Az iskola indulásával együtt megjelent az új iskolaőrség, ami sok kérdést vet fel a közvéleményben. Ki is valójában az iskolaőr? Rendőr? Mit tehet meg egy iskolaőr, és mit nem? Cikkünkben részletesen bemutatjuk az iskolaőrség jogszabályi hátterét, feladatait, valamint a gyermekek védelmére vonatkozó jogi előírásokat, különös tekintettel a kiskorú veszélyeztetésére.
Az iskolaőr jogi háttere és feladatai
Az iskolaőrség jogszabályi alapja a rendőrségről szóló törvényben található. A rendszer bevezetésének célja az elszaporodott, felháborodást kiváltó szóbeli és fizikai támadások megállítása, visszaszorítása az iskolákban, amelyek pedagógusok, szakemberek és diákok sérelmére valósultak meg. Ezzel kívánják megvédeni a bántalmazott, vagy azt végignézni kénytelen tanárok, felnőttek, gyerekek jogait, valamint mindenki mást is.
Jelenleg az iskolaőr jelenléte nem kötelező minden iskolában. A törvény értelmében a rendőrség és az iskola együttműködési megállapodást köt egymással, és ez alapján kerül sor iskolaőr igénybevételére.
Az iskolaőr: rendőr vagy sem?
Egy új dolog megismerésekor igyekszünk azt valami számunkra ismert dologhoz hasonlítani, így könnyebben megérthetjük azt. Felmerül a kérdés, hogy tulajdonképpen az iskolaőr egy rendőr? A rendőr a rendőrség tagja, egy közfeladatot ellátó személy, aki hivatalosan intézkedhet a számára meghatározott körben. A jogalkotó a rendőrség személyi állományában új állománycsoportként az iskolaőrök útján kívánja biztosítani a rendőrség egyik feladatának hatékony ellátását. Ez a feladat pedig nem más, mint közreműködés az általános és középiskola rendjének fenntartásában.
Minderre az iskolafenntartó kezdeményezésére kerül sor. Érdekességként megjegyezzük, hogy a törvény hivatalos indokolásában egy helyen az iskolaőr helyett iskolarendőr kifejezés is található.
Milyen intézkedéseket tehet az iskolaőr?
Az iskolaőr feladatának ellátása során bárkihez kérdést intézhet, felvilágosítást kérhet, ha alaposan feltehető, hogy a megkérdezett olyan közlést tehet, amely a rendőri feladatok teljesítéséhez szükséges. Ez nyilvánvalóan nem a kedélyes csevegésről szól. A felvilágosítás kérésének idejére a kérdezett személyt fel is tartóztathatja. Az iskolaőrnek be kell tartani az arányosság követelményét.
Az iskolaőr a nevelési-oktatási intézmények rendjének fenntartásával össze nem függő kérdésben nem tehet javaslatot, és nem hozhat döntést. A kényszerítő eszközök közül kizárólag testi kényszer, vegyi eszköz, rendőrbot és bilincs használatára jogosult meghatározott esetekben. A testi kényszer és a bilincs kivételével kényszerítő eszköz - a jogos védelem esetét kivéve - nem alkalmazható a láthatóan terhes nővel és a gyermekkorúval szemben.
Az iskolaőr fő szabály szerint az intézkedése megkezdése előtt köteles nevét, azonosító számát, valamint az intézkedés tényét és célját szóban közölni, igazolványát felmutatni. A panasszal kapcsolatos előírásokat a rendőrségi törvényben találjuk meg. Kérni lehet, hogy a panaszt az alapvető jogok biztosa által lefolytatott vizsgálatot követően az országos rendőrfőkapitány bírálja el. A kiskorú gyerek helyett törvényes képviselője jár el. Korlátozottan cselekvőképes kiskorú, vagyis a 14 évesnél idősebbek esetén eljárhat a törvényes képviselő vagy egy meghatalmazott is.
A kiskorú veszélyeztetése
A kiskorú veszélyeztetése bűntett az egyik legsúlyosabb gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmény, melyben igen magas a látencia, továbbá a felfedezett esetekben is gyakran akadályokba ütközik a bizonyítás. A kiskorú veszélyeztetésének bűntettével kapcsolatos kriminológiai vizsgálatok kimutatták, hogy még kis ügyszámú kutatásokban is megjelennek azok a főbb irányvonalak, amelyek köré az elkövetési magatartások csoportosíthatóak.
A kiskorú veszélyeztetésének típusai és bizonyíthatósága
Vizsgált ügyek három fő csoportba sorolhatóak: a kiskorú bántalmazása, az iskolai oktatástól, óvodai neveléstől való visszatartása, és a 18. életévét be nem töltött személlyel együtt elkövetett bűncselekmények.
1. Fizikai erőszakban megnyilvánuló gyermekbántalmazás
Ugyan a legtöbb felfedezett bántalmazás fizikai abúzus - ennél lényegesen kevesebb a szexuális abúzus, hiszen azt az áldozat gyakran maga is szégyelli, és még kevesebb az érzelmi abúzus, melynek ritkán vannak külső nyomai -, ezen a területen is magas a látencia. A tipikus bántalmazó 36-45 év közötti, alacsony iskolai végzettségű, általában házas, vagy élettársi kapcsolatban élő férfi. Ugyanakkor nemzetközi kutatások megállapították, hogy a nők gyakrabban követnek el fizikai és lelki bántalmazást kisebb korú gyermekeikkel szemben, hiszen több időt töltenek velük. A rossz szociális körülmények, munkanélküliség, alacsony jövedelmi helyzet szintén olyan kockázati tényezők, melyek sorra megjelennek a gyermekbántalmazási esetekben. A fiúk lényegesen gyakrabban válnak fizikai bántalmazás áldozatává, a kiskorú veszélyeztetése (testi, lelki elhanyagolás, bántalmazás) viszont általában az összes gyermeket érinti a családban.
A fizikai bántalmazás nem különíthető el teljesen, az szinte mindig együtt jár a pszichikai bántalmazással. A nyomozó hatóság valamennyi ügyben széles körű bizonyítást folytat, ami a bűncselekmény jellegéből is adódik. A gyermekbántalmazással megvalósuló bűncselekmények esetén gyakran tartani lehet attól, hogy a hozzátartozók megtagadják a vallomástételt. Így a hozzátartozók meghallgatásán túl olyan kívülálló személyek tanúkénti meghallgatására törekedett a nyomozó hatóság, akik a cselekményről hiteles információkkal szolgálhatnak, de vallomástételi mentességük nincs. Lényeges információkkal szolgáltak a veszélyeztetett gyermekek osztályfőnökei, akik a gyermekek megjelenéséről, viselkedéséről tapasztalati tényeket tudtak elmondani. A gyermekvédelmi jelzőrendszer működőképes voltát mutatja, hogy a rendőrség mindhárom vizsgált esetben bevonta a gyámhivatalt.
Kiemelt szerep jut a szakértők kirendelésének. Azokban az esetekben, ahol a sértett gyermek(ek) 14 éven aluli(ak), kiemelt jelentősége van a pszichológus szakértői vizsgálatnak, hiszen a 14 éven aluli gyermekek meghallgatására a bíróság előtt csak kivételesen kerülhet sor. Az orvos szakértő kirendelésére azokban az esetekben volt szükség, ahol a veszélyeztetettségen túl a sértett olyan sérülést is elszenvedett, melynek büntetőjogi megítéléséhez szakértői vélemény nélkülözhetetlen. Fontos a sérülések helye és jellege, hiszen ha a sérülések nem a szokásos „elesési” helyeken vannak, illetve az olyan csonttörések, melyek baleseti mechanizmussal nem magyarázhatóak, fizikai bántalmazásra utalnak.
Signs of Child Abuse with Dr. Fike
A kiskorú veszélyeztetése szándékos bűncselekmény, megvalósulásához szükség van arra, hogy az elkövető tudata átfogja, cselekményével veszélyezteti a gyermeke fejlődését. Problémás lehet azoknak az eseteknek a megítélése, amikor a szülő meggyőződése, hogy a gyermeke ’javát szolgálja’ a fegyelmezés tettlegességig terjedő eszközeivel. Az érzelmi bántalmazás - megszégyenítés, állandó kritizálás, a gyermek semmibevétele, értéktelenség sugalmazása, félelemben tartás - gyakran a nevelés eszköze, e körben magas a látencia. Az érzelmi bántalmazás súlyos károkat okoz a gyermek személyiségfejlődésében, melynek vizsgálata szakértői kérdés. Ezekben az esetekben fontos leginkább a gyermekvédelmi jelzőrendszer igénybevétele, és tagjainak a lehető legszélesebb körben történő meghallgatása.
2. Iskolai oktatástól, óvodai neveléstől való visszatartás
A szülők alkotmányos kötelessége a kiskorú taníttatása, továbbá a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 72. § (1) bekezdés b) pontja úgy rendelkezik, hogy a szülő kötelezettsége biztosítani gyermeke tankötelezettségének teljesítését. Ha a szülő, vagy a gyermek nevelésére köteles személy a gyermeket az iskola látogatásától huzamosabb időn keresztül visszatartja: ez a nevelési, felügyeleti vagy gondozási kötelezettség olyan súlyos megszegése, amely a gyermek értelmi fejlődését veszélyeztetheti, és így a kiskorú veszélyeztetése bűntettének megállapítására alapul szolgálhat.
A gyermek értelmi fejlődése veszélyeztetése nemcsak akkor állhat fenn, ha a gyermek írástudatlan marad, hanem ha az iskolalátogatástól való huzamos visszatartása következtében nincsenek meg azok az alapvető ismeretei sem, amelyek hiánya folytán az életviteléhez szükséges további ismereteket sem képes megszerezni. Az a tény, hogy a gyermek igazolatlanul mulasztott az iskolában - anélkül, hogy veszélyeztette volna az értelmi fejlődését -, csupán a szülő, gondviselő szabálysértési felelősségének megállapítására adhat alapot. Ahhoz, hogy az ilyen esetekben a kiskorú veszélyeztetése bűncselekmény megállapítható legyen, olyan pluszkörülmények bizonyítására van szükség, amelyek a kiskorú szellemi fejlődésének veszélyeztetettségét támasztják alá.
3. Bűncselekmény elkövetése kiskorúval együtt
Ezekben az esetekben a vádlottak szülői kötelezettségeiket súlyosan megszegve, a felügyeletük, gondozásuk, nevelésük alatt álló gyermekeikkel követtek el bűncselekményeket. Sajnos előfordul, hogy a bűncselekmény sértettje vagy egyetlen szemtanúja egy gyermek, akinek a személyisége még kiforratlan, sérülékenyebb a külső káros hatásokkal szemben. A büntető igazságszolgáltatással tanúként kapcsolatba kerülő gyermekek jellemzően szexuális, illetve élet vagy testi épség elleni bűncselekmények áldozatai. Ilyen ügyekben sokszor a gyermek az egyetlen személy, aki az elkövetővel jelen volt a tett helyszínén, ezért a büntetőeljárás eredményes lefolytatásának a kulcsa lehet a gyermektől szabályszerűen és szakszerűen beszerzett tanúvallomás.
Az eljárásban részt vevő személyeknek azonban a fenti célon túl figyelemmel kell lenniük a gyermekek - korukból fakadó - speciális érdekeire is. A személyiség 24 éves korig nem alakul ki teljesen. Ebben az időszakban az ember az érdekeinek felismerésére és azok érvényesítésére csak korlátozottan képes. Különösen igaz ez a 14. év alatti gyermekekre, akik a személyiségfejlődés korai szakaszában vannak és kiszolgáltatottak az őket körülvevő felnőtteknek. A bűncselekmény áldozatává vagy tanújává válás, majd az azt követő büntetőeljárásban való részvétel egy felnőtt számára is jelentős mentális terheléssel jár. Amikor gyermekről beszélünk, akkor ez hatványozottan érvényes. A tanúkihallgatás során a gyermeknek a cselekményt fel kell idéznie, ami által újra átéli a történteket. Ez újabb mentális, pszichés terhet jelent számára. Különösen fontos tehát, hogy a büntetőeljárásba olyan garanciák legyenek beépítve, amelyek biztosítják a gyermekek lehetőség szerinti kíméletét.
A gyermektanúk védelme a büntetőeljárásban
A gyermekek jogainak a XX. század végén elindult deklarálása óta egyre több területen, így az igazságszolgáltatásban is megjelentek a kiskorú személyek érdekeit védő célkitűzések, rendelkezések. A hatályos magyar szabályozás a 14. év alatti (kiskorú) sértettet, illetve tanút részesíti elsősorban különleges védelemben. A védelem alapvető célja, hogy a kiskorú kihallgatására a büntetőeljárás során lehetőleg ne kerüljön sor, de amennyiben kihallgatása elengedhetetlen, az csak egy alkalommal, a bűncselekmény elkövetéséhez közeli időpontban történjen meg. Az időmúlás lényeges szempont, hiszen egy 14. év alatti gyermek személyisége gyorsan fejlődik és néhány év távlatából már nem biztos, hogy pontosan fel tudja idézni a bűncselekmény részleteit.
Fő szabály szerint kiskorú személyt csak akkor lehet tanúként kihallgatni, ha a vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható. A büntetőeljárás során tehát már a nyomozati szakban vizsgálni kell, hogy fellelhetők-e olyan egyéb bizonyítékok, amelyek szükségtelenné teszik a kiskorú kihallgatását.
Abban az esetben, ha a nyomozó hatóság úgy ítéli meg, hogy a kiskorú tanú kihallgatására szükség van, lehetősége van arra, hogy a tanút maga hallgassa ki. Ha azonban feltehető, hogy a gyermek tárgyaláson történő kihallgatása a fejlődését károsan befolyásolná, a kihallgatást a nyomozási bíró végzi. Ésszerű lenne, ha az eljárás kezdetén születne döntés arról, hogy a gyermeket a rendőr vagy a nyomozási bíró hallgatja-e ki, elkerülve a többszöri kihallgatást.
A gyermekben kialakuló feszültség és bizonytalanság érzés oldható, ha olyan tárgyi környezetben végzik a kihallgatását, amely barátságos, ismerős és otthon-szerű. Ilyen környezetben a kiskorú tanú könnyebben, oldottabban beszél az őt ért sérelemről és talán kisebb lelki terhet jelent számára a történtek felidézése. Ezért a hatályos jogszabályok szerint a gyermekek kihallgatását lehetőleg az életkori sajátosságaiknak megfelelő környezetben kell elvégezni. A gyermekbarát meghallgató szobák kialakításáról külön jogszabály rendelkezik, amely előírja, hogy lehetőség szerint valamennyi rendőrkapitányság illetékességi területén gondoskodni kell legalább egy különleges meghallgató szoba kialakításáról. Ma már a gyermekbarát meghallgató szobák szerves részét képezik az eljárásoknak és bár jogszabályi előírás nincs e tekintetben, számos bírósági épületben is kialakítottak és használnak ilyen helyiségeket.
A hatályos Be. kötelezővé teszi, hogy a kiskorú tanú kihallgatásáról kép- vagy hangfelvétel készüljön. Ez jelentősen megkönnyíti az ügyben később eljáró perbíró munkáját, mert így nem csak a nyomozati tanúkihallgatás jegyzőkönyvéből szerezhet információt a tanú által elmondottakról, hanem a felvételt megtekintve szemtanúja lehet a kihallgatásnak és a tanú hangsúlyából, hangszínéből, viselkedéséből és gesztusaiból további következtetéseket vonhat le.
A büntetőeljárás tárgyalási szakaszában a kiskorú kihallgatása csak szűk körben és módon lehetséges. A Be. védi a kiskorú tanúkat a tárgyalás közvetlenségétől, illetve attól, hogy az eljárásban résztvevő más személyekkel - például az elkövetővel - találkozzanak. Ezért fő szabály szerint a kiskorú tanút a tárgyalásra nem lehet idézni. Amennyiben azonban szükséges a kiskorú tanú kihallgatása, mert például az eljárásban később felmerülő lényeges körülményre még nem lett kihallgatva a tanú, a perbírónak lehetősége van a kiskorút a tárgyaláson kívül kihallgatni. Ez történhet megkeresett bíróság útján, amely esetben egy a kiskorú lakóhelyéhez közel lévő bíróságon dolgozó bíró végzi el a kihallgatást a perbíró instrukciói alapján, vagy kiküldött bíró útján, amikor a perbíró „utazik” a tanúhoz.
A kiskorú kihallgatására továbbá lehetőség van videókonferencia használatával is. A Be. tartalmaz további elemeket is, amelyek lehetőséget biztosítanak arra, hogy a kiskorú tanú ne találkozzon az eljárás egyéb résztvevőivel. Így a bíróság dönthet úgy, hogy a megkeresett bíróság vagy kiküldött bíró útján való tanúkihallgatásról nem értesíti a vádlottat és védőjét. A kiskorú érdekeit védi továbbá, hogy csak akkor lehet a szembesítését elrendelni, ha az a kiskorúban nem kelt félelmet.
Eltűnt gyermekek és a megelőzés
Talán szülőként neked is egyik rémálmod, hogy eltűnik a gyermeked. Kicsi korban a tömeg a strandon, a nyitva hagyott kiskapu, később az egyedül közlekedés, aztán az egyre több, szülők által ismeretlen út, a bulik, a barátok erősítik fel az aggodalmakat. Az eltűnt gyermekek világnapján (május 25.) mindenki hall a gyermekeltűnésekről.
A rendkívül magas számot az magyarázza, hogy sok gyerek újra és újra eltűnik, de a rendszeres eltűnőkön felül is eltűnik Magyarországon évente több mint ezer gyermek, és évente száz körül van azok száma, akik sosem kerülnek elő. Az eltűnésük ideje során könnyen balesetek és bűncselekmények áldozatává válhatnak a gyerekek. Sokan ilyenkor találkoznak először kriminalizált rétegekkel, és bűncselekmények áldozatává, vagy akár maguk is bűncselekmények elkövetőivé válnak. Az úton lévők hamar találkozhatnak olyan közeggel, felnőttekkel, akik kihasználhatják a tapasztalatlanságukat.
Az eltűnések zöme szökés. A szökésben lévő fiatalok gyakran menekülnek valami elől. A szökések nagyrésze gyermekotthonokból történik. A magyar szakellátás hosszú idő óta súlyos erőforráshiányokkal küzd. Szakemberhiány, rossz körülmények, fluktuáció, bizonytalanság - összességében látható, hogy jellemzően ez nem egy megtartó közeg. Sok gyerek nagyon elhanyagoló környezetben élt a családjában, rend, szabályok, keretek nélkül. Nekik különösen nehéz lehet az intézményi környezethez való alkalmazkodás. Ráadásul érheti kifejezetten rossz bánásmód vagy kortárs bántalmazás is a gyerekeket az intézményi ellátásban, amitől menekülni akarnak.
A kisgyerekek eltűnése, elkóborlása, eltévedése csakis megfelelő felnőtt felügyelettel előzhető meg. Nagyon sokszor a felügyelet nélkül hagyott, vagy egy másik kiskorúra bízott kisgyerekekkel történnek tragédiák. Nehéz általánosítani, hogy mikor elég érett egy gyerek ahhoz, hogy magára vigyázzon, de az biztos, hogy csak gondos mérlegelés után és lehetőleg fokozatosan lehet felügyelet nélkül hagyni egy gyereket. A szülő felelőssége a gyermek nagykorúságáig, tehát 18 éves koráig fennáll.
Sok esetben a családon belüli elrablás vagy a jogellenes külföldre vitel is megelőzhető. A szökés mögött lehetnek új ismeretségek, “rossz társaság” vagy online ismerkedés, esetleg rosszindulatú felnőttek csábítása. Ha alapvetően egy megtartó, biztonságos, elfogadó légkört tudsz otthon teremteni, az önmagában védőfaktor a szökésekkel kapcsolatban. Ha a tizenéves gyerek telefonját nem érjük el, hívjuk a barátait, vagy akikkel utoljára együtt tartózkodott. Mindig az adott gyerek személyiségétől és a konkrét körülményektől függ, hogy van-e okunk aggodalomra. Érdemes rokonoknál, ismerősöknél, iskolánál, iskolatársaknál érdeklődni, hogy látták-e, beszéltek-e vele, utalt-e arra, hogy el akar szökni, és hogy hova készül. A közösségi hálót is használhatjuk információszerzésre. Keressük fel azokat a helyeket, amiket szívesen meglátogatott. Nagyon fontos mindent megtenni, hogy a szökés ne ismétlődjön, hogy ne érezze a fiatal, hogy még erősebb jelzésekre van szükség ahhoz, hogy a környezete a segítségére siessen. Ne feledd, szülőként is kérhetsz segítséget!