Az anyukák a kiírás időpontjának közeledtével egyre türelmetlenebbek. Az egyik ilyen „jóseszköz” a CTG/NST vizsgálat, amivel kapcsolatban sokan úgy vélik, képes megmondani a szülés időpontjának közeledtét. Ám ezek a közkézen forgó mondások, mint a „szép görbét produkált a babám, közel a szülés” nagyjából akkora jósértékkel bírnak, mintha kártyavetéssel próbálnád megmondani a pontos dátumot. Sajnos még a legmodernebb orvosi eszközökkel sem lehet pontosan megmondani, mikor jön el a szülés időpontja.
Fontos tudni, hogy a nyugodt, természetes szülés nem az élményért van, hanem azért, hogy mindenki a lehető legegészségesebben jöjjön ki belőle, mind testileg, mind lelkileg!
Mi a CTG és az NST vizsgálat?
A CTG (kardiotokográf) olyan műszer, melynek segítségével a magzati szívműködés és a méhizomzat aktivitása (keményedés, jósló és valódi fájások) együttesen, folyamatosan vizsgálhatóak, monitorozhatóak, és egymáshoz viszonyítva értékelhetőek. A vizsgálati idő alatt a gép egy papírcsíkra rögzíti az eredményt, két görbe/vonal formájában.
Az NST (nonstressz-test) vizsgálatot ugyanazzal a géppel végzik, mint a CTG-vizsgálatot. A különbség csupán annyi, hogy NST során csak a magzat szívműködését monitorozzák, azaz csak egy vizsgálófejet helyeznek a kismama hasára, míg CTG során kettőt, a másodikat a méhtevékenység észlelésére. Ez azért fontos, mert így az orvos szülés közben a méhtevékenységet is nyomon követheti.
Ha emellett a fájásokat, azaz a méh összehúzódásait is figyelik, akkor azt a vizsgálatot hívják CTG-nek. Egyes orvosok csak NST-t csinálnak a 36. héttől és csak a végefelé kezdenek CTG vizsgálatot is készíteni, más orvosok már a 36. héttől CTG-t is végeznek.

Hogyan történik a vizsgálat?
Az NST és a CTG teljesen veszélytelen, fájdalommentes és tetszőlegesen ismételhető vizsgálati módszerek. Szükség esetén (például koraszülés vagy magzati veszélyállapot gyanúja esetén) már a 24. terhességi héttől el lehet végezni őket, ellenben nem annyira informatívak ezek a vizsgálatok, ilyenkor apróbb különbségeket még nem lehet értékelni.
Panaszmentes terhesség esetén, a terhesgondozás során rutinszerűen csupán NST-vizsgálatot végeznek, a betöltött 36. héttől, hetente egy alkalommal. Ha a kismama túllépte a terminust, akkor 1-2 naponta javasolt NST végzése, vajúdás, szülés alatt pedig körülbelül 2 óránként történik egy-egy 20 perces regisztrálás, amennyiben az eredmények rendben van, szükség esetén akár folyamatosan is hallgatni lehet a babát.
A vizsgálat 20-40 percig tart, ülő helyzetben, nyugalmi állapotban, vagy vajúdás alatt fekvő helyzetben. NST végzésekor tehát egy, CTG-vizsgálatkor pedig két "érzékelőt" helyeznek a hasra, mely(ek)et vagy egy puha gumipánt rögzít, vagy a kismamának kell a pocakján tartania, azon a ponton, ahol a magzat szívműködése a legjobban észlelhető.
Mi látható a görbéken? Mire lehet belőlük következtetni?
Mivel a magzat szívműködése sok kóros esetben tükrözi a baba állapotát, ezért nagyon informatívak és hasznosak ezek a vizsgálatok. Az NST-görbe több jellemzőjét is értékeli az orvos úgy, mint az alapvonal-frekvenciát, az oszcillációt, az akcelerációt, és a decelerációt.
Alapvonal-frekvencia
Normális terhesség során a magzat pulzusszáma - így az alapvonal, azaz görbe frekvenciája - nyugalmi állapotban 120-160/perc között van. Az alapfrekvencia tartós, több mint 10 percig tartó megemelkedésének (tachycardia) több oka is lehet, például az anya lázas állapota, magas vérnyomása, pajzsmirigy-túlműködése, méhen belüli fertőzés, a baba vérszegénysége, illetve különböző gyógyszerek hatása. Ha a magzati szívfrekvencia tartósan 120/perc alatti (bradycardia), az az oxigénhiány egyik legfontosabb jele, gyors beavatkozásra van szükség.
Akceleráció (gyorsulás)
A pulzusszám a magzat mozgása következtében egészséges esetben megemelkedik, de csupán fél-egy percre. Ez a rövid ideig tartó, átmeneti frekvenciaemelkedés az akceleráció, azaz gyorsulás. Az NST-vizsgálat 20-40 perce alatt legalább 2-5 ilyen, magzatmozgáshoz társuló gyorsulásnak kell megjelennie ahhoz, hogy a görbe reaktív legyen. Az eredmény nem megfelelő, azaz nem reaktív, ha egyáltalán nincs akceleráció. Ha csak 1-2 gyorsulás van jelen a görbe enyhén reaktív, ha 5-nél több, akkor hiperreaktív. Nem reaktív görbe esetén lehet, hogy a baba csak inaktív, vagy alszik, azonban utalhat oxigénhiányra is. Ilyen esetben meg kell próbálni felébreszteni a magzatot a has mozgatásával, evéssel. Ha nem sikerült, akkor 1-2 óra múlva megismételhetik a vizsgálatot, vagy szükség esetén egyéb vizsgálati módszereket alkalmazhatnak.
Deceleráció (lassulás)
Ha a görbén rövid ideig, néhány másodpercig tartó frekvenciacsökkenés, lassulás/deceleráció látható, mely nem függ össze méhösszehúzódással, és nem ismétlődik, az nem jelent feltétlenül kórosat. Viszont ha rendszeresen, a fájásokat követően, vagy a fájástól függetlenül lép fel és percekig tart, akkor az a magzati veszélyeztetettség jele lehet, kivéve a kitolási szakban a fájásokkal pontosan egy időben jelentkező lassulás, ami reflexes változás, és nem kell megijedni a jelentkezése esetén.
Ha mozgáskor leesik a szívhang, akkor a zsinór feltehetőleg a nyakán van, ha a mozgásra begyorsul a szívhang az a jó. Ezt a vizsgálatot hívják NST-nek (nonstressz vizsgálat).
Oszcilláció (variábilitás)
A magzat szívlüktetése nem olyan egyenletes, mint felnőttek esetén, hanem pillanatról pillanatra változik. Ennek az az oka, hogy a magzat keringése, és annak szabályozása még éretlen. Ezért a görbe, ami megjelenik a papíron, nem egyenletes, hanem fűrészfogszerű, azaz egy adott érték (például 130) körül ingadozik. Ezt a változékonyságot oszcillációnak/variábilitásnak nevezzük, mely az NST-görbén az egyik fontos információt nyújtja a magzat állapotáról. A megfelelő oszcilláció a baba jó oxigénellátottságát tükrözi. Oxigénhiány, rossz méhlepény-keringés esetén ez a variábilitás lecsökken, vagy ritkán meg is szűnik, a görbe nem fűrészfogszerű, hanem kiegyenesedik. Ez súlyos állapotra utalhat.

Terheléses CTG vizsgálat
Napjainkban kissé ritkábban végzik, akkor válhat szükségessé, ha a görbe nem reaktív, és a variabilitás csökkent, ami arra utalhat, hogy a magzat alszik. A megfelelő regisztrátumhoz a magzatot szeretnénk felébreszteni, mert az NST eredménye ilyenkor nem egyértelmű. Ilyenkor a kismamának nem túl megerőltető gyakorlatot kell rövid ideig végezni (guggolás, lépcsőzés, szobabiciklizés), majd ezt követően megismétlik a vizsgálatot, ezt hívjuk FTT-nek (fizikális terheléses teszt). Így, ha a magzat csak aludt, vagy inaktív állapotban volt, de az oxigénellátása megfelelő, várhatóan felébred, és aktívvá válik, a görbe pedig reaktívvá.
Ha az eredmény nem mutat megfelelő javulást, egyéb vizsgálatot is végezni kell, erre az áramlásos ultrahang-vizsgálat (flowmetria) terjedt el, amit egyéb ok miatt is gyakran végeznek. A terhelést gyógyszerrel, oxitocinnal is el lehet végezni, ez az oxitocin terheléses teszt (OTT); az elvégzéséhez több feltételnek is teljesülnie kell. Amennyiben rossz a méhlepény keringése, akkor a terhelés következtében tovább romló vérellátás következtében a magzat oxigénellátása zavart szenvedhet, és ez a szívfrekvenciában is változást (csökkenést) eredményez, mely a görbén is megjelenik. Ekkor a terhesség befejezése indokolt. Az OTT-vel ezen kívül láthatjuk az méhtevékenység esetleges kialakulását is a méhösszehúzódást elősegítő oxitocin hatására, ami a természetes vajúdás alatt is felszabadul a szervezetben.
Jósló fájások és méhtevékenység
A méh normál állapotban, azaz terhességen kívül is naponta többször összehúzódik, éppen ezért a CTG leleten is ez a folyamatos méhmozgás látszik. A CTG leleten 50-től felfelé számít fájásnak a görbe. Fontos, hogy a cikkcakkokat nem a baba „produkálja” a papíron, hanem a méhed.
Ahogy közeledik a szülésed időpontja, valóban nehéz lehet eldönteni, hogy már tényleg a szülés kezdődött-e el vagy pedig még csak a bemelegítés zajlik. A jósló fájások angol kifejezése (prelabour, elővajúdás) nagyon plasztikusan utal arra, hogy ilyenkor tulajdonképpen előkészül, felkészül a testünk a vajúdásra! Nagyon fontos szerepük van a születés drámájában, ugyanis ezek készítik fel a méhnyakat arra, hogy majd a kellő pillanatban elkezdjen tágulni és a méhed kiengedhesse a kisbabádat.
Mi történik a jósló fájások alatt?
Ilyenkor készül fel a tested, a méhnyak a vajúdásra. A méhszáj ezeknek az összehúzódásoknak a hatására mozdul előre és puhul fel, sőt el is vékonyodhat. A legtöbb esetben azonban a méhszáj nem nyílik meg ezektől az összehúzódásoktól. Ezek az érzetek a várandósságod 37. hetétől érkeznek csak és az összehúzódások vissza-visszatérnek. Ha előbb jelentkezne nálad, keresd fel a szülésznődet, orvosodat, hogy együtt kizárjátok a koraszülés lehetőségét! Ez fontos.
A méhnyak egy néhány centiméteres, szinte csont keménységű inas-izmos szerv ami a méh folytatása. A méhnek ez a kemény, kúp alakú vége alaphelyzetben a popsid felé mutat, de a szülésre készülődve át kell fordulnia a pocakod irányába és fel kell puhulnia ahhoz, hogy nyílni kezdhessen. A folyamat során előszor porcos keménységű lesz (pl az orrod), de a végére már annyira puha lesz, mint az ajkaid! Ehhez az előremozduláshoz és a felpuhuláshoz bizony idő kell - és a jósló fájások! Ráadásul nemcsak ez a két dolog történik a méhszájjal, de a formája is teljesen átalakul! A 2-3 cm magas kúp forma szépen lassan papírvékonyságúra lapul és majd a tágulás végén teljesen egybeolvad a méhtesttel és “eltűnik”!
A jósló fájások jellemzői
- Intenzitás: Az összehúzódások intenzitása teljesen változó. Van aki számára semmiség, valaki pedig kifejezetten kellemetlennek érzi. A legtöbb kismama nem nevezi igazi fájdalomnak, inkább finomabb menstruációs érzetekhez hasonlítják.
- Gyakoriság és időtartam: Lehet, hogy csak 15-20 percenként 20-30 másodpercre, és az is lehet, hogy sűrűbben érkeznek és tovább tartanak, de mindenképp ismétlődnek. Van akinek csak 30-40 másodpercig tart egy-egy ilyen “fájás” és csak 10-20 percenként tapasztalja őket. De van akinél akár 1- 1,5 percig is eltarthat az összehúzódás és ezek jöhetnek akár öt percenként is!
- Fejlődés hiánya: A jósló fájások - általában - még nem nyitják a méhszájat, hanem a fent említett méhszáj-átalakításokat csinálják! Az “igazi” vajúdási összehúzódásoktól - amik már tágítanak is- az különbözteti meg őket, hogy az idő múlásával nem fejlődnek! Össze-vissza jönnek, vagy pedig ha rendszeresek is, akkor sem változik sem a ritmus, sem az erősség, sem pedig az összehúzódások hosszúsága - akár órákon (napokon) keresztül sem!
- Vérzés és nyákdugó: Nem kizárt, hogy a méhszáj változását pici vérzés kíséri, és az sem kizárt, hogy a nyákdugó ilyenkor távozik. Ez mind rendben is van, de ha bizonytalan vagy bármiben, akkor keresd fel a védőnődet, a kórházad, orvosod.
Mit tegyünk jósló fájások esetén?
Ha már voltál szülésfelkészítőn, akkor tudhatod, hogy ilyenkor jól eshet valaminek neki támaszkodni előredöntött helyzetben. De ha valakivel együtt vagy épp, megkérheted, hogy meleg tenyerével támassza meg a keresztcsontodat, vagy akár egy meleg fürdő is el tud lazítani - persze csak ha nem repedt meg a magzatburok. Ha sokáig tartanak ezek a fájások, akkor elviselésükhöz sok türelem kell. Talán jobb is nem teljes figyelmeddel feléjük fordulni. Inkább folytasd tovább a mindennapi életed. És ha éjjel jönnek ezek a hullámok, akkor mindenképp pihenj, és igyekezz aludni akár csak pár órát is! Ha ezek most jósló fájások is, könnyen lehet, hogy beindítják a szülésed. Ebben az esetben pedig jobb kipihenten elindulni az úton. Ha 2 perceket alszol, az is szuper! Minden pihenéssel, alvással töltött perc számít.
A jósló fájások az esetek többségében még nem egetrengető erősségűek, ezért a legjobb stratégia ezekről tudomást sem venni és a szőnyeg alá söpörni őket, ameddig csak lehet! Folytasd a napszaknak megfelelően a szokásos tevékenységedet: menj el nyugodtan bevásárolni, csináld a szokásos házimunkákat, főzőcskézz, társasozzatok, hívd át a barátaidat vagy menj el egyet sétálni - bármi aktív tevékenység jó lehet, ami el tudja terelni a figyelmedet és egy kicsit megnyugtat.
Mikor indul be a valódi vajúdás?
Amikor már valódi vajúdásról beszélünk, akkor az összehúzódások fejlődnek: egy idő után egyre gyakoribbak lesznek, egyre tovább tartanak és egyre erősebbek is lesznek! Na ezek a szülés beindulásának a biztos jelei! Nagyon gyakori, hogy a rendszertelen vagy nem fejlődő jósló fájások egy idő után - ami akár egy-két nap is lehet! - szépen lassan átcsapnak a vajúdásba. De az is teljesen normális, ha ezek egy idő után leállnak és majd másnap vagy akár egy-két nap múlva folytatódnak megint.
Személyes tapasztalat a szülés beindulásáról
Egy édesanya elmesélése szerint az első fia születésekor délután 4 felé végeztek nála CTG-t, amin a baba mocorgása látszott, méhaktivitás azonban nem, ezért az orvossal elbúcsúztak, adott következő CTG-re időpontot 2 nap múlva, a szülés pár órával később mégis beindult és amikor már fájásokkal visszament a gép gyönyörű egyenletes görbéket mutatott.
Egy másik édesanya beszámolója szerint a negyedik kislánya születésekor hajnali egy órakor felébredt egy halk kis pukkanásra, majd melegség öntötte el - magzatvíz elfolyását tapasztalta. Pár percig mozdulatlan feküdt, majd felkelt az ágyból. A nappali közepén már biztosan tudta, hogy a kislánya születésnapja elérkezett. Bár pánik tört rá, mert egyetlen kósza fájása sem volt, azonnal hívta a kórházat. A kórházba érve a CTG vizsgálat rendben talált mindent, babóca rendben, magzatvíz szivárog, ultrahang rendben. A tanács, minden kismama rémálma, várunk. Hiába próbálkozott tusolással, mászkálással, szinte egy fájás sem jött, vagy ha mégis, ereje nem volt semmi. Hét óra után bekötötték az oxitocint, azonban a fájások nem indultak be a várt erősséggel. Öt órányi infúzió után, egy fájás alatt a CTG furcsán pittyegett, a baba szívhangja leesett. A szülésznő gyorsan visszafektette. A következő három fájás alatt végig leesett a szívhang, majd mikor elmúlt a fájás, visszatért. Ekkor az orvosok császármetszés mellett döntöttek. A kislány 12:42-kor érkezett, teljesen rendben volt és nagyon hangosan felsírt. Ez az élmény rámutatott arra, milyen hihetetlen erő van azokban az anyákban, akik egy ekkora műtét után is szinte azonnal talpra állnak és ellátják a pár órás babájukat.