A terhességben előforduló leggyakoribb kóros állapot a magas vérnyomás, amely együtt járhat számos terhességi kórképpel és a magzat fejlődési zavarával. A magas vérnyomás a leggyakoribb terhesség alatti egészségügyi rendellenesség, világszerte az összes terhesség 5-10%-ában fordul elő. A kismama és a magzat egészségét is veszélyeztetheti a magas vérnyomás. A terhességi magas vérnyomás a várandósságok 10%-ában van jelen. A terhességi magas vérnyomás komoly odafigyelést igényel, mert kezeletlenül kockázatot jelenthet az anyára és a magzatra is.
A várandósság bár magában örömteli időszak, mégis vannak olyan tényezők, melyek beárnyékolhatják a boldog babavárást. Ilyen például a magas vérnyomás, ami a legfrissebb kutatások szerint azért is veszélyes, mert megnöveli a szívinfarktus és a stroke kialakulásának kockázatát. A Canadian Stroke Congress legújabb közleménye szerint a terhességi magas vérnyomás drasztikusan megnöveli a későbbi stroke és szívroham kialakulásának kockázatát.
A terhességben észlelt magas vérnyomás másik formája, amikor a 20. terhességi hét után alakul ki, és a szülést követő hat hónapon belül rendeződik. A terhességben jelentkező magas vérnyomás gyógyszeres kezelésére a magzatkárosító és a terhességre való veszélyek miatt kevés gyógyszer alkalmas.
A terhességi magas vérnyomás típusai és definíciója
A terhesség esetén magasnak tekintjük a 140 Hgmm-es szisztolés és 90 Hgmm-es diasztolés értéknél magasabb vérnyomást. Abban az esetben, ha az egymás után legalább hat órával mért érték magas, felállítható a magas vérnyomás diagnózisa. A normál vérnyomás terhesség alatt is 120/80 Hgmm körül mozog. Ha az érték tartósan 140/90 fölé emelkedik, azt már terhességi magas vérnyomásnak vagy preeclampsiának nevezhetjük - és ez az állapot már komoly odafigyelést igényel.
A terhességi magas vérnyomásról beszélünk, ha a vérnyomás 140/90 Hgmm, vagy ennél magasabb, illetve, ha a felső, a szisztolés vérnyomás érték a terhesség alatt 30 Hgmm-t emelkedik, a diasztolés, az alsó érték pedig 15 Hgmm-t. A terhességben elfogadható a 140/90 Hgmm-nél alacsonyabb vérnyomás. A 140-159 Hgmm-es szisztolés és/vagy 90-109 Hgmm-es diasztolés vérnyomás enyhe-középsúlyos hipertóniának, a 160 Hgmm vagy ez feletti szisztolés és/vagy 110 Hgmm vagy ez feletti diasztolés vérnyomás súlyos hipertóniának minősül. A várandósság idején sürgősségi állapotnak tekintendő a ≥170 Hgmm-es szisztolés és/vagy a ≥ 110 Hgmm-es diasztolés vérnyomás, ami kórházban kezelendő!
Krónikus (idült) magas vérnyomás
Krónikus (már meglévő) magas vérnyomás: A magas vérnyomás már a terhességet megelőzően is, vagy a 20. hét előtt. A szülést követően általában a 42. napig áll fenn.
Gesztációs (terhességi) hipertónia
Terhességi magas vérnyomás: a terhességi magas vérnyomás a várandósság 20. hetét követően jelentkezik, de a napi vizelet fehérjeürítés 300 mg alatt marad, és a 12. szülés utáni hétig a vérnyomás normalizálódik.
Preeclampsia - eclampsia (toxémia)
A legsúlyosabb forma a preeklampszia, amelyet enyhe formában magas vérnyomás és a vizeletben jelentős fehérjevizelés jellemez, és súlyos esetben vese-, májelégtelenséghez, véralvadási zavarokhoz, idegrendszeri tünetekhez (fejfájás, görcsök), valamint akut szívelégtelenség, agyvizenyő miatt az anya halálához vezethet. Preeclampsia-eclampsia: ez egy súlyos, az anya és a magzat életét is veszélyeztető állapot. Ebben az esetben a 20. hét után lép fel magas vérnyomás, továbbá a vizelet tesztcsík 1+, vagy több fehérjét jelez. Rárakódásos preeclampsia: a terhesség 20. hete után fellépő magas vérnyomás, melyet fehérjevesztés és ödéma kísér. Preeclampsia - eclampsia (korábbi nevén toxaemia): akkor diagnosztizálható ez a veszélyes állapot, ha a 20. terhességi hét után észlelünk 140/90 Hgmm-es vagy ez feletti vérnyomást és a napi 300 mg-ot meghaladja a vizeletben a fehérjeürítés.
A magas vérnyomás hatása a terhességre és a magzatra
A terhességi magas vérnyomás nem csupán a kismama közérzetét rontja: a méhlepény vérellátását is veszélyezteti, ami közvetlenül befolyásolja a magzat oxigén- és tápanyagellátását. A terhességi magas vérnyomás a méhlepény keringésén keresztül hathat a magzatra. Rontja a méhlepény keringését, ezáltal kevesebb oxigén és tápanyag jut el a magzathoz, ami fejlődésbeli elmaradást okozhat; a baba alacsonyabb születési súllyal jöhet világra, vagy a krónikus oxigénhiány miatti szervkárosodás is kialakulhat. Számos folyamat együttesen felelős a terhességi magas vérnyomáshoz társuló koraszülés, lepényleválás, méhen belüli elmaradt növekedés, illetve méhen belüli elhalás gyakorlastIndexOf előfordulásáért.
A magas vérnyomás Magyarországon népbetegségnek számít. A betegség előfordulása egyre növekszik, és jelentős szerepet tölt be a halálozás kiinduló okaként. A vérnyomás emelkedése és a leggyakrabban előforduló keringési szövődmények között bizonyított összefüggés van. A magas vérnyomás betegség másrészről alattomos kór. Sokszor nem okoz olyan panaszt, ami orvoshoz vezetné a beteget, s az első tünet valamilyen súlyos érszövődmény okozta panasz lesz.
A magas vérnyomás terhesség alatt rontja a méhlepény vérellátását. Érkárosodások jöhetnek létre a vesében, a májban, az agyban és a méhizomzatban is. A károsodások miatt fehérje jelenik meg a vizeletben, fokozódik a szövetek közti folyadékfelszaporodás, ami testsúlynövekedés képében jelenik meg.
A fehérköpeny-jelenség
Sokszor látjuk a gyakorlatban, hogy a terhesgondozóban magas értékeket mérnek, viszont az otthoni vérnyomás a normális tartományban van. Ilyenkor az úgynevezett fehérköpeny-jelenség kizárása céljából ambuláns vérnyomás-monitorozást (ABPM) rendelhet el a kezelőorvos. A monitorozás során mért vérnyomásátlagok, a napi vérnyomásgörbe sajátosságai (pl. A fehérköpeny szindróma diagnosztizálása nem fájdalmas, mindössze rendszeres vérnyomásmérést igényel, amely magasabb lesz az orvosi rendelőben, ám otthon mérve egészséges értékeket mutat. Az orvosok általában vérnyomásmérő holter segítségével végzik a vizsgálatot.
Vannak azonban gyerekek, akik már az orvos puszta említésére szapora szívveréssel, a vérnyomás megemelkedésével és légzési problémákkal reagálnak. A fehérköpeny szindróma létező, és meglehetősen gyakori jelenség, amelyről azonban nem sokat beszélnek. Általában szorongás és egyéb tüneteket kísérik az orvoslátogatás előtt illetve alatt. Az orvosok és a szülők a fehérköpeny szindrómára jellemző tüneteket néha összekeverik más diagnózisokkal. Az orvoslátogatás hallatán, egészségügyi személyzet jelenlétében a fehérköpeny szindrómában szenvedő gyerekek idegesek lesznek, megemelkedik vérnyomásuk, pulzusuk, feszültek, szoronganak. Az orvosi környezet látványa, beleértve az orvosi várótermet vagy akár a gyógyszertárat is, szorongást idéz elő még akkor is, ha a gyermekre nem vár semmilyen vizsgálat.
Kockázati tényezők és megelőzés
A terhességi magas vérnyomás kialakulásához számos tényező hozzájárulhat. A hypertoniás betegek nagy részénél a fenti rizikótényezőkkel számolni kell. A fiatal nőknél nem kis kockázatot jelent a terhességi magas vérnyomás. A preeclampsia rizikófaktorai közül számos tényezőt befolyásolni lehet, így például a dohányzást, a metabolikus szindrómát, illetve a kezeletlen magasvérnyomás betegséget. Van azonban néhány olyan faktor, amely szintén kockázatnövelő hatású, de nehezen vagy egyáltalán nem befolyásolható. Ilyen többek közt az idült vesebetegség, a cukorbetegség, az idősebb anyai életkor, a fokozott véralvadási hajlam, a korábbi preeclampsia, bizonyos terhességi szövődmények, az anya családjában halmozódó magas vérnyomás.
A betegség kialakulásának veszélyét csökkenthetjük, ha abbahagyjuk a dohányzást, az alkoholfogyasztást. Kalciumban és magnéziumban, fehérjében gazdag táplálkozást vezetünk be.
Diagnózis és kivizsgálás
A terhesgondozás egyik alappillére a vérnyomás, a vizeletfehérje, a testsúly rendszeres nyomon követése. A legkisebb eltérésnél az orvos beavatkozik. Ha fehérje jelenik meg a vizeletben a vérnyomás emelkedése mellett, a terhes anyát kórházban kezelik tovább, állandó megfigyelés mellett.
A gondozás során a rendszeres vérnyomásmérés mellett az ismételten elvégzett laboratóriumi vizsgálat fontos, s ennek során a vese- és májfunkciós, a vérkép- és vizeletvizsgálat a legfontosabb. Az általános nőgyógyászati és belgyógyászati vizsgálaton kívül az EKG, a 24 órás vérnyomás monitorozás, bizonyos laboratóriumi vizsgálatok és a 24 órás vizeletfehérje-meghatározás elvégzése javasolt.
A terhességi magas vérnyomás egyik legnehezebb sajátossága, hogy sokszor teljesen tünetmentes, így gyakran csak rutin vérnyomásmérés során derül ki, ezért a rendszeres ellenőrzés elengedhetetlen. Ha mégis jelentkeznek panaszok, azok lehetnek fejfájás, szédülés, látászavar vagy fáradékonyság, de ezek nem specifikus tünetek, így önmagukban nem alkalmasak a betegség kizárására vagy megerősítésére.
Kezelés és életmódbeli változtatások
A terhességi magas vérnyomás kezelése mindig egyéni mérlegelésen alapul, és a cél az anya vérnyomásának biztonságos tartományban tartása, valamint a magzati keringés védelme. Bizonyos vérnyomáscsökkentő gyógyszerek biztonságosan alkalmazhatók terhesség alatt, mások azonban ellenjavalltak, ezért a gyógyszeres kezelés kizárólag orvosi döntés alapján történik.
Az egészséges életmódnak is fontos szerepe van a terhességben észlelt magas vérnyomás kezelésében. Az enyhe magas vérnyomás és szervkárosodás hiánya esetén az aktivitás megőrzése, a mindennapi fizikai tevékenység, például a séta vagy az úszás segíthet a normális tartományban tartani a vérnyomást. A kiegyensúlyozott étrend és a sóbevitel alacsony szinten tartása szintén segíthet csökkenteni a vérnyomást.
Jelentős túlsúly tovább ronthatja a tüneteket, így magas vérnyomás esetén fontos a helyes folyadékban, fehérjékben és vitaminokban gazdag, zsír- és fűszerszegény étrend tartása mérsékelt sómegszorítással, adott esetben kalcium szupplementációjával. Mozgás tekintetében javasolt a rendszeres aerob testmozgás. Ezt úgyszintén mindenki részére, egyénre szabottan állítjuk be, hiszen a testsúlytól, panaszoktól, a kismama edzettségétől is függ, hogy milyen gyakorisággal, milyen típusú és intenzitású mozgást javaslunk.
A gyógyszerek szedését a szülés után is folytatni kell, mivel az elváltozások a terhesség után nem azonnal rendeződnek, hanem hetek illetve néhány hónap alatt. A kezelőorvos minden esetben olyan készítményt vagy készítmények kombinációját fogja javasolni, amely(ek) szoptatás alatt is biztonsággal alkalmazható(k).
Első trimeszteri terhességi toxémia szűrés
Szülés utáni teendők
Terhességi magas vérnyomás esetén a tünetek rendszerint a szülés követően néhány héttel rendeződnek, a vérnyomás a normál értékekre visszaáll és a gyógyszeres kezelés elhagyható. Rendkívül fontos a szülés utáni kontroll is, a későbbi szövődmények megelőzése, csökkentése céljából.
A már ismert hipertónia esetén tervezni kell a terhességet, és a vérnyomáscsökkentő gyógyszereket orvos segítségével át kell állítani olyan gyógyszerre, amely nem veszélyezteti a magzati fejlődést.
A terhességi magas vérnyomás már lehet ismert a várandósság előtt, de van, hogy a várandósság alatt alakul ki, és megfelelő odafigyelést igényel, mert mind az anya, mind a magzat számára kockázatot jelenthet. Kialakulásának pontos oka nem mindig ismert, de szerepet játszhatnak hormonális, érrendszeri és anyagcsere-változások. A tünetek sokszor enyhék vagy akár észrevétlenek, ezért kiemelten fontos a rendszeres vérnyomásellenőrzés és az orvosi kontroll. Kezeletlen esetben súlyos szövődményekhez vezethet, például preeclampsiához vagy a magzat fejlődési zavarához. Megfelelő kezeléssel és gondos megfigyeléssel azonban a terhesség gyakran biztonságosan kiviselhető, és csökkenthető a koraszülés kockázata. Súlyosabb állapotromlás esetén szükség lehet a szülés korábbi megindítására vagy befejezésére.
tags: #feherkopeny #hipertonia #terhesseg