Az ételallergiák egyre gyakoribbak minden korosztályban. Az amerikai National Institute of Allergy and Infectious Diseases (NIAID) definíciója szerint ételallergia egy olyan egészségkárosító hatás, amely egy adott élelmiszerrel való érintkezés során reprodukálhatóan fellépő specifikus immunválaszból ered.
A táplálékallergiák alatt immunmediált reakciók megjelenését értjük, melyet maga a táplálékfehérje vagy annak bizonyos frakciói váltanak ki. A táplálékallergének hatására létrejövő immunválasz eredményeképpen kémiai mediátorok szabadulnak fel, amelyek klinikai tüneteket okoznak. A gyermekeknél leggyakrabban a tej, a tojás és a mogyoró okozhat allergiás tüneteket, de allergia szinte bármilyen ételre kialakulhat, amely fehérjéket tartalmaz.
A csecsemő- és kisgyermekkorban jelentkező ételallergiás tünetek oka az immunrendszer, bélrendszer és az emésztési képesség éretlensége. A bélnyálkahártya fejletlensége miatt a fajidegen fehérjék relatíve nagy mennyiségben jutnak a baba szervezetébe, ahol velük szemben ellenanyag termelődik és megjelennek az allergiás tünetek. Tápszeres babáknál a 4. és a 6. hónap között, szoptatott csecsemőknél a 6. hónaptól javasolt megkezdeni a hozzátáplálást. Nem célszerű tovább halogatni, mert a fejlődő szervezetnek más típusú táplálékokra is szüksége van, másrészt az anyatejjel táplált csecsemőknél így segíthetjük az allergia megelőzését is. Az anyatej védőanyagai ugyanis segítenek, hogy a kicsi szervezet könnyebben fogadja az új, addig ismeretlen tápanyagot és így csökkenti az allergiás reakció megjelenésének esélyét.
Az ételallergiák kezelésében óriási jelentősége van az orvos-beteg kapcsolatnak. A terápia a panaszt okozó étel elhagyásából áll. Azonban az allergológus szakemberek segítségével és az ételallergiában jártas dietetikus támogatásával a betegek megtanulhatnak együttélni ételallergiájukkal, így jelentősen javítható életminőségük.
Az ételallergia tünetei és típusai
Az ételallergiát a legtöbb esetben sajnos nem lehet véglegesen meggyógyítani. Az allergén elfogyasztását követően jelentkező tünetek az igen enyhétől a súlyosig terjedhetnek, és akár életveszélyesek is lehetnek. Az ételallergiás tünetek az élelmiszertől függően típusukban és súlyosságukban eltérőek lehetnek, és az életkor függvényében is változnak. Gyermekkorban leginkább bőrtünetekkel (csalánkiütés, ekcéma) találkozunk, de kisgyermekeknél rendszeresek a légzőszervi tünetek (köhögés, nátha, orrfolyás, tüsszögés) és a hányás is. Súlyos esetben az egész szervezetet érintő túlérzékenységi reakció, anafilaxia is kialakulhat, ami akár halált is okozhat. Az anafilaxia súlyosbodását és az esetleges életveszélyt csak az izomba adott adrenalin injekció adásával előzhetjük meg.
A táplálékallergia esetén az allergiára pozitív családi anamnézis beszédes lehet. Több vizsgálatban is arra az eredményre jutottak, hogy ha mindkét szülőnél allergiás megbetegedés áll fenn, a gyermeknél közel 20-szor, ha pedig csak az anyánál, akkor nagyjából 12-szer nagyobb eséllyel alakul ki atópiás megnyilvánulás.
Az Európai Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság javaslatai alapján táplálékallergia kapcsán I., III. és IV. típusú allergiáról beszélhetünk. Az I. típus az IgE mediált adverz reakció, mely azonnali tüneteket okoz (táplálék elfogyasztását követő 45-60 percen belül), általában néhány percig tart, de maximum néhány óráig. A III. típus késleltetett reakció, mely az allergénnel való találkozást követően órákon belül (4-12) jelentkezik, és néhány órán vagy napon át tart, ebben az esetben nem IgE mediált allergiáról beszélünk. Szintén nem IgE mediált a IV. típus sem. Ebben az esetben késői allergiás reakció alakul ki, mely 24-72 órával az allergén elfogyasztása után jelentkezik, és a tünetek több napig, akár több hétig is eltarthatnak.
Az ételallergia diagnosztizálása
Az ételallergiák diagnosztikájában az elérhető szakmai irányelvek mellett is jelentős eltérések tapasztalhatók a különböző ellátók körében. Az elsőként tisztázandó kérdés a potenciális allergén azonosítása, kitérve a páciens ritkán vagy újonnan fogyasztott ételeire, valamint a lehetséges kontamináció (keresztallergének) jelenlétére. A diagnózis felállításának alappillére az allergén étrendből való eliminációját követő visszaterhelés, melynek három fő variánsa a nyílt, a vak és a kettős vak terhelés. A kettős vak, placebokontrollált táplálékprovokációs próba (Double-blind, placebo-controlled food challenge, DBPCFC) a táplékallergia diagnosztikájának arany standardja.
Az I. típusú allergia esetén a táplálékspecifikus IgE szintje emelkedik, ennek hatására az össz IgE szintje is nő, és a Prick teszt pozitív lesz. A Prick teszt („alkaros bőrpróba”) gyors és egyszerű eszköz az I. típusú túlérzékenységi reakciók diagnosztizálására. Az immunoassay-k olyan in vitro vizsgálatok, amelyeket élelmiszer-specifikus IgE-antitestek azonosítására használnak a szérumban. A komponens alapú allergiateszt során az egyedi allergénekre adott specifikus IgE-válaszok mérhetők.
Fontos tudni, hogy sem a Prick teszt, sem az össz IgE-szint emelkedése nem használható önmagában ételallergia fennállásának alátámasztására vagy annak kizárására. Az allergén elfogyasztására adott, ismétlődő (így reprodukálható) tünetek ismerete szintén az allergia mechanizmusára enged következtetni.
Kimenetel és kezelési stratégiák
A legtöbben már gyermekkorukban kinövik az ételallergiát. Ez különösen igaz a tehéntej, búza és a tojásfehérje allergiára. Az allergia egyes fajtái azonban tartósak lehetnek. Néhány ételallergiára kevésbé jellemző, hogy kinőhető. Ez különösen igaz azokra, akik földimogyoróra, diófélékre, halra és rákra allergiásak. A kockázatok azonban megfelelő allergén elkerülő rutin kialakításával jelentősen csökkenthetők.
Az Europrevall tanulmány, amely a legnagyobb nemzetközi ételallergia-tanulmány, tojásfehérje allergiás gyermekeket követett nyomon kétéves korukig. Eredményeik szerint az esetek felében a diagnózis időpontjától számított egy éven belül kinőtték az allergiájukat. Más tanulmányok szerint viszont az esetek felében csak öt éves korra nőttek ki az allergiából. Az irodalmi adatok szerint a tejallergia jó eséllyel kinőhető, de jelentős szórás van életkorban, amikor ez megtörténik. A hal- illetve rákallergiában szenvedők esetében valószínű, hogy az allergia az egész életükben megmarad.
A gyermekek többsége valóban kinövi az ételallergiát, így nem szükséges tovább diétázni. Ha a gyermeknek fel volt írva adrenalin, meg kell beszélni az orvossal, hogy továbbra is érdemes-e azt magánál hordania.
Mivel a gyerekek kinőhetik az allergiájukat, fontos, hogy rendszeresen konzultáljon allergológusával. Ha úgy gondolja, hogy a gyermek kinőtte az ételallergiáját, egyeztessen időpontot allergológusával! Általában kórházi körülmények között kóstoltatási tesztet végeznek annak érdekében, hogy megerősítsék, hogy a gyermek már nem allergiás az adott ételre. Ha a teszt eredménye negatív, a gyermek már nem allergiás.
A táplálékallergiák terápiájának arany standardja a tüneteket kiváltó allergén elkerülése, vagyis az eliminációs diéta. A sikeres diéta előfeltétele a betegek széles körű edukációja: az allergén hatékony elkerülése érdekében a legfontosabb elsajátítandó ismeretek a termékek összetevőinek részletes áttekintése, otthon biztonságos ételek készítése, az éttermekben és a közétkeztetésben pedig az allergénmentes opciók megismerése.
Allergiák: Tünetek, reakciók, kezelés és menedék - Videó gyerekeknek
A táplálékallergia új terápiás megközelítései két főbb csoportba sorolhatók: élelmiszerallergén-specifikusak (pl. immunterápia) vagy élelmiszer-allergén nem specifikus kezelések. Az élelmiszerallergén-specifikus terápiák közé az orális, szublingvális és szubkután immunterápiák (OIT, SLIT és SCIT) sorolhatók.
A legújabb kutatások szerint a potenciális allergének minél korábbi bevezetését javasolják a szakértők. Egy idén publikált brit kutatás is hasonlóan meggyőző eredményeket hozott: 77 százalékkal csökkent a földimogyoróra allergiás gyerekek száma azok között, akik 4-6 hónapos koruk között, tehát a hozzátáplálás megkezdésekor azonnal kaptak kóstolót a földimogyoróból.
tags: #etelallergia #bolcsodes #gyermek #jogforrasi #hierarchiaja