I. Ferenc József, Ausztria császára és Magyarország apostoli királya, 68 éven át tartó uralkodásával a Habsburg Monarchia leghosszabb ideig regnáló uralkodója volt. Élete és uralkodása egy egész történelmi korszak szimbólumává vált, mely a magyar történelemben páratlanul prosperáló időszakot hozott. Azonban a hosszan tartó uralkodás és a politikai sikerek mellett Ferenc József magánéletét számos tragédia árnyékolta be, különösen gyermekei sorsa.
Ferenc József születése és neveltetése
Habsburg-Lotaringiai Ferenc Károly főherceg és Wittelsbach Zsófia elsőszülött fia, Ferenc József 1830. augusztus 18-án látta meg a napvilágot Bécsben, a schönbrunni kastélyban. Anyja, Zsófia főhercegné rendkívül becsvágyó volt, és minden erejével azon igyekezett, hogy legidősebb fiát uralkodóvá nevelje. Szellemi mentora Rauscher, a későbbi bécsi bíboros érsek, jelentős szerepet játszott Ferenc József világképének kialakításában, mely egész életében az egyház és a katonaság kettős pillérén nyugodott.
Ferenc József jó és csöndes gyermek volt, természetes hajlandósággal a munkára, a pontosságra és a szeretetreméltóságra. Kora gyermekkorától szüleinek öröme volt. Azonban az udvar kormányzati rendszere már hatéves korában rátette a kezét neveltetésére. A magyar nemzet gyanakodva látta a királyi herceg nevelőit, és azt kívánta, hogy a trónörökös magyarul is tanuljon. V. Ferdinánd meg is ígérte, hogy unokaöccseit magyarul taníttatja, és egy érdekes véletlen is megnyugtatta a nemzetet: 1843-ban, egy sümegi látogatás alkalmával, a tizenhárom éves Ferenc József meglepetésre magyarul beszélt Kisfaludy Sándor költővel, és öccsei is tudtak magyarul.
Ferenc József könnyen tanult, gyorsan elsajátította a francia, cseh, magyar, lengyel és olasz nyelveket. Komolyan foglalkozott a történelemmel és joggal, emellett tehetségesen rajzolt. A testgyakorlás, mint a torna, úszás és lovaglás, valamint a katonai nevelés, a vívásoktatás is fontos volt számára. Tizenhárom évesen ezredesi rendfokozatot kapott. Később Metternich vette át politikai nevelését, aki folyton azt véste a tanítvány lelkébe, hogy a népszerű és szabadelvű követelésekkel szemben sohase legyen engedékeny.
Ferenc József hangja (magyar felirattal)
Ferenc József házassága és gyermekei
Ferenc József 1854. április 24-én vette nőül unokatestvérét, Wittelsbach Erzsébetet, a magyarok iránt kezdettől fogva erősen rokonszenvező bajor hercegnőt. A legendás szépségű, rendkívül művelt és szabad szellemű császárné felkorbácsolta a bécsi udvar ókonzervatívan poshadt állóvizét. Szinte minden kérdésben konfliktusba került anyósával, Zsófiával, aki nehezen viselte el fia feletti befolyásának olvadását, valamint az Erzsébet által képviselt „tűrhetetlen” liberális nézeteket, mind az 1858-ban megszületett trónörökös nevelésének kérdésében, mind pedig magyarbarátsága miatt.
Sisi anyósa nagy bosszúságára meghívta az udvarba Falk Miksát, akitől magyar nyelvleckéket vett, és tüntetően sokat tartózkodott Magyarországon. Az éles eszű és a nemzetközi politikai kérdésekben is kiválóan eligazodó Erzsébet ugyan nem avatkozott az államügyekbe, de férje négyszemközt gyakran kikérte okos tanácsait. Erzsébet erősen támogatta a magyarokkal történő kiegyezést, Magyarországot tekintve a Monarchia egyik legfontosabb pillérének. Szerelmi kapcsolatuk azonban viszonylag gyorsan kihűlt az állandó konfliktusok és nézeteltérések miatt; az anyja és felesége között őrlődő császár a munkába, Sisi pedig az egyre hosszabbra nyúló magyarországi és külföldi utazásaiba menekült.
Zsófia Friderika főhercegnő (1855-1857)
Ferenc József és Erzsébet elsőszülött gyermeke, Zsófia Friderika, 1855-ben született. Törékeny testalkata miatt szülei mindig is féltették. A gyermek nem sokkal első születésnapja után kezdett betegeskedni. 1857 májusában, magyarországi útjuk során, a gyermekek megbetegedtek. Míg Gizella könnyebben átvészelte ezt az időszakot, addig nővérét, Zsófiát teljesen ledöntötte a lábáról a kór. Május 28-án az uralkodópár Debrecenbe látogatott, ahol táviratot kaptak, melyben azt közölték velük, hogy Zsófia haldoklik. Azonnal visszasiettek Budára, de már csak néhány órát tölthettek haldokló csemetéjükkel. Zsófia főhercegnő május 29-én este hunyt el édesanyja karjaiban, mindössze kétévesen bélfertőzésben.
A mélységes fájdalomról és a kibírhatatlan veszteségről a császár így számolt be az anyjának küldött levélben: „Meg vagyunk semmisülve.” A Vasárnapi Újság 1857 júniusában számolt be a tragédiáról és a gyermek ravatalozásáról.
Gizella főhercegnő (1856-1932)
Gizella főhercegnő 1856-ban született. Ahogyan korán elhunyt nővére, úgy Gizella is jobban kötődött nagyanyjához, Zsófiához, mint édesanyjához. Ennek oka az volt, hogy Ferenc József anyja a pólyás unokáit elszakította a császárnétól, mert úgy vélte, hogy a gyermekek jobb nevelést és nagyobb figyelmet kapnak az ő irányítása alatt. Idővel persze Erzsébet szembeszállt anyósával, és többet volt jelen gyermekei életében, ám ez megváltozott, amikor Zsófia megbetegedett, majd elhunyt. A császárné ekkor depresszióba esett, és elfordult még élő lányától, Gizellától is. Ez az időszak és a közben szerzett sebek alapvetően befolyásolták anya és lánya kapcsolatát. Gizella a családból leginkább öccséhez, Rudolfhoz került igazán közel.
Még csak 16 éves volt, amikor Bécsben egybekelt Lipót Miksa József bajor királyi herceggel, annak ellenére, hogy ők igen közeli rokonok, pontosabban másodfokú unokatestvérek voltak. A házasságból négy gyermek született, és Bajorországban Gizella megtalálta azt, amire egész gyermekkorában vágyott: egy igazán szerető, odafigyelő családot. Amikor 1918-ban a háború véget ért, a Monarchiának pedig nem sokkal ezután leáldozott, a 62 éves Gizellának és családjának menekülnie kellett Bajorországból, ahol kikiáltották a Tanácsköztársaságot. Életüket féltve menekültek, meghúzták magukat barátoknál, kolostorokban és hegyi házakban is. Egy ideig Tirolban éltek, s csak később tértek vissza otthonukba Münchenbe, itt éltek életük végéig. Gizella 76 évesen hunyt el.
Rudolf trónörökös (1858-1889)
A házaspár harmadik gyermeke Rudolf, a várva várt trónörökös volt. Sissi 21 esztendősen hozta a világra a herceget, aki már születésekor megannyi rangot kapott az apjától. Az érzékenyebb lelkivilágú fiú nehezen viselte nagyanyja szigorú nevelési elveit. Ferenc József és imádott édesanyja ugyanis a „megacélozó gyermeknevelés” híve volt. Rudolfot a nagyanyja után a keménykezű katona hírében álló Gondrecourt gróf nevelte. Ez azt jelentette, hogy a fiúcskát jeges vízbe kényszerítették, vagy az éjszaka közepén támadást szimuláló fegyveres lövöldözéssel ébresztették. Mire tízéves lett, a trónörökös kórosan sovány lett, idegileg az összeomlás szélére került.
Egy udvarnok titokban levelet írt az anyjának, s a császárné követelte férjétől, hogy ő maga gondoskodhasson a fiáról. Ekkorra azonban az átélt traumák teljesen megváltoztatták a személyiségét, szorongó, depressziós kamasz lett, egyetlen bizalmasa a nővére, Gizella volt. Modern politikai és gazdasági nézetei miatt nem jött ki az apjával sem; a császár méltatlannak tartotta, hogy a trónörökös érdeklődik a tudományok iránt, és megtiltotta fiának, hogy egyetemre járjon. Amit nem tilthatott meg neki, hogy otthon, a könyveket falva képezze magát, s Rudolf így is tett. Rudolf idővel egyre kritikusabb hangot ütött meg az osztrák és a magyar kormánnyal szemben is, melynek következtében még a titkosrendőrség is megfigyelte.
23 évesen vezette oltár elé Stefánia belga királyi hercegnőt. Egyetlen gyermekük - Erzsébet Mária - születése után azonban megváltozott a házaspár kapcsolata. Rudolf egyre gyakrabban kereste örömlányok társaságát, egyes feltételezések szerint húsznál is több törvénytelen gyermeke született. Bár Rudolf akár a pápáig is hajlandó lett volna elmenni, hogy a házasságát érvénytelenítsék, a császár erről hallani sem akart. 1889 januárjában egy újabb hatalmas vita robbant ki Ferenc József és a fia között, ami után a 30 éves herceg a Mayerlingben álló kastélyba vonult vissza. Halála előtti napokban több búcsúlevelet írt, köztük a testvéreinek, a feleségének és édesanyjának. Rudolf 1889. január 30-án halt meg Mayerlingben, ami a Habsburg-dinasztia egyik legnagyobb tragédiájának számított.
Mária Valéria főhercegnő (1868-1924)
Ferenc József és Sissi negyedik gyermeke 1868-ban született Budán, melyhez egyébként az édesanyja ragaszkodott. Mária Valéria lett Erzsébet kedvenc gyermeke, s korabeli források szerint igyekezett őt magyar szellemiségben nevelni. 14 éves koráig csakis magyar tanára volt, s csak később fogadtak mellé egy bécsi tanárt. A gyermekek közül ő töltötte a legtöbb időt Gödöllőn.
Ám idővel egyre nagyobb tehernek élte meg a ráragasztott „magyar gyermek” bélyeget, dacolni kezdett anyja akaratával, s nem volt hajlandó, csak németül, olaszul és franciául beszélni. Mária Valéria - Ferenc József és Erzsébet kisebbik lánya - 1890-ben éppen készülődött az esküvőjére Ferenc Szalvátor osztrák főherceggel. Naplójába jegyezte fel csalódottan: „Mama (…) képtelen felfogni, hogy miért akar az ember férjhez menni, és hogyan várhat jót a házasságtól.” Ebből a gyümölcsöző házasságból 10 gyermek született. Mária Valéria nagy fájdalma volt, amikor aláírta a lemondási nyilatkozatot a háború után. Szerette hazáját, s nem volt hajlandó onnan elköltözni, haláláig Ausztriában élt. Élete során több verset írt a gödöllői királykisasszonyként emlegetett hercegnő.
Ferenc József testvérei
Ferenc József édesapja, Habsburg-Lotaringiai Ferenc Károly főherceg, és édesanyja, Zsófia Friderika bajor hercegnő házasságából összesen öt gyermek született, közülük négy fiú érte meg a felnőttkort. Ferenc József öccsei közül került ki a későbbi I. Miksa mexikói császár, Károly Lajos főherceg és Lajos Viktor főherceg.
I. Miksa mexikói császár (1832-1867)
Ferenc Józsefet 1867-ben érte utol a következő családi tragédia: szeretett testvéröccsét, a jó kedélyű és tehetséges Miksát, a II. Mexikói Császárság uralkodóját a mexikói polgárháborúban, alig több mint tíz nappal a budai koronázás után Benito Juárez kivégeztette.
Lajos Viktor főherceg (1842-1919)
A négy Habsburg-királyfi közül utolsóként, Ferenc József után 12 évvel született Hasburg-Lotaringiai Lajos Viktor Antalból akár Mexikó császára is lehetett volna gyermektelen bátyja, Ferdinánd Miksa utódjaként, ha hajlandó lett volna feleségül venni Brazília császárának lányát, de ő ezt határozottan visszautasította. Ehelyett javarészt műgyűjteményeivel és paloták építésével foglalkozott. 21 éves korában, 1863-ban határozta el, hogy egy reprezentatív palotát építtet magának Bécs belvárosában.
Lajos Viktor "gátlástalan szabadszájúsága, botrányos viselkedése és eleinte titkolni próbált homoszexuális kicsapongásai egyre nagyobb gondot okoztak a szigorúan katolikus és konzervatív császári családnak. Viszolyogtató szokásai nagy megütközést keltettek az udvari társaságban, ennek nyomán a Luziwuzi (kb. Lali Mucus) gúnynevet ragasztották rá. Amikor kitudódott, hogy a magas rangú tábornokként férfi alárendeltjeit szexuálisan zaklatja, és fiatal tiszttársait igyekszik elcsábítani, sőt közönséges kocsisokkal és szolgákkal is viszonyt létesít, szülei és testvérei igyekeztek elejét venni legalább a nyilvános botránynak.
Egyszer maga Ferenc József is gúnyos megjegyzésre ragadtatta magát az öccsére panaszkodók jelenlétében: „Adjatok mellé egy balerinát segédtisztnek, annak nem lesz semmi baja”. Lajos Viktort gyakran küldték el Capriba, igen hosszú üdülésekre, ezzel próbálták távol tartani a bécsi homoszexuális miliőt. A főherceg szeretett nyilvánosan női ruhákban megjelenni, az ebből származó botrányos eseteket a szigorú sajtó-cenzúra ellenére egyre kevésbé lehetett leplezni. Amikor azonban a bécsi Zentralbad közfürdőben (ma Kaiserbründl néven melegszauna) nyilvánosan és félreérthetetlenül közeledett más férfiakhoz, az esetet nem lehetett többé eltussolni. Császári bátyjának határozott utasítására Lajos Viktornak el kellett hagynia Bécset, és végleg Salzburgba kellett távoznia. Öccse hivatalos lakóhelyéül Ferenc József a Salzburg közelében fekvő klessheimi kastélyt jelölte ki, amelyet 1866-ban neki is ajándékozott. Lajos Viktor a kastélyt saját ízlése szerint átépítette, kibővítette, és itt élt haláláig. Újabb építkezésekbe is fogott. Nagyvonalúan támogatta Salzburg város művészeti iskoláit. Sok pénzt adott jószolgálati célokra, jelentős adományokkal támogatta a képzőművészeti kiállításokat. A salzburgi Művészegylet mecénása volt. Amilyen népszerűtlen volt Bécsben, olyan közkedvelt személlyé vált itt, Salzburgban, távol az udvari intrikáktól. Az 1899-es nagy árvíz idején a főherceg megnyitotta kastélyát és parkját a nélkülözők befogadására, és nagy összegeket adományozott a város újjáépítésére, a károsultak megsegítésére. Élete utolsó éveiben visszavonulva élt klessheimi kastélyában, itt hunyt el 1919. január 18-án, 76 éves korában. Klessheim mellett, a siezenheimi temetőben nyugszik.
tags: #ferenc #jozsef #kiserlet #csecsemokkel