Veszélyeztetett terhesség: okok, tünetek és kezelés

A veszélyeztetett terhesség kifejezés olyan állapotra utal, amikor a várandósság során a magzat vagy az anya egészségét veszélyeztető tényezők lehetséges jelenléte fokozottan fennáll. A terhességek mintegy 20-30 százaléka magas kockázatú kategóriába tartozik. Fontos hangsúlyozni, hogy a veszélyeztetett terhesség nem feltétlenül jelenti azt, hogy a magzat egészsége károsodik, vagy a terhesség kimenetele negatív lesz. A veszélyeztetett terhesség fogalma elsőre ijesztő lehet és természetesen fokozott figyelmet, tudatosságot és együttműködést igényel, azonban az orvostudománynak hála, ma már a legtöbb nehézségre rendkívül korán fény derül. A cél minden esetben az, hogy a kockázatokat minimalizálják és a magzat fejlődése optimális legyen.

Mi vezethet veszélyeztetett terhességhez?

A veszélyeztetett terhesség kialakulásában számos tényező szerepet játszhat. Ezek közül egyesek a kismama korábbi egészségi állapotához kötődnek, mások a jelenlegi terhesség során alakulhatnak ki. A veszélyeztetett státusz megállapítása minden esetben a kezelőorvos feladata.

Életkor

A gyermekvállalás alapvetően a 20-as életévekben a legegészségesebb, ugyanakkor sokan ma már jóval később jutnak el a családalapítás lehetőségéig, így az sem ritka eset, hogy valaki a 40-es évei környékén esik teherbe. A másik végleg, az igen korai teherbeesés sem ritka, és ugyanúgy hordozhat magában kockázatokat, mint a későbbi terhesség. Nagyobb valószínűséggel fordulhatnak elő problémák:

• Tizenéves korban
• 35 évesnél idősebb korban (előrehaladott anyai kor)

Előző terhességek

Korábbi terhesség(ek) során felmerülő problémák is állhatnak egy következő várandósság magasabb rizikója hátterében. Például:

• Ha több vetélés történt a teherbeesés előtt
• Ha régóta fennálló meddőségi problémák után sikerül a fogantatás
• Koraszülés egy korábbi terhesség során
• Egy korábbi halvaszületés vagy egy újszülött elvesztése esetén
• Császármetszéssel végződő korábbi szülés(ek)
• Öt vagy több terhesség kihordását követően

Az egyéni kórtörténet

Amennyiben ismert egészségügyi problémával esik teherbe egy nő, fokozott figyelemre és valószínűleg az átlagosnál több vizsgálatra, szűrésre lesz szükség a várandósság idején. Mindez azért szükséges, mert bizonyos betegségek esetén a terhességgel járó változások (hormonális, fizikai, lelki stb.) az alapbetegség fellángolását, rosszabbodását okozhatják. Mindemellett a már meglévő betegség miatt szedett gyógyszerek tekintetében is fokozott odafigyelést követel a terhesség 40 hete, valamint a szülés. A terhességi szövődményekhez vezető leggyakoribb egészségügyi problémák:

• Cukorbetegség
• Magas vérnyomás
• Szívbetegségek
• Daganatos betegségek
• Vesebetegség
• HIV-fertőzöttség
• Túlsúly
• Autoimmun betegségek
• Miómák a méhben
• Korábbi méhműtét

A jelenlegi terhesség állapota

A várandós nők számára Magyarországon egy kötelező terhesgondozási protokoll szerint szükséges részt venni azokon a szűrővizsgálatokon, amelyek a terhesség különböző szakaszaiban a kismamát vagy a babát veszélyeztető tényezők és állapotok kiszűrésére alkalmas. Amennyiben az ellátás során bármilyen szövődmény gyanúja felmerül, a terhesség veszélyeztetett státuszúvá válhat. Magas kockázatot jelenthet, ha:

• Ikerterhességről van szó
• A baba nem növekszik a várt módon
• A szülés előtti vizsgálat során a baba genetikai vagy más egészségügyi probléma jeleit mutatja
• A terhesség során alakul ki valamilyen szövődmény, probléma

Néhány egészségügyi probléma a terhesség alatt kezdődik vagy alakul ki. A várandósság akkor válhat magas kockázatúvá, ha:

• Gesztációs, vagyis terhességi diabétesz alakul ki a kismamánál
• Toxaemiás állapot, azaz - különböző fokú - terhességi magas vérnyomás alakul ki
• Elöl fekvő méhlepény esetén
• A méhnyak nem megfelelő állapota esetén
• Rh-összeegyeztethetetlenség miatt

Káros szenvedélyek

A szövődmények magasabb rizikójával hozhatók összefüggésbe a kismama káros szenvedélyei. Valószínűsíthető, hogy terhesség nem lesz problémamentes, amennyiben:

• A kismama rendszeresen fogyaszt alkoholt a terhessége alatt (magzati alkohol szindróma)
• Dohányzik a várandósság idején
• Drogokat használ a terhesség alatt

A veszélyeztetett terhesség tünetei

A veszélyeztetett terhesség tünetei rendkívül változatosak lehetnek, és gyakran a kismama egyéni kockázati tényezőivel, valamint a terhesség előrehaladásával is összefüggenek. Fontos kiemelni, hogy a tünetek nem minden esetben jelentenek automatikus komplikációt, de a gyors orvosi beavatkozás minden rendellenes jel esetén elengedhetetlen.

A leggyakoribb figyelmeztető tünetek közé tartozik a vérzés, amely lehet peteérés utáni apró folt vagy nagyobb, aggasztó mennyiségű is. Ilyen továbbá a hasi fájdalom, amely rendszerint görcsös, szúró jellegű, illetve a magzati mozgások csökkenése, ami a magzat állapotának változására utalhat. Ezen kívül a terhesség során jelentkező súlyos hányinger, hányás, láz vagy fertőzés szintén jelezheti a veszélyeztetett állapotot, mivel ezek a tünetek a kismama és a magzat egészségét egyaránt veszélyeztethetik.

Az alábbi tünetek megjelenése, rendszeressé válása esetén érdemes mielőbb a gondozó szülészorvoshoz fordulni:

• Pecsételő vagy élénkpiros hüvelyi vérzés
• Hüvelyváladék jellegének, szagának megváltozása
• Végtagok dagadása
• Izomgörcsök, méhösszehúzódások
• Csípő, égő érzés vizeléskor, fájdalmas vizelés
• Fejfájásos panaszok
• Látászavar, homályos látás
• Szédülés
• Láz
• A baba mozgásának változása (pl. ritkább, gyengébb magzatmozgás)

Ha úgy érzi, hogy valami nincs teljesen rendben, forduljon orvosához, vagy menjen egyenesen a kórházba, hogy ellenőrizzék a magzat és az Ön állapotát! Sok esetben téves riasztás történik, de a fenti tünetek esetén jobb az elővigyázatosság, ezért ajánlott mielőbb orvosi segítségért folyamodni.

A veszélyeztetett terhesség megállapítása és kezelése

Az orvos részletesen felméri a kismama korábbi betegségeit, a korábbi terhességek kimenetelét, valamint a jelenlegi várandósság során tapasztalt tüneteket is. A vizsgálatok és anamnézis alapján az orvos dönt arról, hogy a terhesség veszélyeztetettnek minősül-e, és meghatározza az ezzel kapcsolatos, további teendőket.

Diagnosztikai eljárások

A terhesség megállapítása során elvégzett szűrővizsgálatok adják az elsődleges információt arra vonatkozóan, hogy a következő 8-9 hónap magasabb rizikóval jár-e vagy sem. A szűrővizsgálatok nem adnak diagnózist, de segíthetnek annak felismerésében, hogy ha a kismamának nagyobb eséllyel alakulhat ki bármilyen egészségügyi problémája. A szűrés tehát a pozitív terhességi teszt utáni első orvosi konzultáció során kezdődik, és folytatódik végig a terhesség alatt a terhesgondozás menetrendje szerint. Az alábbi vizsgálatok és szempontok deríthetnek fényt a veszélyeztetett terhességre:

• Családi kórtörténet
• A kismama egészségügyi előzményei (korábbi vagy fennálló betegségek, műtétek)
• Terhességi előzmények
• Fizikális vizsgálat
• Testsúly
• Vérnyomásmérés
• Ultrahangvizsgálat
• Vér- és vizeletvizsgálat

Ajánlott szűrővizsgálatok, amennyiben veszélyeztetett a terhesség

Nagyobb figyelmet kíván a magas kockázatú terhesség, amely az alapvető terhesgondozási lépéseken túl további teszteket, vizsgálatokat jelent a kismama számára. Ezek talán megterhelőek lehetnek, ugyanakkor a mama és a baba egészségének védelmében fontos, hogy a szorosabb gondozási tervben együttműködő legyen a várandós nő. A következő tesztekre lehet szükség:

• A vérszegénység (vas szintje a vérben), a vércukorszint és a fennálló fertőzések (például nagyon ritkán HIV) rendszeres ellenőrzése
• Vizeletvizsgálatok
• Súly és vérnyomás ellenőrzése
• A méh, a méhnyak vizsgálata
• Magzati szívhangvizsgálat
• Magzati szívultrahang-vizsgálat
• Magzatmozgások szoros nyomon követése
• Non-stressz teszt (NST)

Mit tehet veszélyeztetett terhesség esetén?

A veszélyeztetett terhesség diagnózisa esetén fontos, hogy szigorúan kövesse kezelőorvosa utasításait, jelenjen meg a kontroll terhesgondozási időpontokon és a kiegészítő vizsgálatokon, tartsa magát a megbeszélt terápiához! A veszélyeztetett terhesség nem egyszerű állapot és sok odafigyelést igényel, azonban a megfelelő tanácsok betartásával megelőzhető a baj. Fontos tudni, hogy ebben a helyzetben nem a fejlődő magzat állapota kritikus. Sokkal inkább a testben kialakult körülmények nem a legmegfelelőbbek, ezért a kismamának elsősorban saját fizikai állapotát kell óvnia, hogy a szülés megfelelő időben és helyzetben történjen.

A veszélyeztetett terhesség megállapítása esetén bizonyos esetekben indokolt lehet a szigorú ágynyugalom, a táppénz vagy a szorosabb kórházi megfigyelés is; erről a szülészorvos dönt. Egyes esetekben gyógyszerekre is szükség lehet a további szövődmények kialakulásának elkerülése céljából (pl. véralvadásgátló injekció, amennyiben fokozott trombózishajlam bizonyosodik be a kismamánál).

Táppénz és egyéb juttatások

A veszélyeztetett terhes kismamák számára a táppénz lehetőséget biztosít arra, hogy a fokozott kockázat miatt biztonságos környezetben, munkavégzés nélkül vigyék végig a terhességüket. Táppénzre azok a kismamák jogosultak, akiket az orvos veszélyeztetett terhesnek minősít, és akik számára a munkavégzés a terhesség alatt egészségi kockázatot jelentene. A jogosultság megállapításához szükséges, hogy a kismama rendelkezzen érvényes társadalombiztosítási státusszal.

A táppénz összege a kismama előző jövedelmének alapján kerül kiszámításra, és az aktuális jogszabályok határozzák meg. Általában a bruttó jövedelem 60-70%-a jár, de ez függ a biztosítási idő hosszától, valamint a munkaviszony jellegétől is. A táppénzt a kezelőorvos által kiállított igazolással lehet igényelni. Ezt az igazolást a munkáltatóhoz vagy a társadalombiztosítási szervhez kell benyújtani. Bizonyos esetekben a táppénz visszamenőleg is igényelhető, amennyiben a kismama a veszélyeztetett státuszt időben igazolja, és a munkáltató vagy az egészségbiztosító elfogadja a visszamenőleges kérelmet.

A CSED (Csecsemőgondozási díj) a szülés után vehető igénybe, ezért a veszélyeztetett terhesség idején járó táppénz nem helyettesíti. Mivel a két juttatás egymást követő időszakban vehető igénybe, így a kismama először a terhesség alatti fokozott védelmet biztosító táppénzt kapja, majd a gyermek születése után a CSED-et. A veszélyeztetett terhes kismamák táppénzének igénybevételéhez az alábbi fontos tényezők megléte szükséges: a biztosítási jogviszony, valamint a terhességi komplikációk megfelelő igazolása, illetve az adott munkakörrel járó kockázatok dokumentálása.

Egyéb, kevésbé ismert terhességi tünetek

Bár úgy tűnhet, hogy néhány nagyon rendellenes dolog folyik a testünkben, többségük teljesen normális. Mindannyian hallottunk már a reggeli rosszullétekről és a duzzadt lábakról, ám sajnos ott vannak a terhesség furcsa mellékhatásai is, mint a horkolás vagy a hirtelen arcszőrnövekedés, amelyről már kevesebbet beszélünk.

• Vizelettartási problémák: Ez ijesztő és kellemetlen lehet, de valójában sok terhes nő tapasztal szivárgást egész nap. Menjen el a mosdóba, amilyen gyakran csak teheti vagy úgy érzi, hogy szükséges! Továbbá végezzen Kegel-gyakorlatokat!
• Orrvérzés: Igyon sok folyadékot, használjon párásítót, és alkalmazzon orröblítést. Orrspray használata nem ajánlott ilyenkor, mert elvékonyítja a nyálkahártyát, ami sérülékenyebb lesz és hajlamosabb lesz az orrvérzésre.
• Horkolás: Eddig Ön panaszkodott párja horkolására, ám egy szép reggelen ez a szerep hirtelen felcserélődött? Az orröblítés lefekvés előtt jelen esetben is segíthet, illetve próbálja ki, hogy az oldalán alszik, használhat testpárnát vagy szoptatós párnát is, ezenkívül pedig próbálja párásítani a hálószoba levegőjét.
• Mellbimbó változások: Ne lepődjön meg, amikor a mellbimbói hirtelen nagyon megnőnek és sokkal sötétebb színűvé is válnak. Ezért is a hormonok a hibásak? Igen, természetesen, ők felelősek a mellbimbók "hyperpigmentációjáért". Sokan hiszik, hogy ez a sötétebb szín a természet segítsége az újszülötteknek, akik kezdetleges látásukkal nehezen találják meg a mellbimbót, de ez csak egy mítosz. Ezek a dudorok valójában olyan mirigyek, amelyek segítik a mellbimbó hidratáltságát és a szoptatást.
• Megnövekedett arcszőrzet: Gyönyörű dús hajat növeszthet a terhesség hónapjaiban, de mi van a háton, a mellkason és az arcon megjelenő kellemetlen szőrszálakkal? Próbálja meg nem eltávolítani őket, mert megerősödnek és állandósulhatnak, ha türelmesen kivárja ezt az időszakot, a terhesség végén maguktól eltűnnek majd! Ha szükséges gyantázza, de semmiképp ne szőkítse ezeket a szőrszálakat, mert a vegyszerek károsíthatják a magzatot.
• Fokozott nyáltermelés: Furcsa, de igaz: néhány terhes nő naponta akár négy liter felesleges nyálat termel. Ez a szám elképesztően hangzik és az oka is homályos a tudomány számára. A hormonok csak részben hibásak. Nem a legnőiesebb megoldás, de néha praktikus a felesleges nyálat egyszerűen kiköpni.

tags: #felhevult #test #varandossag