Az értelmi elmaradás okai babáknál: felismerés, megelőzés és fejlesztés

Gyakran hallani mostanában, hogy ha egy kisgyereknek gond van a mozgásával, beszédével, viselkedésével, akkor rögtön felmerül az idegrendszeri fejlődési zavar vagy lemaradás, mint lehetséges ok. De mit is jelent ez pontosan? Mitől alakult ki? És hogyan segíthetünk a gyermekünknek ilyenkor?

Szülőként természetes, hogy figyeled, hogyan fejlődik a gyermeked. Mikor fordul meg, mikor kezd mászni, beszélni, játszani másokkal. Ezek a mérföldkövek nemcsak örömteli pillanatok, hanem fontos jelei is annak, hogy a kisgyermek idegrendszeri fejlődése rendben halad-e.

Mi az idegrendszeri fejlődési lemaradás és zavar?

Az idegrendszeri fejlődési lemaradás azt jelenti, hogy a gyermek idegrendszerének fejlődése lassabban vagy eltérően halad az életkornak megfelelő szinthez képest. Ez érintheti a mozgást, a beszédet, a figyelmet, az érzelmi-szociális készségeket vagy az érzékelést.

Az idegrendszeri fejlődési zavarok ezzel szemben olyan állapotok, amelyek a gyermek agyi fejlődését érintik és befolyásolják a mozgást, a kommunikációt, a szociális készségeket, a figyelmet vagy a tanulást. Az agy és az idegrendszer fejlődése biztosítja a gyermekeknél a mozgáskoordináció (járás, mászás, egyensúly), az érzékelés, reakciók (hangokra, fényre, érintésre), a beszéd és nyelvi fejlődés, a figyelem és a tanulási készségek, valamint a szociális viselkedés és érzelmi szabályozás kialakulását.

Az idegrendszeri zavarok okai összetettek lehetnek. Igazából nehéz kideríteni, mi is áll a háttérben, de nem is feltétlenül erre érdemes helyezni a hangsúlyt, sokkal inkább arra, hogy támogasd a babád fejlődését, mivel az idegrendszer kis korban még gyorsan és hatékonyan fejleszthető, így az elmaradások könnyen behozhatóak.

Az értelmi fogyatékosság fogalma és típusai

Az értelmi fogyatékosság (oligofrénia, mentális retardáció) az idegrendszeri fejlődés zavarai közé tartozó pszichiátriai kórkép, amikor nem alakulnak ki az életkornak megfelelő intellektuális és adaptív funkciók. Alacsony intelligenciaszint (IQ) és a mindennapi élethez való nehéz alkalmazkodás jellemzi. Súlyossága az enyhe, a mindennapi élet során alig észrevehető állapotoktól a magatehetetlen, kommunikációra képtelen formákig terjedhet.

Az értelmi fogyatékosság a lakosság 2-10%-át érinti, az esetek nagy része enyhe fokozatú. Súlyos értelmi fogyatékosság mindössze az érintettek 1-2%-ánál fordul elő. A kialakulására hatással van a genetika, a születés körülményei, illetve a gazdasági és szociális helyzet is. A súlyos esetek a születést követően vagy kora gyermekkorban már diagnosztizálhatók, azonban az enyhe esetek csak akkor válnak gyanússá, amikor a gyermek nem ér el valamilyen fejlődési szakaszt az életében. Sok értelmi fogyatékossággal élőt csak 18 éves kora után, fiatal felnőttkorban diagnosztizálnak.

Az értelmi fogyatékosság típusai súlyosság szerint:

• Enyhe értelmi fogyatékosság („debil”, tanulásban akadályozott): 50-70 közötti IQ jellemzi. A beszédfejlődés gyakran késik, de a későbbi életkorban általában megfelelően kommunikálnak. Az írással és/vagy olvasással lehetnek problémáik, de az iskola (általában kisegítő iskola) elvégzésére képesek. Az önellátással felnőtt korukban többnyire nincsenek problémáik, bár szociális viselkedésük gyakran éretlen.
• Mérsékelten súlyos értelmi fogyatékosság („inbecil”, értelmileg akadályozott): 35-55 IQ jellemző. A beszédértés és -használat nagyon nehezen alakul ki, a kommunikációval pedig később is problémáik akadnak. Olvasni, írni és számolni valamilyen szinten meg tudnak tanulni. Teljes önellátásra általában nem képesek, viszont egyszerűbb munkafolyamatokra betaníthatók.
• Súlyos értelmi fogyatékosság („idióta”, halmozottan sérült): 20-40 közötti IQ esetén beszélünk róla. Általában az idegrendszer sérülése vagy valamilyen fejlődési rendellenesség, genetikai betegség húzódik az állapot mögött, amelyek miatt nehezen fejleszthetők. Gyakran a motoros (mozgáshoz kapcsolódó) készségek terén is károsodás tapasztalható, folyamatos segítségre szorulnak, önellátásra képtelenek.
• Igen súlyos értelmi fogyatékosság: 20-25 és az alatti IQ esetén beszélünk róla. Gyakori a teljes mozgásképtelenség, nem beszélnek, nonverbális kommunikációjuk elégtelen. Nem tudnak önállóan étkezni, jellemző az inkontinencia. Állandó felügyeletre, folyamatos gondozásra szorulnak.
• Nem meghatározott értelmi fogyatékosság: A kórkép bizonyos tünetei jelentkeznek, azonban az IQ nem vizsgálható, vagy valamilyen okból nem lehet megállapítani a súlyosságot.

A fejlődési zavarok tünetei

Eltekintve azoktól az esetektől, amikor a fogyatékosság ténye ismert, a felnőttek olykor a gyermek szokatlan viselkedésére, netán bizonyos készségek késedelmes elsajátítására figyelnek fel. Az értelmi fogyatékosság tünetei súlyosságtól függően széles skálán mozoghatnak. A tanulási nehézségektől, a szociális helyzetek kezelésének zavarain át egészen a magatehetetlen, kommunikációra képtelen formákig sok minden előfordulhat.

Figyelemfelhívó jelek csecsemőkorban:

• Ha a baba három hónapos kora után sem képes egyenesen tartani a fejét. (3 hónaposan hasra tett babánál stabil fejemelést várunk.)
• Ha nyolc hónaposan nem tud még segítség nélkül ülni.
• Ha a tárgyakat a kezében tartani.
• Ha 6 hónapos korra nem tanul meg forogni.
• Ha 9 hónapos korra nem csak kúszni, de mászni sem kezd el.
• A járás és a beszédtanulás túlzott késlekedése aggodalomra adhat okot. (12 hónapos korára a legtöbb baba kapaszkodva feláll.)
• Ha erős hangra sincs összerezzenés, magatartás változás, vagy az édesanya hangja, lágy zene nem nyugtatja meg a kisbabát.
• Ha kevés hangadás tapasztalható, nem színesedik a hangadás az első fél évben.
• Ha 2 éves korra minimum 50 szavas aktív szókincse hiányzik.

Ezek a normál fejlődésmenet középső értékei, de minden nagyobb mérföldkő elsajátításának megvan a 4-6 vagy akár több hónapos időintervalluma, amin belül még normalitásról beszélünk. Nem kell pánikba esni egy-egy apró eltérés miatt - minden gyerek más ütemben fejlődik.

Az értelmi fogyatékosság egyéb tünetei:

• Az életkorhoz kötött intellektuális mérföldkövek teljesítésének késése vagy kihagyása (csecsemőkori fejlődés vagy beszédfejlődés késése).
• Az életkorral nem összeegyeztethető gyermeki viselkedés.
• A logikus gondolkodás és a tettek következményei felmérésének és megértésének zavara.
• Az önálló életvitelre való képtelenség (melynek okai a kommunikációs problémák, a másokkal való kapcsolat kialakításának és az önmagáról való gondoskodás nehézsége).
• A kíváncsiság hiánya.
• Memória- és koncentrációzavarok.
• Tanulási nehézségek, alacsony IQ.
• Agresszió, figyelemfelkeltő viselkedés, impulzuskontroll-zavar, makacsság, alacsony tolerancia a frusztrációval szemben, pszichotikus zavarok.
• Függőség.
• Társadalmi izoláció, passzivitás.
• Serdülőkori depresszió, önsértésre való hajlam.
• Önbizalomhiány.

Bizonyos esetekben az értelmi fogyatékosságnak fizikai megnyilvánulásai is lehetnek: utalhat rá pl. alacsony termet vagy rendellenes arcszerkezet is.

Mikor forduljunk orvoshoz?

A csecsemők, kisdedek fejlődésmenetét a védőnő és a házi gyermekorvos szorosan nyomon követi. Amennyiben gyermeke fejlődése a korábbiakhoz képest megváltozik, a kortársakhoz képest elmaradottnak tűnik, forduljon gyermekorvosához kivizsgálás céljából, vagy értesítse védőnőjét! Minél előbb kezdik el a kezelést, annál könnyebben hozza be a gyermek a lemaradást.

Az idegrendszeri fejlődési lemaradások felismeréséhez figyelni kell a kisbaba születési előzményeit, melyben lehet fejlődésmenetet veszélyeztető tényező (pl. koraszülöttség). Nézni kell az izomtónusát, a reflexeit, az alkatát, a viselkedését, a családban megfigyelhető fejlődési vonásokat. Ezekből áll össze a kép, hogy a gyermeknek szüksége van-e valamilyen terápiára vagy fejlesztésre, s ha igen, mire.

Az értelmi fogyatékosság kiváltó okai

Az értelmi fogyatékosság kiváltó oka nem mindig ismert, de vannak olyan esetek, amikor egyértelműen megállapítható, hogy mi okozza a tüneteket. Jellemzően a súlyos eseteknél van valamilyen genetikai vagy traumás ok a háttérben, az enyhe eseteknél azonban nem mindig lehet egyértelműen felderíteni a kiváltó okot.

A zavarok lehetséges okai:

• Genetikai károsodások:
  • Familiáris kóreredetű mentális szubnormálisok csoportja (poligenetikus multifaktoriális öröklődéssel magyarázható).
  • Monogén ártalmak (anyagcsere veleszületett rendellenességei, recesszív öröklésmenetű enzimopátiák).
  • Kromoszóma rendellenességek (pl. Down szindróma, Edwards szindróma, Klinefelter szindróma, Turner szindróma).
• Környezeti fizikai kórokok:
  • Prenatális környezeti ártalmak (méhen belüli életben): anyai betegség (toxaemia, hypothyreoidismus), drog- alkoholfogyasztás, fertőzések (rubeola, szexuális transzmisszióval közvetített betegségek), elégtelen prenatális gondozás.
  • Perinatális környezeti ártalmak (születés folyamatában): koraszülöttség, fulladás (oxigénhiány), szülési sérülés, herpesz és más infekciók.
  • Posztnatális környezeti ártalmak (születés utáni betegség szövődményeként): virális vagy bakteriális fertőzések (pl. agyhártyagyulladás, kanyarót követő agykárosodás), posztimmunizációs encephalopathia, agysérülés, környezeti toxinok (ólom, higany), anoxia, vízbesüllyedés, status epilepticus, extrém alultápláltság, endokrin abnormalitások.
• Szociokulturális kórokok: elhanyagolt gyermekek általában szegényes intellektuális fejlettségűek. Komoly mentális szubnormalitást idézhet elő a hiányos emocionális és intellektuális stimuláció, a pszichoszociális depriváció, a táplálás elégtelensége.

A diszlexia és autizmus, mint speciális fejlődési zavarok

A fejlődési zavarok között speciális helyet foglal el a diszlexia és az autizmus. Huszonöt gyermekből átlagosan egy diszlexiás. A diszlexiások között több a balkezes, noha a kettő nem jár mindig és okvetlenül együtt. Ennek az is lehet a magyarázata, hogy a beszédértés központja a bal agyféltekében van, és ez az agyi terület felelős a jobb kéz mozgatásáért is. Mivel a két kézség agyi képviselete átfedi egymást, tehát nem zárható ki, hogy az agy ezen területének sérülése mindkét készséget érinti.

Az autizmus a gyermek lelki fejlődésének súlyos zavara. Ritka betegség, tízezer gyermekből egyet érint. Fiúknál háromszor gyakoribb, mint lányoknál. Az autista baba nem mosolyog, nagyon csöndes és igénytelen. Közömbösen fogadja a felnőttek jelenlétét. Nem reagál a felnőttek szeretetteljes közeledésére, néma marad. Gyakran visszautasítja a cumisüveget vagy a cumit. Visszahúzódása idővel egyre nyilvánvalóbbá válik, hiszen nem érdekli a játék, nincs kapcsolata a körülötte lévő világgal. Az autista gyermek üres tekintettel mered maga elé. Makacsul hallgat. Jellemző lehet a hosszú hallgatás, majd a heves dühkitörés váltakozása. Az autista gyerek magában is kárt tehet, például úgy, hogy fejét a falba verdesi. Okai mind a mai napig tisztázatlanok, genetikai tényezőket nem sikerült ez idáig kimutatni. Különleges pszichiátriai, pszichológiai kezelést igényel.

Diagnosztizálás és kezelés

Értelmi fogyatékos az, aki az életkorának megfelelő elvárható teljesítménytől (intellektus, szociális készségek stb.) elmarad, normál pedagógiai szinten egyáltalán nem, vagy nagyon nehezen fejleszthető. Mivel az enyhe formák esetén speciális neveléssel, fejlesztéssel az életkilátások jelentősen javíthatók, ezért a minél korábbi diagnózis nagyon fontos.

A kivizsgálás során leggyakrabban intelligenciateszteket végeznek - amennyiben az érték 70 alatti, az értelmi fogyatékosság valamely kategóriájába tartozik az érintett. Az intelligenciateszt mellett azonban nagyon fontos szerepe van a szülők részletes kikérdezésének, illetve a gyermek szakértő által történő megfigyelésének is.

A kivizsgálás és a diagnózis felállítása során nagyon fontos, hogy kizárja a vizsgáló orvos az olyan kórképeket, amelyek az értelmi fogyatékosság gyanúját keltik. Ilyen például a hallásvesztés, bizonyos neurológiai zavarok (skizofrénia, epilepszia), beszédzavarok, az autizmus spektrumzavar egy része és a részképesség-zavarok (tanulási nehézség), melyek szintén okozhatják a fejlődés bizonyos területeinek késését.

Kezelési és fejlesztési lehetőségek:

Az értelmi fogyatékosság kezelése erősen függ a súlyosságától. Az enyhe értelmi fogyatékosság esetén a kommunikációs, szociális készségek fejlesztésével és a társadalomba való beilleszkedés elérésével elérhető a későbbi önellátó életvitel - ebben kiemelt szerepe van a gyógypedagógusnak, korai fejlesztőnek, logopédusnak és más szakembereknek.

Magyarországon nagyon színes paletta áll rendelkezésre a korai terápiák, fejlesztési lehetőségek terén. Ha csak a mozgásfejlődés támogatását nézzük, akkor is beszélhetünk neuroterápiáról, gyógytornáról, konduktor által vezetett fejlesztésről, manuálterápiákról mint a Dévény-, a Pfaffenrot-terápia vagy a craniosacralis terápia, szenzoros integrációs szemléletű mozgásfejlesztésről mint a TSMT vagy az Ayres-terápia, DSZIT, DAMT, Huple®-program, a neuro-hidroterápiáról és egyéb vízi terápiákról.

Súlyos értelmi fogyatékos gyermekek esetén az elmaradást idegrendszeri sérülés, fejlődési zavar okozza - ezért az ő esetükben nem beszélhetünk szokványos értelemben vett nevelésről, tanításról. Gondozásuk a családra és az egészségügyre hárul, a családokra mérhetetlen fizikai és mentális terhet róva. Ezek a gyermekek ugyanis az intézményes nevelésbe egyáltalán nem illeszthetők, még foglalkoztató iskolában sem nevelhetők. Fejlesztésük során az a cél, hogy a meglévő képességeket egyénileg javítsák, hogy bizonyos mértékben önellátóvá válhassanak - például igényeiket ne csak jelezzék, hanem valamennyire ki is tudják elégíteni saját maguk számára.

Gyógyszeres terápia abban az esetben indokolt, ha valamely komorbid tünet indokolja: pl. agresszió, hangulatzavar, önkárosító magatartás, impulzuskontroll-zavar, depresszió vagy egyéb súlyos pszichiátriai tünet. Ezt minden esetben pszichiáter bevonásával szükséges eldönteni.

Megelőzés és szülői támogatás

Az értelmi fogyatékosság bizonyos típusai nem megelőzhetők - pl. ha a kialakulás oka genetikai rendellenesség, kora gyermekkori betegség vagy trauma, mérgezés. Fontos azonban kiemelni, hogy mivel a kórkép kialakulásában pszichoszociális tényezők is szerepet játszanak (alultápláltság, érzelmi elhanyagolás stb.), így megfelelő társadalmi neveléssel, szociális segítséggel az előfordulás vagy a súlyosság mérsékelhető.

Az emberi agy az első életévekben a legtanulékonyabb. Ilyenkor tudunk a legkönnyebben jó irányt adni a fejlődésnek. Természetesen a későbbiekben is lehet még segíteni a mozgás- vagy egyéb területek fejlesztésével. Később ez sokszor nehezebb, hosszabb folyamat. Akár további társuló problémák, viselkedésbeli eltérések is adódhatnak belőle.

Mit tehet a szülő a baba fejlődéséért?

1. Érintés és testkontaktus: Az idegrendszer korai fejlődését mindennél jobban serkenti az érintés, a testkontaktus. Enélkül a baba nem érzi magát biztonságban, “túlélő üzemmódba” vált és az energiáit nem tudja a megfelelő növekedésre fordítani. Ezért javasolt a babát állandóan testközelben tartani, nem azt mondja, hogy gyakran vegyük fel, hanem hogy ne tegyük le soha.
2. Anyatejes táplálás: Az anyatejben található anyagok egyedülálló módon segítik az idegrendszer - és az immunrendszer - fejlődését, ráadásul maga a szoptatás aktusa is minden szempontból optimális ingerkörnyezetet biztosít.
3. Stresszmentes környezet: A stressz károsan hat az idegrendszer fejlődésére, ezért mindent meg kell tenni, hogy a baba nyugalmát biztosítsuk. Konkrétan ez azt jelenti, hogy ne várjuk meg, míg sírni kezd, hanem gondoskodjunk a szükségleteiről rögtön, ahogy azokat kimutatja (pl. szoptassuk meg, amikor az éhség első jeleit adja: az öklét a szájába dugja vagy keresőmozdulatokat tesz).

A fenti tanácsok helytállóságát két oldalról támogatják a modern kutatási eredmények és az ember evolúciósan jól bevált utódgondozó magatartásformái, amelyek ösztönként belénk is vannak kódolva.

Te vagy a gyermeked legjobb megfigyelője és támogatója. Ha úgy érzed, valami nem a megszokott módon zajlik, ne félj utánajárni. Ha egy terápia, fejlesztés nem hozza a várt eredményt, akkor újra kell értékelni a helyzetet. Minden gyermeknek egyedi adottságai vannak, hogy mivé tud cseperedni. Az őt gondozó szülők és a gondozásba bevont szakemberek feladata megteremteni az ideális közeget, muníciót, kapaszkodót, ami lehetővé teszi az optimális fejlődést.

tags: #ertelmi #elmaradas #okai #babaknal