Ausztria újszülött szokásai és gyermekvállalási feltételei

Az osztrák kultúra nemzetközileg elismert eredményeket hozott. Gyönyörű épületeket építettek mindenféle stílusban, amelyek közül sok ma az UNESCO kulturális világörökségének része. A 18. és 19. században Ausztria az európai zenei élet egyik központja volt a bécsi klasszikus zenével, amely nemcsak az országhoz élő zenészek és zeneszerzők számában tükröződik, hanem a mai napig létező számos operaházban és színházban.

Oktatási rendszer és gyermeknevelés

Ausztriában 1975 óta minden iskola koedukált, az állami iskolák ingyenesek. A 3-6 év közötti gyermekek nagy többsége óvodába jár. Az óvodai ellátás térítés ellenében történik. Bizonyított anyagi nehézségek esetében a térítési díjat elengedhetik, illetve csökkenthetik.

A kötelező oktatás azon év szeptember 1-jén kezdődik, amelyben a gyermek betöltötte hatodik életévét. Általános képzés (1-4. osztály) és alsó szintű középfokú oktatás (5-8. osztály) alkotja a kötelező oktatást. Az AhS (Allgemeine Höhere Schule) egy négyéves alsó és egy négyéves felső tagozatra oszlik, amely végén érettségi vizsgát (Matura) tesznek. A belépés feltétele az általános iskola negyedik évének sikeres befejezése kiváló eredménnyel. Az AhS alsó tagozatának három fajtája létezik: a gimnázium, amelyben az idegen nyelvek kapják a főszerepet, a reálgimnázium, ahol a természettudományokra és a matematikára fektetik a hangsúlyt, és a közgazdasági reálgimnázium, ahol a közgazdaságtan és a társadalomtudományok állnak a középpontban.

Ausztriában négyféle felsőfokú intézményt különböztetnek meg: egyetemet, vallási főiskolát, művészeti főiskolát és szakfőiskolát. A legnagyobb állami egyetem a Bécsi Egyetem, ami a német nyelvű országok legrégebben alapított felsőoktatási intézménye (1365). 2006-ban a felnőtt osztrák lakosság mintegy 14%-ának volt felsőfokú végzettsége. Az egyetemisták/főiskolások száma egyre nő: a 2005/2006-os tanévben kb. 34 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba. A felnőttoktatásban továbbá arra is lehetőség van, hogy a képzést „college”-ekben és dolgozók iskoláiban, mester- vagy üzemi mesteriskolákban, szakakadémiákon, valamint egyetemeken egészítsék ki vagy pótolják be.

Szülészeti ellátás és gyermekgondozás Ausztriában

Eddig is tudtuk, nem egy, a nyugati határ mentén élő magyar anya szül inkább Ausztriában, mint mondjuk Szombathelyen. Szülésturizmusról tényleg nincs szó, hiszen jobbára csak a kint legálisan munkát vállaló magyar nők, illetve az osztrák bejelentett munkahellyel bíró férfiak feleségei választják a határszéli ausztriai kórházakat. És elenyésző kisebbségben lehetnek azok, akiknek ha nincsen osztrák egészségbiztosításuk, akkor is inkább Ausztriában kívánják csemetéjüket világra hozni, mintsem mondjuk a szombathelyi VIP-szobában.

A magyar terhesgondozást nem tartják rossznak, sőt dicséret illeti a magyar védőnői hálózatot, ez Ausztriában ugyanis ismeretlen szolgáltatás. Ott a terhesség kilenc hónapjában csak száraz nőgyógyászati vizsgálatok vannak. Kint egy nőgyógyászati mustra alkalmanként kilencven euróba kerül, viszont nincs várakozás: „ha időpontra mész, akkor időpontra mész”.

Az osztrák kórházban tényleg minden a szülő nőkért van, mindent megkapnak, a vécépapírtól a hálóingen át az egészségügyi betétig és a gyermek pelenkájáig. Semmit sem kell bevinni, ellátnak és maximálisan kiszolgálnak. Viszont kint keményebb TB-t is kell érte fizetni! Az első szülésnél még nagyon fontos a szülészeten az egészségügyi személyzet hozzáállása, mennyire kedvesek, segítőkészek. Ausztriában erre sincs panasz, éjjel-nappal rendelkezésre állnak, ha kell megmosdatnak, ellátják a babát, segédkeznek a szoptatásban. Egy szobában maximum hárman lehetnek, minden teremhez külön vécé és fürdőszoba jár. Folyamatosan figyelnek, segítenek műtét után felállni, első éjszaka elviszik a gyereket, kérés nélkül adnak neki pótlást (aki szült már idehaza, az tudja mekkora segítség ez), nem kell érte könyörögni, és nem cukros vízzel tömik tele az újszülöttet. Mindenkinek jár a külön szoptatós szoba, kanapéval, mellszívóval és fürdővel. Adnak fájdalomcsillapítót - mert ott ez a természetes.

A szülés után a hálapénz ötlete fel sem merül. Nem kell kínos perceket átélni a varratszedésnél, hogy vajon most a köpenyedbe dugd a borítékot, vagy külön pénztárcával menj, és hogyan csúsztasd a nőgyógyász kezébe a hálapénzt. Nem tanakodnak órákon át: vajon mennyi a tarifa, ha volt császármetszés, és mennyi, ha csak szimpla gátmetszésen vagy túl.

Ausztriában - meséli Kriszti - nagyon a természetes szülés pártján állnak. Őt sok órás vajúdás után császározták meg, az utolsó pillanatban, holott később egyértelműen látszott, hogy a gyermek feje egyáltalán nem fért volna ki. (Mellette egy lányt szintén túl sokáig hagytak vajúdni, ő emiatt elveszítette a babáját.) Kényes dolog ez - meséli -, ezért is gondolja úgy, hogy Ausztriában is orvosa válogatja, hogy mennyire lesz sikeres a szülés. Ha egészséges a gyereked, voltaképpen mindegy hol szülöd meg, de ha komplikáció lép fel, ott az orvos egyéni szaktudásán múlik minden. Tehát - tanácsolja -, ha teheted, ne kórházat, hanem jó szakembereket válassz. Mert ha baj van, nem számítanak a külsőségek, hogy milyen a szoba, milyen ételt adnak, csak egészséges legyen a baba.

A német nyelvtudás nélkül senkinek sem ajánlják, hogy Ausztriában szüljön. Roppant nehézkes lehet egy osztrák nyelven zajló szülés aktív részesének lenni, nem beszélve arról, mi van, ha esetleg felmerül közben valami komplikáció.

Az első körben az eisenstadti (kismartoni), az oberwarti (felsőőri) és az oberpullendorfi (felsőpulyai) kórházakat működtető központot, a „Krages Burgenländische Krankenanstalten GmbH”-et keresték meg, ahol Thomas Kremsner válaszolt is kérdéseikre. Tőle tudják, hogy az elmúlt három évben szinte hajszálpontosan ugyanannyi magyar gyerek született: 2012-ben 82, 2011-ben 84, 2010-ben pedig 81. Tavaly az eisenstadti kórházban 28, az oberpullendorfiban 35, az oberwartiban pedig 19 magyar nő vajúdott. Az Ausztriában szülő nők túlnyomó többségének volt osztrák egészségbiztosítása, így nem fizettek külön a kórházi szolgáltatásokért. Tavaly a 82 csecsemőből 29-en (2011-ben 31-en) születtek császármetszéssel, két-hárman vákuum segítségével jöttek a világra, farfekvéses eset az elmúlt három évben nem fordult elő.

Magyarország és Ausztria közötti határ

Családtámogatási rendszerek Ausztriában

Az osztrák sógorok nem bánnak szűkmarkúan a gyermeket vállalókkal: akár 3 évig GYES, a gyerekek életkorával és számával arányosan emelkedő családi pótlék, adókedvezmények, és lehet még sorolni. Azok a magyar családok, ahol akár csak az egyik szülő kint bejelentett munkavállaló, jogosultak az osztrák gyermektámogatási rendszert igénybe venni, és ebben az esetben a két állam juttatásaink különbségeit az osztrák állam átvállalja. Ami azt jelenti, hogy Magyarországon élő családja (élettársa/felesége és a gyerekek) is megkaphat elég sok mindent, amit az osztrákok.

Becslések szerint legálisan kb. 8 héttel szülés előtt vagy 8 héttel szülés után jár ez az anyasági támogatás. Aki császármetszéssel szült, ikrei vannak vagy koraszülöttet hozott a világra, 12 hétre meg lehet hosszabbítani ezt a juttatást. Ez az időszak egyfajta anyavédelmi szabály, ilyenkor senkinek semmiképpen nem szabad munkát vállalnia. Az így igényelhető összeg az anya előző 13 heti átlagfizetéséből kerül kiszámításra.

Az a szülő igényelheti, aki osztrák bejelentett lakos (ideiglenes vagy állandó lakóhelye van Ausztriában), és vele egy háztartásban élnek a gyerekek. Alapesetben az anya jogosult rá, de lemondhat az apa javára. Évente hat alkalommal fizetik. A területileg illetékes adóhivatalnál (Finanzamt) kell igényelni. A gyermek 19 éves koráig jár, de ha továbbtanul, akkor akár 27 éves koráig is járhat utána.

A második gyerek után havonta kiegészítést kapnak a családok, vagyis a második gyerek után 12,8 euróval több jár, a harmadik után 47,8 euró a plusz, a negyedik és az utána jövő gyerek után 97,8 euró. A fogyatékos gyerekek után egységesen 138,3 euró jár függetlenül az életkortól.

Automatiusan megkapják azok a szülők, akik adófizetők, ezt az adóalapból írják jóvá. Azoknak jár, akik az adott év szeptember 1-én keresőtevékenységet folytatnak. Ezt sem kell külön igényelni. Miután több tényezős a képlet, egyszerűbb az osztrák gazdasági és családügyi minisztérium honlapján található családi pótlék kalkulátort igénybe venni.

Három vagy több gyereket nevelő, alacsony jövedelmű családok igényelhetik. A harmadik és a további gyerekek után gyerekenként és havonta 36,4 eurót kapnak a családok. Feltétele, hogy a család átlagjövedelme éves szinten ne haladja meg a bruttó 55 ezer eurót, és a szülők legalább hat hónapja éljenek élettársi kapcsolatban vagy házasságban.

Mindenkinek alanyi jogon jár, aki kapja a családi pótlékot (osztrák lakhely, gyerekkel egy háztartás). A jövedelemarányos Gyesnél fontos, hogy az igénylő a szülés előtt 6 hónapig bejelentett keresőtevékenységet végezzen. Valamint a nőnek igazolnia kell, hogy rendszeresen járt terhesgondozásra, részt vett a kötelező vizsgálatokon, és beadatta a kötelező védőoltásokat (ezt lehet más országban is végezni, elfogadják).

Alacsony jövedelmű családoknál és egyedülálló szülők esetén naponta 6 euró kiegészítés igényelhető 12 hónapra. Azon családok igényelhetik, akiknek összes havi jövedelme nem több, mint bruttó 3350 euró, egyedül nevelő szülő esetén 2300 euró. A szülővel egy háztartásban élő 15 évesnél fiatalabb gyerek után kérhető, és 26 hétig folyósítható.

Akkor igényelhető, ha a családban csak egy kereső személy van, vagy a másik havi jövedelme nem több, mint évi bruttó 2200 euró. Egy gyerekes családok esetében az igényelhető összeg 494 euró/év, két gyerekes családoknak 669 euró/év, harmadik gyerek után 889 euró/év.

Ausztria családtámogatási rendszerének infografikája

Kulturális és társadalmi vonatkozások

Ausztriában 2400 könyvtárban kereshetnek köteteket az olvasók. Bécsi művészeti és tudományos értékeket bemutató műgyűjteményei, magángyűjteményei nemzetközi rangra tettek szert. Az organikus építészet 20. századi emlékei is jelentősek.

Neves költők, írók: Walther von der Vogelweide (1170 k. - 1230 k.), az udvari líra ismert személyisége, Franz Grillparzer a 19. század legjelentősebb osztrák drámaírója, Nikolaus Lenau (1802-1850), a természet szépségének költője, Ferdinand Raimund (1790-1836) és Johann Nepomuk Nestroy (1801-1802) a bécsi Népszínház drámaszerzői, Adalbert Stifter (1805-1868) és Marie Ebner Eschenbach (1830-1916) írók, Arthur Schnitzler (1862-1931) és Hugo von Hofmannsthal drámaírók, a 19-20. század fordulójának jelentős alkotói, Rainer Maria Rilke (1875-1926) a tárgyias költészet kiváló alakja. A 20. századi osztrák irodalom tehetségei: Robert Musil (1880-1942), Georg Trakl (1887-1914), Stefan Zweig (1881-1942), Heimito von Doderer (1896-1966), Elias Canetti (1905-), Ingeborg Bachmann (1926-1973), Paul Celan (1920-1970) és Peter Handke (1942-). Nobel-díjas írók: Alfred Hermann Fried, Elfriede Jelinek és Bertha von Suttner.

Ausztria és főleg Bécs, Salzburg neve szorosan összekapcsolódik a komolyzenével és a zenei rendezvényekkel. Az osztrák zenetörténetben rangot képvisel a Bécsi Zeneakadémia neve. Az osztrák fővárosban két operaház, a Volksoper (1904) és a Bécsi Állami Operaház (Wiener Staatsoper) (1869) szolgálja a zenerajongók igényeit. Számos zenei rendezvény otthona a nyári időszakban egész Ausztria, Bécsben, Bregenzben, Salzburgban, Fertőmeggyesen rendeznek ünnepi zenei sorozatokat, 2006 pedig Mozart éve volt az osztrák kulturális életben. Fesztiválok: Wiener Festwochen, Salzburger Festspiele, Bregenzer Festspiele, Seefestspiele Mörbisch, Schubertiade, Carinthischer Sommer, Steirischer Herbst, Ars Electronica, Mozartwoche, Opernfestspiele St. Pölten.

2014-ben az Eurovíziós Dalfesztivál döntőjét 290 ponttal az osztrák Conchita Wurst nyerte Rise Like a Phoenix című dalával.

A nemzetek kultúrái között ugyan léteznek átfedések, de alapvetően a legtöbb ország éppen attól csodálatos, hogy saját identitásuk, sajátos szokásaik vannak. Különösen igaz ez például a gyerekvállalásra és a születésre, amivel kapcsolatban kifejezetten sokszínű szokásokat találunk a világ minden tájáról.

Osztrák népviselet és hagyományok

tags: #ausztria #ujszulott #szokas