Az idegrendszeri éretlenség kisgyermekkorban: Megértés és Támogatás

Az idegrendszeri éretlenség kifejezés egyre gyakrabban merül fel a kisgyermekek fejlődésével kapcsolatban, és sok szülő számára ijesztő, nyugtalanító lehet. Fontos megérteni, hogy ez nem egy hivatalos diagnózis a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO) szerint, hanem inkább egy gyűjtőfogalom. Akkor használjuk, amikor a gyermek fejlődése egy-egy területen (mozgás, figyelem, beszéd, érzelemszabályozás) lassabban, vagy eltérő módon halad a tipikustól. Az idegrendszeri éretlenség azt jelenti, hogy valamilyen fejlődési területen valamilyen hiányosság van a gyermeknél, ami jelentkezhet a mozgásban, szociális és az értelmi fejlődésben. Ez nem betegség, és nem arról van szó, hogy „baj” lenne a gyerekkel, hanem inkább arról, hogy még nem áll készen bizonyos feladatokra.

Mi is az idegrendszeri éretlenség?

Amikor valakiről azt mondjuk, hogy „éretlen”, azon azt értjük, hogy nem hozza az életkorától elvárható teljesítményt, hanem úgy viselkedik, mintha fiatalabb lenne. Az évezredek során kialakult egyfajta fejlődési ritmus az életünkben. Bár minden ember más, de nagyjából megvannak a mérföldkövek, amelyekhez bizonyos életkoronként a gyermekek (és a felnőttek is) eljutnak. Ha egy kisgyermek ezeket nem hozza, a szülőknek nem árt gyanakodniuk, hogy esetleg organikus éretlenség húzódhat a tünetek mögött. Ez azt jelenti, hogy a kisgyermek idegrendszere nem rendelkezik a megfelelő mennyiségű és minőségű neuronális kapcsolattal.

Az idegrendszer fejlődésének folyamata

Az idegrendszer fejlődése egy elképesztően összetett és izgalmas folyamat, ami már a magzati korban elindul, és az egész gyermek- és serdülőkoron át zajlik. Már a várandósság alatt létrejönnek az idegsejtek (neuronok), majd kapcsolatokat (szinapszisokat) kezdenek kialakítani egymással. Az első években a gyermek agya hihetetlenül gyorsan fejlődik: minden új élmény - egy mosoly, egy érintés, egy játék - „bekapcsol” egy kapcsolódási mintát az agyban. 3-6 éves kor között az idegrendszer finomhangolódik, iskoláskorban pedig egyre inkább az összetett gondolkodási és önszabályozási funkciók (végrehajtó működés) fejlődnek. Serdülőkorig az idegrendszer folyamatosan „metsz”, vagyis a felesleges kapcsolatok eltűnnek, a gyakran használt idegi utak pedig megerősödnek.

Mi okozhatja az idegrendszeri éretlenséget?

Az agy magzati és kisgyermekkorban fejlődik a leggyorsabban. Ezért logikus, hogy ha ebben a szakaszban porszem kerül a gépezetbe, az akár egész életre kihathat. Általában a terhesség vagy a szülés alatt történik olyan esemény, ami negatívan hat az agy érési folyamataira. Például a várandósság alatti fertőzések, a dohányzás, alkohol fogyasztás, kezeletlen cukorbetegség vagy magas vérnyomás is lehet a későbbi probléma oka. Nagyobb a rizikó koraszülöttek esetében, mivel ők eleve éretlenebben születnek, így sérülékenyebbek is. A szülés közben előforduló komplikációk, vagy a csecsemő és kisgyerekkori súlyos betegségek is kockázati tényezők. Már a várandósság és a szülés körüli (pre- és perinatális) időszak eseményei - például oxigénhiány, koraszülés vagy elhúzódó szülés - hatással lehetnek az idegrendszeri érésre. A nem megfelelő mennyiségű inger gyengítheti az észlelés minőségét, így az információk beépítése, tárolása és előhívása is nehezebbé válhat. A túl-, és alulingerelet idegrendszer is okozhat problémát, sajnos ezeknek kialakulása, vagy okai még nem tisztázottak. Vannak tényezők, amiről tudjuk, hogy hozzájárulnak a szenzoros érzékenység, tanulási-, és viselkedési zavarok kialakulásához (pl. a kúszás, mászás kimaradása).

Az idegrendszeri éretlenség tünetei

Az idegrendszer éretlenségének jelei sokfélék lehetnek, és zömében egyszerre több területen is jelentkeznek, melyek korai felismerése és érlelése jelentősen megkönnyítheti a későbbi iskolai beválást. A legkorábbi tünetek már újszülött korban jelentkeznek, például a mozgás vagy beszédfejlődése késik, lassan indult be, elmarad korosztályától. Az anyai ösztön általában nem csal, érdemes hallgatni rá.

Jellemző tünetek életkoronként és területenként

• Mozgásfejlődés:
  • A mozgásfejlődésében elmarad a korosztályától.
  • A mozgáskoordinációja nem jó (csetlik-botlik, sokszor elesik), sokat esik-kel.
  • Tériszonya, egyensúlyi problémái vannak.
  • Nem szeret hintázni, vagy elkerüli a játszótéri mászókát.
  • Nehézséget okoz neki a labda elkapása, a gombolás, az irányok megkülönböztetése.
  • Túlérzékeny vagy alulérzékeny bizonyos ingerekre (pl. érintés).
  • Nem tud sokáig egy helyben maradni, folyton pörög.
• Beszédfejlődés:
  • Beszédfejlődése megkésett, szókincse szegényes.
  • Gyakran vált babanyelvre, beszéde kevésbé ritmusos.
  • Helytelen ragozása nem fejlődik.
  • Nem indul be a beszéd (vagy mondatok helyett csak szavakat használ a gyermek).
  • Csak beszél, de nem adekvátan.
  • Beszédfejlődése nem indul be a közösségbe kerülve sem.
• Viselkedés és szociális fejlődés:
  • Szociálisan éretlen, csoportba nehezen integrálható.
  • Sokszor nyilvánítja ki dühét helytelenül.
  • Nehezen irányítható, gyakran kapkod a tevékenységek között.
  • Nehezen köti le figyelmét akár egy percig is a játék.
  • Magatartási, beilleszkedési problémák jelentkeznek.
  • Fáradékony, hamar kilép a játékszituációból.
  • Érzelmei hirtelen csapnak át egyik végletből a másikba.
  • Dühkitörések, ellenkezés, sírás, lefagyás vagy szétesés.
• Kognitív terület (tanulás):
  • Nehezen tanul meg mondókát.
  • Számolási nehézségek, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia.
  • Nehezen tartja a szabályokat, nehezen játszik funkció szerint játékokkal.
  • Ritmustapsolása, mintamásolása nehézkes.
  • Téri tájékozódás, viszonyszavak nehézséget okoznak számára.
  • Tanulási zavarról akkor beszélünk, ha a gyermek iskolai teljesítménye - különösen az olvasás, írás, számolás vagy idegen nyelv területén - jelentősen elmarad attól, ami az értelmi képességei alapján elvárható lenne.

Ezek a jelek önmagukban nem ok az aggodalomra, de ha egyszerre több is tartósan fennáll, érdemes szakemberhez fordulni.

Mit tehetünk az idegrendszeri éretlenség esetén?

Az idegrendszeri éretlenség nem múlik el magától - viszont fejleszthető! Ha időben elkezdjük a mozgás alapú terápiát, akkor az idegrendszeri éretlenség sikeresen kezelhető! A jó hír az, hogy az idegrendszer fejlődik, érik, alakul. De ehhez nem fegyelmezésre, hanem megértésre, támogatásra és megfelelő eszközökre van szükség.

Szakemberek segítsége

Ha gyanakszunk, hogy valami probléma van, inkább fölöslegesen szóljunk a védőnőnek, gyerekorvosnak, és ha nem nyugtat meg, amit hallunk, forduljunk gyermekneurológushoz. Segítséget kérhetünk a helyi nevelési tanácsadóban is. Elsősorban neurológus szakorvos felkeresése javasolt, aki már a kórházban elvégzi az első vizsgálatokat, és megfelelő szakemberhez (pl. konduktor) küldi a gyermeket. Szükség esetén fejlesztőpedagógus, gyógytornász, TSMT-terapeuta, szenzoros integrációs terapeuta vagy gyermekpszichológus segíthet. A szakember segít pontosan megérteni, mi okozza a nehézséget, és célzott gyakorlatokat ad.

Fejlesztési módszerek és terápiák

Az idegrendszer éretlensége sokféle módszerrel javítható, ezért érdemes tájékozódni a témában és kiválasztani a nekünk, gyermekünknek legmegfelelőbb terápiát. Ilyen például a TSMT torna, az Alapozó terápia, vagy Ayres terápia. A TSMT (Tervezett Szenzomotoros Tréning) lényege, hogy a nagymozgások minősége, a szenzomotoros fejlődés és az idegrendszeri érettség szoros összefüggést mutat a gyermek figyelmével, viselkedésével, koncentrációjával és társas kapcsolataival.

A KidSpirit Pszichológiai- és Fejlesztőközpontban egyéni TSMT-terapeutaként mozgásfejlődési eltérések szűrésével és szenzomotoros fejlesztéssel foglalkoznak. A LongiKid-vizsgálat már 3 hónapos kortól elvégezhető, célja az idegrendszeri érettség és a szenzomotoros területek (pl. testséma, térbeli tájékozódás, lateralitás, taktilis érzékelés, ritmusérzék) feltérképezése.

Otthoni támogatás és játékok

Korai életkorban csak játékkal lehet segíteni, sőt, úgy fogalmaznék, hogy csak örömet okozó, az énhatékonyságot megjelenítő játékkal lehet segíteni. A szülő dolga ilyenkor az, hogy továbblendítse ezt a helyzetet valamilyen módon, akár csupán azzal, hogy felfigyel rá. Nem dicsérni kell, hanem osztozni a tevékenység mozgásos vagy fantázia részében. Egy igazán jó játékot nem kell erőltetni, megy az magától is. Ha viszont ellenállást tapasztalunk a gyerek részéről, akkor semmiképpen ne erőltessük a választott játékformát. Inkább keressünk olyat, amit szeret és élvez.

Játékok az idegrendszer fejlődésének támogatására:

• Ritmus és zene: Mondókák, éneklés, tapsolás segítik a figyelmet és a nyelvi fejlődést.
• Nagymozgások: Fára mászás, kúszás, mászás, hempergőzés. Az udvaron összegereblyézett levélhalom is nagyszerű kihívás a beleugrálásra, hempergőzésre.
• Finommotorika: Gyöngyfűzés, csipeszelés, gyurmázás, rajzolás lisztbe vagy sóba.
• Keresztező mozgások: Rajzoljatok nagy X-eket, nyolcasokat, vagy játsszatok „jobb könyök - bal térd” játékot.
• Szenzoros élmények: Hintázás, takaróba bugyolálás, homokban matatás, pocsolyázás, mezítláb járás természetes talajon, különböző textúrájú anyagokkal való ismerkedés.
• Építő játékok: Alagutast vagy sátorosat játszhatunk a bútorokból, plédekből, párnákból építve olyan térformákat, amelyek alatt át lehet bújni, bizonytalan felszínén át lehet egyensúlyozni.
• Vizes játékok: Egy kevés folyékony szappannal és szívószállal habosítsuk fel egy pohárban a vizet, majd egy-két csepp festéket beleejtve kövessük a színek útját.

Táblázat: Fejlesztő játékok és hatásuk az idegrendszerre

A környezet szerepe és a szülői hozzáállás

Az idegrendszer nem egyik napról a másikra lesz „kész” - hanem lépésről lépésre fejlődik, miközben a gyerek kipróbálja, hibázik, újrakezdi és gyakorolja az élet különböző helyzeteit. A biztonság, a kiszámítható napirend, az érzelmi válaszkészség segíti az idegrendszer szabályozását. A stabil napirend: az éretlen idegrendszer igényli a kiszámíthatóságot. A fix esti rutin, a reggeli sorrend, a stabil napirendi pontok biztonságot adnak és segítik a szabályozást. Szülőként, amit tehetünk, hogy hagyjuk a gyermekünket játszani, kísérletezni, új dolgokat megismerni, és közben bíztatjuk minden cselekedetére és együtt örülünk vele. Hagyjuk, hogy pocsolyázzon, hogy mindenféle eszközökkel babráljon, hogy különböző textúrájú anyagokkal ismerkedjen, hogy legyen mezítláb természetes talajon, hogy bőrét ne mindig csak ruha fedje, egész testével tudja a világot érzékelni, és még tengernyi lehetőséggel találkozzon, amire NEKI szüksége van.

tags: #eretlen #idegrendszer #kisgyerek