Az alábbiakban gyűjtöttünk össze több, Magyarországon és külföldön történt tragikus esetet, amelyek fiatal édesanyák és kisbabák halálához vezettek. Ezek a történetek rávilágítanak a problémák sokféleségére, legyen szó orvosi mulasztásról, szociális nehézségekről vagy váratlan tragédiákról.
Orvosi mulasztások és komplikációk
Sajnos, több esetben is előfordult, hogy az orvosi ellátás hiányosságai vagy hibái vezettek tragikus következményekhez.
Például egy fiatal házaspár fájdalmasan korán, értelmetlenül veszítette el féléves kisbabájukat. Bagoly Doma Zsombor makkegészségesen született, soha nem küszködött betegséggel. A gyulladás miatt nagy dózisban kapott rendkívül erős gyógyszereket és szteroid-injekciókat, majd egy héttel később kiengedték azzal, hogy minden rendben van, meggyógyult. Csakhogy észrevették, hogy rendkívül magas a pulzusa, erről szóltak az orvosnak, de válaszul azt kapták, hogy rossz a gép. Két nappal később elvitték a kisbabát a háziorvoshoz kontrollra, de már akkor is látták rajta, hogy valami nincsen rendben: lázasnak tűnt, hasmenése volt és hányt is. Nagy nehezen lement a láza, de szenvedett. Felhívták a gyerekosztályt, hogy nem aludt semmit a kisbabájuk, de még akkor is azt a választ kapták, hogy nem kell bevinni, ha eszik és iszik, csak majd ha kiszáradás jeleit tapasztalják. A mentősök több mint két órán át küzdöttek a csecsemő életéért, de sajnos már esélyük sem volt megmenteni. A család rendelkezésünkre bocsátotta a halottvizsgálati bizonyítványt, amiben a közvetlen halálokként heveny keringési és légzési elégtelenség van feltüntetve. Varga Dorka, a gyermek édesanyja elmondta: a párja súlyos szívbeteg, de a fiuk még túl kicsi volt ahhoz, hogy megállapítsák, örökölt-e az apa betegségét.
Egy másik megdöbbentő eset Kistarcsán történt, ahol az Országos Kórházi Főigazgatóság belső vizsgálatot folytat a Kistarcsai Flór Ferenc Kórházban, ahol december 23-án két szülő nő vérzéses sokk állapotában került az intenzív osztályra. A kismamák jelzését figyelmen kívül hagyva olyan későn végezték el a sürgősségi császármetszést, hogy a nők méhe megrepedt, és az egyik kisbaba sérült. A főigazgató azzal hárította el a megkeresést, hogy a vizsgálat lezárultáig nem válaszolnak kérdésekre. A méhrepedés orvosi vészhelyzet, életveszélyes következményekkel járhat mind az anyára, mind a magzatra nézve, és súlyos vérveszteséget okozhat. Szandra ölében tartva másfél hónapos kislányát mesélte, hogy a férjét félretájékoztatták, az ő méhe is megsérült.
December 23-án Szandra azért ment be a szülészetre, mert a korábban „pörgős”, sokat mozgó magzata valahogy „elcsendesedett”, nem nagyon mozdult. A nő úgy érezte, ebből baj lehet. V. Azután egy doktornő jött, megráncigálta a magzatburkot, ami nagyon fájt. Nehéz megszokni, hogy a szülésem napján is egymást váltják az idegenek, akik hozzám nyúlnak, és még a nevüket, beosztásukat sem tudom. Azt remélték, hogy megreped a burok, és elindul a szülés, de nem indult meg. Végül 11 óra körül azt mondták, keresse meg L. doktornőt a szülőszobán. „Baba nélkül nem megy ma el” - próbálták oldani a hangulatot. Szandra is L. doktornőhöz került, az orvos ballonnal tágította, majd 14 óra körül oxytocint adott, labdán rugóztatta, guggoltatta, hogy segítse a szülés megindulását. Amikor K. doktornő megvizsgálta, ő vette észre, hogy a baba arccal előre helyezkedett el „indulásra készen”. „Érzem a szemét” - idézi fel Szandra a doktornő szavait, és azt is, mennyire megijedt ettől. A magzata rendellenesen helyezkedett el. Azonnal levették a szülés beindítását segítő hormonról, négykézlábra állították, „popsi fel, kéz le” pozícióban, innentől nem gyorsították, hanem lassították a szülést. Arra számítottak, hogy a magzat megváltoztatja a helyzetét. De nem történt semmi. Négy órakor kérte, hogy császározzák meg. Fél ötkör ért oda Péter, a párja. 18 órakor megint kérte, hogy császározzák meg, mert félt tőle, hogy a babának baja lesz. K. doktornő azt mondta erre, meg kellene műteni, de L. kijelentette: várjunk még. Trombitás Zoltán főigazgató nem válaszolt arra a kérdésre, milyen jogviszonyban áll K. Végre elkezdték felkészíteni Szandrát a császármetszésre, de hirtelen eltűntek az orvosok, mert közben dráma alakult ki a szomszéd szülőszobában, Szintiánál ekkor ért el a véres jelenethez. Hét óra körül jártak, telt az idő, mire kiderült, hogy baj van, mert a magzat már a szülőcsatornában volt, de nem fordult meg, arccal előre helyezkedett el. K. „Jöjjön valaki, mert a gyerek fejét vissza kell nyomni” - ezt hallotta Péter és Szandra is megerősíti. Amikor átmásztam az ágyra, éreztem egy nagy nyomást és hirtelen elviselhetetlen fájdalom hasított belém. Kislányuk 20 óra 09 perckor született, egy órával az Orosz házaspár kisfia után. Péter csak azt hallotta, hogy az egészségügyiek megint szaladnak, mert a 3620 grammos baba nem sírt fel. A gyomrát is ki kellett mosni, mert beleivott a szennyezett magzatvízbe. Húsz perc múlva tájékoztatták, azt mondták, az első hat óra kritikus, nem biztos, hogy a kisbabájuk túléli. A feleségéről semmit sem tudott Péter. Újabb két nap telt el, mire a kislányát láthatta. Tapasztalt anyaként rögtön tudta, hogy a kisbaba nincs teljesen jól, keveset szopik, mellé kell táplálni, a tej egy része kifolyik a szájából, gyakran félrenyel, túl feszesek az arcizmai. Utóbb kitűnt, hogy a válla, a karja és a nyaka miatt is hetente többször gyógytornára kell járniuk. Folyamatosan szúrt a hasa, de azt mondták, hogy ez természetes. Szintia és Szandra egy szobába került az intenzív osztályról, ott látogatta meg őket L. doktornő. „Nem is tudom, hány deci vér szakadt ki belőlem” - mondta Szandra. Amikor a doktornő ezeket mondta, felszakadt bennem, hogy édesanyám ott halt meg a szülőágyban, elvérzett és ez majdnem velem is megismétlődött. Az orvos azt kérdezte, miért nem mondtam ezt el, ha tudta volna, minden másként történt volna. Annyi orvosnak elmondtam a terhességem alatt, nekem kellett volna tudnom, hogy ez fontos? Nem azért a szenvedésért vagyok dühös, amit én éltem át, hanem a kislányom miatt. Még csak most született meg, és nem tudhatom, mit okoztak neki. Az OKFŐ szerint a kártérítési és sérelemdíjas ügyekre kifizetett összeg ma már összességében milliárdos nagyságrendű. A forrás szerint a legkönnyebb út panaszbejelentéssel élni a tisztiorvosi szolgálatnál. Megkönnyíti az eljárást a betegek számára, ha be tudnak mutatni egy pecsétes papírt arról, hogy az egészségügyi hatóság szerint a kórház hibázott.
Egy romániai eset is rávilágít a problémára: egy kismama egy konstancai magánkórházban adott életet gyermekének. A nő férje így idézte fel a történteket: „Abban a helyzetben, abban a stresszben tudtam, hogy nem cselekszünk helyesen, de azt mondtam az orvosnak: doktor úr, mi nem azt mondtuk, hogy semmiképp sem akarjuk, de a feleségem csak 29 éves, ha lehet, próbáljunk meg más megoldást, mert szeretnénk még gyermeket. Ha nem lehet, nem kockáztatjuk az életét.” A jelentés szerint a konstancai Armonia Kórház szülészet-nőgyógyászati osztályának vezető főorvosa elmondta: „A pácienst több bukaresti klinika is elutasította, tekintettel a természetes szüléshez kapcsolódó kockázatokra, ezért fordult a konstancai Armonia Kórházhoz.” A dokumentum szerint a szülés után a nő méhizomgyengeség és erős vérzés miatt orvosi beavatkozáson esett át: a méhnyak repedéseit varrták össze. A későbbiekben az orvosok mégis elvégezték a részleges méheltávolítást, majd mivel a beteg állapota súlyosbodott, a magánkórház kapcsolatba lépett a Konstancai Megyei Sürgősségi Kórház intenzív osztályával, hogy előkészítsék a beteg átszállítását. Az Állami Egészségügyi Felügyelet jelentése megállapítja, hogy a fentiek alapján az ügy az Orvosi Kamara Szülészet-Nőgyógyászati Szakbizottságának hatáskörébe tartozik. A férj elmondása szerint arra kényszerítették, hogy írjon alá egy nyilatkozatot, miszerint nem járulnak hozzá a méheltávolításhoz, és vállalják a beavatkozás elutasításának következményeit. Hozzátette: „Abszurdnak tartom, hogy 2025-ben még mindig meghalhat egy nő szülés közben.”
A hálapénz és a választott orvos hiánya
A hálapénz megszüntetése óta a nők sem intézményt, sem szülészorvost, sem szülésznőt nem választhatnak, a területileg illetékes kórházban az ügyeletesnél kell szülniük. Ez a rendszer sok problémát vet fel. Lázárné Sélley Szandra például négy szülési időpontot is kapott, és ahányszor ment, szinte mindig más nőgyógyásszal találkozott, és mindegyik mást mondott. Kritikus helyzetekben nem biztonságos, hogy a nőknek nincs választott orvosuk, vagy valaki, aki végigkíséri a terhességüket, és ismeri az előzményeket. A folyton változó, ismeretlen, névtáblát sem viselő személyzet újra és újra felállítja a diagnózist, de közben fontos információk vesznek el.
Hálapénz, orvoshiány, abortusz: a magyar szülészet válsága | Látlelet WMN
Váratlan csecsemőhalál és szociális problémák
A csecsemőhalál okai sokrétűek lehetnek, és sajnos nem mindig kapcsolódnak orvosi mulasztáshoz.
Bölcsőhalál
Salgótarjánban meghalt egy kisbaba. Sajtóinformációk szerint egy csecsemő hunyt el, a tragédia körülményeit vizsgálják, de úgy tudni, bölcsőhalál történt, vagyis más néven hirtelen csecsemőhalál szindrómában halt meg a kisbaba. A lakosságot mélyen megrendítette a hír, a város közösségi oldalait részvétnyilvánítások lepték el.
Szociális nehézségek és gondatlanság
Kálban egy öt hónapos csecsemő halt meg, és a heol.hu újabb információkról számolt be a tragédiáról. A portál egy helyire hivatkozva azt írta, hogy a baba halálát az édesanyja okozhatta. Az informátor szerint a nő rendszeresen magukra hagyta kisgyerekeit, akik két-három évesen gyakran szaladgáltak az utcán. Hozzátette, azért gondolja, hogy nem bölcsőhalálról van szó, mert látott fotót, amin fel van fújódva a pici hasa, az orra és szája környékén pedig zöld váladék látszik. Kitért arra is, hogy nem érti miért maradhatott szabadlábon a nő ezek után.
Tarnazsadányon is szörnyű tragédia történt 3 éve: holtan találták az 5 hónapos csecsemőt. Súlya összesen 3 kilót nyomott, az anya ellen gondatlanságból elkövetett emberölés miatt emeltek vádat. Még tart a bírósági eljárás az ügyben, ám a rendőrök sem találják a nőt. Az emberöléssel vádolt anya szabadlábon van, és a többi gyermeket sem emelték ki a családból. Az anyának azóta kétszer kellett volna bíróság elé állnia, de egyszer sem jelent meg. Legutoljára most szerdán, az előkészítő üléstől maradt távol. Rendőri elővezetést rendeltek el a gyanúsított előállítására, ám a nőt nem találták meg tarnazsadányi lakhelyén.
Veszprém vármegyét is megrázta egy csecsemő halála: többször is beszámoltunk arról a megrázó esetről, melynek során 2023 decemberében egy hatgyermekes lovászpatonai nő megölte újszülött kislányát. A vád szerint az asszony guggolva szülte meg kisbabáját egy szemétdombon, miközben a gyermek fejjel a fagyos talajra esett. Ezt követően magára hagyta az újszülöttet. A nő a bíróságon azt mondta, nem tervelte ki előre, hogy a kisbabát otthagyja a szemétdombon. Azt állította, amiatt hagyta magára az újszülöttet, mert félt, hogy elveszik a meglévő gyermekeit, és szerinte a kisbaba nem mutatott életjeleket, miután világra hozta.
Február 13-án egy csecsemő halt meg a szigetvári postahivatalban. A halálos tragédia ügyében a rendőrség nagy erőkkel vonult ki a nő otthonához. Őrizetbe vették a két hónapos kisbaba édesanyját. A halálos tragédia során a postahivatalban egy kisbaba vesztette életét, mindent megtettek az újraélesztéséért, de nem jártak sikerrel. A Baranya Vármegyei Rendőr-főkapitányság tudatta a nyilvánossággal, hogy a haláleset körülményeit közigazgatási hatósági eljárás keretében kezdte meg kivizsgálni a Szigetvári Rendőrkapitányság. Az esetről az Országos Mentőszolgálat sem osztott meg sok információt, ahogy írták: A helyszínen egy csecsemő az újraélesztési kísérlet ellenére sajnos életét vesztette. A lakókat nagyon megrázta a kisbaba halála. A Baranya vármegyei hírportál oldalát elárasztották a tragédiával kapcsolatos kommentárok. A városlakók többször látták az édesanyát a gyerekeivel együtt kukázni. A hírportál ennek hallatán a Baranya Vármegyei Rendőr-főkapitánysághoz fordult bővebb információkért, azonban ismét falakba ütköztek: Tájékoztatjuk, hogy a tegnapi napon a rendőrök egy 24 éves pettendi nőt állítottak elő a Baranya Vármegyei Rendőr-főkapitányságra, ahol kiskorú veszélyeztetésének megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki. A nyomozás érdekeire való tekintettel bővebb tájékoztatást egyelőre nem kívánunk adni.
Váratlan szülés otthon
Megdöbbentő haláleset történt a vasi megyehatár mellett fekvő Cséren. Egy 22 éves nő a WC-csészébe szülte meg „véletlenül” a babáját, családtagjai pedig „nem mertek” segíteni a lefolyóba fordult kislányon. Egy héttel későbbre volt kiírva szülésre az a 22 éves cséri nő, aki ma hajnalban otthonuk mellékhelyiségében szülte meg harmadik gyermekét. A 3,5 kilóval született kislány a lefolyóba csúszott és az elsődleges vizsgálatok alapján megfulladt. Az apa, Gyurák Gábor elmesélte a nyugat.hu-nak, ő hogyan élte meg a tragikus hajnalt. Mint mondta, sokáig beszélgetett éjszaka a házaspár, a férfi édesanyja és az egyik barátjuk, amikor a 39 hetes terhes Beatrixnak elfolyt a magzatvize. A nő és anyósa a WC-be ment, míg az apa hívta a mentőket. Állítása szerint kétszer, vagy háromszor beszélt a diszpécserrel, a mentő pedig 40 perc alatt ért oda Répcelakról. A feleségem kiabált, hogy kicsúszott a baba. Ezt el sem akartam hinni, olyan nincs, hogy egy baba csak úgy kicsúszik. Nem mertem odamenni, megrémültem, a kapuba mentem nézni, jön-e már a mentő - magyarázta a 32 éves Gyurák Gábor. A házaspárnak a mostani a harmadik gyereke. Kérdésre, várták-e a babát, az apa azt válaszolta, hogy igen, már mindent előkészítettek neki. Azt viszont többszöri kérdésre sem tudtuk meg, miért nem segített ő, vagy édesanyja, amikor hallotta, hogy baj van. Úgy tudjuk, a babát a WC megbontása nélkül emelték ki a lefolyóból a mentők a lábánál fogva. Mint megtudtuk, az anya rendszeresen járt orvosi ellenőrzésre, készült a szülésre. A kevesebb, mint félszáz lelket számláló, apró győr-moson-soproni településen gyorsan elterjedt a haláleset híre.
A gyász feldolgozása
Egy gyermek halálát soha nem lehet feldolgozni. A szülők számára ez a legnagyobb tragédia. Prescher Péter és szerelme, Anita lombikprogrammal próbálkoztak, és nagy volt az öröm, amikor egy pici lány megfogant. Eleinte minden rendben zajlott, Anita és Péter a legnagyobb boldogságban várták a picit. Aztán a fiatalasszony egyre rosszabbul érezte magát. Anita terhessége problémamentes volt, minden létező vizsgálatot elvégeztek rajta, amit a fogadott orvosa javasolt. Aztán eljött a 40. hét, a felesége egyre rosszabbul volt, magas lázzal küzdött, az orvos mégsem csinált semmit. Azt mondta, semmi baj, ők meg hittek neki. A kisbaba, Vanda élve jött világra, igaz rövid oxigénhiányos állapot miatt egy fővárosi kórházba szállították megfigyelésre. De hogyan lehetséges az, hogy egy egészséges, fiatal, ereje teljében lévő fiatalasszony a huszonegyedik században belehalhat a szülésbe? Ki hibázott? Kell, s lehet-e felelősöket keresni? A kis Vanda édesapja, az özvegyen maradt Péter szerint igenis kell felelőst találni, s ő szerinte az asszony kezelőorvosa hibázott. Az eddigi információk szerint a feleségem méhlepénye már sokkal a császár előtt nem funkcionált rendesen, ezért is fogyott a baba az édesanya hasában majd egy kilót. Ez okozhatta a feleségemnél is a fertőzést, aminek a magas láz egyértelmű jele volt. A fogadott orvosuk azonban ebből semmit nem vett észre, amit egyszerűen nem értek, hogyan történhetett meg. Péter a kórházat egyetlen percig sem hibáztatja, ők mindent elkövettek a feleségéért és a kislányáért. Prescher Péter azonban nem omlott össze. Kislánya kedvéért még mosolyogni is képes. Megtanult pelenkázni, cumisüvegből etetni, főzni. S megtanult felállni a padlóról. Kitartása, a szebb jövőbe vetett hite, ragaszkodása, törődése, lelki ereje példa lehet bármelyikünk számára. Hisz kiborulhatna, zokoghatna, összeomolhatna, de ő a kis Vanda miatt, dacára a szívét mardosó fájdalomnak, képes továbbcsinálni. Nincs benne gyűlölet vagy lemondás. Csak a szeretet.