüléssel kezdődő új korszakba eleinte kevés közös kimozdulás fér majd bele.

tags: #fogyas #a #terhesseg #utolso #heteiben