Csomók és bőrelváltozások a hónaljban várandósság idején

Ijesztő, amikor egy nő kisebb-nagyobb csomót vagy csomókat tapint ki a mellében vagy a hónaljában. A legtöbben ekkor egyből rosszindulatú daganatra gondolnak, ám az esetek nagy részében egészen más húzódik a hátterében, ami gyakran kezelést igényel. Különösen igaz ez várandósság és szoptatás során, amikor még nagyobb eséllyel lehet kitapintani kisebb-nagyobb csomókat a mellben és a hónaljban, valamint számos egyéb bőrelváltozás is jelentkezhet.

A hónalji csomók okai és jelentősége

A hónaljban megjelenő csomó különböző okokból alakulhat ki, és bár sok esetben ártalmatlan elváltozásról van szó, bizonyos esetekben komolyabb egészségügyi problémát is jelezhet. A csomó mérete, állaga, érzékenysége és egyéb kísérő tünetek segíthetnek annak meghatározásában, hogy milyen eredetű lehet az elváltozás.

A hónaljban 20-40 nyirokcsomó található, ezek a felső végtag, a mellkas, valamint a has felső részéről érkező nyirokfolyadékot szűrik. Megnagyobbodásuknak számtalan oka lehet. Leginkább vírusos és bakteriális fertőzésekre adott természetes válaszreakcióként alakulnak ki, de ebben a régióban irritáció (pl. szőrtelenítés) és kozmetikumokra adott allergiás reakció is szerepelhet a kiváltó okok között.

Felmerülhet továbbá az emlőt, mellkasfalat vagy az azonos oldali felső végtagot ért trauma, illetve a közelmúltban kapott védőoltást követő reakció. Általánosságban elmondható, hogy a megnagyobbodott nyirokcsomók viszonylag kis részét okozzák daganatok (ez esetben az elváltozás általában fájdalmatlan). Mivel azonban az emlőből származó nyirokfolyadék körülbelül 75 százaléka az axilláris nyirokcsomókba kerül, ezért felnőtt nők esetében a kitapintható nyirokcsomók további vizsgálata mindig szükséges az emlődaganat áttét kizárására.

Nyirokcsomó megnagyobbodás

A nyirokcsomók a szervezetben elszórtan, a nyirokerek mentén helyezkednek el. Kis, bab alakú struktúrák, amelyek kötőszövetből, erekből és változatos sejtekből (például B- és T-sejtekből) állnak. A nyirokcsomók feladata a nyirok (szövetközi folyadék) megszűrése, illetve a fertőzések elleni védekezés és az immunrendszer támogatása.

A nyirokcsomó megnagyobbodás alapvetően annak a jele, hogy dolgozik a szervezet immunrendszere. Ez nem minden esetben kóros, hanem sokszor egy természetes válaszreakció valamilyen fertőzésre. Előfordulhat, hogy megfázás, influenza, vagy bármely egyéb betegség alkalmával megduzzadnak és könnyen tapinthatóvá válnak a nyirokcsomók.

Fertőzések okozta nyirokcsomó megnagyobbodás

• Gyermekkorban igen gyakori tünet, hiszen ez a fertőzések velejárója. Ilyenkor a nyirokcsomóban is gyulladásos folyamat zajlik.
• A torok, fül gyulladásos folyamatait a nyaki nyirokcsomók duzzanata kíséri.
• Gyakran tapinthatóak nyirokcsomók a lágyéki régióban, ezek általában a kismedencei szervek (húgyutak, belek) illetve a környező bőrterületek, intim tájék gyulladásos folyamatait kísérik, valamint a láb gombás fertőzése kapcsán is megjelenhetnek.
• Bakteriális nyirokcsomó-gyulladást okozhatnak a fej-nyaktájon pl.: fogászati gócok, bakteriális torokgyulladás, bőrfertőzések (pl.: ótvar). Leggyakrabban Streptococcus, Staphylococcus fajok okoznak ilyen jellegű panaszt.
• Bizonyos baktériumok is okoznak nyirokcsomó megnagyobbodást, például a macskakarmolási betegség.
• Bizonyos vírusfertőzések kapcsán is jelentkezhet nagyfokú kétoldali nyaki nyirokcsomó-gyulladás, ilyen pl.: a mononukleosis (mirigyláz).
• A toxoplasmosis, azaz a Toxoplasma gondii-val történő fertőzés szintén okozhat nyirokcsomó megnagyobbodást. Ez várandós nők magzatira kifejezetten veszélyes lehet!

Daganatos betegségek és a nyirokcsomók

Sajnos az egész világon évről évre nő a mellrákosok száma, ezért is fontos a rendszeres orvosi- és önellenőrzés (a hónalj területénél is), hiszen az idejében felismert probléma a túlélés záloga.

A nyirokcsomó megnagyobbodás egyik és sajnos nem ritka oka a szervezet rákos megbetegedése. A nyirokcsomó megnagyobbodás kétféle úton is létrejöhet daganatok esetén:

1. A limfóma egy olyan daganattípus, amely közvetlenül a nyirokrendszerből indul ki, és a nyirokcsomókat érinti. Két fő formája van: a Hodgkin-kór és a nem-Hodgkin-kór. Ezeknek a betegségeknek jellemzően az egyik első tünetük a fájdalommentes nyirokcsomó megnagyobbodás.
2. Előfordulhat az is, hogy a nyirokfolyadékban keringő rákos sejtek fennakadnak a nyirokcsomóban. Ilyenkor a daganatos sejtek összegyűlnek, osztódásnak indulnak, ami következtében kialakul a nyirokcsomó megnagyobbodás. Ez különösen gyakori olyan rákos megbetegedéseknél, mint a mellrák, tüdőrák, prosztatarák és a melanóma.

Ha a vizsgálat során elváltozásokat észlelünk, főleg ha az emlő véres váladékozásával, ekcémaszerű kiütések megjelenésével és az itt lévő bőr behúzódásával társul, akkor az igen komoly figyelmeztető jel lehet, ami mielőbbi kezelést igényel! A tumoros nyirokcsomók általában folyamatosan növekednek, sokszor nem a típusos helyen fordulnak elő pl.: kulcscsont felett vagy alatt, tapintatuk fájdalmatlan, a környezetükkel összekapaszkodnak, önállóan nem mozgathatók.

Egyéb hónalji csomók

• Lipóma (zsírcsomó): A mellben lévő zsírcsomóval számtalan nőt rémít meg, ugyanis nagyon könnyű összekeverni a rosszindulatú elváltozásokkal. Ám a lipóma főleg fájdalmas csomóként jelentkezik, mely a zsírszövetből indul ki, és a test bármely részén kialakulhat. Lassú növekedést mutat és a bőr alatt könnyen elmozdítható.
• Ciszta (folyadékkal telt csomó): Főleg menopauza táján és menstruáció előtt alakul ki, amikor nagymértékű hormonális változások zajlanak a testben. Méretüket tekintve igen változatos képet mutatnak, és az esetek többségében nyomásra érzékenyek, esetleg fájdalmasak lehetnek. Akár mindkét mellben megjelenthetnek, és a mintavétel után sokszor eltávolítják.
• Fibroadenoma: A fiatalabb korosztály tagjainál főleg a mell rostos kötőszövetének burjánzása jelentkezik csomók formájában. Az elváltozás kerek, élesen körülhatárolható, elmozdítható és fájdalmatlan. Bár kezelést nem mindig igényel, műtéttel gyorsan eltávolítható.
• Atheroma: A faggyúmirigy kivezető csövének elzáródása, mely sokszor nagy rémületet kelt.

Diagnosztizálás és kezelés

Ha a páciens megnagyobbodott nyirokcsomót talál a hónalji régióban, az orvos számára a nyirokcsomó tapintata, lokalizációja, a beteg egyéb panaszai, valamint az esetleges vérképeltérések is fontos információt nyújtanak.

A hajlatokban, vagyis a hónaljban (axilláris régió) és a lágyékhajlatban (inguinális régió) lévő nyirokrendszer vizsgálatában, a nyirokcsomók méretének, szerkezetének és jellegének megítélésében elsősorban az ultrahangvizsgálat nyújt segítséget. Klinikailag jelentős nyirokcsomó-megnagyobbodásról akkor beszélhetünk, ha a kérdéses elváltozás legkisebb átmérője meghaladja a 10 mm-t.

Természetesen, ettől kisebb átmérőjű csomók (különösen, ha azok kemény tapintatúak és környezetükkel összekapaszkodtak) is figyelmet igényelnek, ha már ismert daganatos betegség áll fenn a páciensnél, és áttétet keresünk. A méretnél azonban fontosabb az adott elváltozás morfológiája.

Ha az ultrahanglelet reaktívnak ír le egy nyirokcsomót, akkor gyulladás áll a háttérben. Amennyiben a lágyrész ultrahangvizsgálata során gyanús képlet vagy patológiás szerkezet ábrázolódik, akkor a pontos diagnózist ultrahangvezérelt szövettani vagy citológiai vizsgálat biztosíthatja, melynek során a kérdéses nyirokcsomóból mintát veszünk, amit a patológiai laborban mikroszkópos vizsgálatnak vetnek alá.

A hónaljban található csomó kezelése attól függ, hogy mi okozza. A legtöbb esetben semmilyen beavatkozás nem szükséges, a csomó elmúlik magától. A bakteriális fertőzéseket antibiotikummal, az allergiás reakciókat antiallergén gyógyszerekkel, az irritációt a szokásaink megváltoztatásával szüntethetjük meg.

Terhesség alatti bőrelváltozások

A várandóssággal járó testi, lelki és hormonális változások még azokat is meglephetik, akik tudatosan igyekeztek felkészíteni magukat az előttük álló kilenc hónapra. A terhesség alatt számos élettani változás zajlik a szervezetben, melyek hatásait többé-kevésbé minden kismama észreveszi.

Hiperpigmentáció (a bőr sötétedése)

A terhesség alatti bőrbetegségek szempontjából talán legfontosabb a bőr fokozott hajlama a pigmentációra. A termelődő hormonok (ösztrogén, progeszteron, melanocita stimuláló hormon) hatására sötétebbé válik az emlőbimbó, a kisajkak, illetve jellegzetes hosszanti csík jelenik meg a köldök és szeméremdomb között (linea nigra).

A dörzsölésnek kitett helyeken, a hónaljban, combokon szintén barnás foltok alakulhatnak ki, főleg sötétebb, kreol bőrű hölgyeken. A terhességi maszk az arcon megjelenő, barnás foltokat jelenti (chloasma vagy melasma), amelyeket az UV-sugárzás és a hormonok együttes hatása vált ki. A melasma általában a szülés után elhalványodik, de nyoma maradhat.

Kezelése: A legfontosabb a megelőzés: használjon minden nap fizikai (ásványi) szűrős, 50+ faktoros fényvédőt, és kerülje a direkt napozást.

Striák (terhességi csíkok)

A várandósok 90%-ánál kialakul valamilyen mértékben. Oka részben a has körfogatának növekedése, a testsúly gyarapodása, részben a hormonális változások okozta kötőszövet átalakulás. A striák megjelenésükkor általában sötétebbek, vöröses-lilás színűek, később kifehérednek. Az idő múlásával egyre kevésbé látszanak, de teljes eltüntetésük szinte lehetetlen.

Viszkető bőrelváltozások

• Terhességi viszketés (prurigo gravidarum): Messze a leggyakoribb eltérés. Ekcémás jellegű betegségről van szó, a bőr hevesen viszket, kipirosodik, hámlik. Elsősorban a végtagokon viszkető, kisebb-nagyobb csomók is megjelenhetnek, illetve viszkető szőrtüszőgyulladások.
• Terhességi epepangás (kolesztázis): Ha a viszketés kínzó, egész testre kiterjedő, és különösen a tenyereken vagy a talpakon jelentkezik (főleg az éjszakai órákban), az a terhességi epepangás (kolesztázis) jele lehet. Oka a terhesség alatt a vérben bizonyos epesavak szintjének emelkedése, mely súlyos viszketést okoz.
• PUPPP (pruritic urticarial papules and plaques of pregnancy): Az első terhesség alatt figyelhető meg általában, a harmadik trimeszterben szinte a szülés előtt, az oka ismeretlen. A hason, sokszor éppen a terhességi csíkokban kezdődik, majd test szerte terjedhet. Vörös, csalánkiütésre emlékeztető viszkető csomók alakulnak ki. Kellemetlen, de ártalmatlan betegség.
• Terhességi herpesz (Pemphigoid gestationis): Ritka, speciális bőrbetegség, a terhesség alatt képződő ellenanyagok okozzák. Általában a harmadik trimeszterben kezdődik, hevesen viszket. A hason kezdődik, de az egész testre terjedhet, kiemelkedő foltok, csalánkiütés szerű tünetek alakulnak ki, melyekben később herpeszre emlékeztető apró, vagy nagyobb hólyagok jelennek meg.

Kezelése: A viszketés kezelése elengedhetetlen. Kezdetben helyi kezeléssel, krémekkel, kenőcsökkel próbálkozunk. A bőrt védeni kell a kiszáradástól, urea tartalmú hidratálók használata javasolt. Amennyiben szükséges, szteroid tartalmú kenőcsöket javasolunk, természetesen a kismamával megbeszélve a lehetséges mellékhatásokat.

Egyéb bőrelváltozások terhesség alatt

• Fibromák: A növekedési faktorok és a hormonok hatására nagyon gyakori a jóindulatú kötőszöveti növedékek, azaz a fibromák megjelenése vagy szaporodása. Ezek jellemzően a hajlatokban (nyak, hónalj, mellek alatt) alakulnak ki. Bár ártalmatlanok, esztétikailag zavaróak lehetnek és begyulladhatnak a ruha dörzsölésétől.
• Terhességi akné: Sok kismama küzd „terhességi aknéval”, de a kezelés óvatosságot igényel. Szigorúan TILOS a retinoid tartalmú (A-vitamin származék) krémek és gyógyszerek használata, mert ezek magzatkárosító hatásúak lehetnek! Helyette biztonságos, lokális készítményeket (pl. antibiotikumos oldatok) javasolt alkalmazni.
• Erythema nodosum (csomós bőrpír): Fájdalmas, gyulladt csomók főként a lábszárakon. Nem ritka betegség, nem csak terhességben, hanem fiatal nőkön anélkül is kialakulhat.
• Pókanyajegyek és visszerek: A tenyerek kivörösödése előfordul, illetve az ereket érő hormonális hatásra ún. pók-anyajegyek jelennek meg. A visszerek is okozhatnak problémát, a láb dagadását, fájdalmat.
• Anyajegyek növekedése: Az anyajegyek növekednek, különösen ha a hason, emlőn helyezkednek el.
• Vizesedés (ödéma): Szintén gyakori a lábak vizesedése (ödéma) és az apró értágulatok megjelenése.

Különleges figyelmet igénylő fertőzések terhesség alatt

• Bárányhimlő: Ha az első fertőzés terhesség alatt alakul ki, általában súlyosabb, mint nem várandósoknál. A bárányhimlőnek súlyos következményei lehetnek, mind az anyára, mind a magzatra nézve.
• HPV (Humán Papillómavírus): A vírusos szemölcsök terhesség alatt gyorsabban nőnek, vérzékennyé válhatnak. A HPV 6-os és 11-es típusaival fertőzött anyánál, ha a gyermek fertőződik a szülés közben, a gégében apró növedékek, papillomák alakulhatnak ki.
• Parvovírus fertőzés: A bőrön hálózatos bőrkiütést (erythema infectiosum) okoz, illetve lázat, izomfájdalmakat.
• Szifilisz (vérbaj): A vérbaj kórokozója károsítja a magzatot, elhalást is okozhat. Előfordul, hogy az újszülött a szifilisz klinikai tüneteivel jön világra.

tags: #fajo #honalj #terhesseg