Székrekedés: Okok, Tünetek és Kezelési Stratégiák

A székrekedés, különösen krónikus formája, már régóta civilizációs betegségnek számít, és az emberek 5-20%-át érinti. Elsődleges típusánál nem áll fenn semmilyen alapbetegség, hanem „szimplán” székletürítési zavarról van szó. Ezen belül előfordulhat, hogy a széklet ugyan normális ütemben halad végig a bélrendszeren, állaga miatt azonban mégis székrekedés jön létre, de az a gyakoribb, hogy magának a székletnek a végighaladása is hosszabb időt vesz igénybe. Ha ez az állapot hosszabb ideig fennáll, azt krónikus székrekedésnek nevezzük. Ha szervi okok ilyenkor nem fedezhetők fel a háttérben a képalkotó és laboratóriumi vizsgálatokkal, akkor annak valódi okát nem ismerjük. Ezt az állapotot funkcionális székrekedésnek is nevezik.

Székrekedés tehát nemcsak valamilyen betegség következménye, hanem számos olyan oka lehet, ami nem hozható összefüggésbe különböző gasztroenterológiai vagy egyéb kórképekkel. A székrekedés okai lehetnek lelki problémák, egészségügyi kondíciók, nem megfelelő életmódbeli szokások. A rendszeres székrekedés egy olyan kellemetlen állapot, ami sok ember életét nehezíti meg.

A Székrekedés Különböző Okai

Életmódbeli és Környezeti Tényezők

• Talán a legtöbb embernek ez a szituáció ismerős, amikor valami hosszabb útra mennek el, ahol nincs lehetőség a jól megszokott, jól ismert otthoni környezetben elvégezni a székletürítést.
• Az időskorral járó életmódbeli változások következtében is sokszor megjelenhet a székrekedés. Ebben az életkorban már sokkal kevesebbet mozgunk, étkezési szokásaink is tartósan megváltoznak, többek között ezért is nagyobb az esély a székletürítési problémák felbukkanására.
• Utóbbi változások közé tartozik például a romló vagy hiányos fogazat, ami megnehezíti, hogy az ételt kellőképpen megrágjuk. Az étrend is jóval rostszegényebbé válik, a nyers táplálék is egyre kevésbé jelenik meg a táplálkozásban. Sok idősnél a szomjúságérzet sem jelentkezik olyan intenzíven, mint fiatalkorban, ezért a széklet megfelelő állagához szükséges folyadékpótlás sem történik meg.
• Az élelmiszerek között több olyan is van, amit sokan és gyakran fogyasztanak, és a székrekedés előidézésében szerepet játszhatnak. Ezek közé tartozik többek között az étcsokoládé, a kakaó, a banán, az alma.
• A nagyobb mennyiségű alkoholfogyasztás is dehidratáló hatású, ami szintén kedvez a széklet megkeményedésének.
• A nem kellő mennyiségű folyadékbevitel, a fokozott vízhajtás, a túlzott verejtékezés, és általában a kiszáradást elősegítő folyamatok előidézhetik a székrekedést.
• A mozgáshiány is olyan tényező, amit a szorulás okai között tarthatunk számon. A rendszeres fizikai aktivitás - oly sok előnye mellett - elősegíti a bélműködést. A mozgásszegény életmód, például a hosszú ideig tartó ülés, lassíthatja a bélmozgásokat.

Pszichés és Érzelmi Tényezők

• A nagy terhet jelentő, stresszt, szorongást okozó munkakörülmények, vagy a lelki megrázkódtatással járó események (pl. magánéleti problémák, haláleset a családban, stb.) nemcsak hasmenést, hanem székrekedést is kiválthatnak.
• Pszichés kórképek: A lelki betegségeknek is gyakori velejárója a székrekedés.
• Talán nem is gondolnánk, de a tüneteket visszavezethetjük lelki okokra is. Az érzelmi stressz és a szorongás befolyásolhatja az emésztőrendszert és székrekedéshez vezethet. A depresszióval küzdők szintén gyakran szenvednek székrekedéstől, részben a csökkent fizikai aktivitás és az egészségtelen étkezési szokások miatt.

Szervi és Betegségi Okok

• Elsőként kell tárgyalni a bélelzáródást, ami ugyan ritka, de a legsúlyosabb formája a széklet elakadásának. Az elzáródást kiválthatja valamilyen heg, bélösszenövés, bélen belül vagy kívül kialakult daganat, ödéma, idegentest, bélférgek, de akár maga a megkeményedett széklet is, ami a végbélben okoz dugószerű elzáródást. Ezzel szemben a vastagbél elzáródására sokkal jobban jellemző az elhúzódó kialakulás, különösen igaz ez arra az esetre, ha ezt daganat okozza.
• Valamennyi olyan betegség, ami tartós mozgáskorlátozottsággal, fekvő helyzettel jár, nagymértékben megnöveli a székrekedés megjelenését.
• Az idegrendszer zavarai negatívan befolyásolhatják a székelési szokásokat.
• Több betegség is megváltoztatja a különböző hormonok működését, ami szintén vezethet székrekedéshez. A csökkent pajzsmirigyműködés következtében például megritkul a székelések száma, a széklet hosszabb időt tölt a bélrendszerben, tömörödik, túl sok víz szívódik fel belőle.
• Bármilyen jellegű szűkület, akadály is előidézhet székrekedést. A fentieken túl a bél izomzatát érintő betegségek is vezethetnek ehhez a panaszhoz, ilyen például a szkleroderma vagy az amyloidosis, de a bélrendszer vérellátási zavarai is.
• Számos gyógyszer mellékhatásként székrekedést okozhat. Ilyenek például a fájdalomcsillapítók, különösen az opioidok. Ezek a gyógyszerek lassítják a bélműködést, ami székrekedéshez vezethet. Az antidepresszánsok szintén befolyásolhatják a bélműködést.
• Az irritábilis bél szindróma (IBS) gyakran okoz váltakozó székrekedést és hasmenést.
• Nem általános jelenség, de a bélrendszeri elzáródások - például bélsérülések, daganatok, divertikulitisz vagy bélösszenövések - is okozhatnak ilyesmit.
• A hormonális változások, különösen a megnövekedett progeszteronszint okozza, ami lelassítja az emésztési folyamatot.
• A terhesség alatti vashiányos vérszegénység elkerülésére szedett vastartalmú étrend-kiegészítő is okozhat székrekedést, különösen magas dózis esetén.
• A terhesség későbbi szakaszában a növekvő méh által a végbélre kifejtett nyomás is állhat a székrekedés hátterében.
• A pajzsmirigy alulműködése (hipotireózis) és a cukorbetegség is okozhat székrekedést.
• A medencefenéki diszfunkció: fennállásakor nagyon kell erőlködni a székletürítés során. A széklet keresztüljut a vastagbélen, de elakad a végbélben, mert a székletürítéshez szükséges izmok működése nincs megfelelően összehangolva.
• Vastag- illetve végbélrák: a daganat növekedésével párhuzamosan székrekedés, hasmenés és véres széklet is jelentkezhet.
• Más bélbetegségek: pl. divertikulózis, gyulladásos bélbetegségek vagy irritábilis bél szindróma.
• Autoimmun betegségek: gyakran járnak idegkárosodással.
• Neurológiai betegségek: pl. Parkinson-kór, gerincvelő-sérülések.

Gyógyszermellékhatások

• Sokan szednek vasat tartalmazó készítményeket, legtöbbjüknél jól ismert mellékhatások közé tartozik a székrekedés. A vas hatására a széklet feketévé, keménnyé, bogyóssá válhat.
• A rengeteg gyógyszermellékhatás között a leggyakoribbak a gasztroenterológiai jellegű mellékhatások, melyeken belül többeknél a székrekedés is megjelenik.

A Székrekedés Tünetei

A székrekedésnél a közvetlenül ehhez a kórképhez tartozó tünetekről fentebb már említést tettünk. Ezekhez tartoznak további panaszok, jellegzetességek is. A széklet száraz, kemény jellegéhez társul az általában sötétes szín, a darabos, bogyós állag. Mivel a megkeményedett széklet sokszor a gázok távozását sem teszi lehetővé, gyakori a teltségérzet, a haspuffadás és a hasi fájdalom.

• A székrekedés leggyakoribb tünete a ritka székletürítés. Általában akkor beszélhetünk erről, ha heti három alkalomnál kevesebbszer megyünk nagyvécézni.
• A széklet jellemzően kemény és száraz, emiatt a székletürítés erőlködéssel jár, kellemetlen vagy fájdalmas.
• Előfordulhat, hogy a székelési inger is megszűnik, máskor fennálló inger ellenére nem sikerül a székletürítés.
• A székrekedés eredményeként sokan puffadtnak érzik magukat, hiányzik a kiürülés érzése, emellett hasi fájdalom jelentkezhet.

A Székrekedés Diagnosztizálása

A székrekedés diagnózisa elsősorban a tünetek és az orvosi anamnézis alapján történik. Amennyiben székrekedéssel keresi fel a rendelőt, orvosa először meg akar majd győződni arról, hogy nincs-e bélelzáródás, illetve szűkület a bélrendszerben. Tisztázni kell, nem áll-e fenn hormonális zavar (például alulműködő pajzsmirigy), vagy nincs-e rendellenesség ionháztartásában (például emelkedett kalciumszint a vérben). Orvosa át fogja tekinteni a szedett gyógyszereket, illetve kérdéseket fog feltenni életmódjával, táplálkozási szokásaival kapcsolatban is, hogy kizárja ezek szerepét a székrekedés kialakulásában.

Orvosi Vizsgálatok

• Az anamnézis felvétele, azaz a beteg kikérdezése itt fokozott jelentőséggel bír, mivel az itt kapott információkból már nagyon sok hasznos következtetést levonható. Ez az első lépés az orvos és betege kapcsolatában, ez tehát az első találkozáson zajlik le. Ennek keretében meg kell tudni, hogy a beteg panaszai mikor, milyen körülmények között kezdődtek. Társulnak-e a székrekedéshez egyéb tünetek, azok mikor jelentek meg. Mindenképp érdemes informálódni arról, hogy jelenleg van-e, vagy korábban volt-e valamilyen betegség már diagnosztizálva a páciensnél. Milyen műtéteken, egyéb kezeléseken és mikor esett át, ha voltak ilyenek egyáltalán. Az is lényeges lehet, hogy a családban milyen betegségek bukkantak már fel, hiszen például a daganatos betegségeknél rizikófaktor lehet a családi érintettség. Arra is rá kell kérdezni, hogy a páciens milyen jellegű munkát végez, éri vagy érte-e stressz őt a munkahelyén, esetleg otthon, családi környezetben. Emiatt és a betegség minél gyorsabb, hatékonyabb feltárása miatt is nagyon fontos, hogy a feltett kérdésekre őszintén, a lehető legrészletesebben válaszoljunk.
• Ezekbe a vizsgálatokba tartoznak a vér- és vizeletvizsgálatok, és természetesen a széklet vizsgálata is. Utóbbi esetében fényt lehet deríteni arra, hogy található-e benne valamilyen kóros baktérium vagy más kórokozó, tartalmaz-e vért, illetve ellenőrizhető, hogy milyen mértékben történt meg a táplálék megemésztése.
• A rektoszkópia a végbélnyílás, valamint a végbél vizsgálatára kiterjedő eljárás. A vastagbéltükrözéssel szemben a rektoszkópia nem igényel hashajtást, tisztítást, hanem közvetlenül a vizsgálatot megelőzően beöntésben részesül a beteg. Ehhez egy vékony csövet használnak, amin keresztül meleg vizes oldatot juttatnak a vizsgálni kívánt bélszakaszba. Ezt elképzelhető, hogy meg kell ismételni annak érdekében, hogy a végbél kellőképpen tiszta legyen. Maga a rektoszkóp egyébként egy ujjnyi vastagságú, merev, fényforrással ellátott fémcső, amit ki lehet egészíteni fogóval vagy egyéb, különböző beavatkozásokhoz alkalmas eszközzel. A beteg felhúzott térdekkel oldalt fekve, négykézláb térdelve vagy háton fekvő pozícióban helyezkedik el. A vizsgálathoz egyébként nincs szükség különösebb előkészületre, éhgyomorral való érkezés sem feltétlenül indokolt. A beöntést közvetlenül a cső bevezetése előtt végzik el. Altatás, bódítás, fájdalomcsillapítás sem indokolt.
• A két eljárás közös jellemzője, hogy alapos előkészítést igényelnek, mivel csak a megfelelően kitisztított, kiürített belek falát lehet jól látni. Ahhoz, hogy ezt az állapotot el lehessen érni, már a vizsgálat előtti napokban át kell térni pépes jellegű, rostmentes étkezésre, amihez sok folyadékot is kell fogyasztani. Közvetlenül a vizsgálat előtti napon már csak áttetsző folyadék fogyasztható (pl. A kontrasztanyagos vastagbélvizsgálat során a páciensbe beöntés révén juttatják be a kontrasztanyagot, mely gázképződés segítségével tágítja ki a vastagbelet és hoz létre kettős kontrasztot, így a belek kontúrjai tökéletesen fognak látszódni. A megtelt beleket lefényképezik, majd a beteg a kontrasztanyagot a WC-be üríti.
• A kolonoszkópia vagy vastagbéltükrözés egy rugalmas, vékony, száloptikás eszköz segítségével történik, amit a végbél от a vastagbélben, egészen a féregnyúlványig vezetnek. A vizsgálat előnye, hogy azonnali, élő, valós képet lehet kapni a vastagbél belsejéről, arról felvételek készíthetők, és bármikor, sokszoros nagyításban visszanézhetők. A páciens fekvő pozícióban tölti a körülbelül 6-8 percig tartó vizsgálatot, ami nem igazán jár fájdalommal, legfeljebb kellemetlen érzést okoz, bár természetesen a fájdalomküszöb egyénenként eltérő szokott lenni.
• Az alábbi diagnosztikai eljárásokra kerülhet sor komolyabb betegség gyanúja esetén. Béltükrözés - A kolonoszkópia lehetővé teszi, hogy a teljes vastagbelet egy rugalmas, kamerával felszerelt cső segítségével megtekintsék, ez a vastagbéldaganat felismerésének vagy kizárásának elsődleges diagnosztikai eljárása. Részleges, a szigma bél és a végbél területét áttkintő változata a szigmoidoszkópia.
• Székletvizsgálat - Bizonyos esetekben orvosa székletmintát kérhet, hogy a rejtett székletvér jelenlétét kizárja.
• Kontrasztanyagos vastagbélröntgen - A napjainkban már ritkábban alkalmazott irrigoszkópia során a bél belső felszínét kontrasztanyaggal, báriummal vonják be, így röntgenvizsgálat segítségével a végbél, a vastagbél és néha a vékonybél egy része láthatóvá válik.
• Anorectalis manometria. Az eljárás során orvosa egy vékony rugalmas csövet vezet fel a végbélnyílásba és a végbélbe, majd a cső hegyén található kis ballont felfújja. Ez lehetővé teszi a széklet mozgatására szolgáló izmok koordinált működésének vizsgálatát. A manometriát a medencefenék diszfunkció gyanúja esetén javasolják.

A Székrekedés Kezelése

A székrekedés kezelése szerencsére lehetséges. Ennek célja a székletürítés rendszerességének és könnyedségének helyreállítása. A székrekedés kezelésének legbiztonságosabb módja az életvitel módosítása.

Életmódváltás

• Általánosságban az étkezésről az mondható el, hogy a váltás eredményeként étkezzünk naponta legalább ötször, viszont kevesebb mennyiséget fogyasszunk ezeknél az alkalmaknál. Az étkezésekre hagyjunk megfelelő időt, biztosítsunk nyugodt körülményeket, hogy legyen elég idő az étel megfelelő megrágására. Alakítsunk ki változatos étrendet, amiben megfelelő arányban kapnak helyet a fehérjék, szénhidrátok és a zsírok, a bevitt rostmennyiség pedig lehetőség szerint érje el a napi 15-30 grammot. Az egészséges táplálkozás részeként az étrendbe vigyünk bele minél több rostban gazdag zöldséget és gyümölcsöt, érdemes nyersen is fogyasztani belőlük többfélét. A teljes kiőrlésű lisztből készült készítmények, a reggelinél népszerű müzlik tejtermékekkel keverve nagy segítséget nyújthatnak.
• A megfelelő mennyiségű folyadékbevitel kiemelten fontos, ami lehetőség szerint tiszta vízből álljon, de nagyon hasznosak lehetnek a húslevesek, gyógyteák, gyümölcslevek vagy a tej rendszeres fogyasztása. A tejtermékeket már érintettük, ezek közül a savanyított termékek (pl. kefir) nagyon eredményes lehet, mivel a tejsav ingerfokozó hatással bír. A rostos gyümölcslevek közül a szilvalé, az őszi- és sárgabaracklé, paradicsomlé, de a must is hasonló hatásfokkal bír.
• A székrekedés megszüntetésénél fontos szerepe van annak, hogy a bélbe kerülő anyag milyen ingerhatást fejt ki a bélfallal érintkezve. A gyógyteák közül mindazok alkalmasak lehetnek a székelés megindítására, amelyekben található hársfa, kamilla, bodzavirág vagy bodzabogyó, füstikefű, tárnicsgyökér, aranyvesszőfű vagy például kökényvirág. Magyarország gazdag ásvány- és gyógyvizekben is, amelyek jó kiegészítői lehetnek a kezeléseknek.
• A rendszeres testmozgás a megfelelő bélműködés szempontjából kiemelten fontos. Itt nem kell nagy dolgokra gondolni, a legtöbb esetben már napi fél vagy egyórás séta is sokat segíthet. Szintén hasznosak a reggeli hasizomgyakorlatok.
• Mozogjon minél többet! Az úszás és a gyaloglás minden esetben nagyon jó hatásúak a székrekedés megszüntetésére.
• A tünetek enyhítése érdekében próbáljon meg rendszeresen fogyasztani magas rosttartalmú élelmiszereket és rostkészítményeket. Ezek lágyítják a székletet, és mindennap biztonsággal fogyaszthatók. Lassan növelje a rostdús élelmiszerek arányát étrendjében a puffadás elkerülése miatt. A rostok közül a legjobb hatásúak az oldhatatlan rostok, melyeket a teljes kiőrlésű gabonák, korpák, magvak (pl. lenmag), hüvelyesek tartalmaznak nagy arányban. A gyümölcsök közül a szilva és a füge valóban kedvezően hat a székrekedés megszüntetésére.
• Gondoskodjon róla, hogy mindennap elegendő vizet, vagy más folyadékot fogyaszt. E nélkül a rostdús élelmiszerek tovább ronthatják a székrekedést, mivel nem tudnak elegendő vizet megkötni a széklet lazításához.
• Jó szolgálatot tehet, ha életünkbe rendszerességet viszünk és hagyunk elegendő időt a tevékenységeink elvégzésére. A székrekedés szempontjából fontos, hogy reggel időben felkeljünk, hogy legyen időnk nyugodtan megreggelizni, és megvárni, amíg a széklet megindul. Sokaknál működik az a módszer, hogy valamilyen, általában „székletindító” folyadék fogyasztásával kondicionálják magukat arra, hogy reggel megtörténjen az első székletürítés. Jól szokott működni a rostos gyümölcslé, a tej, a tejes kávé, a kakaós tej vagy a frissen facsart citrommal ízesített langyos víz is.
• Arra mindenképpen érdemes törekedni, hogy megtanuljunk kikapcsolni, relaxálni, olyan tevékenységet, hobbit találni, ami eltereli a gondolatainkat a problémákról.
• Rendkívül fontos már a kezdetektől úgy nevelni a gyermekeinket, hogy ne érezzék szégyennek a székelési ingert, ne kelljen azt elfojtaniuk, ne legyen szégyenérzetük, ha egy idegen helyen jelezniük kell, hogy székelni kell és merjenek szólni.
• Fogyasszunk több rostot tartalmazó alapanyagot, például gyümölcsöket, zöldségeket, teljes kiőrlésű gabonákat és hüvelyeseket.
• Igyunk naponta legalább 1,5 liter vizet.
• A rendszeres fizikai aktivitás - például séta, úszás vagy kerékpározás - segít a bélműködés serkentésében. Ha például mindennap fél órát sétálunk, az jelentősen javíthatja az emésztésünket, és nem is kell túl nagy erőfeszítést tennünk.
• A rendszeres székletürítési szokások kialakítására is érdemes figyelni.
• Léteznek természetes készítmények a székrekedés ellen. Ide tartoznak egyes gyógynövények (orvosi ziliz, papsajt, egyiptomi útifű, szennalevél, kutyabenge és a rebarbara), valamint javasolhatóak a keserűsót tartalmazó gyógyvizek. A ricinusolajat csak orvosi javallatra és az ajánlott mennyiségben alkalmazzuk, a természetes készítmények használatának is vannak kockázatai!
• Amennyiben ezen változtatások ellenére is fennáll a székrekedés, forduljon háziorvosához a problémával!

Gyógyszeres Kezelés

Hashajtó jellegűnek minősül egyébként minden olyan anyag, amely növeli a széklet mennyiségét, puhítja, javítja annak állagát, felgyorsítja a bélmozgást vagy kiváltja a székelési reflexet.Az imént említett rostok és rostkiegészítők ezért is hasznosak, mivel ezek is növelik a normális bélflóra mennyiségét, megkötik a vizet, amivel növelik a széklet mennyiségét, puhítják annak állagát, a vastagbeleket pedig megmozgatják. Rendkívül egyszerű ezekhez hozzájutni, az élelmiszerboltok, gyógyszertárak, gyógynövényboltok, drogériák polcain többféle rostkiegészítő készítményből válogathatunk. Ilyen például a búzakorpa vagy a zabkorpa, amelyből napi 4-6 evőkanállal érdemes fogyasztani. A legjobb hatást talán natúr joghurtba keverve érhetjük el.

• Az egyik leginkább kedvelt készítménytípusok közé tartoznak az ozmotikus hashajtók, amelyek révén a folyadék a belekben marad, ez pedig lehetővé teszi, hogy a széklet több vizet tartalmazzon, ne keményedjen meg. Ilyen hatása van bizonyos sóknak (pl. glaubersó, keserűsó), illetve hashajtó vizeknek. Részben prebiotikumként, részben ozmotikusan, a hasznos bélflóra növelésével segítik a székrekedés megszüntetését a fel nem szívódó cukrok, melyeknek folyamatos használatuk tudja biztosítani a megfelelő székelést. Vannak polietilén glikolt tartalmazó készítmények is, amelyek használatosak ilyen helyzetben.
• A bisacodyl, picosulfat, phenolphtaleinum, illetve senna készítmények népszerű hashajtóknak bizonyulnak. Ezek többsége a bélfal izgatásával éri el a bélmozgások felgyorsulását, csökkentik a víz felszívódását, illetve van, amelyik a bélfalon kiválasztandó víz mennyiségét fokozza. A részben szintetikus, részben gyógynövényekből készülő termékek számos formában érhetők el, kaphatók például tabletta, csepp, tea vagy akár lekvár megjelenésben is.
• A fel nem szívódó olajok is olyan anyagok, amelyek a székletet sikamlóssá, könnyebb állagúvá teszik, ezért ezeket is érdemes lehet használni székrekedéskor. Ilyen például a paraffinolaj, amely közkedvelt, könnyen hozzáférhető készítménynek minősül. Rendszeres használatának kockázata, hogy a zsíroldékony vitaminok felszívódását gátolja, ami hosszútávon vitaminhiány kialakulásához vezethet.
• Használatosak még a glicerintartalmú végbélkúpok is, amelyek egyrészt a székelési ingert növelik, másrészt csúszóssá, sikamlóssá teszik a székletet.
• Számos gyógyszer áll rendelkezésre a székrekedés kezelésére. Az oszmotikus hashajtók - például laktulóz, polietilén-glikol (PEG) - növelik a víz mennyiségét a belekben, így lágyítják a székletet. Választhatunk például rostkiegészítőkkel: a psyllium és a hasonló készítmények szedése segíthet a széklet lágyításában.
• A makrogoltartalmú székletlágyító hatású hashajtók felszívódása annyira elhanyagolható, hogy terhesség és szoptatás idején is biztonságosan alkalmazhatóak. A makrogol az úgynevezett ozmotikus nyomás növelésével tartja vissza a vizet a vastagbélben, így megnő a széklet folyadéktartalma és térfogata, amely elősegíti a megfelelő bélmozgást és megkönnyíti a székelést. Amennyiben az ozmiotikus hashajtó szereket a kezelőorvossal egyeztetve, a betegtájékoztatóban leírtak szerint alkalmazzuk, megelőzhetjük vele a terhesség alatti székrekedést, és ezáltal elkerülhetjük a kellemetlen tüneteket valamint a nem kívánt szövődményeket.
• Kerülje azonban ezen készítmények rendszeres használatát, mert ezek számos további problémához vezethetnek, és fokozzák a székrekedéssel járó problémákat! Ha gyakran használ székletlazítókat, akkor ún. lusta bél szindróma alakulhat ki. Ez azt jelenti, hogy belei már csak székletlazítók segítségével tudnak megfelelően működni.
• A hashajtók a belek mozgására hatnak, így segítik a széklet ürülését. Ezek tartós alkalmazása mellett ugyancsak számos szövődmény alakulhat ki, például megakadályozhatja a zsíroldékony vitaminok felszívódását és hiánybetegségekhez vezethet.
• Tartósan, 3-4 hétnél tovább fennálló panaszok esetén mindig keresse fel orvosát, és ne folytasson huzamos ideig öngyógyítást!

Székrekedés Terhesség Alatt

A terhesség egy gyönyörű, izgalommal és várakozással teli utazás, de számos fizikai kihívással is járhat. Az egyik leggyakoribb, mégis gyakran figyelmen kívül hagyott probléma a terhességi székrekedés. Ez az állapot jelentősen befolyásolhatja a nők életminőségét a terhesség alatt, kellemetlenségekhez és szorongáshoz vezethet.

Nagyjából minden harmadik várandós kismama tapasztal székrekedést a terhessége során, ami nem meglepő, hiszen ebben az időszakban egyszerre több hajlamosító körülmény is megjelenik. A terhesség alatti székrekedés egyik fő okozója a progeszteronhormon. A progeszteron alapvetően fontos a várandósság sikeres létrejöttéhez, hiszen a méhnyálkahártya ennek segítségével válik alkalmassá, hogy az embriókezdemény megfelelően beágyazódhasson. Ez a hormon azonban a simaizmok ellazításában is részt vesz, ami az emésztési folyamatokra is hatással van. Ennek következtében az étel hosszabb időt tölt a belekben, ami fokozottabb gázképződéshez, valamint puffadáshoz és székrekedéshez is vezethet.

A korai terhességre jellemző hányinger vagy hányás tartósan csökkentheti az étvágyat, ami nem csak rendszertelen székletet , de akár kiszáradást is okozhat. Bár a hányinger többnyire a terhesség előrehaladásával csökken, a növekvő méh akkor már egyre nagyobb terhet helyez az emésztőrendszerre. A bélrendszer megváltozott helyzete többek közt gyomorégést és székrekedést okozhat. Szintén a kiváltó okok között szerepelhetnek a terhesség alatt gyakran szedett vitaminok és vaskészítmények, valamint a nem megfelelő táplálkozás, folyadékfogyasztás és a mozgáshiány is.

• Mi okozza a terhességi székrekedést? A terhességi székrekedést elsősorban a hormonális változások, különösen a megnövekedett progeszteronszint okozza, ami lelassítja az emésztési folyamatot.
• Hogyan enyhíthetem a székrekedést terhesség alatt? A terhesség alatti székrekedés enyhítésére növelje a rostbevitelt, figyeljen a megfelelő folyadékbevitelre, és végezzen rendszeres testmozgást.
• Biztonságos-e hashajtót szedni terhesség alatt? Néhány hashajtó biztonságosnak tekinthető terhesség alatt, például a polietilénglikol és a dokuzát-nátrium.
• Mikor kell orvosi segítséget kérnem székrekedés esetén terhesség alatt? Forduljon orvoshoz, ha súlyos hasi fájdalmat, véres székletet, tartós hányást vagy a székletürítési szokások hirtelen változását tapasztalja.
• Befolyásolhatja-e az étrend a terhesség alatti székrekedést? Igen, az étrend jelentős szerepet játszik a terhességi székrekedés kezelésében.
• Vannak természetes gyógymódok a terhesség alatti székrekedésre? A természetes gyógymódok közé tartozik a rostbevitel növelése, a hidratáltság fenntartása és a rendszeres testmozgás.
• Meddig tart a terhességi székrekedés? A terhességi székrekedés időtartama változó lehet.
• A stressz okozhat székrekedést terhesség alatt? Igen, a stressz hatással lehet az emésztőrendszer egészségére és hozzájárulhat a székrekedéshez.
• Normális, ha terhesség alatt ritkán van székletürítés? A terhesség alatt a hormonális változások és az étrend tényezők miatt gyakori lehet a ritka székletürítés.
• Milyen hosszú távú hatásai vannak a kezeletlen terhességi székrekedésnek? A kezeletlen terhességi székrekedés olyan szövődményekhez vezethet, mint az aranyér, a székletbefulladás és a végbélsüllyedés.
• Mi történik a szervezetünkkel, ha kevés rostot eszünk?
• A megfelelő mennyiségben bevitt folyadék kiemelten fontos, de a sok rost, zöldség, gyümölcs, olajos magvak, valamint speciális székletlazító lekvárok is csökkenthetik a székrekedés tüneteit.
• Segítségünkre lehetnek a terhesség alatt is biztonságosan alkalmazható székletlágyító készítmények is, amelyekkel kíméletes és célzott módon kerülhetjük el például a várandósság idején még inkább megjelenő aranyeres tüneteket.
• Bár a terhesség elején a hányinger, később pedig a növekvő testsúly miatti pluszterhelés könnyen elveheti a kedvünket a testmozgástól, fontos, hogy szánjunk rá időt és energiát. Meg kell találni azt a mozgásformát , amely összeegyeztethető az éppen aktuális erőnlétünkkel és állapotunkkal. Lehet ez például az anyagcserénket serkentő rendszeres séta, kismamatorna vagy egy általunk már korábban is űzött sport, amelyet - az orvosunkkal egyeztetve - a várandósság ideje alatt is folytathatunk.
• A béltartalom rendszeres és kiszámítható távozása kiemelten fontos a várandósság alatt. Mivel ebben az időszakban még az aranyér kockázata is megnő, ha a megfelelő táplálkozás és rendszeres testmozgás mellett is szükséges, vegyük igénybe a gyógyszertárban vény nélkül kapható készítmények segítségét.

Mikor Forduljunk Orvoshoz?

Bár a székrekedés gyakran otthon is kezelhető, bizonyos esetekben orvosi segítségre lehet szükség. Forduljunk orvoshoz, ha a székrekedés hirtelen jelentkezik és súlyos vagy ha véres a széklet. Amennyiben hasi fájdalom vagy puffadás is társul a székrekedéshez, szintén célszerű alaposabb kivizsgálásra mennünk.

• Hetente egyszer-kétszer van csak székletürítése az életmódváltoztatás ellenére is.
• Ha egy hétig egyáltalán nem történik székletürítés.
• Intenzív hasi fájdalma van, ez bélelzáródásra is utalhat.
• Vér jelenik meg a székletben.
• Váltakozik a székrekedés és hasmenés.
• Végbéltáji fájdalom jelentkezik.
• Vékony, ceruzaszerű székletet ürít.
• Indokolatlan fogyást észlel.
• Ha erős hasi görcsökkel, véres széklettel vagy hasmenéssel váltva jelentkezik, akkor keresd fel az orvosodat, aki alaposan ki tud vizsgálni.
• Ha a székrekedést kezeletlenül hagyod és több mint két héten át tart, egyéb komplikációkhoz, például aranyér kialakulásához vezethet.
• Sürgősségi ellátást igénylő, veszélyes állapot a bélelzáródás, amit hirtelen fellépő teljes székletelakadás és erős hasi fájdalom jelezhet.

tags: #fogantataskor #is #elofordulhat #szekrekedes