A védőnők bérezése évek óta visszatérő vitapont Magyarországon. Bár több ütemben voltak bérfejlesztések, a szakma még mindig érezhető anyagi lemaradásban van. Különösen sokat rontott a helyzeten, hogy több helyen megszűntek a korábbi önkormányzati bérkiegészítések, ami sok védőnő fizetését látványosan visszavágta. Ez azért is aggasztó, mert a védőnők a családok egészségvédelmében és a gyerekek fejlődésének támogatásában kulcsszerepet visznek: összetett feladataik és felelősségük ellenére gyakran kevesebbet keresnek, mint más egészségügyi dolgozók.
Az utóbbi években általában is fókuszba került az egészségügyben dolgozók bérezése. A bérrendezés több körben zajlott, ami emelte az átlagokat, de a védőnők fizetése sokak szerint továbbra sincs arányban a terheléssel, a felelősséggel és a szakmai elvárásokkal.

A védőnői munka komplexitása és jelentősége
A védőnők a nő-, anya-, gyermek- és ifjúságvédelem, valamint a családgondozás területén dolgoznak, és önállóan végeznek felvilágosító, megelőző és gondozási feladatokat. A munkájuk a családok egészségvédelmét szolgálja: kezdeményeznek szűrővizsgálatokat, segítenek a védőoltások szervezésében, tanácsot adnak családtervezésben, és támogatják a várandósokat a szülésre való felkészülésben. Emellett a gyermekágyas anyáknak is támaszt nyújtanak az ápolásban, miközben útmutatást adnak a csecsemők és kisgyermekek táplálásához, gondozásához, fejlődéséhez, illetve a mindennapi teendőkhöz.
Fontos feladatuk a krónikusan beteg gyermekek életvitelének támogatása is, ahogy az is, hogy időben felismerjék és megelőzzék a gyerekeket érintő egészségi, mentális vagy környezeti veszélyeztetettséget. Az egészségnevelés szintén a munkájuk része, és abban is segítenek a családoknak, hogy könnyebben hozzáférjenek az orvosi és más egészségügyi szolgáltatásokhoz.

A védőnői átlagkereset számokban
Az állami egészségügyben az alapbéreket a közalkalmazotti bértábla rendszere határozza meg, ugyanakkor a védőnők az alapellátáshoz tartoznak, nem a szakellátáshoz. Emiatt sokszor eltérő besorolás alá kerülnek, ami azt is jelentheti, hogy a jövedelmük elmarad például az ápolókétól.
A KSH adatai alapján 2024-ben a teljes munkaidőben foglalkoztatott védőnők átlagos bruttó keresete havi 747 968 forint volt. A legmagasabb átlagot az 50 év felettiek érték el (bruttó 836 962 forint). A 40-49 évesek bruttó 738 877 forintot kerestek, a 30-39 éves korosztály bruttó 666 869 forintot, míg a legalacsonyabb átlag a 30 év alattiaknál volt, bruttó 618 067 forinttal.
A konkrét bér természetesen több tényezőtől függ: számít, hol dolgozik valaki, mennyi tapasztalata van, járnak-e pótlékok, és milyen helyi feltételek érvényesek.
Védőnői átlagkeresetek életkor szerint (bruttó, 2024)
| Korosztály | Átlagos bruttó kereset (Ft) |
|---|---|
| 30 év alatt | 618 067 |
| 30-39 év | 666 869 |
| 40-49 év | 738 877 |
| 50 év felett | 836 962 |
Mi a szociális munkások szerepe a gyermekvédelemben? - Gyermekjóléti Hálózat
Bérfejlesztések és csökkentések
A magyar védőnők bérezése évek óta visszatérő vitatéma, és bár több körös bérfejlesztés zajlott, a szakma még ma is jelentős anyagi hátrányban van. 2024 elején növelték a védőnők alapbérét, viszont a korábbi önkormányzati bérkiegészítéseket elkezdték megszüntetni a kórházak. Mindezek után 2024 augusztusában pedig jött a hír, hogy a Dél-pesti Centrumkórházban dolgozó védőnőknek több tízezer forinttal csökkentik a fizetését. Az ATV Híradó értesülése szerint több tízezer forinttal, egyes esetekben akár 80 ezerrel csökken a Dél-pesti Centrumkórházban dolgozó védőnők fizetése. Az ATV Híradó úgy tudja, más kórházakban is csökkentik a védőnők fizetését.
„2024 szeptember 01. napjától munkáltatói döntésen alapuló juttatása visszavonásra kerül, az Intézet költségvetési fedezet hiányában a továbbiakban nem tudja biztosítani” - áll a bérpapíron, amelyet egy érintett védőnő juttatott el a híradónak. A védőnő szerint az ágazatban eddig is sorra vették el korábbi pótlékaikat. „Amit eddig az önkormányzat kiegészített bérkiegészítést, azt egyből elvették, a cafeteriánkat elvették, úgyhogy elég sokmindent elvettek tőlünk, vagy beleépítettek az alapbérbe” - fogalmazott a védőnő.
A védőnői rendszert tavaly nyáron átszervezték, a fenntartó pedig az önkormányzatok helyett az állam lett. Bár a védőnők alapbérét növelte a kormány, a korábbi önkormányzati bérkiegészítéseket fokozatosan elkezdték megszüntetni a kórházak, ahogy ez most a Dél-pesti esetében is történt. A Független Egészségügyi Szakszervezet szerint több olyan védőnő van, akinek az alapbéremelés ellenére sem nőtt a havi keresete. A lépés egyrészt azért nem aratott sikert a védőnőknél, mert az állam az utolsó pillanatig bizonytalanságban tartotta őket, és nem volt hajlandó elárulni az átállás tervezett részleteit, és maga az átállás is meglehetősen előkészítetlen volt, jogtalan állami fenyegetésekkel, fizetéscsökkenéssel, jelentős félreértésekkel vagy teljesen hamisnak bizonyuló ígéretekkel tarkítva.

A védőnői hivatás története és jelenlegi kihívásai
Az amerikai mintára kialakított, hungarikumnak is besorolt hazai védőnői rendszer egyre komolyabb szervezeti és finanszírozási anomáliákkal küzdött a korábbi években. Idén nyáron államosították ezt a szektort is, önkormányzati helyett központi, kórházi irányítás alá került a védőnők túlnyomó része. Egyelőre kevésbé látszik az átszervezés hátterének szakmai oldala a szakszervezet szerint.
Nagyjából száz éve alakult ki egy eleinte döntően külföldi finanszírozású szervezet, a hazai védőnői szolgálat, 1915-től Stefánia belga hercegnő javaslatára. A súlyos félreinformáltság ma is lehet életveszélyes, de a múlt század elején még olyan, általánosan elterjedt káros hagyományokkal is le kellett számolni, mint amikor szerte az országban hatékonynak tűnő mákfőzetet vagy pálinkás kenyeret adtak a síró csecsemőnek, vagy anyatejet csöpögtettek a gyerek szemébe.
A későbbi fő projektvezető, a vitatott megítélésű Johan Béla adatai alapján egy tíz éve dolgozó védőnő alapbére 1938-ban havi 150 pengő volt, a tanítókéhoz hasonló szinten, ami bőven átlag feletti fizetést jelentett. Abban az évben a gyári munkások átlagbére száz pengő körül volt, így ha a mai hazai gyári munkások béréhez viszonyítjuk, olyan, mintha ma egy ilyen védőnő havi 574 ezer forintos bruttó alapbérről indulna.
Mostanra a megváltozott körülmények miatt új gondok miatt repedezik az azóta hungarikumnak is felírt konstrukció. Az első komoly probléma, hogy nincsenek elegen erre a feladatra. A 2010-es évek elején a betöltetlen védőnői állások száma 200-250 között mozgott, 2016 végére megközelítette a négyszázat. Ez persze azzal is jár, hogy a tartósan helyettesítő védőnő kevésbé elérhető a saját körzetében, illetve összességében kevésbé elérhető a helyettesített helyen is.
Egy 2021-es tanulmány alapján a fiatalabb védőnők pályaelhagyásának legfőbb oka az alacsony fizetés volt. Aztán jött az alacsony erkölcsi megbecsültség és az életpályamodell hiánya, majd az utóbbi években megnövekedett szakmai elvárások és a növekvő munkateher. Mindez egy 2018-as felmérésre épült.
Mi a szociális munkások szerepe a gyermekvédelemben? - Gyermekjóléti Hálózat
Védőnővé válás és a szakma vonzereje
Védőnőnek az egészségügyi gondozás és prevenció alapképzési szak védőnő szakirányán lehet tanulni. A képzési idő 8 félév, a jelentkezés feltétele az érettségi bizonyítvány. A pálya alapvetően azoknak lehet vonzó, akik a várandós anyák, csecsemők, gyermekek és serdülők egészségének megóvásával és fejlesztésével szeretnének foglalkozni. Egyesekben felmerülhet a kérdés, hogy vajon férfiak is lehetnek-e védőnők, hiszen már a szakma elnevezése is arra utal, hogy ezt a munkakört kizárólag nők tölthetik be. A Felvi adatai szerint 2025-ben az általános felvételi eljárásban 1107-en jelentkeztek az egészségügyi gondozás és prevenció alapképzési szakra, melynek egyik szakiránya a védőnő, a másik pedig a népegészségügyi ellenőr.

tags: #felvi #vedono #atlagkereset