A koraszülés megelőzése: Tippek, módszerek és tudnivalók

A várandósság kilenc hónapja tele van izgalommal, várakozással és persze aggodalommal. Minden kismama arról álmodik, hogy a babája a megfelelő időben, egészségesen érkezik majd a világra. Bár a koraszülés - azaz a terhesség 37. hete előtt bekövetkező szülés - hátterében számos tényező állhat, amelyekre nincs közvetlen ráhatásunk, szerencsére rengeteg olyan lépés létezik, amellyel jelentősen csökkenthetjük ennek kockázatát. A megelőzés nem egyetlen nagy tett, hanem apró, tudatos döntések sorozata, amelyek a mindennapokban épülnek be a várandós életébe.

Sokféle definíció ismert, de leegyszerűsítve: vetélés a terhesség befejeződése, a 24 terhességi hét előtt, életjelenség nélkül, 500 g alatt. A koraszülés a 24-37 hét között, vagy a magzat súlya alapján (500 gramm fölött) -2500 g alatt. Kortól és súlytól függetlenül szülésnek minősül minden esemény, ami után a magzat életjelenséget mutat. A koraszülés, vetélésre hajlamos rizikócsoportok felismerése nagyon fontos! Multietiologias (sok okkal magyarázható) kórképről van szó.

A koraszülés sajnos nem ritka jelenség, de a kockázat minden nőnél más és más. A prevenciós stratégia alapja a személyre szabott kockázatfelmérés. Az orvosunkkal folytatott őszinte párbeszéd során felmérhetjük, hogy a személyes kórtörténetünkben vagy életmódunkban milyen tényezők növelhetik a korábbi érkezés esélyét.

Kockázati tényezők

A legjelentősebb és legkevésbé befolyásolható kockázati tényező a korábbi koraszülés. Ha egy kismama már szült idő előtt, a következő terhességnél is magasabb a kockázat. Ebbe a kategóriába tartozik a többes terhesség (iker- vagy hármas terhesség), valamint bizonyos méh- és méhnyak-rendellenességek.

Néhány további kockázati tényező:

• Iker terhes, korábbi koraszülésen, vetélésen átesettek
• PCOD, Policisztás ovarium szindróma (PCOS), metabolikus szindróma, endometriozis
• Rossz szociális helyzetű páciensek
• Fiú magzatok esetén a koraszülés szám magasabb
• Alacsony antimüllerian hormon szintek a terhesség előtt
• Alacsony halfogyasztás, kevés Omega 3 zsírbevitel
• Conizatio (Konizáció)
• Irritábilis bél szindróma
• Túl fiatal vagy túl magas anyai életkor
• Amniocentézisen átesettek
• Dohányzók
• Magas vérnyomás
• Genetikai betegségek
• Rassz (cigányság és fekete afrikai páciensek veszélyeztetettebbek)
• Myoma
• IVF-en átesettek
• Endokrin okok
• Túl magas vagy túl alacsony BMI

Diagnosztikai módszerek a koraszülés előrejelzésére

A koraszülés előrejelzésében laborvizsgálatok és ultrahangvizsgálatok játszanak fontos szerepet. A foetalis (magzati) fibronectin és a méhszáj ultrahang vizsgálata kiemelten fontos.

Foetalis fibronectin (fFN)

A méhlepény és a terhes méh fala közötti "ragasztóanyag" a fibronectin (f FN). Fenyegető koraszülés esetén kimutatható a hüvelyváladékban, koncentrációja emelkedik a súlyosság szerint, kimutatása a szülés vagy koraszülés beindulásának előrejelzésében jól használható.

A fibronectin (fFN vagy FN) egy glikoprotein. Fő funkciója a sejt-sejt összeragasztása, a tapadás fenntartása, megakadályozva a magzati elemek méhfaltól történő leválását, ami a terhesség 24. hete előtt vetélést, a 36. hete előtt koraszülést eredményez. A normál szülés beindulásában is szerepe van. Az, hogy mikor indul be a szülés, vetélés, koraszülés a fibronectin hüvelyváladékban mérhető mennyiségével kimutatható.

A fő szerepe, hogy a lepénysejteket (trophoblast) bevonja, gátolja az anyai immunreakciót az "idegennel" a magzattal szemben, ennek fő szerepe a vetélés immunologiai okainak megakadályozásában van. Diagnosztizikailag egy fontos fegyver van a kezünkben a koraszülés veszélyének kimutatása terén. Amikor a magzatburok és a méhlepény "elválni készül" a méhfaltól - a fibronectin (fFN) laboratóriumilag kimutatható a méhnyak-hüvely váladékban.

Sajnos egyelőre fibronectin kimutatás nem rutinszerűen alkalmazott. A vizsgálat negatív esetben megnyugtató és azt jelenti, hogy a vetélés, koraszülés, szülés nem várható. De a pozitív eredmény megítélésénél több tényezőt is figyelembe kell venni. A klinikai vizsgálatok tapasztalatai alapján megállapíthatjuk, hogy a negatív érték azt jelenti, hogy a következő 10 napban koraszülés nem várható (megnyugtató), míg a pozitív érték esetén, az eredményt össze kell vetni egyéb paraméterekkel - CRP, hüvelyi ultrahang, méhszáj status - és ez alapján lehet meghatározni a 10 napon belüli koraszülés veszélyét.

Hüvelyi ultrahangos méhszájmérés (cervix hosszmérés)

A koraszülési kockázat meghatározásában a másik lehetőség a TVS transvaginalis vagy hüvelyi ultrahangos méhszájmérés (cervix hosszmérés). A rendelőnkben ez rutinszerűen történik a 21. és 37. hetek között ismételt vizsgálattal, ilyenkor eldöntjük a koraszülés kockázatát. Különösen azoknál a terheseknél fontos ez a vizsgálat, akiknek az előzményében 35. hét előtti koraszülés szerepel.

Az ikerterheseknél a kontrakciókról, méhösszehúzódásokról panaszkodó terheseknél nagyon fontos lehet a méhszáj pontos mérése, kiegészítve a fibronectin (fFN) vizsgálattal a fenyegető koraszülés megítélésében.

Ha mindkét vizsgálat negatív (fFN negatív, a cervixhossz >35 mm), az ismétlődés kockázata 10 % alatti, ha az egyik vizsgálat pozitív a másik negativ (fFN pozitív vagy cervixhossz <25 mm) vagy fordítva, akkor a koraszülés veszélye 25%-os.

A méhszájmérés során tovább finomíthatjuk a mérés és előjelzés pontosságát, ha a cervix (zárt) hosszának mérése mellett, az úgynevezett tölcséresedést (funneling) és annak mérhető paramétereit is leírjuk. Ennek megítélésére találta ki Phillip Jeanty 2001-ben a klasszikus és nagyon szellemes, a megjegyzést nagyon megkönnyítő mondatot Trust Your Vaginal Ultrasound - "Bizz a hüvelyi ultrahang készülékedben" a T-Y-V-U kezdőbetűk a méhszáj megnyílás súlyosságára utalnak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a zárt méhszájat T alakúnak vesszük, és a T függőleges hosszát adjuk meg (ez a zárt terület hossza). A második fokozat kezdődő megnyílás jeleit Y alakúnak vesszük ilyenkor az Y egyenes alsó szára a zárt méhszáj területet jelenti a felső szár pedig a megnyílt területet jelenti, amelyet matematikailag is le lehet írni - részben a legtávolabbi részek távolságának, részben az Y felső szárának hosszúságát is megadhatjuk. A V és az U a következő fokozatokat jelenti. A mérések, a szakembereknek a prognosztikai, a koraszülés előjelzésének pontosítására adnak információkat.

Megelőzési és kezelési stratégiák

A koraszülés megelőzése egy maraton, nem sprint. A koraszülés megelőzésének legelső és talán legfontosabb lépése a terhesgondozás korai megkezdése. Még ideálisabb, ha a várandósság előtt, a tervezés fázisában már konzultálunk orvosunkkal. A rendszeres vizsgálatok során az orvos folyamatosan monitorozza a méhnyak állapotát.

Életmódbeli tényezők

Számos olyan tényező van, ahol a mi kezünkben van a döntés. Az életmód, a krónikus betegségek kezelése és a terhesség alatti egészségügyi gondozás minősége mind meghatározó.

• Táplálkozás: Omega-3 zsírsavak (DHA és EPA) létfontosságúak a magzat idegrendszeri fejlődéséhez, gyulladáscsökkentő hatásuk révén is kulcsszerepet játszanak. A gyulladás a koraszülés egyik fő kiváltó oka lehet. Kalcium és D-vitamin: A megfelelő kalciumbevitel nemcsak a csontok egészségéért felel, hanem hozzájárul a vérnyomás szabályozásához is, csökkentve ezzel a preeklampszia esélyét, ami gyakran jár együtt koraszüléssel. A kiegyensúlyozott étrendnek tartalmaznia kell sok friss zöldséget és gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonákat és sovány fehérjéket. Rost dús táplálkozás, Bircher müzli.
• Hidratálás: A vízbevitel szerepét gyakran alábecsülik, pedig a megfelelő hidratáltság kritikus a terhesség alatt. A dehidratáció az egyik leggyakoribb oka a méh összehúzódásainak. Naponta legalább 2,5-3 liter folyadék (elsősorban víz) fogyasztása javasolt.
• Stresszkezelés: A várandósság önmagában is stresszes időszak, de ha ehhez hozzáadódnak a munkahelyi vagy magánéleti kihívások, a tartósan magas stresszhormon-szint (kortizol) negatívan befolyásolhatja a terhesség kimenetelét. A stresszkezelés nem luxus, hanem a koraszülés-megelőzés szerves része.
• Dohányzás kerülése: A dohányzás a koraszülés egyik leginkább elkerülhető kockázati tényezője. A cigarettafüstben lévő méreganyagok szűkítik az ereket, csökkentik az oxigénellátást és gyulladást okoznak a méhlepényben. Ugyanez vonatkozik a passzív dohányzásra is.
• Mérsékelt fizikai aktivitás: A rendszeres, mérsékelt intenzitású mozgás (séta, úszás, jóga) javítja a vérkeringést, segít a súlykontrollban és oldja a stresszt. Azonban kerülni kell a túlzott erőkifejtést, a nehéz tárgyak emelését.
• Fogászati egészség: Ne feledkezzünk meg a fogászati és szájhigiéniai ellenőrzésekről sem. Számos kutatás igazolta, hogy a kezeletlen fogágybetegség (parodontitis) és a fogínygyulladás összefüggésbe hozható a koraszüléssel.

Orvosi beavatkozások és kezelések

Amikor a kockázati tényezők magasak (például korábbi koraszülés, rövid méhnyak), az életmódbeli változtatások mellett szükség lehet orvosi beavatkozásra is.

1. Tüdőérlelés, Dexamethason, Bethamethason profilaxis: IRDS profilaxis, amikor steroid injekcióval a magzati tüdő érettségét elősegítjük. Koraszülésre számítani lehető esetekben (korábbi koraszülés, ikerterhesség, méhfejlődési rendellenesség, korábbi méhszájműtétek, bizonyos anyagcsere és kötőszöveti betegségek, praeclampsia, diabetes stb.) a profilaxis a 28. terhességi hét körül elővigyázatosságból érdemes elvégezni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a veszélyeztetett pácienseknek 24 óra eltolással, 2 alkalommal nagy dózisú szteroid injekciót adunk.
2. Gyulladás ellenes kezelés: Antibiotikus kezelés, bacterialis vaginosis, B csoportú Streptococcus és aszimptomás bacteriuria szűrése és kezelése.
3. Fizikális terhelés csökkentése: Emelés és esetleg a szexuális aktivitás csökkentése, pihenés, ágyvég megemelés, bő folyadékbevitel, laza a méhet nem irritáló ruházattal.
4. Cerclage: Bizonyos esetekben cerclage műtétre (a méhszáj sebészi "bevarrása", bezárása) is sor kerülhet. E műtétek hatásossága nem egyértelmű, és bizonyos esetekben káros is lehet. Manapság a legtöbb intézetben méhszájzáró cerclage műtéteket már kevesen és ritkán alkalmazzák, és nem tartják hatásosnak.
5. Arabin pesszárium: Egy orvosi szilikon gyűrű, amivel a méhszájat meg lehet erősíteni. A klinikai vizsgálatok szerint pesszárium nem kevésbé hatékony, mint a cerclage műtét.
6. Progeszteron terápia: A progeszteron egy természetes hormon, amely kulcsszerepet játszik a terhesség fenntartásában. Segít ellazítani a méh izomzatát és megakadályozza a méhnyak idő előtti érését. Vaginális progeszteron (kúpok vagy gél) vagy injekciós progeszteron (17-alfa-hidroxiprogeszteron-kaproát) formájában is alkalmazható.
7. Egyéb vizsgálatok és kezelések:
• Alaphormon vizsgálatok: FSH, Anti Müllerian, LH, Prolaktin, Oestrogen, Progeszteron vizsgálat.
• TORCH vizsgálat: Toxoplasma gondii, Rubeola vírus, Cytomegalovírus, Herpes Simplex vírus és bizonyos esetekben a Parvovírus B19 vírus korábban lezajlott, illetve akut fertőzését ellenőrzi.
• Hysteroscopia - Méhtükrözés: A méhüreg alaki rendellenességeinek és esetleges beágyazódást hátráltató strukturális elváltozások kimutatása.
• Xilit tartalmú rágógumi fogyasztása: Csökkentheti a koraszülés, valamint az alacsony születési súly kockázatát.

A koraszülés világnapja

A koraszülés világnapja jó alkalom arra, hogy beszéljünk arról, mennyit számít a tudatos életmód és a megfelelő tápanyagbevitel a várandósság kimenetelében. Bár a koraszülések egy része nem előzhető meg, sokat tehetünk azért, hogy csökkentsük a kockázatot: már a babatervezés időszakában is elkezdhetjük felkészíteni a szervezetet, és a terhesség alatt is számos egyszerű, mindennapi döntés támogatja az egészséges fejlődést.

Magyarországon évente 5-8% közötti terhesség zárul koraszüléssel, ami azt jelenti, hogy több ezer családot érint évente az a kihívás, hogy gondoskodjanak a koraszült csemetéjükről. A koraszülés kockázata számos tényezőtől függ, de bizonyítottan növelik a valószínűségét a szenvedélybetegségek és az egészségtelen életmód.

tags: #etelek #a #koraszules #megelozesere