Mikor érett meg a baba a hozzátáplálásra? Minden fontos tudnivaló

Minden szülő izgatottan várja a hozzátáplálás időszakát, mely egy fontos állomás a baba életében. Az izgatottságot azonban gyorsan felváltja a kezdeti bizonytalanság: Hogyan is kezdjünk bele? Mivel kínáljuk először a babát? Mi történik, ha nem ízlik neki? Sokféle tévhit kering ezzel kapcsolatban, és a legtöbben hamarabb kezdik el a hozzátáplálást, mint kellene, pedig ez túlterheli a baba emésztőrendszerét és a későbbi táplálékallergia forrása is lehet.

Mikor érdemes elkezdeni a hozzátáplálást?

A hozzátáplálás megkezdésének időpontja nem valamiféle szokásrendszeren alapul, hanem egészségügyi okok indokolják, miért érdemes várni. A csecsemők emésztőrendszere kizárólag az anyatej megemésztésére képes (a tápszert sem képes olyan jól megemészteni, de a gyártók mindent megtesznek érte, hogy egyre jobbak legyenek a tápszerek és kevesebb emésztési problémát okozzanak). Az anyatejben található tápanyagok szívódnak fel a legoptimálisabb módon. Ez a különleges, anyatejes bélflóra a fertőzésektől is megvédi a babát. Az emésztés mellett fontos azt is tudni, hogy a bél nyálkahártyája is fejlődik: nagyjából 6 hónapos korra éri el azt a fejlettségi szintet, amikor már képes megvédeni a kicsit a kórokozóktól és allergénektől.

Az Európai Gyermek Táplálkozástudományi Társaság (ESPGHAN) aktuális ajánlása szerint a kizárólagos 6 hónapos korig tartó szoptatás mellett célszerű legkorábban 4, legkésőbb 6-7 hónapos korban megkezdeni a hozzátáplálást, ugyanis mind a túl korai, mind a túl késői hozzátáplálás fokozza a táplálékallergia kialakulásának esélyét. Hazánkban a legelterjedtebb ajánlás, hogy a hozzátáplálás megkezdésével várjuk meg a baba 6 hónapos korát.

Négy hónapos kor előtt egyértelműen nem javasolt elkezdeni a hozzátáplálást, mert veszélyes lehet és károkat okozhatunk a gyermeknek. A legtöbb baba 5-7 hónapos kor között kezdi el mutatni az érettség jeleit. Koraszülött babák (betöltött 37 hetes kor előtt született) hozzátáplálása egyedi lehet, ezért a babát kezelő orvossal/orvosokkal konzultálj a megkezdés előtt.

A hivatalos, nemzetközi állásfoglalások „6 hónapos kor körül”-i időt írnak (amennyiben a baba rendelkezik ekkorra már a fejlettségi jelekkel - általában már igen), nem véletlenül. 6 hónapos körüli, nem napra pontosan 6 hónapos. A Kisokosban olvashatod a tól-ig határ, de a „6 hónapos kor körül” jó kiindulópont.

A hozzátáplálás szükségessége 6 hónapos kor után

6 hónapos kor után önmagában az anyatej/tápszer már nem nyújt elég tápanyagot egy kisbaba táplálására. Nem egyik napról a másikra természetesen, és nem is úgy értve, hogy rosszabbak lesznek. Az anyatej is ugyanolyan jó marad, de a gyermek testsúlykilogrammra vetített igényei változnak meg (pl. folyadékigény). A vasraktárak ekkorra már terminusra született babák esetében is kimerülnek, éppen ezért nagyon fontos a hozzátáplálás megfelelő összetétele (nem maradva a burgonya-répa-alma szentháromságon, és végképp nem maradva a püréken hónapokig). A mozgáshoz felhasznált energián kívül, az agy fejlődéséhez is hozzájárul ez a többletenergia (ugyanis az energia több, mint felét az agy használja fel), valamint 6 hónapos kor körül a baba vasraktárai is kiürülnek, melyet pótolni kell, hiszen a vas hozzájárul a tanulás, a nyelvi képességek, a figyelem, a memória fejlődéséhez is.

Milyen jelek mutatják, hogy a baba készen áll a hozzátáplálásra?

Minden baba más és más, így érdemes lehet egyéb látható jelekre is odafigyelni, például:

• A baba nyakizomzata kellőképpen erős, biztosan tartja a fejét.
• Segítséggel biztosan ül, illetve ölben tartva képes ülő helyzetben maradni.
• Tárgyakért nyúl, megfogja és a szájába teszi őket.
• Rágó mozdulatokat végez.
• Nézi, ahogy esztek és láthatólag szívesen megkóstolná az ennivalótokat.
• A szájába kerülő ételt a nyelvével nem tolja ki.
• Az étvágyát még a gyakori szoptatások sem mindig elégítik ki.

Amennyiben úgy érzed, hogy a babád már 6 hónapos kora előtt készen áll a hozzátáplálásra, minden esetben egyeztess a védőnővel vagy az orvosotokkal, mielőtt hozzákezdenétek.

Tévhitek a hozzátáplálással kapcsolatban

Fontos tisztában lenni néhány gyakori tévhittel, amelyek sok szülőt félrevezethetnek a hozzátáplálás megkezdésével kapcsolatban:

• Ha elkezdem hozzátáplálni, jobban fog aludni éjjel: Valóban igaz, hogy estefelé már kevesebb az anyatej, ugyanakkor ez a tej zsírosabb is, tehát nem kell megijedni attól, ha a baba estefelé már kevesebbet eszik. Ha úgy látod, nem lakik jól a babád lefekvés előtt, szoptasd az esti időszakban gyakrabban, akár óránként is váltott mellből. Tévedés tehát, hogy ha megtömöd, jobban alszik. Az emésztési problémák miatt alvászavarok is jelentkezhetnek, éjszaka is fájhat a baba hasa vagy éjszaka is jelentkezhet széklet, amikor korábban már nem volt.
• Azért kell elkezdeni a hozzátáplálást, mert az anyatej nem tartalmaz elég vasat: Ez valóban így is van, azonban az anyatejben található vas jobban felszívódik. A vasraktárak 6 hónapos kor körül kiürülnek, ezért fontos a vasban gazdag ételek bevezetése.
• Kevés az anyatej és nem akarok tápszert adni, inkább hozzátáplálnék: Érdemes küzdeni a szoptatásért, de ha mégis kevés a tej, 6 hónapos kor előtt tápszerrel kell kiegészíteni az anyatejet, mert ez az, ami a baba korának és emésztőrendszerének a legjobb.

A hozzátáplálás lépései

A hozzátáplálás nem olyan bonyolult dolog, csak annak tűnik, mert a legjobbat szeretnénk gyermekünknek. Próbáljunk meg olyan könnyedén gondolni a baba táplálására, mint a saját étkezésünkre. A következő 8 lépés segíthet felkészülni a babád első szilárd falatkáira:

1. Lelkileg felkészülni

Első körben lelkileg kell felkészülni. Hiába vannak körülötted barátok, ismerősök, akik a nagyobb gyerekeik révén át tudják adni tapasztalataikat, szinte biztos, hogy nálatok nem úgy fognak menni a dolgok. Lesz olyan, amikor minden könnyedén megy, és vicces pillanatokat éltek meg, és lesz olyan is, amikor napokig nem fog egy falatot sem enni a gyerkőc. Ezt el kell fogadni, erre fel kell készülni!

2. Válasszuk ki a hozzátáplálási módszert

Több különböző közül választhatsz:

• Kanalas / Pürés hozzátáplálás: A püréktől, melyek fokozatosan egyre darabosabbak lesznek, 8-9 hónapos korra eljuttok a kézzel ehető falatkákig. A kezdeti kínálásoknál kb. méz állagú pépekkel/pürékkel kínáljuk a babát, mely lehet gyümölcs vagy zöldség. Az elérni kívánt állagot anyatejjel, vagy annak hiányában tápszerrel lehet hígítani. Miután már a sűrűbb pürékhez is hozzászokott a baba, megjelenhetnek a puha falatkák, melyeket a baba a kezébe tud venni. A falatkákat semmiképp ne keverjük bele a pürés ételbe, hiszen a baba ezt könnyen félrenyelheti.
• BLW (Baby Led Weaning): Nem pürésített, hanem egyből darabos ételekkel kezdődik a hozzátáplálás; ahol a legfontosabb, hogy a babára hagyatkozol az etetésben, és őt is bevonod az étkezésbe, ha te magad eszel. A baba önállóan eszik, a szülő nem etet, de jelen van. Ehhez természetesen az egészséges alapanyagokra és megfelelő ételkészítési technikára továbbra is szükség van, ugyanis ha a család ételeiből falatozik a baba, néhány apró változtatásra szükség lehet (pl. só és cukor mellőzése).
• BLISS (Baby-Led Introduction of SolidS): Nagyon hasonló a BLW módszerhez, azonban hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a hozzátáplálást magas vas-, cink- és kalóriatartalmú ételek adásával kell kezdeni.

3. Szükséges eszközök

Nem kell új konyhai eszközöket beszerezned, csak mert megkezdted a hozzátáplálást, de van négy dolog, ami elengedhetetlenül szükséges:

• etetőszék, amiben egyenesen tud ülni a baba,
• műanyag/törhetetlen tányérok,
• műanyag kanalak,
• előkék.

Természetesen léteznek más, hasznos eszközök a hozzátáplálásnál, amelyek könnyebbé és kevésbé maszatossá teszik az életedet - például a lemosható alátétek, turmixgép, fagyasztóba való adagolótálcák, utazó etetőszék, tárolódobozok.

4. Válasszuk ki, melyik napszakban kezdünk

Te döntöd el, mikor kezditek a hozzátáplálást, és ez nagyban függ attól is, hogy elválasztasz, vagy hozzátáplálsz. A szakértők egyetértenek abban, hogy a legmegfelelőbb időpont az, mikor a babád nem farkaséhes, hiszen az az ideális, ha mindketten nyugodtak vagytok. Ha a baba türelmetlenül várja a tejet, és pürével vagy puha zöldségdarabbal kínálod helyette, valószínűleg heves reakció lesz a vége. Éppen ezért a reggeli utáni, de még az ebéd előtti időpont tűnik a legalkalmasabbnak, így napközben jelentkeznek a tünetek is, melyeket az újonnan adott étel okozhat. Bármelyik módszer mellett döntünk, érdemes az új alapanyag bevezetését a délelőtti (és hétköznapi) órákra időzíteni, hogy az esetleges hasfájás, allergiás reakció, érzékenység ne az esti órákban „derüljön ki.”.

5. Gondold át, hol fogtok enni

Noha a babának megtámasztva már biztosan kell tudnia ülni, lehetséges, hogy az elején úgy gondolod, hogy az öledben ülve tud a legbiztonságosabban enni. Ha inkább azt szeretnéd, hogy a kezdetektől az etetőszékhez szokjon, olyat válassz, ami megfelelő a fejlődési szintjének: egy kényelmes, párnázott, állítható szék nagy tálcával lehet a legmegfelelőbb választás. Semmi képpen se etesd babádat fekvő, vagy félig fekvő helyzetben!

6. Válaszd ki az első ételeket

A legelején, ha a kanalas/pürés etetés mellett döntesz, kínáld a babát olyan ételekkel amelyeknek nincs nagyon jellegzetes íze. Ilyen például az alma, az édesburgonya, vagy a sütőtök. Vannak anyukák, akik anyatejjel vagy tápszerrel keverik az első falatokat, ami a megfelelő állag, illetve ismerős íz miatt könnyebbé teszi az indulást.

Ha a BLW módszert alkalmazod, puha gyümölcsöket (banán, körte, mangó) vagy puhára sütött zöldségeket (sütőtök, brokkoli, stb) válassz!

Fontos, hogy először egyféle összetevőjű étel adása javasolt, és 3-5 napig ezt javasolt adni kiegészítésképp az anyatej mellé. Ez azért fontos, mert ha egyidőben többféle új ételt kezdtünk el adni, és néhány nap múlva allergiás tünetek, hasfájás jelentkezik, senki sem fogja megmondani, melyik ételt okozza. Ha egy gyermek ízlése eltér az előírt táblázattól, könnyen szenvedés és evésundor lehet a vége, mert a szülő csak az almát erőlteti, amit a gyerek például egyszerűen nem szeret, de a brokkolit imádja.

A legnépszerűbb első falatok (európai felmérés alapján):

7. Készítsd el babád első ennivalóját

A vitamin megőrzéséhez minél kíméletesebben kell elkészíteni ezeket az ételeket. A párolást részesítsük előnybe a főzés helyett. A legcélszerűbb és legegészségesebb, ha a szilárd ételek bevezetése a kínált gyümölcs préselt levével kezdődik, később gyümölcspépet és gyümölcspürét is kaphat a csecsemő. Ezt követik a párolt zöldségfélék. A felkockázott zöldséget kevés vízben, lefedett lábosban vagy gyorsfőző edényben (gyorsabban elkészíthető és zamatosabb) kell párolni. Kezdetben a főzelékeket turmixolva adjuk, a pép legyen mézsűrűségű, később a csecsemő ízléséhez is lehet igazodni.

Pürék elkészítése:

1. Alaposan mosd meg a használni kívánt zöldségeket és gyümölcsöket!
2. Hámozd meg és vágd nagy darabokra!
3. Tedd a darabokat egy párolóbetétbe, melyet helyezz egy lábosra! Engedj az edénybe egy pohár vizet!
4. Párold a darabokat puhulásig!
5. A puha zöldséget vagy gyümölcsöt pürésítsd turmixgéppel! Ha kell, a főzővízzel vagy anyatejjel/tápszerrel hígítsd a pürét!

Sült zöldségek 3 gyors lépésben:

1. Melegítsd elő a sütőt 180 fokra/gázsütőn 4-es fokozat!
2. Válogass össze többféle zöldséget: például répát, édesburgonyát, cukkinit, sütőtök, pasztinákot vagy brokkolit stb.! Alaposan mosd meg, súrold le, hámozd meg és vágd hosszú hasábokra!
3. Sütőpapíron oszlasd szét a gyökérzöldségeket és egyenletesen kend meg őket olívaolajjal! 30 percig süsd. (akkor jó ha még nem túl puha, de már könnyen ehető)!

8. Kezdjük lassan, és haladjunk a baba igényei szerint

Napi egy étkezéssel kezdj, méghozzá azért, mert a hozzátáplálás időszakában is az anyatej/tápszer fedezi a baba tápanyagigényének legnagyobb részét. Ez nem verseny, nem az nyer, aki mielőbb kiváltja az összes étkezést! Haladj a baba tempójában, és egyeztess védőnőddel, ha kérdésed adódik! Egy étel bevezetése során az elején normális, ha csak néhány teáskanálnyi ételt eszik meg.

Soha ne keseredjen el, minden gyermek más és más, valakinél gyorsabban, valakinél sokkal lassabban lehet csak haladni. Lesz, amikor néha kevesebbet eszik, másik nap pedig többet, és olyan is lehet, hogy teljesen elutasít napokig minden ételt és csak az anyatej kell neki, ez mind normális! Ne erőltesse, ne forogjon a család élete görcsösen a hozzátáplálás körül. Engedje, hogy a baba belenyúljon, “játsszon” az étellel, megnézze, próbálja magát etetni, lenyalhassa azt saját ujjairól. Etetés során soha ne feszítse ki a száját a kanállal, várja meg, amíg a baba kinyitja a száját, és ne etesse túl gyorsan!

Amit az elmúlt 4 hétben 10x visszautasított, azt lehet, hogy holnap 11x-re meg fogja enni. Szóval nem kell feladni, ez teljesen normális, hogy ilyen kis makacsok! Fontos, hogy az étkezések nyugodt, meghitt környezetben történjenek. Akkor se szomorkodjunk, ha eleinte mindent megkóstol, majd egyszer csak valamilyen kedvenc zöldséget visszautasítja. Lesznek ilyen korszakok, de ezen is túl kell lendülni, és pár nap/hét múlva újra megpróbálkozni vele. Ezért fontos, hogy amikor rossz napja van gyermekednek, ne kínáld új ízekkel, vagy ne akkor kezd el a darabos ételek adását.

Az első ételek kiválasztása és bevezetése

Hazánkban is komoly probléma a vashiány csecsemőknél, és éppen ezért az USA-ban a gabonaféléket és a pürésített húsokat részesítik előnyben az elsőként adandó ételekként - és ezzel maximálisan egyetértek. Ha valamire érdemes figyelni, az az, hogy vasban gazdag ételekből minél többet egyen a gyermek. A vörös húsok (disznó, marha) és a máj is sok vasat tartalmaz, zöldségek közül pedig a bab, borsó, lencse, csicseriborsó, zöld leveles zöldségek emelendők ki.

Gabonafélék alatt főként a rizst-rizspépet ajánlják: ez a legkevésbé allergén, vasat tartalmaz, de más gabonaféle is alkalmazható (pl. zab, kukorica, árpa stb), sőt célszerű is többfélét adni a rizs potenciális arzéntartalma miatt. Ha rizset-rizspépet vesz, akkor pedig célszerű az alacsonyabb arzéntartalmút választani, de változatos táplálkozás mellett nem kell az arzéntól rettegni. Ezeket a gabonapépeket elkészítheti tápszerrel, anyatejjel, vízzel is, kezdetben szoptatás végén 1 teáskanállal adhat, a cél, hogy 6-8 hónapos korban naponta kb. 50 grammot egyen belőle.

De ha akarja, és a gyermeke úgy kívánja, a hozzátáplálást kezdheti pürésített gyümölcsökkel, zöldségekkel is, az angol ajánlás például ezt részesíti kissé előnyben. Tapasztalatok szerint a legkevesebb problémát az alma és a krumpli okozza, de mindkettő foghatja a székletet.

Mikor mit adhatunk a babának?

Az alapanyagok bevezetésének sorrendjére sincs kőbe vésett útmutató, de érdemes lehet az alábbi javaslatok alapján végiggondolni, milyen élelmiszerekkel kezdjük meg a baba étrendjének felépítését. Az ízre próbáljunk ne túl intenzív ízű ételt kínálni a babának (az ő ízérzékelésük amúgy is egészen más, sokkal intenzívebb, mint a felnőtteké - ami esetleg nekünk olyan „semmilyen ízű”, az nem jelenti azt, hogy nekik nem elég finom). Fontos, hogy ne használjunk sót, se cukrot az ételkészítés során, hagyjuk meg az ételeket természetes ízükben. A túlzott sófogyasztás a vesét terheli meg, míg a túlzott cukorbevitel számos egyéb betegség kialakulását eredményezi, pl. cukorbetegség, elhízás.

6 hónapos kortól adható

• Gyümölcsök: alma (C-vitamin tartalma (5mg/100 g)), őszibarack, meggy, jó minőségű hámozott szilva. Csecsemőnél kerüljük az apró magvas, nehezen tisztítható, hisztamin felszabadulást kiváltó, vagyis allergizáló gyümölcsöket (eper, málna, szeder, ribizli, josta, feketeribizli, egres). Friss gyümölcs hiányában mélyhűtött gyümölcs is adható.
• Zöldségek: sárgarépa, édesburgonya, burgonya (a csecsemőkorban leginkább ezzel történjen a sűrítés), sütőtök (mely Béta-karotin - A vitamin előanyag - tartalma kifejezetten magas, C-vitamin tartalma (25 mg/100 g) igen jelentős). Ezek együttesen erősítik a csecsemő védekező rendszerét. Továbbá, saláta, főzőtök.
• Glutén bevezetése: A jelenleg érvényben levő hazai ajánlások szerint a glutén tartalmú élelmiszerek adása 4-12 hónapos kor között történjen 200 mg glutént tartalmazó gabonaféle adásával folyamatosan 6-8 hétig. A glutén bevezetésének optimális ideje, a csecsemők étrendjébe, a hozzátáplálás megkezdését követően 2-3-4. héten belül.

7 hónapos kortól adható

• Gyümölcs: adható a körte, a banán.
• Zöldség: Bevezethető a paradicsom, a cukkini (főzeléknek elkészítve), fehérrépa, pasztinák, zeller, spárga, uborka (sütve vagy főzve), zöldborsó és a zöldbab, melyek csak passzírozva készítendők. Csecsemő számára csak a zöldségvelő fogyasztható.
• Állati fehérje: Szükségessé válik a főzelékek dúsítása, szaknyelven komplettálása állati fehérjével. A hús, mely a vashiány megelőzésére is szolgál. A kezdeti időben ajánlott az alacsony zsírtartalmú, fiatal állattól származó csirke-, majd a pulykamell.
• Zsír, olaj: A zsírban oldódó vitaminok felszívódását elősegítő telítetlen zsírsavakat tartalmazó növényi olaj bevezetése ekkortól történhet. Adagja 1 kávéskanál / 1 dl főzelék. Az omega 3 és az omega 6 zsírsavak adása szintén szükséges.
• Fűszerek: A főzelékek ízesítésére még mindig nem használandó a vesét igénybe vevő só, de a zöld fűszerek, úgymint petrezselyem, zellerlevél, metélőhagyma már változatosabbá tehetik az ízeket.

8 hónapos kor

• Gyümölcs: kék szilva, ringló, sárgabarack, sárgadinnye és mangó adható újonnan bevezetett gyümölcsként.
• Zöldségek: közül a spenót, sóska (de ezek magas oxalát tartalma miatt csak hetente egy alkalommal adhatók), csicsóka, kukorica (héj nélkül), zeller, karalábé, kelbimbó, kelkáposzta, karfiol, brokkoli.
• Főzelékek dúsítása: A komplettálásra a csirke-, és pulykahús mellett már kaphatja más fiatal állat (házinyúl, borjú) húsát is a csecsemő. Ezen kívül legfeljebb heti egy alkalommal - mivel az állat méregtelenítő szerveként funkcionál - fiatal csirke mája is adható, mely jó vasforrás. Dúsíthatjuk az ételt az újonnan bevezethető savanyított tejtermékekkel: sajt, túró, kefir stb.
• Fűszer: a bazsalikom, kakukkfű, borsikafű, borsmenta, szurokfű, citromfű, lestyán, fokhagyma, vöröshagyma vezethető be ebben a korban. A hagymák sütve vagy főzve kínálhatók.
• Pékáru: A kifli és a zsemle (inkább ezt kapja a baba, mert vízzel készül, ellentétben a tejjel készült kiflivel) a rágómozgás tanulását segíti és nem elsősorban táplálásra szolgál. Ugyancsak rágást segítő, de élelmi rostanyagot is juttat a szervezetbe a kölesgolyó, puffasztott kukorica, rizspehely, puffasztott rizs.

8-9 hónapos kortól

• Főzelékek dúsítása: főtt tojássárgája heti 1-2 alkalommal már kínálható. Elkészítése: a tojást keményre kell főzni. Kezdetben csak egy fél sárgája, majd később az egész is adható. Allergia jelenléte a családban, vagy a gyermeknél megjelenő bőr vagy légúti allergiás reakció a tojássárga bevezetésének idejét későbbi időpontra tolhatja.

10-11 hónapos kor

• Zöldségek: káposztafélék, padlizsán, rebarbara, mángold, kelbimbó.
• Szénhidrátok: zab- és árpapehely, puffasztott buláta és tojásfehérje mentes tészták is színesíthetik az étrendet.

1 éves kor

Bizonyos tekintetben választóvonal a gyermek táplálásában. Az eddig elkerülendő élelmi anyagok jó része már bátran bevezethetők. Az étkezések körülményei sem mellékesek ebben a korban! Legyen az étkezés a napirend egy kiemelt része, üljünk asztalhoz, terítsünk meg és hagyjuk, hogy gyermekünk is ismerkedhessen az étellel. Soha ne siettessük az evést. Már ekkor nagy hangsúlyt kell fektetni, hogy megtanuljon jól és alaposan rágni gyermekünk. Lehetőség szerint étkezzenek együtt.

• Gyümölcs: narancs, citrom.
• Zöldség: nyers paradicsom, uborka és paprika (esetleg reszelve), vöröshagyma, fokhagyma. Csicseriborsó.
• Állati fehérjék: halfélék, tojásfehérje, tej, vaj, tejszín, tejföl, kecsketej, és kecskesajtok, juhtúró, juhsajt. Kávé, kakaó (karobpor) szintén 12 hónapos kor után adható legkorábban. A tehéntejet nagy mennyiségben kerülni kell (fehérje és ionösszetétele nem jó a veséjének, „túlterheli azt”, továbbá növeli a vashiány rizikóját).
• Szénhidrátok: A tojásos tésztafélék, teljes kiőrlésű gabonák, köles, hajdina kínálható a kisded korba lépett gyermeknek.

Amit semmiképpen ne adjunk a babának

• Tehéntej nagy mennyiségben: fehérje és ionösszetétele nem jó a veséjének, "túlterheli azt", továbbá növeli a vashiány rizikóját.
• Édeskömény: sem tea, sem semmilyen más formában. Bár ennek használata nagyon elterjedt világszerte babák hasfájása, emésztési problémák kezelése céljából, egy esztragol nevű hatóanyagot tartalmaz, ami bizonyítottan rákkeltő.
• Gyümölcslé: A hiedelemmel ellentétben ez nem egészséges, túl tömény, hízlaló, még 12 hónapos kor után sem igazán jó ötlet.
• Mindenféle hozzáadott só és cukor: Kerülendő. Kimutatott, hogy hiába ízesíti így az ételeket, nem nő hosszú távon a hozzátáplálás sikeressége, viszont ha csecsemőkorában minimálisra csökkenti a sót, cukrot, akkor későbbi életében a sós-édes ízérzés küszöbértékét igazoltan csökkenti.
• Méz: 1 éves kor alatt nem javasolt, ugyanis botulizmust (ételmérgezés, mely akár bénuláshoz is vezethet) okozhat.
• Nyers tojás, nyers hal, penészes sajtok, füstölt áruk, cukrozott, magas só tartalmú, valamint koffeint tartalmazó élelmiszerek: Fogyasztása sem ajánlott.

Folyadékpótlás a hozzátáplálás során

Amíg kizárólagosan anyatejjel vagy ennek hiányában tápszerrel tápláljuk babánkat, nincs szükség egyéb folyadékra. Viszont amikor elkezdődik a hozzátáplálás, a szoptatások csökkenésével egyre nagyobb szerepe lesz a folyadékfogyasztásnak, melynek legjobb forrása a víz. Sok nagyszülőtől, idősebb ismerőstől hallhatjuk, hogy adjunk a babának teát, gyümölcslevet - de ezekre semmi szükség. Milyen víz legyen? Vásárolhatunk kifejezetten babáknak palackozott vizet, melyet felbontás után 24 órával el kell fogyasztani, vagy ezután forralva és lehűtve adni a babának.

Külön kiemelendő, hogy hazánkban a fúrt kutakból származó víz sok esetben magas nitráttartalmú - így ha a házi zöldségeket ezzel öntözik, vagy az ételeket fogyasztás előtt ezzel mossák, problémát okozhat.

Az allergének bevezetése és az allergia megelőzése

Korábban úgy tartották, hogy az allergének bevezetésével jobb várni 1 éves korig vagy azon túl is, minél később találkozik velük a szervezet annál jobb, a legújabb kutatások szerint azonban éppen ennek az ellenkezője az igaz: az allergiáknál a szervezet az élelmiszerre úgy reagál, mint valamilyen számára káros, idegen anyagra és emiatt immunreakciót produkál, védeni kezdi magát. Ahhoz, hogy ezt elkerüljük, hozzá kell szoktatni a bélcsatornát és az immunrendszert a különféle tápanyagokhoz. Erre a tanulásra az optimális időszak 4-7 hónapos korban van, amikor a legnagyobb eséllyel alakul ki tolerancia az élelmiszerekkel szemben.

A túl korai hozzátáplálás megnöveli az allergia kialakulásának kockázatát, mert az ételben található allergének egyenesen a kicsi véráramába jutnak. Amennyiben bármilyen tünetet tapasztalsz (hasmenés, hányás, bőrkiütés, gyomorfájás, stb.), mindenképpen fordulj orvoshoz!

Glutén- és tejallergia

Korábban úgy tartották, a glutén- és a tejallergia hasonlóan működnek, azaz minél később vezetjük be ezeket az ételeket az étrendbe, annál jobb. Mostanra azonban már tudják, hogy míg a tejnél jobb kivárni az 1 éves életkort, addig a glutén esetében a legújabb (2016-os) ajánlások szerint a 4-12 hónapos kor közötti bevezetés ajánlott (néhány évig a WHO ajánlása szerint a 4-6 hónapos kor közötti bevezetést ajánlották). Leggyakrabban a háztartási kekszet javasolják erre, de ez szükségtelen, ráadásul sok cukrot tartalmaz. És persze magunk is süthetünk babakekszet cukor nélkül a fenti gabonák valamelyikéből.

tags: #erett #a #baba #a #hozzataplalashoz