A magyar védőnői szolgálat és Ferencz Lászlóné védőnő

A magyar védőnői szolgálat története mélyen gyökerezik a XIX-XX. századforduló Magyarországának járványügyi, társadalmi, gazdasági és demográfiai változásaiban. Ezek a tényezők hívták életre azt a hálózatot, amely napjainkig meghatározza a célokat, elveket és módszereket az anya- és gyermekvédelem területén.

A védőnői szolgálat megalakulásának két fő célkitűzése a csecsemőhalandóság csökkentése és a nemzet számbeli erősítése volt. A védelem fő elve, hogy az anya nem kerülhet rosszabb gazdasági helyzetbe akkor, amikor világra hozza és neveli gyermekét. Emellett az anyát és magzatát minden lehetséges eszközzel meg kell óvni a szülés körüli veszélyektől, és lehetővé kell tenni, hogy minden anya képes legyen szoptatni csecsemőjét.

A védőnők fő célkitűzése az általuk gondozott családok, különösen a nők, csecsemők, gyermekek, fiatalok egészségének védelme, megőrzése és fejlesztése. Tevékenységük középpontjában a tanácsadás módszerével végzett megelőzés áll, amely humánus, segítő szemléletű, családközpontú gondozást jelent, alapértékei az elfogadás és a segítségnyújtás.

A védőnői hivatás története és fejlődése

A védőnői szakma elnevezése és a „védőnő” kifejezés Tauffer Vilmos szülész-nőgyógyász professzortól származik. 1917. október végén, az egyik előadásában úgy fogalmazott, hogy „ilyen munkára csak melegszívű és intelligens nő való, ki e veleszületett és belenevelt értékes lelki tulajdonságokhoz még hozzá tanulta, amit higiénés gyermekápolási és szociális szempontból tudnia szükséges avégből, hogy az anyáknak és csecsemőknek támogatója lehessen a család és a nemzet érdekében”.

Az Országos Stefánia Szövetség megalakítására 1915. június 13-án délelőtt 11 órakor, a budapesti Újvárosháza közgyűlési termében került sor. Elnökként Apponyi Albertet, fővédnöki tisztségre pedig a névadó Stefánia belga királyi hercegnőt jegyezték be. A szervezet megalakulásakor a hazai gyermekgyógyászat kiválóságai, Heim Pál és Bókay János vezetésével, egyetemi tanárok és képviselők elfogadták az alapszabályokat.

A Miskolci Egyetem Egészségügyi Karán, a 280 éves selmeci diákhagyományokhoz igazodva, 2004-től a hallgatók saját kari egyenruhát viselnek, melyet az első védőnői szolgálat fővédnöke, Stefánia belga királyi hercegnő tiszteletére, Stefánia ornátusnak neveztek el.

A 100 éves jubileumi ünnepség és a védőnői hivatás elismerése

Képviselői önálló indítvány nyomán (Dr. Selmeczi Gabriella, H/4036, Budapest, 2015. március 24.) az Országgyűlés a 20/2015. (V. 4.) OGY határozatával döntött a magyar védőnők napjáról. Ennek értelmében „Az Országgyűlés tiszteletét kifejezve a lakosság magasabb szintű ellátása érdekében egészségmegőrző, egészségnevelő, felvilágosító, anya-, gyermek-, ifjúság-, család- és nővédelmi tevékenységet folytató, hivatását gyakorló szakemberek előtt, a Magyar Örökség Díjas Magyar Védőnői Szolgálat megalapításának 100. évfordulója alkalmából 2015. június 13. napját a magyar védőnők napjává nyilvánítja.”

A „100 éves a Magyar Védőnői Szolgálat” ünnepi rendezvény a Magyar Védőnők Napja tiszteletére 2015. június 13-án 10 órakor, a Magyar Országház Felsőházi termében (1037 Budapest, Kossuth Lajos tér 1-3.) került megrendezésre. Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével, ünnepi köszöntőjével Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Balog Zoltán az Emberi Erőforrások minisztere, Zombor Gábor az egészségügyért felelős államtitkár, Bábiné Szottfried Gabriella, a centenáriumi programsorozat koordinátora, és Párducz László, az MCSNTT elnöke. Az ünnepségen részt vettek az Országgyűlés Népjóléti Bizottsága képviselői is.

Szöllősi Györgyi (MTVA), az ünnepség moderátorának köszöntője után Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédében úgy fogalmazott: „Jelképes történelmi adósságot rónak most le a védőnők felé, amikor a százéves védőnői szolgálatot köszöntik. A védőnői szolgálat azon intézmények közé tartozik, amely a zaklatott történelmi korszakok és politikai rendszereken át folyamatosan végezte tevékenységét és fejlődött.”

Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások minisztere ünnepi beszédében kifejtette: „A védőnői szolgálat fennállásának száz éve alatt a védőnők bebizonyították, hogy sokkal többek eredeti vállalásuknál, hiszen egy személyben néha orvosok, pszichológusok, tanítók, lelki támaszt nyújtók a gondozott családoknak.” Hangsúlyozta, hogy a védőnőknek fontos szerepük van az élet védelmében, különösen azokon a hátrányos helyzetű településeken, ahol sok minden más is „fenyegeti az életet, a megélhetést”.

Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár bejelentette, hogy „a szakmai kollégiumi rendszeren belül önálló védőnői tagozat jön létre, és a vállalkozásban dolgozó védőnők is mentesülhetnek az iparűzési adó megfizetése alól.” Hozzátette, hogy az alapellátási törvénytervezet egyik fontos célja a védőnői szolgálat megerősítése.

A rendezvényen a Magyar Örökség Díjas (2013. év), Kiemelt Nemzeti Értékké (2014. év), majd Hungarikummá (2015. év) nyilvánított Magyar Védőnői Szolgálat „hivatás, mint hungarikum” címmel tartott előadást Bábiné Szottfried Gabriella, amelyben hangsúlyozta, hogy hazánkban a gyermek- és családvédelem egyedülálló módon, a 100 éve fennálló magyar védőnői szolgálaton keresztül valósul meg. Kiemelte, hogy a szolgálat fennállásától kezdve folyamatosan megújult, igazodott a társadalom igényeihez, elvárásaihoz, széles kapcsolati rendszer alakult ki körülötte. A gondozási folyamatban a fő hangsúly a prevención van. A családokkal kapcsolatban álló védőnők magasan képzett, komplex, interdiszciplináris tudással bíró, diplomás szakemberek.

Elismerések és díjak

Az ünnepségen több védőnő is elismerésben részesült:

• Védőnői szolgálatért-díj: Dobos Lajos Józsefné
• Batthyány-Strattmann László-díj: Csordás Ágnes Katalin, Dr. Kiss-Tóth Emőke, Miklósné Ballagó Katalin, Milisitsné Tátrai Beatrix, Somogyiné Rapp Zsuzsanna, Soósné Dr. Kiss Zsuzsanna, Timár Tiborné (7 fő)
• Pro Sanitate-díj: Ferencz Irén, Dr. Galgóczy Béláné Rózsa Jolán Aranka, Gerlachné Novák Ágnes, Görögné Tordasi Veronika, Mocsári Márta, Orosz Lászlóné, Prémné Koczner Éva, Rabné Farkas Judit Erzsébet, Radnics Lászlóné, Schnörch Péterné, Váczi Lászlóné (12 fő)

Dr. Párducz László, az MCSNTT elnökének záró előadása egy időutazás volt a múltból a jelenbe. Elmondta, hogy a csecsemőhalálozás Magyarországon jelenleg európai színvonalú, mindössze 4,9‰, míg a megalakulás időszakában Budapesten 15‰, a falvakban 25‰ volt. Ezen arány javulása jelentős mértékben a szülész-nőgyógyászok, gyermekgyógyászok és védőnők közös áldozatos munkájának köszönhető.

A közösség ereje és az összefogás fontosságát hangsúlyozta, utalva a Magyar Család- és Nővédelmi Tudományos Társaság és a védőnők közt létrejött szoros együttműködésre. Goethe Faustjának elején érezhettük azt a sugallatot, hogy a boldogságot az érzéki örömök nyújtják. Faust rádöbbent arra, hogy a pillanat elillanó gyönyöre nem boldogítja az embert. Goethetől megtudhattuk azt, amit a magyar védőnők képviselnek: a boldogság lényege mások boldogításában rejlik.

Ferencz Lászlóné védőnő tevékenysége

Ferencz Lászlóné védőnő a gyermek- és kisgyermek tanácsadás, valamint a várandós tanácsadás területén nyújt segítséget. Diósdon, a Kossuth utca 24. alatt található.

Ahogy Gyöngyi néni példája is mutatja Tárnokon, ahol közel 500 család életét segíti, a védőnők munkája nem csupán a hivatalos ügyintézésről szól, hanem az emberi tényezőkről, a születendő baba és az anya támogatásáról is. Gyöngyi néni, aki ideiglenesen, helyettesítőként végzi munkáját a körzetben, mindent megtesz annak érdekében - néha erőn felül is -, hogy a rábízottaknak segítséget adjon, támaszul szolgáljon. Mindig mosolygós, szimpatikus hölgyként írják le, akivel könnyű megtalálni a közös hangot. Fehér autóját, már messziről megismerik a szülők és a már felcseperedett gyerekek is.

tags: #ferencz #laszlone #vedono