Fejlesztő programok és módszerek babáknak a harmonikus fejlődésért

A baba fejlődésének támogatása során számos hatékony módszer létezik, amelyek segíthetnek különböző készségeik és képességeik fejlesztésében. A picik fejlődésének támogatása az egyik legfontosabb feladat a szülők számára. Számos olyan módszer és eszköz létezik, amelyekkel hatékonyan elősegíthetjük a baba fizikai, érzelmi és szellemi készségeinek kibontakozását.

Fejlesztő terápiák és módszerek

A gyermeki lét másból sem áll, mint folyamatos tanulásból és felfedezésből. Optimális esetben csecsemőként az egyszerű mozgásokkal (pl. fejemelgetés, kúszás-mászás stb.) fejlesztik az idegrendszerüket és így hatnak az értelmi képességeikre. Amennyiben a fent említett folyamatból bármi kimaradt, vagy nem jól, illetve, nem kellő mértékben gyakorolta, rögzítette a gyermek, problémák jelentkezhetnek, amelyek - többek között - kihatnak a közösségi beilleszkedésre, a tanulási képességekre és a magatartásra.

Dévény Speciális manuális technika - Gimnasztika Módszer (DSGM)

Ez a mozgás-rehabilitációs módszer Dévény Anna gyógytornász, ritmikus gimnasztika szakedző nevéhez fűződik. Pontos neve Dévény Speciális manuális technika-Gimnasztika Módszer (DSGM). A módszer a mozgásakadályok leküzdésére szolgáló speciális kezelési eljárás, amely az izmok élettani helyzetének visszaállítását és a rendellenesen rögzült izmok fellazítása mellett az idegrendszer stimulációját is megoldja.

A korai terápiával (első hónapban) hatékonyabb és gyorsabb eredmény érhető el, illetve meggátolható a mozgásproblémák kialakulása. Az 1-2 éves korban megkezdett kezeléseknél is sokat lehet javítani a problémás állapoton, de ilyenkor már sajnos a korai kezelés eredményei nem érhetők el. A módszer ortopédiai betegségekben szenvedő csecsemőknek és mozgásukban akadályozott gyermekeknek ajánlott.

Konduktív nevelés (Pető módszer)

Pető András orvos-pedagógus 1945-ben, a II. világháború után fejlesztette ki konduktív nevelési rendszerét. A konduktív: latin eredetű kifejezés, jelentése: rávezetés. A Pető Intézet képzi azokat a konduktorokat, akik a Pető módszert végzik a gyakorlóintézményekben, a magyarországi hálózatban, valamint szerte a világon.

A Pető Intézetben a mozgásfolyamatok elvégzésére tanítják, úgymond rávezetik a betegeket, épp csak annyi segítséget nyújtva, amennyi szükséges az adott mozgás vagy mozdulatsor elvégzéséhez. A fejlesztéshez a szülőket is bevonják és meggyőzik őket arról, hogy otthon is rendszeresen gyakoroljanak. A konduktív nevelés egy komplex együttműködést igénylő hosszú, időigényes folyamat. A konduktív pedagógia egyik legfontosabb célkitűzése - függetlenül az életkortól - az, hogy tanulni tanítson, azaz a tanulási képességeket fejlessze.

Bobath módszer

A Bobath házaspár (Karel Bobath neurológus és Bertha Bobath gyógytornász) által kidolgozott és az egész világon elterjedt úgynevezett Bobath módszer az idegrendszeri eredetű bénulással járó kórképek mozgásterápiás eljárása. A Bobath módszer a reflexgátlásra, a tónus normalizálására alakította ki az ún. reflex gátló testhelyzeteket. A kezelés tehát a terapeuta akcióinak és a gyermek reakcióinak vég nélküli váltakozása. Az eredeti Bobath módszert a gyakorlat és az elmélet fejlődése módosította, továbbfejlesztette, felhasználva az addigi tapasztalatokat.

Vojta-módszer

Vaclav Vojta (1917-2000): cseh professzor, ideggyógyász a Vojta-módszer kidolgozója. Az ötvenes évek középen a Müncheni Gyermekklinikán szerzett tapasztalatai alapján dolgozta ki a reflexlokomóción alapuló Vojta terápiát. Ez a terápia közvetlenül hat a mozgást és tartást irányító agyi folyamatokra. A terápia során hason, hanyatt és oldalfekvésből kiindulva a törzsön és a végtagokon ingereket keltenek, melyek ideális lokomóciós mozgásmintákat váltanak ki.

Egy meghatározott ízületre kifejtett nyomás segítségével éri el a kívánt izomaktivitást, mely javítja az önészlelést és a térérzéket, jótékony hatással van az emésztésre és a vérkeringésre. A terapeuta által kiválasztott hatékony gyakorlatok betaníthatók és otthon a szülőknek is el kell végezni azokat.

TSMT - Tervezett Szenzomotoros Tréning

A TSMT fejlesztés célja az agykéreg alatti (nem tudatos) idegrendszeri szabályozás folyamatait rendszerezze, normalizálja, és egymással összehangolja. A foglalkozás indítása előtt minden gyermeknél egyéni állapotfelmérést végeznek, mellyel több területet vizsgálnak: idegrendszer, mozgás, taktilis terület, testkép, testséma és ritmus. A teszt értékelése után a fejlesztő pedagógus egyénre szabott fejlesztési tervet készít, melyet a siker érdekében a szülőknek a gyermekükkel otthon is rendszeresen gyakorolniuk kell.

HRG - Hidroterápia Rehabilitációs Gimnasztika

A HRG módszer 1994 óta levédett magyar rehabilitációs eljárás, melyet Lakatos Katalin dolgozott ki. A HRG fejlesztést alapos szenzomotoros szemléletű vizsgálat előz meg. Ennek segítségével a gyermek idegrendszeri érettsége %-ban megadható, ill. a hiányosságok és a meglévő készségek, részképességek profilja is ismertté válik. A különböző mozgáselemek a vízben könnyebben elvégezhetők, mint a szárazföldön.

A vízi mozgásfejlesztés a vízhez szoktatással kezdődik. A vízhez szoktatás tulajdonképpen egy alkalmazkodási folyamat. Célja az új közeg megszerettetése, az oktató és az oktatási helyzet elfogadása, együttműködés kialakítása, a többi csoporttag megismerése, beilleszkedés a csoportba. A vízi feladatokkal, csak előkészítik az úszást.

Pfaffenrot-féle szinergetikus reflexterápia (SzRT)

A Pfaffenrot-féle szinergetikus reflexterápiát (SzRT) az 1970-as években kezdte el kidolgozni dr. Waldemar Pfaffenrot orosz származású német ortopéd- és rehabilitációs szakorvos. Az SzRT több 100 fogása alapvetően idegrendszeri eredetű mozgászavarokra specializálódott terápiás eljárás, melynek alapja a manuális orvoslás. A terápia során myofasciális technikát, akupresszúrát, reflexzóna kezelést, mobilizálást, nyújtást/tonizálást alkalmaznak.

Ayres-féle szenzoros integrációs terápia

Az Ayres-féle szenzoros integrációs terápiát Anna Jean Ayres kaliforniai agykutató és pszichológus 1972-ben jelentette meg. A szenzoros integrációs terápia sokféle tevékenységet felkínáló, a gyermek számára örömet okozó játékfolyamat. Eszközei emlékeztetnek a játszóterek, cirkuszok világára: óriáslabdák, guruló hengerek, függőhálók, forgó és egyensúlyozó tányérok, deszkák, hinták. Tehát csupa olyan játékszer, amely az egyensúlyi és a tapintásos érzékelés számára nyújt ingereket.

A fenti nehézségek az értelmi állapottal nincsenek közvetlen kapcsolatban, ezért az ép értelmi állapotnál ugyanúgy megjelenhetnek, mint az enyhe fokú tanulási és értelmi akadályozottság esetén is.

Alapozó terápia

Az alapozó terápia egy komplex mozgásfejlesztésen alapuló idegrendszert fejlesztő terápia, mely során a gyermeket igen magas fokú mozgásügyességig juttatják el. Dr. Marton-Dévényi Éva által kidolgozott mozgásfejlesztési gyakorlatsorral hatnak az emberi agyban a beszéd működéséért (olvasás, írás) felelős területekre is. A terápia során a mozgásalapot kiegészítik fejlesztő pedagógiai módszerekkel (idő, tér, emlékezet, hallás- és beszédészlelés-fejlesztés, stb.) amit ezzel tesznek teljessé.

Delacato módszer

Az Amerikai Egyesült Államokban, Philadelphiában élő és dolgozó neurológus, Carl Henry Delacato véleménye szerint a mozgásfejlődés szoros kapcsolatban áll az idegrendszer érésével. Ha a mozgásfejlődés bármelyik szakasza kimarad, vagy nem gyakorlódik be eléggé, a kapcsolódó érzékelő és irányító központok nem fejlődnek, differenciálódnak megfelelően.

Több terület elégtelen működése tanulási nehézséghez, viselkedési problémához, magatartás zavarhoz vezethet, mert a mozgás segítségével járódnak be az idegpályák, fejlődnek az agyi rendszerek. Delacato által kidolgozott kezelés lényege az, hogy lehetővé tették a gyermekek számára, hogy a mozgás szintjén újra éljék életüknek a csecsemőkori szakaszát. Ezzel az érésben elmaradt területek lehetőséget kaptak a deficitek ledolgozására, a hiányok pótlására. Amelyik gyermek nem tudott önállóan mozogni, ha szükséges volt több felnőtt egyszerre mozgatta a gyermek fejét, végtagjait.

INPP módszer

Ezt a programot Dr. Peter Blythe vezetésével a Neuro-Fiziológiai Pszichológiai Intézet (INPP) dolgozta ki az angliai Chesterben. A gyakorlatprogram egy olyan készségfejlesztő mozgássorozatot foglal magába, amely a csecsemő természetes mozgásmintáin alapul, lényege a mindennapos, rendszeres gyakorlás.

Ez a módszer abban különbözik a többi szenzomotoros módszertől, hogy a gyakorlatok a lehető legmélyebbről indítanak, vagyis az egyensúlyérzék legkorábbi stádiumát fejlesztik először. Végezhető egyénileg és csoportosan. Az egyéni fejlesztés keretében a méhen belüli időszaktól, a születésen át, a mászásig újrajáratják az összes fejlődési fázist, rögzítik az összes alapmozgást, de ezúttal megfelelő sorrendben.

Az egyéni gyakorlást mindennap „irányított home-training” formájában, otthon kell végezni a szülőnek a gyermekkel, mindezt az INPP fejlesztő szakember rendszeres, kb. 8 hetes kontrollja mellett. Mindenesetre a napi maximum 5-7 perces, monotonul ismételgetett, teljes csöndben és igen pontosan kivitelezett, lassított felvételszerű gyakorlás az előírás. A csoportos gyakorlás inkább a megszületés utáni szakaszra irányul és kb. 9-12 hónapig tarthat. A csoportos gyakorlás minden tanítási napon az iskolában, óvodában egy képzett szakember irányítása mellett történik. A módszer sikere a gyakorlatok helyes összeállításában, a kivitel pontosságában és a kitartó, rendszeres gyakorlásban rejlik. Bár az eredmények páratlanul látványosak, de az INPP módszer sem csodaszer.

Hippoterápia

A hippoterápia komplex terápia. Egyfelől hat az idegrendszer stimulációjára a ló mozgásimpulzusain keresztül. Másfelől az érzékelő pályák bejáratására is szolgál (pl. látás, hallás, szaglás, tapintás, mélyérzékelés). Pszichomotoros területeken is segít (pl. mozgásos sikerélmény, önbizalom, élő-elfogadó társ).

A hippoterápia komplexitása ellenére szükség van kiegészítő terápiákra. A hippoterápia eredményesen kapcsolható a logopédiához, ergoterápiához, hidroterápiához, és nagyban emelheti a gyógytornakezelések hatékonyságát. A hippoterápeutának lovas képzettséggel kell rendelkeznie, hiszen ő felel a terápiáért, a biztonságért, a terápia során irányítania, esetleg fegyelmeznie kell a lovat.

Szubakvális torna

A szubakvális torna - a hidroterápia sajátos eljárási módja - vízben végzett gyógytorna. A vízben végzett mozdulatok általában kevesebb erőt kívánnak, állandó egyensúlyozásra késztetnek, különös tapintási, akusztikus és vizuális élményt nyújtanak. A vízben úgy mozoghatnak, ahogyan sehol máshol. A felhajtóerő következtében képesek vagyunk lebegni, a víz segíti a test, a végtagok felfelé irányuló mozgásait. A hidrosztatikus nyomás, a közegellenállás segíti a statikus helyzetek megtartását, csökkenti az eleséstől való félelmet.

Fejlesztő tornák babáknak

A mozgásfejlesztő torna kidolgozásakor különböző terápiás formákat vettünk alapul: konduktív pedagógia, Ayres, TSMT, gyógytorna. A fejlesztés 4 szinten valósul meg, a „baba” csoportban a születéstől a kúszás megkezdéséig, a „kúszó-mászó” csoportban az első pár lépésig, a „tipegőben” már járó gyerekekkel foglalkozunk és a bölcsis csoportban már az önállóságra törekszünk. A torna egészséges vagy megkésett mozgásfejlődésű gyermekek számára önálló fejlesztésként, sérültek számára kiegészítő terápiaként alkalmazható.

Baba torna (3 hónapos kortól kúszásig)

Csoportos baba tornáinkra várunk minden 3 hónapos csecsemőt. Szakembereink segítik a feladatok helyes elvégzését, tanácsokkal, otthoni játékötletekkel látják el a családokat. Az órák közben és végén lehetőségük van a szülőknek saját tapasztalataikat megosztani, szakemberektől a babájukkal kapcsolatban kérdezni. A csoportok idővel egy támogató szülőközösséggé tudnak válni, amit az is támogat, hogy a különböző szintű csoportos tornákat együtt látogatják a későbbiekben (kúszó-mászó, tipegő, bölcsis).

A csoportokba való bekerülésnek nem feltétele az előzetes vizsgálat. Kollégáink azonban nyomon követik a babák fejlődését, szükség esetén terápiás javaslattal élnek. A baba csoportban a babák a kúszás elkezdéséig maradnak, így az órákon való részvétel nem életkorhoz, hanem a mozgásfejlődés szintjéhez kötött. A baba tornák célja a figyelem felkeltése és fejlesztése a babák életkorához igazodó játékos eszközökkel. A mozgásfejlesztő óráink szerves részét képezi a baba ízületeinek mobilizálása, a vesztibuláris fejlesztés (egyensúly fejlesztése), a koordinációs feladatok és a szenzoros integrációt támogató játékok (tapintásos játékok).

Kúszó-mászó torna (kúszástól járásig)

A kúszó-mászó tornáinkra előfeltétele, hogy a baba már önállóan tudjon kúszni vagy mászni. Nem jelent gondot, ha valamelyik mozgásfejlődési szakasz kimaradt, ebben is igyekszünk segíteni. Az órákat mozgásfejlesztésben és korai fejlesztésben jártas szakemberek (konduktorok, gyógytornászok) tartják. Az évszakokhoz igazodó babák életkorához igazodó ölbéli játékokkal, mondókákkal, dalokkal színesítjük a fejlesztést. A foglalkozásokon a babák az édesanyjuk/édesapjuk segítségével végzik a feladatokat. Szakembereink segítik a feladatok helyes elvégzését, tanácsokkal, otthoni játékötletekkel látják el a családokat.

A csoportokba való bekerülésnek nem feltétele az előzetes vizsgálat. Kollégáink azonban nyomon követik a babák fejlődését, szükség esetén terápiás javaslattal élnek. Az csoportos órák az asszimetrikusan kúszó/mászó babák számára is nyitottak, a terápiás foglalkozások mellé (Pfaffenrot- féle manuális terápia, Dévény-torna, egyéni konduktív nevelés) is ajánlottak kiegészítő tornaként. Az önálló járás megkezdéséig maradnak a kúszni, mászni tudó babák, így az órákon való részvétel nem életkorhoz, hanem a mozgásfejlődés szintjéhez kötött. Jellemzően nagyon vegyes csoportjaink vannak, emiatt ha szükséges, szakembereink egyénileg adnak mozgásszinthez illő feladatokat (álló babák, oldalazva lépegetők egyéni feladatokat kapnak a foglalkozás bizonyos részein).

Célunk a társas kapcsolatokkal való ismerkedés, a ritmus és a mozgás játékos összekapcsolása, az egyensúly és a koordináció fejlesztése, a törzsizomzat erősítése és a stabil állás és járás előkészítése. Az óra második részében az akadálypálya segítségével a térbeli tájékozódást, a sorrendiség és az egyszerű szabályjátékok kialakulását segítjük a mozgásfejlesztés mellett.

Tipegő torna (járástól 2 éves korig)

Tipegő csoportjainkba is a gyermekek szüleikkel érkeznek, így tovább tudjuk támogatni a szülőket gyermekük megismerésében és fejlesztésében. Stabilan, önállóan járó gyermekeket várunk a csoportba. A mozgásfejlesztés mellett már az értelmi (kognitív) képességek is előtérbe kerülnek (színek, formák…stb.). Ez a csoportos torna jó lehetőség a közösségi élet megtapasztalásához. A feladatok sorrendje és az eszközök a korábbi óratípusokból köszönnek vissza, de a feladatok már a tipegők életkori sajátosságaihoz igazodik. A korábbi ismereteinek, valamint az ismétlődős játékos elemeknek köszönhetően ebben a korban szinte már önállóan végzik a tipegők a tornát.

Célunk a társas kapcsolatokkal való ismerkedés, a ritmus és a mozgás játékos összekapcsolása, az egyensúly és a koordináció fejlesztése, a törzsizomzat erősítése és a stabil állás és járás előkészítése. Az óra második részében az akadálypálya segítségével a térbeli tájékozódást, a sorrendiség és az egyszerű szabályjátékok kialakulását segítjük a mozgásfejlesztés mellett. Gyakori elemei az óráknak a finommanipuláció és a testsémát fejlesztő, valamint a közvetlen környezetük tulajdonságainak megismérését szolgáló játékok.

Bölcsis torna (2-től 3 éves korig)

A bölcsis tornánk elérhető a közösségbe járó gyermekek részére (délutáni foglalkozások) és azok számára is, akik még nem vagy nem minden hétköznap járnak közösségbe (délelőtti foglalkozások). A foglalkozásokon a szülők is jelen vannak, azonban a kicsiké a főszerep, a feladatokat ebben a korban szinte már teljesen egyedül végzik. A foglalkozások alkalmával nagy hangsúlyt kapnak az adott életkorban elvárt nagymozgások gyakorlása (ugrás, futás, lépcsőzés..stb.). A nagymozgásokkal kapcsolt mondókák és dalok segítik a mozgás és a beszéd harmonikus fejlődését. A páros illetve csoportos feladatok segítik a szociális kapcsolatok és a közös figyelem épülését. Szakembereink a bölcsis foglalkozások alkalmával szűrőként is jelen vannak. A családok bizalommal fordulhatnak hozzánk kérdéseikkel. A szülőkkel egyeztetve szükség esetén egyéni tanácsadást, vizsgálatot vagy terápiát ajánlunk fel.

Fejlesztő játékok otthonra

A szakértők is egyetértenek abban, hogy a gyermek életében az első 3 év a legfontosabb. Ahhoz, hogy későbbi problémákat előzzünk meg, szükséges, hogy odafigyeljünk a babával való játékos foglalkozásra. A gyermeki lét másból sem áll, mint folyamatos tanulásból és felfedezésből. A kicsik az első három évben fejlődnek a legintenzívebben, amihez a szülők - többek közt - fejlesztő babajátékok segítségével járulhatnak hozzá. Fontos, hogy ne csak cuki, hanem hasznos is legyen. Az első és legfontosabb szempont a biztonság. Paradox módon minél kisebb egy baba, annál nagyobb játék való neki, így könnyen meg tudja fogni és nem fogja lenyelni.

Ne terheljük le túl sok ingerrel a baba idegrendszerét (pl. túl sok és hangos zene, folyamatos jövés-menés, vagy teljesen rendszertelen életvitel).

Játékos tippek és tevékenységek

• Vásároljunk néhány szatén szalagot, vagy színes kendőt, és adjuk a baba kezébe, lengessük, énekeljünk hozzá.
• Tegyünk színes, puha játékokat a kiságy fölé, vagy rögzítsük őket a babakocsiban. A baba kedvére nézegetheti, tapogathatja.
• Egyszerűen vegyünk magunk elé egy adag játékot, vagy tegyük egy táskába/dobozba őket, és egyesével nevezzük meg, beszéljünk róla, hogy néz ki, milyen az a tárgy.
• Igazán egyszerű, és élvezetes játék a babának buborékokat fújni.
• Amíg a csecsemő nem tudja megfogni a tárgyakat, már akkor is guríthatunk neki labdát, vagy puha változatban ösztönözhetjük arra, érintse meg, próbálja megfogni. Ha a baba már tud ülni, gurítsuk, dobjuk neki a labdát, kérve, hogy ő is próbálja meg.
• Fontos, hogy a néhány hónapos babával még nem hallgassunk túl hangos zenét, és túl sokáig. A lágy, babazene vagy kedves dalocskák már korán megalapozzák a gyermek zenei nevelését.
• Kiemelten fontos a ritmusérzék fejlesztése, sok más képességgel, készséggel összefüggésben áll. Mondjunk a babának rövid, ritmikus mondókákat, akár mozdulatokkal kiegészítve.
• Az állatok és a járművek a legegyszerűbb és élvezetesebb ennek gyakorlására, hiszen már a csecsemő is felfigyel, ha állathangokat, vagy egy mentő, tűzoltó szirénáját hallja. Utánozzuk a környezetünkben, vagy egy könyvben látott állatokat, illetve bármit, aminek van hangja.
• Játékos módon a nap legtöbb tevékenységénél kiegészíthetjük a beszédünket babajelekkel. Ettől a baba először (3-4 hónapos kortól) könnyebben megérti amit mondunk neki, majd az utánzás képességével (kb. 6-8 hónapos kortól) ő is tud majd kommunikálni velünk.
• Szerezzünk be néhány hangszert otthonra, amit a baba is tud majd próbálgatni, használni. Rumbatök, xilofon, csörgődob, stb, amik játékboltban kaphatók. Rövid, ritmusos mondókák mellé használjuk ezeket.
• Sok használati tárgyat találunk a lakásban, ami veszélytelen a baba számára, mégis akár hosszú ideig leköti a figyelmét.
• A lovaglás nem maradhat ki a baba életéből. „Poros úton kocsi zötyög, fa kereke gyorsan pörög."
• Az állatokkal való közeli kapcsolat a gyermekekre rendkívül pozitív hatással van. Kutatások bizonyítják, hogy a háziállatok simogatása megnyugtatja az embert is.
• Időnként érdemes bevetni egy-egy házilag készült játékot is, ilyen az üres műanyag flakon, melybe tölthetünk rizst, babot, vagy magokat, a lényeg, hogy rázás közben adjon hangot.
• Népszerű és a babák élvezik az ujjakkal való játékot.
• Minden baba örömmel mutatja - amikor már képes rá - mikor megkérdezzük, hol van a fejecskéje. Taníthatjuk játékos formában, mondókával kísérve. Közben mutassunk a testrészekre.
• Az étkezés milyensége összefüggésben áll a baba beszédfejlődésével. A szájban lévő és száj körüli izmok fejlettsége is befolyásolja, mikor és hogyan tanul beszélni a gyermek.
• A puha anyagból, kézzel készült babakönyv interaktív, minden oldalon az ő érzékeire ható, tapogatható, matatható felfedezni valókkal.
• Ruhán keresztül, vagy fürdés után meleg környezetben akár natúr olajjal (pl. kókuszolaj) végig simogatjuk a babát, a pocakját, hátát, kezeit, lábait, és arcát is. Megnyugtatja a babát, erősíti a kötődést. Finoman, óvatosan megtornáztathatjuk a kezeket, lábakat.
• Olyan korú babával élvezetes igazán, akik már tudnak ülni, fogni, és nyúlni a tárgyakért. Pakoljunk használati tárgyakat - amiket a baba ismer - egy nagyobb zsákba, és kérjük meg, hogy húzzon ki belőle.
• Ha a csecsemő szívesen fekszik hason, már elé tehetünk puha babakönyveket, hogy megtapintsa, nyúljon felé, akár ösztönözve ezzel később a kúszásra, mászásra.
• A nap során tevékenységeink mellé meséljük el mindig, hogy mi történik, mit csinálunk. Ez fontos a babának, biztonságérzetet ad neki, könnyebben érti és megismeri a környezet történéseit, dolgait.
• Kézben, ölben, vagy egy egyszerű takaróban is hintáztathatjuk a babát. Komplex módon ható, intenzíven fejlesztő tevékenység, mely hatással van az idegrendszerre, és még számos jótékony hatása ismert, terápiáknál is gyakran alkalmazzák. Kísérjük dallal.
• Az első időkben, amikor a csecsemő elkezd hangokat adni, gőgicsélni, még fordítottan tudjuk őt segíteni a fejlődésben. Nem ő utánoz minket, hanem mi őt!

tags: #fejleszto #programok #babaknak