Az ikrek világa egy igen csodálatos univerzum, amit történelem kezdete óta hihetetlennek tűnő mítoszok lengenek körül. Az egyedül született többség számára pedig egészen titokzatos, mi minden zajlik ikertesók közt.
Sokszor halljuk, hogy különböző kontinensen élő ikrek egymástól függetlenül ugyanúgy öltözködnek, hogy zsigereikben érzik a másik rezdüléseit, hogy amíg kicsik, ikernyelv alakul ki köztük, amit csak ők értenek, és még folytathatnám a sort.
Az elmúlt fél évszázadban jelentősen megnőtt az ikerszületések száma. Amerikában és Európában például már minden harmincadik szülés során ikreket segítenek a világra. Az ikrek számának növekedése mellett a tudomány és technológia világa is sokat fejlődött, a modern ultrahang vizsgálatoknak hála mára sokkal többet tudunk arról, miként fejlődnek ki az ikrek az anyaméhen belül.
Az ikreknek két típusa létezik: egypetéjű és kétpetéjű ikrek.
Kétpetéjű ikrek
A kétpetéjű ikrek akkor jönnek létre, amikor az ovuláció során két petesejt lökődik ki, és termékenyül meg egy-egy ivarsejt által. Ez azt jelenti, hogy két petesejt termékenyül meg, amelyekből két embrió és két magzat fejlődik ki.
A legtöbb geminiterhesség kétpetéjű ikreket rejt, és egyre gyakoribb is, ugyanis a hyperovuláció képessége (egynél több érett petesejt kibocsátása) családon belül öröklődik. A több érett pete egyidejű megjelenése biológiailag arra vezethető vissza, hogy az anya agyalapi mirigyében, a hipofizisben, az ún. Kétpetéjű ikreknél könnyű dolgunk van: a magzati fejlődés során két külön petezsákban, majd magzatburokban, külön méhlepényről táplálva cseperednek a babák.
Kétpetéjű ikertestvérek DNS-ének 25%-a egyezik meg, ami egyenértékű a különböző időben világra jött testvérek DNS azonosságával. A kétpetéjűek gyakorlatilag egyszerre született testvérek: a fogantatásukkor két külön petesejtet termékenyít meg két külön spermium, ezért a genetikai állományuk csak 50 százalékban azonos.
Bár izgalmasabb, mikor még a születési időpontjuk sem egyezik: simán lehet, hogy több óra, vagy akár majdnem egynapnyi eltéréssel jönnek világra.
A terhesség során külön ágyazódnak be a méh falába, saját placentájuk és magzatburkaik vannak. Genetikai hasonlóságuk megegyezik a sima testvérekével, annyi a különbség, hogy ők egyidősek. Lehetnek azonos vagy különböző neműek.
A méhen belüli fejlődés HD (biologika, ontogenezis)
Egypetéjű ikrek
Egypetéjű ikrek esetén bonyolódik a képlet. Ekkor egy petesejtet egy hímivarsejt termékenyít meg, majd az egység kettéválik. Az egypetéjű ikerterhességre való hajlam nem öröklődik, csupán szerencse kérdése. Az egypetéjű ikrek egyetlen megtermékenyített petesejtből alakulnak ki. A fejlődés kezdetén még semmi nem utal arra, hogy ikrek lesznek. Aztán a fejlődés kezdeti szakaszainak egyikénél hasadás történik és külön fejlődnek tovább. Az egypetéjű ikreknek azonos a vércsoportjuk, az ujjlenyomatuk, nemük és külső megjelenésük (szem- és hajszín). Az ikerpár ugyanabból a megtermékenyített petesejtből, vagyis zigótából született, amely az egyik fejlődési szakaszban kettéosztódott, majd két azonos génállománnyal rendelkező embrió fejlődött ki belőle. Ez a folyamat régóta jól ismerte az orvostudomány, arról azonban eddig keveset lehetett tudni, hogy mi váltja ki a zigóta osztódását.
Magzati fejlődésüket az befolyásolja, hogy a kettéválás a megtermékenyítés után hányadik napon történt:
- DI-DI ikrek: Ha a szétválás az első három napban történik, akkor az ultrahang képen pont úgy néznek ki, mint a kétpetéjű ikrek: külön petezsák, majd magzatburok, külön placenta. Ezért nem tudják sokan biztosan megmondani, hogy egynemű ikerbabáik egy- vagy kétpetéjűek.
- MONO-DI ikrek: Ha a szétválás a 4-8. napon történik, akkor a magzatok méhlepénye közös, de külön burokban növekednek. Ebben az esetben a petezsák egy, de magzatburokból kettő lesz, illetve szeparáló hártya nő a gyerkőcök közé. A legtöbb egypetéjű ikerterhesség ebbe a kategóriába esik. Mivel a zigóták egy petezsákból fejlődnek magzattá, a 12. heti vizsgálat előtt nagyon ritka hogy észrevegyék két baba jelenlétét.
- MONO-MONO ikrek: A késői diagnózis a 8-13. napon szétvált ikrekre is jellemző, hiszen náluk közös a méhlepény, közös a magzatburok, a babák teljes mértékben egy helyen fejlődnek. Ők azok, akik a méhen belül bármikor át tudják ölelni egymást, akiknek 4D-s, összebújós képeiért odavan az internet, akik csodálatos módon egymás kezét fogva születhetnek meg. Pedig ez nemcsak ritkább, de veszélyesebb típusa is az egypetéjű ikerterhességnek, hiszen az iker-iker transzfúzió mellett annak lehetősége is fenn áll, hogy a köldökzsinórok összegabalyodnak. Pár éve a mindenen osztozó ikrek túlélési esélye 50-60% körül volt, mára a koraszülött intenzív ellátás fejlődésének és a méhen belüli beavatkozások technológiájának hála magasabb a túlélések / egészséges túlélések aránya.
Sziámi ikrek
Szintén idesorolandó a 13-15. napon kettéváló zigóta, amelyből sziámi ikrek lesznek. Előfordulásuk szórványos: körülbelül minden kétszázadik egypetéjű ikerterhesség vagy minden 85.000-edik terhesség esetén beszélünk sziámi ikrekről. Az összenőtt babák túlélési esélye méhen belül és kívül is alacsony. A fejlődés későbbi időszakában történő részleges kettéválás miatt összenőtt (sziámi) ikrek születnek. Összenövésük természetétől és mértékétől függően 3 csoportba soroljuk: thoracopagus (mellkas tájék összenövése), pygopagus (törzs hátsó részének összenövése), craniopagus (fej összenövése). A gének hibás expressziója eredményezi az összenőtt ikreket. A leghíresebb sziámi ikerpár Chang és Eng volt, akik a hasuknál voltak összenőve.
Félig egypetéjű ikrek
Mi történik, ha a petesejt előbb kettéosztódik, majd két külön ivarsejt termékenyíti meg a két felet? A témát kutató tudósok szerint ekkor félig-egypetéjű ikrekről beszélünk. Ma még nem áll szolgálatunkban olyan technológiai eszköz, amivel a félig egypetéjű ikerterhesség megállapítható lenne.
Az igazi kuriózumnak a félig egypetéjű ikrek számítanak: ebben ez esetben a fogantatáskor két spermium egyetlen petesejtet termékenyít meg, ami azután kettéválik, és két embrió fejlődik belőle. Valójában mindkét spermium génjei átkerülnek mindkét utódba. Az ilyen ikrek tehát anyai oldalról azonos genetikai állománnyal rendelkeznek, de apai oldalról csak a gének fele közös. „Régebben azt gondolták, hogy ilyen ikerképződés nem lehetséges, de DNS-vizsgálatok alapján kimutatták, hogy kivételes ritkasággal előfordulhat hasonló ikerpár” - mesélte dr. Tárnoki Ádám ikerkutató.
A születés után, DNS teszt alapján sikerült erre a típusra az orvosoknak rácsodálkozniuk, ugyanis meglepő módon a félig-egypetéjű ikrek DNS-e 75%-ban azonos. Ez a második dokumentált eset, hogy félig egypetéjű ikrek születtek, és az első, amelyet az orvosok még a méhen belül észleltek. Az ilyen genetikai örökséggel érkező ikerpárokat, akik valahol félúton vannak az egypetéjű (monozigóták) és a kétpetéjű ikrek (dizigóták) között, találóan sesquizigotikus (sesquizygotic) ikreknek is szokták nevezni (a latin sesqui előtag kb. másfélt jelent).
A normális kétpetéjű ikrek úgy jönnek létre, hogy két különböző spermium két petesejtet termékenyít meg, ezáltal két különböző zigóta alakul ki, amelyek beágyazódnak a méhfalba, és külön-külön fejlődnek tovább. A félig egypetéjű ikrek esete annyiban más, hogy ott két spermium egyszerre ér a célba és termékenyíti meg ugyanazt a petesejtet. Mivel az ember nem boldogul három (egy anyai és két apai) kromoszómakészlettel, az így keletkező triploid zigóták rendszerint életképtelenek, ezért a hasonló terhességek általában spontán vetéléssel végződnek.
Fogamzás után három sejttípus alakult ki a zigótában: egy részük az anyától és az apa egyik hímivarsejtjétől (apa1-től) származó DNS-t hordozta, a másik csoport az anyától és apa másik hímivarsejtétől (apa2-től) származót, míg a harmadik sejtcsoport tagjai csak az apa kétféle hímivarsejtjének örökítőanyagát hordozták. Az anyai kormoszómákat nélkülöző sejtek általában életképtelenek, így idővel a harmadik csoportot kiszorították azok az életképes sejtek, amelyek mindkét szülő örökítőanyagát tartalmazták. Ez után a sejthalmaz váratlanul két embrióvá hasadt (mint a klasszikus egypetéjű ikrek esetében) és létrejöttek az ikrek, amelyek mindketten maguk is az apa1/anya és apa2/anya sejtek kimérái. Mivel az apa1 ráadásul X kromoszómát hordozott, az apa2 pedig Y-t, ez azt is jelenti, hogy mindkét gyerek XX és XY sejtek halmazából áll.
Gabbett és a tanulmányban közreműködő kollégája, Nicholas Fisk szülész 2014-ben részt vett az ikrek méhen belüli gondozásában a queenslandi Royal Brisbane and Women’s kórházban. Bár az a terhesség első heteiben nyilvánvalóvá vált, hogy az anya ikrekkel terhes, az csak a második trimeszterben derült ki, hogy genetikai csodákat hord a szíve alatt. A hathetes ultrahangnál a gép egyetlen méhlepényt látott, és a magzatburkok elhelyezkedése alapján úgy tűnt, hogy egypetéjű ikrekről van szó - közölte Fisk. A 14. heti ultrahangon azonban a magzatok már nem feleltek meg az egypetéjű ikrek jellemzőinek: az orvosok azt vették észre, hogy az egyik embrió egy fiú, a másik pedig egy lány.
Fisk és csapata ekkor feltúrta a szakirodalmat és az ikrekre vonatkozó genetikai adatbázisokat, hátha hasonló esetre akadnak. Egyet találtak is: 2007-ben amerikai orvosok számoltak be félig egypetéjű ikrekről, ahol a pár egyik tagja anatómiailag fiú, míg a másik interszexuális lett. A biológiai nemet általában az Y kromoszóma határozza meg, a férfiak sejtjei túlnyomórészt XY kromoszómákat tartalmaznak. A 2007-es esetben az ikerpár mindkét tagja XY és XX kromoszómákat is hordozott, de az interszexuális ikernek csak 5 százalék jutott az XY-ból, míg testvérénél fele-fele arányban oszlott meg a két ivari kromoszóma kombinációja.
Az ausztrál kutatók először megkérdőjelezték, hogy valóban ilyen ritka esetbe botlottak, ezért megvizsgálták 968 kétpetéjű ikerpár és szüleik genetikai anyagát. Az apai oldalról kimérának számító ausztrál ikrek egyikének sejtjeiben 50-50 százaléknyi XX, illetve XY kromoszóma található, míg testvérénél 90-10 százalékos az XX-XY arány. A 2007-es esettel ellentétben azonban előbbi mégis fiú, utóbbi pedig lány anatómiailag. A lánytestvérnek sajnos nem sokkal a születése után egy vérrög miatt könyékig amputálni kellett a jobb karját, de az orvosok szerint ez a genetikai egyedülállóságától függetlenül történt. Ettől eltekintve a genetikai csodának számító testvérek normálisan fejlődnek, és jól vannak - mondta Gabbett.
Más, ritka ikerformák
- Két hímivarsejt termékenyít meg egy petesejtet: Amikor két hímivarsejt termékenyít meg egy petesejtet, majd triploidot alkotnak, ami kettéválik. 2007-ben a Journal of Human Genetics számolt be egy ilyen esetről.
- Eltérő nemű egypetéjű ikrek: Az egypetéjű ikrek mindig azonos neműek, ugyanis egy, azaz egy zigóta bomlik ketté, amely vagy XY, vagy XX szex kromoszómát tartalmaz. A tudomány jegyzett le olyan génmutációt, amikor egypetéjű fiúknak indult ikerpár egyik tagja valahol valamikor elveszíti az Y kromoszómát és lányként jön világra. Sajnos ezek a lányok Turner szindrómával* születnek, ami egy igen komoly genetikai betegség, és amely hiányzó vagy sérült X kromoszóma esetén lép fel. Más források szerint az egypetéjű ikrek gyakran lehetnek eltérő neműek. Ez akkor fordulhat elő, amikor a megtermékenyített petesejt osztódása nem történik mintaszerűen, és egy genetikai rendellenesség lép fel, amit Klinefelter-szindrómának nevezünk.
- Különböző időben történt ovuláció: Embereknél nagyon ritka, hogy két különböző időben történt ovulációból egyszerre szülessenek babák. Tény és való, hogy 2009-ben Arkansas-ban beszámoltak egy ilyen esetről. A szuperfetáció (vagyis, hogy megtermékenyülés után, az anya szervezete ki tudjon még bocsátani érett petesejtet) a meddőségi hormonkezelések következményében megtörténhet, de utána az új magzatnak is be kell tudnia ágyazódnia. Ezért nagyon-nagyon ritka, hogy ilyesmi történjen embereknél. Az állatvilágban teljesen normálisnak számít.
- Különböző apától fogant ikrek: Az Enciklopédia Britannica szerint azok számítanak ikreknek, akik egy anyától, egy időben jönnek világra. Az enciklopédia az apáról egy szót sem ejt. Különböző apáktól is foganhatnak ikrek, amennyiben az anya épp hyperovulál (több érett petesejtet bocsát ki) és rövid időn belül két férfival is aktust létesít. Különböző apától fogant ikrek teljes egészében magyarázatot adhatnának a különböző rasszú ikrek jelenségére.
- Különböző rasszú ikrek azonos szülőktől: Van egy ennél hihetetlenebbnek tűnő eset is, ami olyan ritka, hogy valóságosan egy a millióhoz az esélye, hogy megtörténjen. 1997-ben az Egyesült Királyságban született egy kétpetéjű ikerpár, az egyikük hófehér bőrrel, a másikuk egészen feketén. A szüleik azonosak, ám a szülők bőrszíne eltérő, genetikailag pedig egyik baba csak fekete/fekete, a másik baba pedig csak fehér/fehér bőrszínt meghatározó génpárt örökölt. Elméletben különböző rasszú ikrek akkor is születhetnek, ha a szülők mind a ketten félvérek.
- Parazita ikrek: A sziámi ikrek egy ritka esete. Ugyanis egyelőre megmagyarázhatatlan okokból kifolyólag ebben az esetben a magzaton belül fejlődik egy másik magzat is, amely közvetlenül épül be a donortest véráramába. Legeklatánsabb példája egy kairói kislány volt, aki 2005-ben született úgy, hogy fején még egy fej volt, amely pislogni és mosolyogni is tudott, de önálló életre semmilyen módon nem volt képes.
- Tükörikrek: Nagyon érdekes a tükörikrek létezése. Hiszen a tükörikrek tényleg úgy néznek ki, mintha tükörbe néznének. Ha az egyiküknek arca jobb oldalán van egy anyajegy, ugyanolyan anyajegyet találunk a másik iker bal orcáján. Míg az egyik balkezes, a másik jobb. Sőt továbbmegyek!
Az ikerkutatás jelentősége
Az ikerpárok vizsgálata orvosi szempontból azért fontos, mert az eredmények segítenek rávilágítani egy-egy betegség hátterére. Az ikerpárok közös vagy éppen különböző betegségeiből a kutatók meg tudják mondani, egy-egy kór kialakulásában mekkora szerepet játszik az öröklődés, és mekkorát az, hogy valaki milyen életmódot folytat, vagy milyen környezeti ártalmak érik. Ennek a segítségével pedig már az eredmények elemzése előtt is életeket mentenek: a vizsgálatok során többször fordult elő, hogy az ikerpárok egy-egy tagjánál addig nem ismert, de nagyon súlyos, akár életveszélyes betegségeket tártak fel.
Tavalyi kutatássorozatuk világszenzáció lett: a Magyarországon is népbetegségnek számító érelmeszesedésről a városmajori klinikán készült ikervizsgálattal igazolták, hogy a lerakódásokat (plakkokat) okozó alsó végtagi érelmeszesedést, illetve a veszélyesebb, puha, koleszterinből álló koszorúsérplakkok kb. 30-40 százalékát genetikai hajlam okozza. A meszes, kemény koszorúsérplakkok esetében ez az arány már több, kb. 80 százalék körüli - hiába él tehát valaki egészséges életet, akkor is veszélyeztetett lehet családilag. Most a gerinctáji kopás és a depresszió összefüggését, illetve a légzési nehézségekkel járó alvászavarokat vizsgálják ikerpárok bevonásával.
Azt is az ikerkutatás bizonyította, hogy a depresszió előfordulásának egyik gyakori oka az „eltűnő iker szindróma”. Megdöbbentő szám lehet, de minden nyolcadik-kilencedik várandósság ikerterhességnek indul, ám az egyik magzat még a terhesség idején elhal és (jobb esetben) felszívódik. Mindezt csak az ultrahangvizsgálatok fejlődésével sikerült igazolni - korábban nem is tudták, hogy ilyen gyakori a jelenség. Ebből fakadnak azok a bulvársajtón is végigsöprő horrortörténetek, amikor kiderül, hogy valakinek testi tüneteket és fájdalmakat okoz a meg nem született testvér egy-egy szövetdarabja. Az viszont valóban hátborzongató, milyen sok ember depresszióját okozza, hogy tudat alatt a testvérét keresi egész életében, akivel az anyjuk méhében együtt éltek, de ő már csak egyedül született meg.
Az ikerterhesség esélyei
Az, hogy manapság sokkal gyakoribb az ikerpárok látványa, nem csak a véletlennek köszönhető: a mesterséges megtermékenyítés és a lombikprogramok robbanásával az 1970-es, '80-as évektől valóban öt-hatszorosára nőtt a kétpetéjű ikerszületések száma. Ennek azonban sok más oka is van: tény például, hogy kitolódott az anyai életkor, márpedig egy nőnek 35 és 38 éves kora között sokkal nagyobb esélye van rá, hogy ikreknek ad életet, mint előtte vagy éppen utána. Az ikrekre vágyók számára jó hír lehet, hogy bizonyos ikerterhességre hajlamosító faktorok befolyásolhatóak. Fontos tudni: jóval nagyobb az esélye annak, hogy kétpetéjű lesz a testvérpár.
Ezek növelhetik az ikerterhesség esélyét:
- Magasabb nők: A magas nők nagyobb eséllyel lesznek ikrekkel terhesek, mert több a növekedésért felelős IGF fehérje a szervezetükben. Ez a fehérje növeli a peteérést előidéző hormonok működését, így nagyobb eséllyel érik egyszerre két petesejt.
- Iker lányok: Az iker lányoknak kétszer nagyobb esélyük van arra, hogy ikerbabákat szüljenek.
- Étrend: Bizonyos étrenddel növelni lehet az ikerterhesség esélyét. A kutatók szerint a sok tejterméket és állati terméket fogyasztó nők sokkal valószínűbben ikreket szülnek, mint azok, akik nem.
Az ikrek kapcsolata és személyisége
Az ikrek világa és az egymáshoz fűződő kapcsolatuk az átlagember számára sokszor titokzatos. Sokszor hallani különleges dolgokról, mint például az ikernyelv vagy a telepatikus képességek. Az ikerterhességeknél sajnos jelentős gyakorisággal fordul elő a halva születés, az újszülött halálozás, valamint a koraszülésre való hajlam. Az ikrek születéskor általában kicsik. A kis súly és a koraszülések nagy száma az oka annak, hogy az iker újszülöttek 12-20%-a meghal. Az ikerterhességek gyakorisága nagyobb, mint az ikrek születésének gyakorisága, mert sokszor még a születés előtt meghal egy baba.
Az egypetéjű ikrek méhen belüli és kívüli élete tudományos szemmel izgalmasabbnak tűnik, ám jóval veszélyesebb az anya és a születendő gyermekek számára. Az ikrek utánozhatatlan kapcsolatának egy része tehát abból adódik, hogy egy petesejtből származnak, hasonló a DNS-ük, és már a kezdetek óta együtt vannak, érzékelik egymást. Már édesanyjuk pocakjában kommunikálnak egymással, érzik egymás jelenlétét, megérintik a másikat, és olyan dolgokat tapasztalnak meg, amiket az egyedüli babák nem tudnak. Mivel együtt nevelkednek, mindig ott vannak egymás mellett, egymás közelében, a kapocs még tovább fejlődik. Sokszor az egymással kialakított viszonyuk még az anyával való kapcsolatuknál is szorosabb, egyfajta szimbiózis jön létre köztük. Joleen Greenwood családszociológus szerint olyan, mintha egészen a kezdetektől lenne egy legjobb barátjuk, aki mellett szinte nincs is szükségük másra.
Külsőre majdnem teljesen egyformák, személyiségük, viselkedésük azonban eltér. Már az anyaméhben megfigyelhető köztük a különbség: egyikük általában nagyobb, dominánsabb, és előbb is jön a világra. Később általában ez a baba lesz a nyitottabb, extrovertáltabb, míg testvére inkább a visszahúzódóbb, introvertáltabb. Megesik, hogy egymást utánozzák, de az is, hogy szembefordulnak a másikkal, vagy lázadnak egyformaságuk ellen. Egyesek olyan különleges képességet is társítanak az egypetéjű ikrekhez, mint például a telepátia. Bár erre tudományos magyarázat nincs, valóban sokan tapasztalták már azt, hogy képesek megérezni, kitalálni egymás gondolatait.
Kutatás ikerpárok körében
Annak érdekében, hogy jobban megismerhessék az egy és kétpetéjű ikrek közti viszonyt, interjút készítettek néhány ikerpárral. A kérdéseket úgy állították össze, hogy megtudhassák mennyit számít a genetika a személyiségük alakulásában, ízlésük kialakulásában és milyen hatással van rájuk a környezetük. Ez főleg az egypetéjű ikrekkel kapcsolatban volt lényeges az azonos genetika miatt. Beszélgetéseink során ilyen kérdéseket tettek fel nekik:
- Mennyire szerettek hasonlítani egymásra? Mennyire törekedtek rá a mindennapokban? (ugyanolyan ruhák, hajviselet)
- Mit tanultok? Ugyanabba az iskolába jártok? Mi a hobbitok? Mit szerettek szabadidőtökben csinálni?
- Milyen típusú zenét szerettek? Milyen ételeket szerettek? Mi az, amit nem szerettek?
- Mennyire hasonló a személyiségetek? Van-e valami kiemelkedő különbség? (pl.: dominánsabb vagy nyitottabb-e valamelyikőtök?)
- Azonos a baráti társaságotok?
- Megérzitek, hogy a másikkal történt valami?
- Van más testvéretek? Ha van, mennyire más vele a kapcsolatotok, egyértelműen szorosabb az ikertestvéretekkel, mint vele? Érezteti-e, hogy ő ki van rekesztve ebből a szoros kapcsolatból?
- Szólítanak/szólítottak titeket „AZ IKREK”-nek? Ha igen, mennyire zavar titeket ez a közös megnevezés vagy zavar-e egyáltalán?
- Mennyire érzitek magatokat önállónak egymás nélkül? Fontos, hogy mindent megbeszéljetek, hogy a döntéseket közösen hozzátok meg?
Az a tapasztalat, hogy az egypetéjű ikrek szeretnek hasonlítani egymásra, de már egyetemista korukra, ahol nagyrészt külön vannak egész nap már nem törekednek annyira arra, hogy egyforma ruhákba járjanak vagy mindenáron hasonlóak legyenek, de korábban amíg egy iskolába jártak fontosabb volt ez számukra. A kétpetéjűeknek nagyrészénél már az sem volt fontos, hogy mindenáron egy középiskolába járjanak, még azoknál sem, akik azonos neműek. Az egyetemre való továbbtanulás pedig nem azonos egyik csoportban sem, ezen a szinten különválik az érdeklődés. A hobbi/szabadidős tevékenységre is általában különböző válaszokat adtak, de ezeket a különbségeket meg is fogalmazták a személyiségükre vonatkozó kérdésemre. Szinte mindenki azt válaszolta, hogy az egyik nyitottabb vagy dominánsabb, mint a másik. Ez nem a genetikával magyarázható, hanem egyszerűen azzal, hogy ők egy párost alkotnak, és bármilyen párosra gondolunk, legyen az párkapcsolat vagy szoros baráti kapcsolat, legtöbb esetben van egy dominánsabb fél, még akkor is, ha nem minden szituációban ugyanaz a domináns.
Az ilyen típusú kérdéseknél a legtöbb egyezés ott volt, ahol az étkezési szokásokat kérdezték. Ez a családi hagyományokkal magyarázható. Minden család egy kicsit más ízlés szerint főz, ezt szokták meg kiskoruk óta, így alakul ki, hogy miket szoktak általában enni. De természetesen itt is érkeztek bizonyos ételek szintjén teljesen eltérő ízlések. Például volt, akinek az egyik kedvence a gomba, de ikertestvére meg egyáltalán nem eszik. Ami meglepő volt, hogy senki sem válaszolta azt, hogy megérzi, ha történik valami a másikkal (vagy legalábbis nem jobban, mint két barát között), pedig rengeteg helyen lehet ilyesmiről olvasni. Mindkét csoportról elmondható, hogy nagyobbrészt önállónak érzik magukat a másik nélkül is. Ami egyértelmű különbség volt, az a másik testvérekkel való viszony. Az egypetéjű ikreknek sokkal szorosabb az egységük. Ez nyilvánvalóan a genetikával magyarázható, mert a testvéreiktől ugyanazok a hatások érik mindkét típust. Összességében elmondható, hogy az ikrek jobban különböznek, mint gondolnánk. Még az egypetéjű ikrek is, bár náluk egyértelműen szorosabb az egymáshoz kötődés, mégis két, akár különböző személyiségű ember lehet belőlük szinte ugyanolyan testben.
Érdekességek az ikrekről
Íme néhány további érdekesség az ikrek világából:
- Az ikreknek nem kell feltétlenül ugyanazon a napon születniük. Általában az egyik iker korai szövődmények miatt nem tud tovább a méhben maradni, a másik viszont tovább fejlődik az anyaméhben.
- Az ikrek nagy százalékban, mintegy 21%-ban balkezesek, miközben a lakosság csak átlagban 10%-a balkezes.
- A legtöbb esetben az ikertestvéreknek közös anyjuk és apjuk van.
- Az egypetéjű ikrek gyakorlatilag azonos agyhullám mintával rendelkeznek, így elképzelhető, hogy teljesen egyformán gondolkoznak.
- Az Országos Ikertalálkozó megalkotója Bíró Attila akkor álmodta meg ezt a rendezvényt, amikor megszülettek ikerlányai, Niki és Bea. 1998-óta minden évben megrendezik Ercsiben. Ez egy egész napos rendezvény ikreknek és nem ikreknek is egyaránt, minden korosztálynak különböző programokkal. A nap fénypontja minden évben a világon egyedülálló Queens of Twins Ikerszépségverseny, ahol a legszebb ikerpár megkapja a vándorkoronát.